Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-18 / 218. szám

1996, Szeptember 18«, Szerda ......... ~~ Hírek - Tudósítások E SZAK^Magyarország 3 A föld alatt rekedt egy bányász Közalkalmazottak: időben jön a pénz Budapest (MTI) - A közalkalma­zottak szeptember 1-jétől esedékes béremelésének fedezete - az előze­tes ütemtervnek megfelelően - szeptember végén kerül az intéz­ményeket működtető önkormány­zatokhoz. így a pénz időben, a szeptemberi bérek októberi kifize­tésekor az önkormányzatok rendel­kezésére áll majd. Ezt a Munka­ügyi Minisztérium közölte kedden. Még mindig üresek a bírói székek Budapest (MTI) - Nem volt ered­ményes a két üres alkotmánybíró­sági helyre történő jelöltállítás a hétpárti parlamenti bizottság ülé­sén. Az MDNP képviselőjével, Kó­nya Imrével kibővült testület két hét múlva ül össze ismét. A jövő év­ben további megiiresedésre kell számítani Értesülések szerint az ellenzék kés.z a kormánypártok képviselőivel egy harmadik kon­szenzusos jelölt személyéről tár­gyalni, és ez esetben az MSZP-re és az SZDSZ-re bízná, hogy az el­lenzék korábbi két - nem konszen­zusos - jelöltje közül válasszon. A harmadik bíró személyét ez eset­ben a kormánypártok jelölnék. —Mozaik ................... • PAVOL HAMZIK SZLOVÁK külügyminiszter szerdán Magyar- országon folytat megbeszélést. Át­tekintik az alapszerződés megvaló­sításának eddigieredményeit. • FINNORSZÁG az eddigiekhez hasonlóan segíti Magyarország kö­zeledését az Európai Unióhoz - mondta Tarja Halonen finn kül­ügyminiszter asszony Budapesten. • A NÉPPÁRT képviselőcsoportja támogatja azokat az elképzelése­ket, amelyek a lakáshelyzeten javí­tanak. Javasolják többek között, hogy az állami támogatás 30-ról 40 százalékra emelkedjen. • AZ MSZP országos elnöksége Zárt ülésetv.értékelte az elmúlt idő­szakban végzett munkáját, és átte­kintette következő féléves munka­tervét. A testület elemezte a külön­böző párttestületek közötti együtt­működést és javaslatot tett új kon­zultációs formákra. • AZ SZDSZ megerősítette állás­pontját, hogy támogatja az MDNP részvételét az alkotmányozó mun­kában. A két párt úgy látja, folytat­ni kell a rádió- és tévétörvény kö­vetkezetes végrehajtását, nem le­het a költségvetési, finanszírozási kérdések miatt zátonyra futtatni. Szalóczi Katalin Rudolftelep (ÉM) - Vágathajtás közben mintegy 5 méteres hosszban beszakadt a bánya, s a kőzet maga alá temette B. I. 31 éves vájárt. A tragikus eset hétfőn este negyed 8-kor tör­tént, a Rudolf Kft. bányájának egyik munkahelyén. B. I.-t ka­zincbarcikai otthonába tegnap estig hiába várta családja. De még nem adták fel a reményt. Bíznak a bányásztársakban, s a bányászszerencsében... Tegnap délután a bányakapitány­ság és a városi rendőrkapitányság helyszíni szemléje után fel órával kerestük fel Markó István ügyveze­tő igazgatót, felelős műszaki veze­tőt. A megtermett férfi merő kime­rültség.- Engem tegnap 8 körül ért a hír. Azóta itt vagyok, irányítom, szervezem a mentést, az ahhoz szükséges anyagokat, eszközöket - ne csodálkozzanak a piros szemei­men. Szinte perceken belül hozzá­láttak dolgozóink a mentéshez. Azt a három társát is, akivel a végzetes percben együtt dolgozott B. I. - tőle épp vagy 20 méterre -, úgy kellett hajnal 5 felé kiparancsolnom a föld alól, hogy pihenjenek. Annyira megrázta őket a társuk szerencsét­lensége, hogy ezt megértvén még a rendőrök is megígérték, ma még nem zaklatják őket a kérdéseikkel. Kérem, maguk se tegyék! Markó István nem is árul el egyetlen nevet, lakcímet sem, míg úgymond a mentésnek valamilyen eredménye nem lesz.- A családjának is azt mondtam: nem reménytelen a helyzet, de nem is biztattam őket. Arról, hogy milyen biztonsági körülmények között dolgoznak a bányászok itt, Rudolfon, a válasz:- Föld alatti bányában bármikor bekövetkezhet előre nem látott kö­rülmény folytán szerencsétlenség. A bányászok, a bányásztársak noha tisztában vannak ezzel, mond­hatni ők vannak a leginkább tisztá­ban vele - az ügyvezető elmondása alapján - szinte mindannyian részt szeretnének venni a mentésben. Naponta háromműszakos váltás­ban 36 bányász próbál előre halad­ni centiméterről centiméterre a föld alatt, a bejárattól ügy 30-40 percnyi járásra, s elérni a szénfal alatt re­kedt fiatalembert. A vágat szűk, 20-30 percenként váltják egymást a háromfős csapatok. Ettől többet az irodaházban nem sikerül megtudnunk. A szénre várakozó teherkocsisorral szemben azonban nyitva a vegyesbolt. A két asszony - anyja és lánya - már közlékenyebb.- Mi is ismerjük B. I.-t. Ő ugyan nem idevaló, de innen nősült. Kati­ca itt lakott, míg meg nem háza­sodtak. Most Barcikan élnek, két kicsi gyermekük van. Az egyik még alig féléves. De érdeklődjenek oda­át - mutat az idősebb a közös falon át a szomszédos kocsmába, ahol vi­szont a két férj az úr. Aztán még hozzá teszik:- Ott üldögélnek bányászok is, ők biztos többet tudnak. Például Misi reggel jött fel a mentésből. A Jószerencsét italbolt asztala körül öt-hat férfi beszélget, de az idegen láttán elhallgatnak. Köszö­nés, bemutatkozás, kérdés. De sen­ki sem válaszol semmire. Misi, Mihály, a megszólított kis­vártatva azt is letagadja, hogy bányász.- Én az vagyok - irányítja ma­gára egyikük a figyelmet. Aztán hogy ez sikerül, hozzáteszi:- Vagyis voltam. Tíz éve nincs munkahelyem.- Mikor száll le legközelebb? - fordulok Mihályhoz.- Este.- Menteni?- Mi másért?!- Félnek az emberek? Miért nem beszélnek? - kérdem újra a bolt vezetőjét.- Mit lehet ilyenkor mondani? Várunk. Mindnyájan várunk. Itt szinte mindenki bányász, vagy az volt. Az utcán sokat lehet találni. A nyomon elindulva meglelem B. I.-ék telefonszámát. Az asszony reménykedve-félve hadaija el a ne­vét. A háttérből gyerekhangok. Az öt hónapos kisfiúé és a két és fél éves kislányé.- Borzasztóan félek, de csak re- ménykedek. Azt mondták, lehet, hogy egy üregbe szorult, és akkor még élhet. Azt is mondták, hogy a társai mindent megtesznek érte. Várom minden perceben a hírt... Kórházkonszolidáció csak novemberben Budapest (MTI) - Közvetlenül az egészségbiztosítótól kapják majd meg, ám legkorábban csak novem­berben juthatnak a pénzükhöz azok a cégek, amelyek eddig hitel­ben szállítottak vagy szolgáltattak a pénzzavarban lévő kórházaknak. A parlament ugyanis várhatóan csak késő ősszel tárgyalja meg a tb pótköltségvetését, a kórházkonszo­lidációhoz szükséges 2,5 milliárd forintos keretet pedig a tervek sze­rint ehhez biztosítaná a kormány. A konstrukcióról jövő heti ülésén tárgyal a kabinet - nyilatkozta kedden Pordán Endre népjóléti ál­lamtitkár. A Népjóléti Minisztérium idén ta­vasszal meghirdetett kórházkonszo­lidációs pályázatára 32 intézmény jelentkezett, átvilágításukat a kö­zelmúltban fejezte be a szaktárca. Tb-járulék plusz hozzájárulás Budapest (MTI) - Elképzelhető, hogy a társadalombiztosítási járu­lék mellett a jövő esztendőtől min­den dolgozó után kötelező egészség- biztosítási hozzájárulást is fizetni­ük kell a munkáltatóknak. Egyebek mellett ezt tartalmazza az egész­ségbiztosító jövő évi gazdálkodását megalapozó intézkedésekről szóló előterjesztés, amelyet várhatóan a jövő héten tárgyal a kormány. Az előterjesztés célja, hogy ne csak a bérből és fizetésből élők, ha­nem azok is reális mértékű járulé­kot fizessenek, akik eddig dolgozói­kat minimálbéren bejelentve kibúj­tak e kötelezettség alól - értesült az MTI kormánykörökből. Az elképze­lés ezért az, hogy miután az orvosi ellátás valamilyen formáját min­denki igénybe veszi, elő kell írni egy minimum hozzájárulási szintet. így minden dolgozó után - egyelőre meg nem határozott összegű - napi egészségbiztosítási hozzájárulást kellene fizetni, amely a természet­beni egészségügyi ellátások fedeze­téül szolgálna. Ezt az adójellegű hozzájárulást kellene megfizetniük az önkormányzatoknak a szociáli­san rászorulók, a munkanélküliek után, a központi költségvetésnek pedig a nyugdíjasok után, ám en­nek részletei még tisztázatlanok. A tervek között szerepel a járu­lékalap kiterjesztése is. Á cél, hogy minden adó alá eső kifizetés egy­ben járulékköteles is legyen. Mind­ezen szigorítások lehetővé tennék a munkáltatói járulék 2,5 százalékos csökkentését, vagyis a jelenlegi 42,5 százalék helyett a jövőben 40 százalékos tb-járulék terhelné a munkáltatókat. Az adótól még dobog a szív Szabó Nóra Kazincbarcika, Budapest (ÉM) - Felröppent a hír, hogy átte­lepítenék a tévétorony mellet­ti dombra, a városon kívülre a Westel adótornyát a kazinc­barcikai kórház tetejéről. (Folytatás az 1. oldalról) A Reflex Környezetvédő Egyesü­let egy nemrégiben kiadott felhí­vásában kemény szavakkal tá­madja azokat a beruházókat, akik adótornyaikat, erősítőiket, vevő és átjátszóállomásaikat a jogsza­bályok kijátszásával, utólagos fennmaradási engedélyek kikény­szerítésével telepítik, illetve he­lyezik, üzembe. Részletesen foglal­kozik az elektromágneses sugár­zás egészségkárosító hatásaival, s hangoztatja: nem volna szabad la­kott területen engedélyezni ilyen sugárzó létesítmények építését, tekintettel arra, hogy világméretű tudományos vita folyik azok élet­tani következményeiről. * Az adótornyok telepítése ellen az ebben a megyében is több helyen kibontakozott tiltakozó akciók kapcsán felmerül a kérdés: ho­gyan lehetséges, hogy Kazincbar­cikán éppen egy ilyen nagy egész- segügyi létesítmény vállalta a te- epítés ódiumát - már ami a kör- nyezetvédők időnkénti támadása- 1 'heti. A kórház önmenedzselése szempontjából jól jön a bérleti díj, ermeszetesen a bérlő azon nyi- atkozatával, hogy semmiféle gcszsegre ártalmas hatása nincs ~~j --------—-----------------­az antennáknak. Hasonlóképpen van ez az ország számos pontján tízemeletes lakóépületek, iskolák, víztornyok esetében. így adatott ki az építési engedély, amelynek jogszabálya nem kötelezi a ható­ságot a sugárzás-egészségügyi vizsgálatok elvégeztetésére, sem pedig az ÁNTSZ sugárbiológiai osztályának bevonására. Ponto­sabban elvi kötelezettsége van, de gyakorlati végrehajtási jogszabály nem létezik; A polgármesteri hivatal mű­szaki osztálya ’93-ban nem is kért ilyen szakhatósági állásfoglaláso­kat. Miután a Közlekedési Főfel­ügyelet, a honvédség (polgári, il­letve katonai repülésbiztonság) és a Frekvenciagazdálkodási Intézet engedélyével rendelkezett és munkavédelmi, biztonságtechni­kai, környezetvédelmi szempont­ból a tervező garanciát vállalt az előírások betartására, kiadta az engedélyt. Literáti Gabriella osz­tályvezető szerint csakúgy, mint egy benzinkút építésekor, maguk nem tudják a szükséges vizsgála­tokat elvégezni, ők is és a szakha­tóságok is a rendelkezésre álló adatok alapján járulnak hozzá a beruházáshoz. Az adatok pedig ez esetben megnyugtatóak. A hiva­tal az engedélyt kiadja, azt pedig nem tudja ellenőrizni, hogy két nap vagy két év múlva a teljesít­ményt nem növeli-e meg az adó tulajdonosa. Mindenesetre most, a Matáv és a Pannon antennate- lepítési igényénél már kértek ki ÁNTSZ állásfoglalást - ezeket a tévétorony mellett telepítik -, s az megnyugtató volt. * Kaszás István, a kórház műszer­mérnöke is minden szempontból nyugodt. Az Országos Sugárbioló­giai és Sugárzás-egészségügyi In­tézettel tavaly végeztette el az in­tézmény a mérést, s ebből világo­san kiderül, hogy semmiféle egész­ségkárosító hatás nincs. Az épület tetején 0,9 mW/négyzetcen- timéter, a kilencedik emeleten, a gyermekosztályon pedig 0,1 mW/négyzetcentiméter volt a mért érték szemben a szabvány szerinti határértékekkel, amelyek 24 órás tartózkodás esetén 10, 8 órás tartózkodás esetén 100 mW/négyzetcentimétert írnak elő. Eddig egyetlen esetben sem jelez­tek semmiféle zavart a hetedik emeleti intenzív osztály központi őrzőrendszerének műszerei, s mi­után a mérnök éppen a pacema­kerekből diplomázott, azt is biz­ton állítja: ezek a szívritmus-sza­bályozók ma már annyira korsze­rű védelmi rendszerrel ellátottak, hogy jóval jelentősebb sugárzás sem árthat nekik. A mérnök nem tud a Westel „költözési” szándé­káról. * Csaba István, a Westel 450 fej­lesztési menedzsere alátámasztja a kórház szakemberének szavait. A cég hat éve telepít antennákat intézmények, lakóépületek tetejé­re, de soha nem merült fel problé­ma, bár az első időkben valóban meg kellett küzdeniük az emberi félelemmel és a laikus hozzáállás­sal. Az adótornyok funkciójuknál fogva nagy magasságúak, a teije- dés lefelé minimális. Ráadásul az épületek vasbeton teteje tökélete­sen árnyékol. A nemzetközi és ha­zai tapasztalatok szerint minde­nütt több nagyságrenddel a ha­tárérték alatt mutathatók ki su­gárzási értékek. Városokban a ki­bocsátott teljesítmény 10 W alat­ti. Nemcsak Nyugat-Európában, hanem itt is gyakran a települé­seken kívüli magasabb pontokra építenek, viszont a nyugati váro­sokban is ugyanúgy megtalálha­tóak az ártalmatlan sugárzó be­rendezések. Környezetvédelmi szempontból nemcsak a Westel, de a műszerek gyártói is igen­igen szigorúan betartják az elő­írásokat, hiszen nagy nevű cégek­ről van szó. Az adók kizárólag a saját sávjukon belül működnek, s az elektromágneses terek kutatá­sában óriási energiával dolgoznak a szakemberek. Csaba István, aki maga is egész életében mikrohul­lámokkal foglalkozott azt is kije­lentette, hogy a Westel továbbra is változatlanul fenntartja igényét a kórházépület tetejének bérletére. Elég a melegből Miskolc (ÉM - SZK) - A Miskolci Hőszol­gáltató Kft.-hez egyre érkeznek a meleg elleni bejelentések, amelyek nyomán dé­lutánig 3000 lakás fűtésével álltak le. A kft. gazdasági igazgatóhelyettese, Tamás Pál elmondta, hogy a legnagyobb jóindulat vezette ókét, amikor ezen szokatlanul hideg időjárás mellett maguktól beindították teg­napelőtt a fűtést. Arra gondoltak, hogy példá­ul a jószerével most gazdátlan - illetve felszá­molás alatt álló — volt Avas-déli Lakásszö­vetkezethez tartozó 13 ezer fogyasztónál nem is igen lenne, aki megszervezze a fűtési igé­nyek begyűjtését. Ezért vélték könnyebben járhatónak azt az utat. ha nem a fűtési, ha­nem a nemfütési kérelmeket kell bejelenteni­ük a lakóközösségeknek. Csakhogy rögtön akadt, aki ennek jogsze­rűtlenségét emlegette fel. Minthogy a Mihó- nek 32 ezer fogyasztóról kell gondoskodnia, az igazgatóhelyettes szerint nem létezik min­denki számára jó megoldás. Mást várnak el például a pici gyerekeikkel egész nap otthon íévó kismamák és azok, akik napjaik nagy ré­szét munkahelyükön töltik, valamint azok, akik bár szenvednek a fagyoskodástól, pénz­tárcájuk nem engedi meg, hogy kellemesebb hőfokú legyen a levegő. A legnagyobb érvágást a kft. számára (hi­szen potyán fűtötték fel a rendszert, ami nem kis költséggel jár) a Herman Ottó Lakásszö­vetkezet lemondása jelentette, amely önma­gában kétezer lakást jelent. A Mihó mindezek ellenére tartja az árkedvezményre tett javas­latát, s amely közösség tegnapig 1 lejelentette, hogy elege lett a melegből, nem kell hogy fi­zessen az addigi plusz Celsiusokért. Törvény kellene a távhőszolgáltatóknak Budapest (MTI) - A távhőszolgáltatásban tapasztalható problémákat a szolgáltatók és a fogyasztók között feszülő érdekellentétek mi­att nem lehet feloldani a piacgazdaság egyéb területein bevált módszerekkel. Egyebek kö­zött ezt állapította meg az Állami Számvevő- szék (ÁSZ) utóvizsgálata. Az ÁSZ azt javasol­ja a kormánynak, hogy gyorsítsák fel a távhő­szolgáltatásra vonatkozó törvény kidolgozá­sát. Ennek részeként a szolgáltatókat nonpro­fit szervezetté, közszolgáltató társasággá ala­kítanák át. Folyamatosan ellenőrizni kellene a távhöszolgáltatók díjkalkulációit. A jelentés elmarasztalja az önkormányzatokat, mivel az ármegállapításoknál a törvénnyel ellentéte­sen elismerték a nem hatékony működés költségeit, s teret engedtek a szolgáltatók nyereségre való törekvéseinek. A cégek a hő­energia nélküli költségeket nem a felhasznált hőmennyiség arányában osztották fel, s így a költségek nagy részét a lakosságra terhelték. Lassan jut egyről a kettőre a TV3 Miskolc (ÉM - BAL) - Még mindig nem te­hető semmiféle konkrét ígéret arról, mikor láthatják a miskolci tévénézők a TV3 nevű kereskedelmi csatorna műsorát. A majdani(?) sugárzást végző Miskolci Kábel-TV tót. ügy­vezetői korábbi állításukat erősítették meg: nem tőlük, azaz nem helyi döntéstől függ, in­dulhat-e - és mikor - az adás. Erről ugyanis a kábelszolgáltató cég többségi tulajdonosa, az amerikai érdekeltségű Kábelkom Kft. vezető határoznak. A budapesti központban azonban ezekben a napokban szinte senki nem érhető el telefo­non, mivel a vezetők a jövő éri költségvetésről folyó nagyszabású tárgyalásokon vesznek részt. Egyedül Helyes Istvánt, a cég létesít­ményi főmérnökét sikerült megszólaltatni - aki egyébként éppen Miskolcon tartózkodott. O is azzal kezdte, hogy a kérdés a Kábel-TV tulajdonosi gyűlésén, azaz a pesti központban fog eldőlni. A gyűlés egy hónapon belül várha­tó - de talán már két hét múlva -, és arról fog határozni, mikor indítsák a TV3 adásának sugárzását, azaz a városi kábelhálózatba táp­lálását. A Kábelkom más magyarországi nagyvárosokban működtetett hálózatainál ez a döntés már megvolt: mindenütt pozitívan, azaz már fogható a tévécsatorna. Várhatóan Miskolc esetében is ez lesz a végkifejlet, kér­déses azonban, hogy egyrészt mikortól vegyék bele a csomagba a TV3-at (már most, vagy csak az új hálózat kiépítésének novemberi-de­cemberi kezdete nyomán, azaz csak a már az optikai kábelvégen lévő lakásokba jusson el a kép), másfelől melyik adót vegyék le helyette a programról, vagyis melyiknek a helyébe ke­rüljön az új csatorna. Döntés csak néhány hét múlva várható - műsornézés még későbbre. Lapzárta • NŐI ASZTALITENISZ Szuper Liga, A-csoport, 1. forduló, Budapest: Magyaror­szág - Horvátország 4-2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents