Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-18 / 218. szám

RI JETMQD Az EszaK'Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE 1996. Szeptember 18. Zsibongó - A gyerekek oldala Csodaszarvas A Csodaszarvas népe címmel új bemutatót tart a Csodamalom Báb­színház társulata szeptember 28- án, szombaton délután 4 órától. A «feketeszínházas" előadást elsősor­ban általános iskolásoknak szán­ják, hiszen nektek lehet igazán ér­dekes - mert tanuljátok is - a Cso­daszarvas legendája. Az előadás rendezője szerint nemzeti kincsű legendánknak ez az egyik leg­szebb megörökítése. Nagyon ne­héz verses anyagról van szó, de a látvánnyal a számotokra is élvez­hetővé tudták tenni az előadást. A premier vendége lesz a darab frója, Hegedűs Géza is, aki egyéb­ként lemondott a jogdíjáról, ezzel is támogatva a társulatot. A bábo­kat Barnáné Juhász Ildikó, a társu­lat tagja tervezte, és a kivitelezést is a bábszínház keretein belül ol­dották meg. Fotó: Dobos Klára A káprázat iskolája ®lég sokszor esett az eső a nyá­kon ahhoz, hogy akinek kedve tehetsége van hozzá, begya­korolja és bemutassa a Zsibon­góban közölt bűvészmutatvá­nyokat. így hát itt az ideje, kogy Hegyaljai Sándor bűvész ®egítségével bővítsük a trükk- tárat! Öominó-trükk Felírok két számjegyet egy papírra, a Papírt összehajtom és az asztalra pszem. Ezután megkérem a jelen­övüket, hogy az asztalon lévő do­minókból egy duplával kezdjék el a dominókat egymás mellé rakni a Pontok szerint - tehát kezdjenek el ■Játszani. Mikor az összes dominót Mrakták, csodálatosképp az a két Pontérték maradt a sor két végén, amit előzőleg a papírra felírtam. P°gy lehetséges ez? Megmagyarázom. Ha a dominókból ogyet elveszünk, és a többit kirak­ok, akkor a dominósor mindig az- a*.a két számmal fog végződni, arnit elvettünk, tehát például ha a ,.es dominót vettük el, akkor a Mrakott dominósor egyik vége há- °mra, a másik négyre végződik. ®ak arra kell ügyelni, hogy az elő- e eldugott dominó ne dupla legyen. Tízfilléres trükk ^marosan elbúcsúzunk a 10 fillé­resektől, a következő trükk kedvé- azonban érdemes néhányat t ®^artani. Igaz, ez egy „veszélyes” Tükk: sok gyakorlás kell hozzá, és gyesen kell bánni a nézőkkel (ala­posan el kell terelni a figyelmüket), ez^ Re bukJ — hiszen valójában ,p fgy nagyon egyszerű mutatvány, ehat a recept: ,eSy egy io fillérest, élére állítva Pörgesd meg az asztal lapján, az- jHnyomj rá a pörgő pénzdarabra em br,es gynfásdobozt. A 10 filléres jj?y Pillanat alatt eltűnik. Hogyan? o,f. hogy átvágja a doboz alját, és bg a? simán csúszik be a skatulyá­ba hogy csak egy egészen kis rést iicrP'i a dobozon. A mutatványnál cimt-- i keb arra’ hogy a dobozt a ho7nke,S/°,lével nyomjuk rá úgy, lem 3 T k°s rész a szájával lefelé törrvAi ^ csak egy réteget kell át- i> de azért erőteljesen nyomd rá a m n.Zre' A figyelemelterelés pedig |);) ,utatvány után fontos: nem sza- vi • ,,gy a nézők meg akarják 'ozsgalm a gyufásdobozt... Fertőző láz, de nem betegség Javíts egy jegyet! - avagy másodikok lettek a miskolci xéniások Miskolci xéniások. „Kaptunk egy óriási oklevelet, ami olyan, mint egy csekk. Rajta van, hogy a miskolci Pattan­tyús Ábrahám Általános Iskola 96 százaléka csatlakozott a Javíts egy jegyet! akcióhoz." Fotók: Farkas Maya Miskolc (ÉM - Hl) - Tavaly év elején megcsörrent a telefon, és mikor a miskolci Pattantyús Általános Iskola igazgatója fel­vette, kiderült, hogy a Xénia Láz Egyesület munkatársa van a vonal végén. A hívásnak ko­moly következményei lettek: második helyen végzett az isko­la a Javíts egy jegyet! címmel meghirdetett országos verse­nyen: az elmúlt év végén hozzá­vetőleg 640 diák javított jegyén, vagy tartotta meg ötösét a ter­mészettudományos tárgyakból.