Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-18 / 218. szám

16 ESZAK-Magyarország ~ ~"~.7TT~.~~3rz: Háttér - Hirdetés ....:_______ 1996« Szeptember 18., Szerda A román-magyar alapszerződés hétfői aláírását Európa-szerte kom- mentálták politikusok, illetve a na­pilapok. Összeállításunkhoz ezek­ből válogattunk. A lehető legügyesebb Párizs (MTI) - Franciaország szerint a magyar-román alapszerződés megkötése döntő fontosságú, méghozzá az Európai Unió kibővítése szempontjából is - szögezte le hét­főn a francia külügyminisztérium szóvivője. Az állásfogla­lás úgy fogalmaz: a francia vezetés üdvözli az alapszerző­désben tetten érhető magyar és román szándékot, azt, amely szerint a két ország hatóságai felül akarnak emel­kedni a kétoldalú kapcsolatokban jelen lévő nehézségeken. * Leni Fischer, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke üze­netet intézett Kovács László külügyminiszterhez. Fischer „a lehető legügyesebbnek” nevezi a szerződés bizonyos megoldásait, így például azokat, amelyeket a dokumentum 15. (az ET parlamenti közgyűlésének híres, 1201-es ajánlá­sával kapcsolatos) cikkelye tartalmaz, s úgy véli: ezek a megoldások megbízható alapot jelentenek majd a két or­szág közötti nagyon jó kapcsolatok kialakításához. Kettős érzés Temesvár (MTI) - Dézsi Zoltán, az RMDSZ SZKT állan­dóan bizottságának elnöke, aki részt vett a ceremónián, ki­jelentette: - Az aláírás pillanataiban ugyanazok az érzések fogalmazódtak meg bennem, mint amelyekkel erre az ün­nepélyes eseményre érkeztem: nagy örömömre szolgált vol­na, ha olyan alapszerződést írtak volna alá, amelyből hiá­nyoznak egyes - a romániai magyarság alapvető érdekeit sértő előírások, mint például a kollektív jogokra vonatkozó lábjegyzet, viszont amelyben szerepelt volna az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatására vonatkozó előírás, és megfelelő garanciákat tartalmazott volna. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a szerződés kínál megvalósí­tandó lehetőségeket is, és az RMDSZ azt tekinti feladatá­nak, hogy az aláírás pillanatától kezdve mindent megté- gyen azért, hogy ami benne van, ami hasznosítható és egyértelműen szolgálja mind a magyar, mind a román nemzetet, mindannyiunkat, az megvalósuljon, a gyakorlat­ban érvényesüljön. Ugyanakkor szövetségünk nem mond le azokról a céljairól sem, amelyekre a szerződés nem utal, mert ezek érvényesítése nélkül elképzelhetetlennek tartjuk az európai és euroatlanti integrációt. Vasfüggöny-vita London (MTI) - A NATO bővítésével összefüggésben tár­gyalja a magyar-román alapszerződést a londoni The Gu­ardian. A vezető liberális napilap elemzése szerint a nyu­gati szövetség mindig is tartott attól, hogy Magyarország felvétele Románia és Szlovákia nélkül újabb feszültségek forrása lehet a térségben. Az alapszerződés azonban, amely „egyidejűleg garantálja az erdélyi magyarság jogait és Ro­mánia határainak sérthetetlenségét, elűzte az újabb vas­függöny leereszkedésével kapcsolatban táplált félelmeket” - írja a The Guardian. E megállapításnak homlokegyenest ellentmond a brit li­berális sajtó másik vezető orgánuma, a The Independent. A lap szerint a Temesváron megkötött egyezség Budapesten és Bukarestben sem titkolt elsődleges célja a NATO-felvé- tel esélyeinek erősítése. Ezzel együtt sem valószínű, hogy Romániának helye lesz az első körben