Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-20 / 220. szám

1996. Szeptember 20., Péntek Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Perfekt főiskolai képzés Miskolc (ÉM) - Hosszú távú együttműködési megállapodást kö­tött a Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt. valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola, tudtuk meg pyurcsány Ferenctől, az rt. vezér- igazgatójától tegnap az ITC Szék­házban megtartott sajtótájékozta­tón. A kapcsolat célja többek közt, a főiskolai szintű közgazdasági képzés levelező tagozatának közös Megindítása Miskolcon, Szegeden és Győrött. A Perfekt azoknak ajánlja az új kurzust, akik mérleg­képes könyvelői vagy adótanács­adói felsőfokú szakképesítés birto­kában élni kívánnak a közgazdász diploma megszerzésének lehetősé­gével. Ez esetben csak matemati­kából kell felvételizniük. Azok a je­lentkezők akik a felvételit előkészí­tő nulladik évfolyamon 80 százalé­kos teljesítményt érnek el, automa­tikusan felvételt nyernek a Perfekt főiskolai diplomát adó képzésére. Vállalkozói Vagyonbiztosítás Miskolc (ÉM) - Elsősorban kezdő, kis- és középvállalkozások érdeklő­désére számot tartó vagyonbiztosí­tási konstrukcióról tartott tájékoz­tatót, tegnap délelőtt a Gilde Sörö­zőben rendezett prezentáción László Zoltán, a Signál Biztosító Rt. képvi- seletvezetője. Mint mondta a hite­lekből beindított, még nem prospe- ráló, tartalékok nélküli vállalkozá­sok számára az újrakezdés esélyét jelentheti - baj esetén - a mester vállalkozói vagyonbiztosítás. P°gyózzák a szőlőt... Tárd (ÉM) - A Szentistváni Mező- gazdasági Szövetkezet tardi kerü­letéhez tartozó, váraljai szőlőfeldol­gozó üzemben már bogyózzák a ®zőlőt. Vagyis kocsányától elvá­lasztják az értékes gyümölcsöt, Majd így szállítják a borkombiná- tóknak továbbfeldolgozásra - tud­jak meg Polányi János üzemveze­tőtől. Most huszonkét hektáron szüretelnek a szövetkezet dolgozói, ős Mintegy 80-100 mázsa szőlőre számítanak, amit már kocsány nél­kül adnak el. Mezőgazdasági távoktatás Budapest (MTI) - A mezőgazda- sággal foglalkozók körében egyre nagyobb az érdeklődés a korszerű ismeretek megszerzése iránt. Ezt Mutatja, hogy népszerűek a Nagy- váthy János Gazdaképző Egyesület távoktató programjai. Erről az Egyesület elnöke, Bálint György, az ^ZDSZ országgyűlési képviselője tájékoztatta csütörtökön az MTI-t. “álint György elmondta: az egye­sület 1989-ben a TIT átszervezése nyomán jött létre, és öt éve foglal­kozik mezőgazdasági távoktatással neMcsak itthon, hanem a határo- k°ü túli magyar lakta területeken is. Eddig Magyarországon mintegy h ezren szereztek oklevelet és Ezüstkalászos Gazda képesítést a tanfolyamok elvégzése és a vizsgák letétele után. Erdélyben, Kárpátal­ján és a Felvidéken több mint 1600- an vizsgáztak a mezőgazdasági szakismeretekből a tanfolyamokat követően. A képzés négy témakör- oen — növénytermesztés, állatte­nyésztés, kertészet és közgazdasági iSMeretek - történik, és a hallgatók Vasárnaponként a tévé 2-es csator­náján reggel e témákhoz kapcsoló- dóan szakmai felkészítő műsorokat Mulatnak. Emellett ismereteiket az ?rszág tíz mezőgazdasági szakisko­lában mélyíthetik. Á környezetvédelem Jegyében Mátészalka (MTI) - Harmincöt, a környezetbarát térségfejlesztésben erdekelt cég illetve intézmény rész­vételével csütörtökön megnyílt a “Zatmár-expo Infrastrukturális és Környezetvédelmi Szakkiállítás Mátészalkán. A települési közmű- hálózatok korszerű berendezéseit, es?közeit, valamint a beruházások Megvalósításához elnyerhető köz­ponti pénzügyi pályázati forrásle­hetőségeket bemutató kiállítás va­sárnap estig várja a befektetőket a szatmári város sportcsarnokában. Vámtörvény és moratórium A vámudvarok helyébe hamarosan a vámügynökségek lépnek Szeptember 29-ig érvényes a régi tábla. A vámosokhoz eddig 10 vámrak­tár működtetésére érkezett kérelem. Miskolc (ÉM - ML) - A ’96 ápri­lis elsején életbe lépett vámtör­vény számos új szabályt veze­tett be a vámigazgatás és a vámeljárások területén. A vám­hivatalok ügyfeleinek megfele­lő garanciák mellett szabadabb mozgásteret engedélyező ren­delkezések hatályba lépése óta eltelt idő tapasztalatairól tryé- koztatta tegnap a sajtót a Vám- és Pénzügyőrség Borsod és He­ves Megyei Parancsnoksága. A vámhivatalok ügyfelei által vé­gezhető tevékenységeket - a vá­mudvarok, a vámraktárak, illetve a vámszabad területek üzemelteté­sét - ’96 áprilisától már az uj vám­törvénynek megfelelően kell enge­délyeztetniük az érintetteknek. A rendelkezések egyes passzusainak végrehajtására - átmeneti időként -180 nap moratóriumot adtak a törvényhozók. Ezt követően - jogi fogalomként - megszűnnek a vám­udvarok, helyüket a vámügynöksé­gek veszik át, a konszignációs rak­tárak helyett magán- és közvám­raktárak lesznek, míg egyedüli fo­galomként - az országos parancs­nokság hatáskörébe tartozó - vám­szabadterület tartja meg régi nevét. Létesítésük, illetve a mái- meglévők további tevékenységében azonban közös, hogy működésüket pénzügyi feltételekhez, bankgaranciához, készfizető kezességhez kötik. Noha a moratórium szeptem­ber 28-án éjfélkor lejár, a megyei parancsnoksághoz egyelőre 3 vá­mügynökségi szolgálati helyre, a jelenlegi 100 helyett 10 vámraktár működtetésére érkezett kérelem - tájékoztatott Bodrogi Tibor, a vámadóosztály vezetője. A vámte­rületeket működtetők figyelmét egyben felhívta arra, hogy hivatali hozzájárulás híján tevékenységü­ket szeptember 29-től nem folytat­hatják. Borsod és Heves féléves vám­mérlegéről szólva Rozsnyai Géza parancsnok elmondta: bár a me­gyénkben nyomozóhivatal tevé­kenysége, ami a felderítéseket ille­ti, az országban az első helyen áll, a feltárt szabálysértések száma a felére csökkent. A felderített elkö­vetési érték viszont a háromszoro­sára nőtt, szabálysértésből 727 mil­lió forintot „szedtek be”. A parancs­nokság területén tevékenykedő gazdálkodó szervezeteknél végzett ellenőrzéseik alkalmával számos helyen visszaélésekre bukkantak a vámérték bevallásánál, találkoz­tak hamis számlákkal, valótlan fuvarköltséggel, valamint helyte­len árubesorolással. A jövedéki termékek esetében a jövedéki biz­tosíték bevezetése óta csökkent a visszaélések száma, azonban az első nyolc hónapban így is 64,6 millió forint bírságot szabtak ki. Ebből azonban csak 34,5 millió emelkedett jogerőre. Sárba ragadt a betakarítás A burgonya még a megye nagy részén a földben van saban a sajópüspöki Sajóvölgye Mezőgazdasági Általános Szövet­kezet haladt legelórébb megyénk­ben. Részben gépekkel, részben kézzel az étkezési és a vetőburgo­nyának is felszedték már a 40 szá­zalékát. A kézi erőre azért van szükség - mondotta Széplaky László a szövetkezet elnöke -, mert a termést szikkasztani kell tárolás előtt. Ezen kívül a gépesített sze­dés során a burgonya jó része sé­rül, ami nagymértékben növeli a tárolási veszteséget. Az idei krumplinál fokozott figyelmet kell fordítani a rothadás megelőzésére - hangsúlyozta az elnök. Ezért a gépek csak kiássák a földből, majd néhány nap elteltével a munkások zsákokba szedik, és a futószalagok