- Tavaly év elején megcsörrent a telefon, és mikor felvettem, kide­rült, hogy a Xénia Láz Egyesület munkatársa van a vonal végén. A hívó bizonyos természettudomá­nyos akcióról beszélt. Ahogy ezt hallottam, rögtön át is adtam a kagylót Mozgó Endrénének, a ter­mészettudományi munkaközössé­günk vezetőjének. Még szerencse, hogy épp bent volt nálam, mert kü­lönben lehet, hogy az év eleji kava­rodásban egyszerűen elfelejtkezem a hívásról - meséli mosolyogva He­gedűs Lászlóné, a miskolci Pattan­tyús Általános Iskola igazgatója.- Tehát átvettem a telefont - fű­zi tovább Mozgó Endréné -, és ki­derült, az egyesület kéri, legyünk Xénia Láz klubtagok. Nem nagyon tudtam, miről is van szó, de a hívó elmagyarázta, hogy a klubtagok­nak feladatokat küldenek majd a természettudományos tárgyakból, és esetleg arra is nyílik lehetőség, hogy a gyerekek szereplőnek jelent­kezhetnek az Űrgammák filmsoro­zatba. Mondtam, majd megérdeklő­döm, a diákokat érdekli-e a dolog. ígéretéhez híven tehát az első adandó alkalommal végiglátogatta az osztályokat, és megkérdezte, ki akar csatlakozni a klubhoz. Először 14 tanuló mondott igent.- Mivel az a szabály, hogy az or­szág minden xéniás iskolája min­dent ugyanúgy és ugyanakkor csi­nál, ezért az egyesülettől mi is kap­tunk egy levelet, hogy mikor, és ho­gyan tartsunk helyi elnökválasz­tást - kapcsolódik a beszélgetésbe a nyolcadikos Gulyás Gábor. - És persze megkaptuk a tagsági igazol­ványunkat is. Összegyűltünk, hogy megválasszuk az elnököt. A titkos szavazáson mindenki csak egy em­berre voksolhatott. Ha nem egyér­telmű a szavazás, újat kellett volna csinálni, de fölényesen győztem, így én lettem az elnök - magyarázza. Később az egyesület meghirdet­te a Javíts egy jegyet akciót...- Toborzót tartottunk, és min­denkinek elmondtuk, ha csatlakoz­nak, azt vállalják, hogy év végéig legalább egy jegyet javítanak, vagy megtartják az ötösüket matemati­kából, fizikából, kémiából vagy bio­lógiából - veszi át a szót a szintén xéniás Mang Balázs. - Elég hatáso­san tudtuk előadni mondandónkat, mivel a tanulók 96 százaléka je­lentkezett. De az igazi munka még csak ezután jött.- Pontos listát kellett készíte­nünk a mozgalomhoz kapcsolódók­ról. Négyen összeültünk, kiírtuk a naplókból a neveket, az év végi eredményeket, minden listát alá­írattunk az igazgatóval, majd el­küldtük Pestre, az egyesületnek. De nagyon kellett sietnünk, mert ha kifutunk a határidőből, kiesünk - folytatja Gulyás Gábor, az elnök. Pontos, szabatos megfogalmazá­saikból, határozott fellépésükből látszik, a komoly munka, a szerve­zés jót tett nekik. Valóban úgy van, ahogy az igazgatónő mondta: a gye­rekek az első perctől kezdve önálló­an, felnőttként dolgoztak, és egy év alatt határozottan megkomolyod­tak. És ami a nem elhanyagolható: a munka eredménnyel járt.