NATO-tagságra ér­demesített kelet-európ'ai országok között, egyebek mellett Ukrajnával fennálló határvitája, illetve továbbra is kétes emberi jogi helyzete miatt. Ha azonban Magyarország be­kerül az atlanti szövetségbe, Románia pedig kimarad, az utóbbi máshol keres majd szövetségest, s ezt, ha vonakod­va is, akár Oroszországban is meglelheti - írja a The Inde­pendent, amely szerint e forgatókönyv megvalósulásával „éppen az a választóvonal vágná ketté Európát, amelynek meghúzását a NATO mindenképpen el akarja kerülni”. NATO-vegyes Moszkva (MTI) - Az orosz külügyminisztérium írásos nyi­latkozatban üdvözölte kedden a magyar-román alapszer­ződés aláírását, viszont bírálta a megállapodásnak azt a pontját, amelyben két ország NATO-hoz való csatlakozási szándékának kölcsönös támogatásáról van szó. * Washington (MTI) - Magas rangú amerikai kormányfor­rásokból hétfőn üdvözölték a magyar-román alapszerződés aláírását, méltatva, hogy a „két ország a nacionalizmussal szemben a demokratikus európaiság józanságát választot­ta”. Washington megértéssel fogadja a romániai magyarok sorsának javítására irányuló törekvéseket és történelmi­nek ismeri el az ottani magyar kisebbséget, ugyanakkor úgy véli, hogy a két ország közötti jó viszony és az európai integrációhoz való csatlakozás csak fokozni fogja a románi­ai magyarok önazonossága megőrzésének az esélyeit, egyúttal megnyitva a jobb jövő felé vezető utat. Tom Lantos képviselő reményét fejezte ki, hogy az alap- szerződés megszületése előmozdítja majd a két ország NA­TO- és EU-csatlakozási lehetőségeit is. Jelképes értékűnek nevezve, hogy az egyezményt Temesváron írták alá, az ésszerű párbeszéd és kölcsönös tisztelet győzelmének minő­sítette az eseményt. Az amerikai magyar szervezetek közül jó néhány azért bírálja az alapszerződést, mert hiányolja belőle a kisebbsé­gek kollektív jogainak szavatolását és az egyházi javak visszaadásának kötelezettségét. A kiegészítés nem lábjegyzet Pozsony (MTI) - A pozsonyi Pravda szerint igaza volt Horn Gyulának, amikor annakidején úgy reagált a szlo­vák parlament 1201-es ET ajánlással kapcsolatos kiegészítő határozatára, hogy kijelentette: az alapszerződéshez csatolt utólagos szlovák kiegészítésnek annyi jelentősége sincs, mint annak, ha a sztrapacska receptjét csatolták volna a dokumentumhoz. ,A kétoldalú szerződés egyoldalú - szlovák - értel­mezésének Budapest számára annyi értéke sem volt, mint a papírnak, amelyre írták”. Lehet, hogy Bukarest ebből okulva tudatosította: ha elejét akarja venni a kellemetlen értelmezési vitáknak, akkor az 1201-es ET-ajánlá- sok „záróvonalait az alapszerződésen belül kell kijelölni”. * Bukarest (MTI) - A nagy példány- számú Adevarul azt emelte ki elsőol­dalas főcímként, hogy „meg sem szá­radt az aláírások tintája a román­magyar alapszerződésen, máris meg­kezdődtek az értelemezések”, majd exkluzív interjú következett Kovács László külügyminiszterrel, aki szerint Magyarország úgy értelemezi: a kö­zösségi jogok fogalma, ha nem is kol­lektív jogként megfogalmazva, de ben­ne van mind az alapszerződésben, mind a vonatkozó nemzetközi doku­mentumokban, az autonómia külön­böző formáival együtt. Az egyik legnépszerűbb hírlap, az Evenimentul Zilei amellett, hogy ál­landó vezércikkírója, Ion Cristoiu fél oldalas kommentárt szentel az ese­ménynek - amelyben szükséges, ré­gen várt