mellőzésével hordják a hűtött rak­tárakba. A 350 hektárnyi cukorrépa fel­szedését még sehol sem kezdték el a megyében. A várható több mint 1 millió mázsa cukornak való beta­karítása szeptember 28-dikán kez­dődne, ehhez viszont legalább há­rom napos száraz időre volna szük­ség, adta tudtunkra az agrárkama­ra titkárhelyettese. Száz milliméter eső hullott Sze­rencs térségében szeptember első dekádjában - ismertette méréseik eredményét Nagy Zsolt, a Szerencsi Mezőgazdasági Részvénytársaság ügyvivője. Szeptemberben normális körülmények között a cukorrépa cu­kortartalma növekszik, ám a folya­matosan hulló csapadék miatt még mindig súlyára hízik a növény. Mi­vel a felvásárlási ár elsősorban a cu­kortartalom függvénye, akár októ­berig is várnak a betakarítással. Ekkor ugyanis - tapasztalataik sze­rint - mindig melegebb, szeles az időjárás. Sajópüspöki, Szerencs (ÉM - GSL) - Késik a burgonya beta­karítása a rendkívül csapadé­kos időjárás miatt. Közben to­vább nő a víztartalma, ami csökkentheti a télállóságát. A cukorrépa ásásának elkezdésé­hez is legalább háromnapos száraz időre lenne szükség. A nedves talajban ugyan gyara­podik a súlya, de csökken a cu­kortartalma, és így az értéke is. A mezőgazdák úgy tartják, évtize­dek óta nem volt ilyen esős őszelő. A felázott talaj hátráltatja, sok he­lyen pedig lehetetlenné teszi a bur­gonya és cukorrépa betakarítását, így az őszi vetést előkészitő föld­munkákat sem tudják elkezdeni. Az agrárkamara információi szerint a megyében mintegy 4 ezer hektár burgonyát vetettek a gaz­dák tavasszal. A várható 480-560 ezer mázsa közötti termés azonban majdnem teljes egészében a föld­ben van, mivel a munkagépek nem képesek mozogni a sártengerré vált földeken. A kései betakarítás­nak az a legnagyobb veszélye - fej­tette ki Szabadfalvi László, a ka­mara titkárhelyettese -, hogy túl­ságosan megnőhet a krumpli ned­vességtartalma, emiatt megrepe­dezhet a héja. Ez pedig csökkenti ellenálló képességét azokkal a bak­tériumokkal szemben, amelyek a rothadáshoz vezethetnek a téli tá­rolás idején. Mint megtudtuk, a betakarítá­A nedves talaj nehezíti a „szüretet" Fotók: Bujdos Tibor Nyolcvan cég a többségi tulajdonosoknak Budapest (MTI) - Nyolcvan cég még állami tulajdonban lévő ki­sebbségi részesedéseit ajánlja fel az Állami Privatizációs és Vagyon­kezelő Rt. a társaságok többségi tulajdonosainak. Az erről szóló fel­hívást csütörtökön hozta nyilvá­nosságra a privatizációs szervezet. Az ÁPV Rt. 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomagokat és üzletrészeket ajánl fel a privati­zációs törvény értelmében. A cso­magban szerepel például a Caola 225 millió forint névértékű rész­vénycsomagja, a Pannónia 841 mil­lió forintnyi, a MOFÉM Rt.239 mil­lió forintnyi részvénye. A felaján­lott tulajdonrészek fele azonban 10 millió forint névértékűnél kisebb összegű. Az ajánlati felhívás sze­rint a cégek tulajdonosainak októ­ber elejéig nyilatkozniuk kell arról, hogy megvásárolják-e a felajánlott tulajdonrészt. Pozitív válasz esetén a vételárat készpénzben kell kifi­zetni. Ha a tulajdonosok nemleges választ adnak, a privatizációs szer­vezet értékesíti a részesedéseket. Az ÁPV Rt. célja, hogy a kisebb­ségi részesedéseket mielőbb eladja. A törvény értelmében először a tu­lajdonosoknak kell felajánlani a paketteket. Marhaexport Brüsszel (MTI) - A kelet-európai országok­nak egyelőre nem kell tartamuk attól, hogy az Európai Unió marhapiaci válsága miatt csökkenteni kellene oda irányuló marhaex­portjukat - tudta meg az MTI az Európai Bi­zottságnál. Az EU egyes tagországai részéről ugyan fölmerült ilyesmi, de az ötlet nem ke­rült hivatalos szintre, a Bizottság nem kapott semmi effajta hivatalos javaslatot. Ilyen dön­téshez az Uniónak egyébként is kétoldalú, hi­vatalos tárgyalásokat kellene folytatnia az érintett államokkal, különben nemzetközi szerződéseket sértene meg. Az EU hírügynöksége, az Agence Europe szerint többek között az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában vetette fel egy német kereszténydemokrata képviselő, Honor Funk, hogy a marhapiac telítettségét azáltal is csökkenteni lehetne, ha tárgyalásokat kez­denének a kelet-európai országokkal export­juk mérséklésére. Funk is úgy képzelte azon­ban, hogy az érintett államoknak - köztük Magyarországnak - megfelelő kárpótlást kel­lene felkínálni. Bizottsági források szerint a lehetőség fel­vetődött a mezőgazdasági miniszterek hétele- ji ülésén is. Érdemi megbeszélés azonban nem volt róla, mert a német küldöttségen kí­vül csupán a francia mutatott érdeklődést iránta. A társult kelet-európai államok összesített exportkvótája megközelíti az évi félmillió szarvasmarhát. Ennek túlnyomó része Len­gyelországra jut, Magyarország a második legnagyobb exportőr. Az Éurópai Bizottság egyébként szerdán - Strasbourgban és kivételesen délután tartott ülésén - megerősítette, hogy nem lát lehetősé­get a marhakórgyanú miatt levágásra ítélt brit marhák számának csökkentésére. Továbbra is a firenzei EU-csúcstalálkozón született megál­lapodás van érvényben - mondta az EU szóvi­vője csütörtöki sajtótájékoztatóján -, nincs szó a vágási ten' megváltoztatásáról. A bizottság­nak továbbra is az a véleménye, hogy a híressé vált oxfordi tanulmány - amely szerint a levá­gásra ítélteknél jóval kevesebbet érint a mar­hakor - önmagában nem elegendő a firenzei dokumentumok felülvizsgálatához. Brüsszel­ben csak akkor kerülhet szóba a vágás csök­kentése, ha alaposan valószínűsíthető, hogy a megmaradó állomány nem fertőződhet sziva­csos agysorvadással (BSE). Árfolyamok Budapest (MTI) - Mérsékelten növekvő, job­bára öt papír adásvételéből eredő forgalom (945,3 millió forint), változatlan árfolyamok jellemezték az értéktőzsde részvényszekciójá­nak mai kereskedését. Az 1999/C államkötvény iránti felfokozott kereslet emelte 5,445 milliárd forint fölé az államkötvények forgalmát, töredékére csök­kent viszont a gazdát cserélő kárpótlási je­gyek értéke. Á kárpótlási jegy árfolyama csak a kereskedés első perceiben emlékezte­tett a tegnapi értékekre: az akkor elért 645 forintos napi maximum szintjéről zárásra 535 forintra csökkent. Kárpótlási jegy Tőzsde Index szept. 19.: 3539,46 +10,32 Hivatalos árfolyamok (MNB) Érvényben: 1996. szept. 19. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 243,16 247.92 245,18 Ausztrál dollár 123,08 125,48 124,22 Belga frank* 501.09 511,11 506.18 Dán korona 26.79 27.33 27,06 Finn márka 34,39 35,07 : 34,83 Francia frank 30,28 . 30.88 30,58 Holland forint 92,02 98,86 92,95 ír font 251,23 256,17 253,29 Japán yen* 142,41 145,23 143,87 Kanadai dollár 113,64 115,86 114,71 Kuvaiti dinár 519.72 529.92 524,75 Német márka 103,14 105.20 104,19 Norvég korona 24,09 24,57 24,34 Olasz líra** 102,14 104:16 103,17 Osztrák schilling 14,66 14,96 14,81 Portugal escudo 101.17 103.17 102,17 Spanvol peseta* 122.58 125.00 123.81 Svájci frank 125.48 428,00 126.76 Svéd korona 23.53 23.99 23,78 ÜSA-dollár 155.81 158,87 157,32 ECU 195,49 199.37 197,45 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Thumbnails
Contents