- Egyszer csak jött az értesítés, hogy a csapat utazzon Pestre, mert ötödikek lettünk a toborzásban. De olyan hirtelen kellett elutazni, hogy csak a tanárnő és én tudtunk menni - meséli Balázs. - Óriási bu­lit rendeztek a Nyugatinál lévő McDonald’s-ban. Koncerteket hall­gattunk, és ott volt az Űrgammák teljes stábja. A mellettünk lévő asz­talnál ült Dexter és Sinister. Mikor beléptünk, mindenki kapott egy sorsjegyet, és később, ha valakinek kihúzták a számát,,kérdeztek tóle valamit a sorozatról. Ha jól vála­szolt, ajándékot kapott. Sajnos, a mi számainkat nem húzták ki, de azért nagyon jól éreztük magun­kat. Kaptunk egy óriási oklevelet, ami olyan, mint egy csekk. Rajta van, hogy a miskolci Pattantyús Ábrahám Általános Iskola 96 szá­zaléka csatlakozott a Javíts egy je­gyet! akcióhoz, és ezzel az ország­ban az ötödikek vagyunk! És hogy hogyan segít a tévésoro­zat a tanulásban?- Játékosabban tanít, mint az Gulyás Gábor, a leköszönő elnök iskola. Sok okos dolgot tudunk meg, és a gyerekek szívesebben ül­nek le a tévé elé, mint lapozgatják a tankönyveket. Még ha nem is fi­gyelünk oda igazán, megmarad, amit csak félfüllel is hallunk - tol­mácsolja a közös véleményt Balázs.- És vannak ingyenes telefon­számok, amiket, ha valaki elakad a házi feladattal, felhívhat, és taná­csot kérhet. Ez is nagyon jó, mert nem mindenkinek tudnak a szülei segíteni. Bár a számok szinte min­dig foglaltak - egészíti ki az elmon­dottakat - Petre Lóránt, az iskolai elnökség jegyzőkönyvvezetője. A budapesti buli után aztán gőz­erővel elkezdődött a tanulás.- Hetente egyszer gyűlést tar­tottunk, ahol elmondtuk, mindenki tanuljon jobban. Folyamatosan ösz­tönöztük a többieket, buzdítottunk mindenkit, hogy ha már vállalták a részvételt, valóban javítsanak - ecseteli Gábor.- Aztán júniusban jött egy újabb telefon, hogy menjünk Budapestre, az egyesület tanévzáró ünnepségé­re - gombolyítja tovább az elbeszé­lés fonalát Nagy Tamás, aki szin­tén az elsők között csatlakozott a klubhoz. - A Budapest Sportcsar­nokban folyt a rendezvény, össze­sen húsz iskola csapatait hívták meg. Előre azonban nem mondtak semmit, nem tudtuk, milyen helye­zést értünk el. Aztán, amikor fel kellett menni a színpadra, három iskolát félreállítottak, és mi is köz­tük voltunk. Végül felolvasták az eredményeket, és hallottuk, hogy második helyezést értünk el. A díj pedig kétszázezer forint, amelyből százezret az iskola, százezret pedig a csapat kapott.- Mindannyian úgy gondoljuk, megérte. Az ünnepségen, amelyet a tévé is közvetített, az egész ország hallhatta a nevünket, és így dicső­séget szereztünk az iskolának, és Miskolcnak is - mondja nagyon ko­molyan Balázs. - A díjból pedig többek között felújíttatjuk az isko­larádió rendszerét. A csapat a saját százezrének 70 százalékát szintén az iskolának adta, a maradék meg elment utazásra, meg felvételieló- készítő tanfolyamokra.