pillanatnak nevezi az alá­írást, amelyet egyik fél sem szívszere- tetből, hanem elsősorban szükségsze­rűségből tett meg azok után, hogy ket­tejük között mostanáig rájuk erősza­kolt egyezmények diktáltak. Egyedül a Szocialista Munkapárt szenátora, Adrian Paunescu szegült nyíltan szembe az alapszerződéssel: pártja olyan szerződést akar, amely nemcsak Magyarországot segíti be­épülni Európába, hanem Romániát is. Szlovák párhuzam Pozsony (MTI) - „Igaz, hogy a Szlová­kia és Magyarország közti viszonyban bizonyos feszültségek és viták az alap­szerződés megszületése után is jelen vannak, de ez nem meglepő, elvégre az alapszerződés hosszútávú program, melynek eredményei aligha jelentkez­hetnek egyik napról a másikra” - mond­ta a pozsonyi Pravdában kedden megje­lent beszélgetésben Kovács László, a magyar diplomácia vezetője. A minsizter hangsúlyozta, hogy a sok vihart kavart magyar-magyar csúcs nyi­latkozatának autonómiával kapcsolatos megfogalmazásai a szomszédok aggodal­maival ellentétben sem Szlovákia terüle­ti egységét, sem stabilitását, sem integ­ritását nem veszélyeztetik, hiszen a nyi­latkozat világosan leszögezi, hogy Ma­gyarország csakis az európai gyakorlat­tal és a nemzetközi dokumentumok szel­lemével összeegyeztethető autonómiatö­rekvéseket támogatja. Mindezen túlme­nően Magyarország az alapszerződésben kötelezte magát, hogy elismeri a jelenle­gi határok sérthetetlenségét - mondta Kovács László. Hirdetés rY PILLANATOK A JELEN NAGY PILLANATAI­BAN ÖN IS RÉSZT VEHET. Az 1996. május 6-án kibocsátott 1999/C elnevezésű államkötvényt a Kibocsátó 1996. szeptember 19-én újból értékesíti. Az államkötvény kibocsátása auk­ció útján történik. Az aukciót követően az államköt­vény újabb mennyiségét jegyzés útján értékesíti a kibocsátó. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1999/C 3 év futamidő, évi fix 23% kamat. A kamatfizetésre félévente, a tör­lesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. Aukció időpontja: 1996. szeptember 12. Értékesítés módja: jegyzés, 1996. szeptember 16-20. Jegyzési árfolyam: 111,34% Elérhető éves hozam: 22,5% felett ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK Az állampapírok elsődleges for­galmazói hálózatán keresztül a befektetők bármikor hozzájut­hatnak az éppen kibocsátott vagy a forgalomban lévő állampapí­rokhoz és az ország egész terüle­tén lehetővé válik az állampapí­rok lejárat előtti értékesítése. Az elsődleges forgalmazók a be­fektetőknek teljes körű letéti szolgáltatást nyújtanak és lejárat­kor kifizetőhelyi feladatokat lát­nak el. Befektetése mindig biztonsá­gos - pénze mindig elérhető. AZ Állam ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bank Rt. 3501 Miskolc, Szemere u. 5., Árpád út 2., Győri kapu u. 51., Széchenyi tér 15-17., Edelény, Kazincbarcika, Mezőkövesd, Putnok, Sajószentpéter, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Tiszaújváros, Ózd • Magyar Hitel Bank Rt. 3501 Miskolc, Hősök tere 3., Sárospatak, Szerencs, Kazincbarcika, Ózd AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Pakett Bróker Rt. 3530 Miskolc, Széchenyi út 70. • Cooptourist (a New York Broker Kft. ügynökeként) 3530 Miskolc, Széchenyi u. 14. VALAMINT: MNB Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága Miskolc, Hősök tere 3. Magyar Államkötvény 1999/C A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents