Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-20 / 220. szám
4 ÉSZAK^Magyarország Kultúra 1996. Szeptember 20., Péntek „Apropó (/árják Halmos Ildikó Nem tudom, hogyan jutott újra eszembe. De egyszer csak ugyanolyan tisztán láttam magam előtt, mint akkor, néhány, talán hét évvel ezelőtt. És újra éreztem azt a szorongást, amikor enyhén össze- rándul a gyomor. Mert valami örökre elveszett. Akkor még Pesten laktam, a Schönherz- koliban. Esténként kiléptem azokból a hatalmas liftekből, és gyakori szobaváltásaink miatt rendszerint a falfirkák igazítottak el, melyik irányba is induljak. Szóval az egyik falon volt egy kép. Egy óriási festmény. Nem olyan, mint a többi krikszkraksz, odavetett szín- és vicckompozíció. Műalkotás volt. Egy öregasszony fekete népviseletben mozdulatlanul, lehajtott fejjeI ül a földön, mellette csonka, száraz fa. És körülötte hatalmas varjak. Szénfeketék, és nagy, sárga szemük mintha csiszolt drágakövet formázna. Valami egészen különös hangulat áradt az egészből. Mintha a kiábrándult magányosság, a szomorúság, de egyben a teljes lelki béke sugárzott volna a képről. És minden nap ott volt. Gyakran megfordult a fejemben, egyszer majd lefényképezem. De ez az egyszer mindig csak egyszer maradt. Teltek a napok, a hónapok, és egyik este csak a frissen meszelt falat bámulhattam. A kép eltűnt. Egyszerűen lefestették a többi graffitivel együtt. Már semmit nem tudtam tenni. Persze, műalkotások máskor is eltűntek, rongálódtak. A görög szobrok nagy része a tenger fenekére került, a romanika misztikus freskóira újakat festettek, a törökök lekapták a gótikus szobrok fejét. Szegeden még Aba Novákot is lemázolták... De ezek előkerülnek. Keresik őket, mert tudják, hogy valaha léteztek, feljegyzések készültek róluk, benne élnek a köztudatban. De a varjak, meg az öregasszony felett csak egyre szaporodik a mészréteg. Nem tudni, senki sem emlékszik, melyik emeleten is kellene őket keresni. Az alkotó kilétét is homály fedi - már akkor sem tudott róla senki. Legyen tehát legalább ez az írás, hátha valakinek eszébe jut: tényleg, én is láttam. Kár, hogy már nincsen. Kár... Őskutatás Miskolc, Edelény (ÉM) - A Miskolci Bölcsész Egyesület nemzetközi őskutatás-konferenciát szervez szeptember 23-25-én a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából, Miskolcon. Szeptember 24-én délután Edelénybe látogatnak el a résztvevők, ahol megtekintik a borsodi földvárat és a templomot, és meghallgatják Wolf Mária régész előadását. Nyelvünk védelméért Budapest (ÉM) - Mind az itthoni, mind a határainkon túli magyarság anyanyelvi művelésének elősegítésére hozták létre a Szép Magyar Nyelvért Alapítványt. A magyar nyelv kutatói azon fáradoznak, hogy minél jobban erősödjön a magyar nyelv védelmére, csiszolására, alapos megismerésére irányuló nyelvápoló, nyelvművelő tevékenység. Mindent elkövetnek, hogy életben tarthassák folyóirataikat, hogy továbbra is támogassák a különféle anyanyelvi mozgalmakat, versenyeket, s hogy ösztöndíjakkal, táborokkal, a képzés és a továbbképzés megerősítésével eredményesen szegülhessenek szembe a napjainkban jelentkező hátrányos változásokkal. De azon is dolgoznak, hogy teret engedjenek mindannak a nyelvi újdonságnak, ami kedvező a nyelv és használói számára. Az alapítók: az MTA Nyelvi Bizottsága, az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Magyar Sajtóalapítvány és Grega Sára elhatározták, hogy az alapítvány céljait elsősorban a magyar nyelvtudomány és nyelvművelés folyóiratainak, kiadványainak anyagi és szellemi támogatásával, a nyelvművelő és ismeretteijesztő tevékenység díjakkal vagy jutalmakkal való elismerésével, diákok és pedagógusok számára szervezett nyelvi táborok támogatásával, valamint ösztöndíjak adományozásával kívánja elérni - derül ki alapító okiratukból. A Szép Magyar Nyelvért Alapítvány számlaszáma: MHB 314-12201; devizaszámlaszáma: 401-5390-941-31. Az alapítvány nyílt, ahhoz bármely bel- vagy külföldi személy csatlakozhat. Szerelmi történet 200 forintért Parázs Dávid 7. osztályos tanuló újabb irodalmi pályázatot nyert Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - A battonyai S.O.S. gyermekfalu fennállásának 10. évfordulójára kiírt irodalmi pályázaton 1. helyezést ért el Parázs Dávid, a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium 7. osztályos tanulója. A díjkiosztó ünnepségen nem vehetett részt a kisfiú, mivel eltört a karja, és fárasztó lett volna a hosszú utazás. Nehezen megy most az írás is. Pedig Dávid folyamatosan dolgozik, nagy művén, melynek címe: Életem regénye. □ Mióta írsz? - adódik a kérdés. • Amióta tudok írni - hangzik a nyilvánvaló válasz. És az írás ebben az esetben szépirodalmi igényű tevékenységet jelent. - Nem is emlékszem pontosan, mikor írtam az első novellát. Vagy az is lehet, hogy verssel kezdtem. De az Életem regényét úgy hétéves korom óta írom. Már a negyedik kötetnél járok. Három vastag füzet betelt. De emellett írok minden mást is. □ Például? • Például az osztálytársaimnak megrendelésre kisregényeket, novellákat. Elmondják a szerelmüket, én meg kiszínezem az egészet, továbbírom a történetet. Olyasmiket írok, mint a Romána- és a Júlia-fü- zetek. Ezeket nagyon szeretik olvasni a fiúk is. □ Ha valaki rendel, az fizet is. Mibe kerül egy szerelmi történet? • Attól függ, milyen hosszú... Általában 200 forintot kérek. De ez nem pénzkereset, csak szórakozás. □ És a pályázat? • Az persze komolyabb dolog. De az is igaz, hogy ezt a novellát sem direkt a pályázatra írtam. Édesanyám választotta ki a meglévők közül. □ „Hazánk - házunk”. Ez volt a pályázat címe. A hazáról vagy a házatokról szól a történet? Parázs Dávid Fotó: Vágh Csaba • Nem is tudom. Azt írtam meg, hogy Petőfi hazatér, a vasútállomáson várják a fiai. A felesége akkor már nem élt... □ Elég szabadon kezelted a valóságot! • Inkább csak eljátszottam a gondolattal: mi lenne, ha élne Petőfi. Korábban is írtam hasonlót. Az egyiknek az volt a címe: Peti, élnek a legók! □ Ez a mostani első helyezés az eddigi legnagyobb sikered? • Nyertem már korábban is országos pályázatot. Ha jól emlékszem, ’94-ben volt. Göncz Árpád adta át a kitüntetést. Akkor Nemecsek Ernő történetét írtam tovább, együtt játszottunk a grundon, itt Miskolcon a Kis-Hunyad utcában. Magamat is bele szoktam szőni a történetekbe. De nemcsak az irodalom érdekel engem. Öt éve zongorázom. Most éppen egy Chopin-művet tanulok. Nagyon szeretem az ő zenéjét, mert ki tudja fejezni az érzelmeit. Ha van időm, én is komponálok. És rengeteget olvasok, de legalább annyit írok. □ Ebben nyilván szerepe van az édesanyádnak. Hiszen Csorba Piroska ismert írónak számít. • Nálunk mindenki ír a családban. Ha azt láttam volna otthon, hogy mindenki malmozik a kezével, akkor biztos én is malmoznék. Mindenki ír, így én is írok. De nem biztos, hogy író leszek. Sokkal jobban érdekel a filmrendezés. Amikor írok, akkor is látom a filmet, néha még el is játszom magamnak a történetet. □ Ha szakítasz az irodalommal, mi lesz a nagyregénnyel? • Jó lenne, ha egyszer az is megjelenhetne. így ahogy van, a helyesírási hibákkal együtt. Csak így hiteles! Prímástalálkozó Miskolc (ÉM) - Prímástalálkozót rendez a B.-A.-Z. Megyei Cigány- szervezet Cigányzenekar vezetősége október 6-án, vasárnap este 7 órától a Régiposta étteremben. A rendezvényen többek között olyan híres prímásokkal találkozhat a közönség, mint Miskolci Jónás Károly, Oláh Viktor és Horváth Béla. A szervezők várják a zenészek jelentkezését. Asztalt foglalni a (46) 324-766-os telefonszámon lehet. Ifjú gazdászok Abaújszántó (ÉM) - Az Abaúj; szántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola meghirdeti az Ifjú Gazdászok II. Megyei Vetélkedőjét. A versenyen részt vehetnek az általános iskolák 8. osztályos tanulói. A ver- j seny írásbeli és gyakorlati részből áll. Az írásbeli rész az általános iskolai biológiatananyag állattenyésztéssel, növénytermesztéssel kapcsolatos témaköreit érinti. A gyakorlati verseny az iskola tanüzemében, Süveges-tanyán lesz, a téma: az állattenyésztési munkákban való jártasság. A verseny időpontja: október 18 > péntek. Az írásbeli verseny reggel 8-kor, a gyakorlati délelőtt 10-kor kezdődik. A verseny az iskolai nyílt nap keretében zajlik, tehát az iskola iránt érdeklődő diákok jelentkezését is váiják október 14-ig a következő címen: Abaújszántó Mg. Szakképző Iskola, 3881 Abaújszántó, Kassai u. 11-13. Tel.: 47/330-075. A gazdászverseny első helyezettjének díja egy választott malac, a másodiké egy választott bárány, a harmadik, negyedik, ötödik helyezettek pedig egy-egy tenyésznyulat kapnak. Az írásbeli verseny I-X- helyezettje - amennyiben első helyen az iskola középfokú mezőgazdász osztályába (világbanki modell) jelentkezik, felvételt nyer. A gyakorlati verseny I-X. helyezettje az iskola általános állattenyésztő osztályába nyer felvételt. A költészet nem szent tehén Hegedűs Mária fogalommá, éneklő képei könyvvé formálódtak Szabó Nóra Kazincbarcika (ÉM) - hegedűs Mária Az én karneválom című könyve a napokban látott napvilágot. Képverseinek kötetét egy igazán helyi csapat hozta létre, bár az önkormányzat mellett a Soros Alapítvány is adott támogatást. A barcikai könyvbemutatón mintegy nyolcvanan vettek részt; barátok, kollégák, ismerősök, érdeklődők. A nagybetűs KÖNYV - ahogyan a szerző nevezi - elegáns, szép. Jól sikerült. Egy fél élet munkáját gyűjti színes csokorba. □ Költőnek tartja magát, irodalmárnak, képzőművésznek, könyvtárosnak, pedagógusnak, esetleg hegymászónak? • Mindegyiknek. Számomra egyik a másik nélkül nem létezik. Középiskolás koromtól írok, és akkoriban igyekeztem minden irodalmi műfajt kipróbálni. Jól- rosszul éli meg ezt az ember, de nem éreztem, hogy valami igazán jelentősei hoztam volna létre. Már népművelőként dolgoztam, amikor sokat, egyre többet hallottam az elhíresült Magyar Műhely című folyóiratról, aztán megismerkedtem költőkkel is, akik a lapban publikáltak. A Magyar Műhely mindent behozott Párizsból - hiszen ott készült -, ami más, ami új volt, amit abban az időben, abban a helyzetben itthon nem lehetett. Ott jelentek meg az első kalligráfiáim, részt vehettem az összejöveteleken, a Műhely számomra azóta is az egyik legfontosabb szellemi közösséget jelenti. □ Hogyan készülnek ezek a képek? írógéppel, számítógéppel? • Letraszettel dolgozom, teljesen manuálisan. Ez számomra a szabadság műfaja. Lehetőség arra, hogy a közönséggel valamifajta beavatási kapcsolatot teremthessek, ugyanakkor lehetőség az olvasónak is, hogy a maga szabadságát és képzeletét élje meg a versek által. Ézt próbálom az óráimon megértetni a tanítványaimmal is: a költészet nem szent tehén, amit tisztelni kell. A nyelv eszköz az önkifejezésre, de az irodalomban, és főleg a költészetben benne van a vizualitás. Nem lehet elvonatkoztatni tőle. Mindent szét lehet szedni és újra összerakni, ha kell. Ezért az órákon a gyerekekkel szétvágott verssorokat szoktunk formába rendezni, természetesen a tartalmukat szem előtt tartva. Stílusgyakorlatokat végzünk, hiszen akkor tanulja meg, mi az a metafora, ha maga is alkot olyat. Költünk, elemzünk, szétszedünk, összerakunk, mert a költészet nem ördöngösség. Ami a legnagyobb fájdalmam, az az, hogy a kalligráfia mint műfaj nagyon elsikkad a tananyagban, mint ahogyan a kortárs irodalom is szinte teljes egészében. □ 1985 óta jelen van a művészeti antológiákban, külföldi és magyar kollektív és saját tárlatokon. Hegedűs Mária azóta fogalom a műfajban. A tíz év alatt felgyorsultak az események, ezt Az én karneválom is bizonyítja. • 1986-ban megjelent az első, öt- vendarabos szita-albumom Vendég voltam apám kertjében címmel. Nem sokkal később, ’88-ban egy nemzetközi költőfesztiválra hívtak meg, ahol kiállították a munkáimat. Sajnálom, hogy nem tudtam elmenni Belgiumba, de nem sokkal korábban született a fiam, Dávid, aki mindennél és mindenkinél fontosabb volt. Lyonban, A magyar avantgárd című közös kiállításon három képet állítottam ki. □ Képet? Jól értettem, hogy képeknek és nem verseknek tartja műveit? • Én éneklő képeknek nevezem őket. Magam is költő és képzőművész vagyok. Vannak, akik azt vallják: nem is fontos, hogy jó legyen egy képvers. Csakhogy ez egyáltalán nem így van. Nekem Kassák az „ősöm”, a példaképem, s már ő is megmondta: nemcsak irodalmilag, hanem képzőművé- szetileg is maximálisan felkészültnek kell lenni a képversíráshoz. □ Ezeknek az alkotásoknak nincs címük, csak a ciklusoknak... • Igen, hiszen minden szakasz lezárul, és jól érzékelhetően új indul, ami a folyamatos fejlődést mutatja. A Vendég voltam... az édesapám életrajzi írásának momentumaira támaszkodik. A Karneválnak is külön története van. Határ Győző, aki ’56-os menekült volt, Angliában, saját házinyomdájában készítette a műveit. Elküldtem neki az első albumomat. O mondta, hogy Kazincbarcikáról neki az jut eszébe, amikor Hamvas Béla barátját kitelepítették ide, s innen járt haza a családjához. Akkor elolvastam Hamvas Karnevál című kétkötetes, modern nyelvezetű regényét, ami döbbenetes hatással volt rám. Ebből lett a Karnevál-ciklus, s erről neveztem el a KÖNYV-et, amiben már a legújabb korszakom termései, a monotípiák is benne vannak. Az első színes alkotásaim, amikor az uralkodó képzőművészeti technikát összehozom a költészettel. Óriási a kihívás, mert ezek teljesen eredeti, egyedi alkoHegedűs Mária kalapban (Kassák után „szabadon") Fotó: Szathmáry-Királyné Zsó tások, kétszer ugyanazt ezzel a technikával nem lehet megcsinálni. Fantasztikus próba, óriási feladat, s van még következő stádium is, de erről majd akkor, amikor már azon is túl leszek. □ Eddigi életpályája rendkívül izgalmas... • Gyönyörű, nehéz és izgalmas életem volt. Ez benne van a verseimben. Valójában mégis egy életrajzi regénybe kívánkozik mindez. □ Ezek szerint már el is dőlt, hogy lesz ilyen regény. Akkor viszont a formabontó képversformákból visz- sza kell térnie a prózai hagyományokhoz. • No, azért nem teljesen. Úgy képzelem, hogy az egész életemet egyetlen hosszú mondatban fogom megírni, hiszen az egy mondatvégi írásjelek nélküli folyamat. De hát addig még sokkal fontosabb dolgom van: minél több tanulmányt kell publikálnom a modern irodalomról, hogy ismerje meg mindenki az én páratlan kortársaimat. * Az én karneválom című könyv kazincbarcikai bemutatója után ma, pénteken délután 5 órakor a Mihez képESTek első rendezvényén a Miskolci Képes Műhely Kisgalé- riában (Petró-ház, Hunyadi u. 12.). nyitják meg a Hegedűs Mária képkölteményeiből rendezett tárlatot, illetve az érdeklődők megismerkedhetnek az új kötettel is. Az esten közreműködik az Ülj- LeBólaSzedekLevest Munkacsoport (Kábái Zoltán, k. kábái lo- rant, Fekete Péter). íij re , ’-t feléli (lírái Hlüp iráni jadárni Injrvdcit iiicomal ___ nvál vó [itt madár urár Karneváli éneklő kép /'K /■*\ * #