- És ami a legfontosabb, hogy sok gyerek javított a tanulmányi eredményén, ami a továbbtanulás szempontjából nagyon jó - fűzi to­vább Gábor. - Persze lehet, hogy a mozgalom nélkül is jobban tanultak volna, de így az is ösztönözte a diá­kokat, hogy aki javít, vagy megtart­ja az ötösét, Xénia klubtag lehet. De a nyolcadikosok, Gábor, Ta­más, Balázs és Lóránt jövőre gim­náziumba mennek. Át kell adniuk a stafétabotot. Ezért szeptember 20-án újabb elnökválasztást tarta­nak, ahol a megválasztott hetedi­kes elnök vezetésével tovább folyik a Javíts egy jegyet! mozgalom... Ló(hús) a nyereg alatt Már biztosan megtanultad, mit jelent az a szó: millecentenárium. Igen, az 1100 éves ün­nepet. Hiszen 1100 éve, hogy őseink megér­keztek e hazába. Méghozzá lóháton - ezt tud­juk a történelemkönyvekből, és láthattuk számtalan műalkotáson. A ló önmagában még stimmel is, de nem úgy néztek ki, mint azt a témába vágó legismertebb képek, Mun­kácsy Mihály Honfoglalás című festménye vagy az Ópusztaszeren felállított Feszty-kör- kép mutatja! Árpád vezér lehetett ilyen dél­ceg, de alatta a ló egészen másfajta volt! Mert milyen lovakat festettek meg a művészek? Koruk és korunk divatos, elegáns, mondhatni karcsú paripáit, hosszúlábú angol-arab harci méneket. Valóban gyönyörűek. Illenek a ma­gasztos hangulatú képekre. A magyarok lovai kevésbé szemet gyönyörködtetóek, ám mégis csodálatos paripák voltak! A HONFOGLALÓK LOVAI aránylag széles homlokú, kisfejú, tüzes szemű, acélos inú, ele­ven, élénk, és átlagosan csak 140 centiméter magas állatok voltak, amelyek főleg vágtatva jártak. Istállót sosem láttak, a hideget, mele­get, esőt és szelet egyaránt jól tűrték. Ritkán feküdtek, állva aludtak, fekete sörényük lobo­gott a szélben. Sokféle színük között a leggya­koribb a patkányszürke volt fehér hassal és széles fekete hátszíjazással. Ezen a leíráson esetenként csak annyit kell változtatni, hogy a „kis fejet” egy na­gyobbra cseréljük ki. Ügyanis a ma éló összes lófajta két ősből származik. Az egyik a nagy fejű, ma már ritkaságnak számító taki (haj­dan egész Európát benépesítette, de azután Ázsiába húzódott vissza), a másik a kis fejű, szintén alacsony, de vékonyabb csontozató tarpán (az ó hazáját Dél-Ukrajna környékén sejtik). A sírleletek bizonysága szerint e két fajta keverékén foglalták el a hont a magya­rok. Árpád is olyasmi lovon vezette ókét az új hazába, amilyenek ma is ezerszám legelész­nek Mongólia füves pusztáin. A lónak azonban a lovason kívül vannak egyéb tartozékai. Például a patkó és a lószer­számok, köztük a nyereg. Nos, patkót szinte biztosan nem viseltek a paripák, hiszen egyetlen egyet sem találtak még a régészek a honfoglalás korából. A nyerget viszont el kel­lett viselniük - hiszen legendás lett a nyereg alatt puhított hús! DE MIT IS ETTEK VALÓJÁBAN a hosszú úton? Nos, a válasz lehet, hogy meglepő lesz. Bizony az őseink a mai tartósítás egy módját használták: megszárították a húst. És ennek mesterei voltak. Hogyan csinálták? Villani János 14. századi történetíró így számol be erről. „Ha levágják a marhát, húsát üstökben megfőzik. Ha pedig jól meg van főzve, elvá­lasztják a csonttól, és kemencén vagy más­ként megszárítják; megszárítva finom porrá zúzzák. A hadjárathoz üstöket visznek ma­gukkal, s mindenki visz magával egy ilyen zacskó port, meg a fejedelmük is vitet utá­nuk. Felforralt vízbe dobják, egy-két maréktói megtelik az edény, megdagad, mintha kása volna. Nagy a táplálóereje, és így kevés ke­nyérrel, vagy anélkül is erőt ad az embernek!” De ez még mindig nem az igazi összkom­fort. Nem volt ugyanis szárított tejporuk, mint a mongoloknak...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents