Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-03 / 205. szám

8 ESZAK-magyarürszag

___________:___:______zm kuliura

1

996. Szeptember j., Kedd

Rockpárbaj

Kazincbarcika (ÉM) - Hatodik alkalommal rendezték meg az elmúlt hétvégén a Rockpárbajt - az amatőr zenekarok pénzdíjas versenyét - a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központban. Tizenhat együttes vett részt a megmérettetésen, amelynek 15 ezer forintos fődíját az edelényi A Kert együttes nyerte el. Második helyezést ért el az izsófalvi Violent Seed, a harmadik pedig a kazincbarcikai Memory együttes lett.

A zsűri tagjai Cselőtei László és Lénárt László, a Metal Hammer rockújság szerkesztői voltak, akik részletesen értékelték, tanácsokkal látták el a zenekarokat, hiszen a csapatok nagy része még a pálya legelején tart. Ennek ellenére - a zsűri állítása szerint - a produkciók színpadképesek, élvezetesek voltak. A tág értelemben vett műfáj szinte minden területéről játszottak muzsikát az együttesek, a blues- tól az alternatív rockon át a hagyományos heavy métáiig és az extrém black métáiig.

A győztesek - A Kert - produkciója sokko- lóan hatásos, kiérlelt és eredeti volt. Ok nyújtották a VT. Rockpárbaj legtökéletesebb teljesítményét. Igen színvonalasan szerepelt a Violent Seed is, akik az egyedi hangzásvilágú, leginkább a Dream Theater vonalán mozgó progresszív rockot dark hatásokkal fűszerezték. A speciális instrumentális muzsika óriási sikert aratott nemcsak a közönség, hanem a zsűri körében is. A harmadik helyezett Memory képzett muzsikusai a Pink Floyd nótáira támaszkodtak, tökéletes biztonsággal adták elő a nagy előd számait.

A zsűri szerint a produkciók színpadképesek, élvezetesek voltak. Színpadon a Beholder együttes. Fotók: Dobos Klára

Nem panaszkodnak gyermektelenségre

A demográfiai hullámvölgy ellenére megteltek a diákotthonok

Miskolc, Sárospatak (ÉM - Hl) - Kezdődik a tanév. A hét végén a kollégisták elfoglalták szobáikat. Néhány diákotthonban érdeklődve megtudtuk, bár az iskolákban csökken a gyereklétszám, a kollégiumi helyek nem maradnak kihasználatlanul.

Miskolcon a Teleki Tehetséggondozó Kollégiumba bekerülni csak felvételivel lehet. Ennek ellenére a 400 férőhelyes diákotthon teltházzal köszönti a szeptembert - tudtuk meg Komlósi Imre kollégium- igazgatótól. Az új jelentkezők írásbeli teszt és elbeszélgetés után kerülhetnek be a tehetséggondozó kollégiumba, a régi lakók pedig jó tanulmányi eredménnyel biztosíthatják helyüket. A vezetés hat tantárgyat pontoz. Három kötelező tárgyat figyelnek: a magyart, a történelmet és a matematikát. A másik hármat a diák választhatja ki. Mivel a folyamatos tanulásra ösztönöznek, nemcsak év végén, hanem félévkor is pontoznak. Tapasztalataik szerint úgy látták jónak, ha a lányoknál 52, fiúk esetében pedig 48 pontnál húzzák meg a határt. Természetesen, ha valaki csak egész kicsivel hoz rosszabb eredményt, tegyük fel matematikából nem túl jó, de a szakterületén remek, nem kell kiköltöznie - mondta az igazgató. A kollégium olyan rendszerben működik, hogy minden diákból a legjobbat hozza ki. Tanáraik legalább heti 4 órát tartanak illeszkedve az iskolai tanmenethez. Alapítványi segítséggel a diákotthonban 54 szakkör működik a tanulók igényeinek megfelelően, 13 külső óraadó tart saját tanfolyamot. Nincs villanyoltás, a diákok akkor és ott tanulhatnak, amikor és ahol nekik a legmegfelelőbb. Minden szinten két tanulószoba áll rendelkezésükre, de a nagyrészt 3, illetve 4 ágyas szobáikban is forgathatják a tankönyveket.

A szintén miskolci Petőfi Sándor Középiskolai Kollégiumban is betöltötték az összes helyet. Szeptember 1-jétől 120 lány és 406 fiú a

Beköltöztek a kollégisták

diákotthon lakója. A beköltözésnek egy feltétele van: a diák a nyolcadik osztály után felvételt nyerjen valamely középiskolába. A tanulószobákban pedagógusok jelenlétében folyik a felkészülés, de a szorgalmas, jó magaviseletű diákok szobáikban önállóan is tanulhatnak. Mint Gyulai Andrástól, a kollégium igazgatóhelyettesétől megtudtuk, a korábbi években hozzávetőleg 92 százalékos feltöltöttséggel működtek. Az idén a demográfiai hullámvölgy ellenére minden hely betelt, ami véleménye szerint a kollégium jó hírének és jó elhelyezkedésének köszönhető.

A megyeszékhelyen működő Központi Leány Kollégiumba a tavalyihoz képest kevesebben jelentkeztek. A 392 helyből 4 maradt üresen - kaptuk a tájékoztatást Pataky Márta kollégiumigazgatótól, ám mint mondta, év közben valószínűleg ezek is gazdára találnak. Főleg szakközépiskolásokat, gimnazistákat fogadnak, de van néhány szakmunkásképzős, illetve szakiskolás diákjuk is. A jelentkezés nincs tanulmányi eredményhez

kötve. Előfordul - rossz szociális helyzetük miatt -, hogy miskolci diáknak is otthont adnak. Az idén egy helybeli tanuló lakik majd náluk. Hogy valakit elbocsássanak, ahhoz annak a diáknak igen nagy fegyelmi vétséget kell elkövetnie - mondta az igazgató, de hozzátette, ilyesmi ritkán fordul elő.

Sárospatakon a Móricz Zsig- mond Kollégiumban érdeklődtünk, ahol Nagy Miklósné kollégiumigazgató nagy zsúfoltságról számolt be. Mind a 260 helyüket betöltötték, de a túljelentkezés miatt 27 férőhelyet bérelnek a tanítóképző főiskolától. Tíz tanulószobájukból hatot kénytelenek voltak hálóhelyiséggé alakítani, mivel az általános, közép- iskolás diákok mellett a kisegítő iskola tanulóit is ők szállásolják el. Évek óta többen jelentkeznek, mint a férőhelyek száma, s mivel az új Árpád Vezér Gimnáziumnak nincs kollégiuma, az ottani kollégistákat is ők helyezik el. Legtöbb szobájuk 12-14 ágyas. A zsúfoltság ellenére csak azoknak kell kiköltözniük, akik év végén megbuknak valamely tárgyból.

Kisgrafikai díj

Tiszaújváros, Budapest (ÉM) - Az augusztus 30-án megnyílt budapesti Kisgrafikai Nemzetközi Biennálén a legnagyobb elismerést, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium díját a tiszaújvárosi Orosz Csaba képzőművész kapta meg. Orosz Csaba munkái rendszeresen szerepelnek a Miskolci Galéria Országos Grafikai Biennáléin is. A budapesti kiállítás szeptember 15-ig látható az Újpest Galériában (Árpád u. 66.).

Régi fegyverek

Ózd (ÉM) - A millecentenárium tiszteletére Régi fegyverek (1700- 1960) címmel rendeztek kiállítást Ozdon. Dulai Lajos gyűjteménye az Általános Művelődési Központban (Brassói út 1.) látható szeptember 20-ig hétköznapokon reggel 8 és este 6 óra között.

Zenés pótfelvételi

Miskolc (ÉM) - Pótfelvételit hirdet az Erkel Ferenc Zeneiskola az 1996/97-es tanévre. Jelentkezni szeptember 5-én, csütörtökön délután 4 és este 6 óra között lehet az iskolában (Miskolc, Kiss tábornok u. 57.). A zeneiskola tanévnyitó ünnepélye szeptember 6-án, pénteken délután fél 6-kor kezdődik az Ady Endre Művelődési Házban.

Fordítók

Budapest (MTI) - A nyelvek és kultúrák közötti közvetítés elméleti és gyakorlati kérdéseit foglalja össze a szeptember 5-én Budapesten kezdődő II. Nemzetközi Fordítástudományi Konferencia. Klaudy Kinga egyetemi docens, a szervező- bizottság elnöke a tegnapi tájékoztatón elmondta: a háromnapos rendezvényre negyven országból mintegy 350 szakembert - fordítót, tolmácsot, kutatót, oktatót, kiadót, szerkesztőt - várnak. A konferencia központi témája az Európai Unió soknyelvűsége által felvetett fordítási és tolmácsolási problémák vizsgálata.

Dokumentum

Részletek a közművelődési törvény tervezetéből

Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet az elmúlt hetekben több olyan fórumot is tartott, melyeken a közművelődésben dolgozó szakemberek mondhatták el véleményüket a készülő közművelődési törvény tervezetéről. Az alábbiákban közreadjuk a tervezet néhány részletét.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

(1) A közművelődési törvény a szabad művelődés törvénye, amely meghatározza az állam, valamint az önkormányzatok feladatait és ellátási kötelezettségeit e területen, s lehetőséget teremt a művelődés széleskörű támogatási rendszerének kialakítására, az egyének és közösségeik közművelődési kezdeményezéseinek megvalósítására.

(2) A közművelődésben való részvétel joga nemre, korra, világnézetre, nemzetiségi, etnikai, kisebbségi, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül mindenkit megillet.

(3) A közművelődés rendszere az egyéni és közösségi művelődési öntevékenység, az állam és az önkormányzatok által kötelezően biztosított feltételrendszer, valamint a civil társadalom közművelődési szerepvállalásának együttese.

(4) Az állam az e törvényben meghatározott módon támogatja és védi a művelődő közösségeket, mozgalmakat, a közművelődés közintézményeit és intézményeit.

(5) Az egyének és a művelődő közösségek művelődéséhez szükséges feltételek biztosítása, a szakmai szolgáltatások ellátása főhivatású és önkéntes szakemberek közreműködésével történik.

(6) A közművelődés igazgatásában, központi, területi és helyi szervezésében a közművelődési szervezetekre támaszkodva, az állam és az ön- kormányzatok meghatározó felelősséget, szerepet és kötelezettségeket vállalnak.

(7) A közművelődési tevékenység finanszírozásának a központi költségvetési és helyi önkormányzati támogatás, továbbá a lakossági hozzájárulások, valamint a civil szervezetek, alapítványok és közalapítványok, gazdasági társaságok és a magánmecenatúra forrásai együttesen biztosítják.

H. A KÖZMŰVELŐDÉSBEN RÉSZTVEVŐK JOGAI

4. A közművelődésben résztvevők joga:

(1) nemre, korra, világnézetre, vallásra, foglalkozásra, iskolai végzettségre, nemzetiségi, etnikai, kisebbségi, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül, hogy:

a) személyiségüket a közművelődési tevékenységekben való részvétel útján fejlesszék, a szükségleteiknek megfelelő tudáshoz, ismeretekhez és információkhoz hozzájussanak, képességeiket megőrizzék, kibontakoztathassák,

b) tudásukat, ismereteiket, szakmai és kreatív képességeiket másoknak átadják, közösen fejlesszék,

c) személyes művelődési igényeiket kinyilváníthassák, kezdeményezhessék a közművelődési szolgáltatások biztosítását, fejlesztését,

d) kulturális hagyományaikat, értékeiket a köz- művelődési tevékenység keretei között gondozhassák, közismertté tehessék,

e) társas alkalmaik, hagyományaik a közművelődés támogatásában részesüljenek.

(2) A társadalom különböző értékrendű és érdekű rétegeinek közösségi joga, hogy:

a) közművelődési érdekeik és jogaik érvényesítése céljából művelődő közösséget, civil közművelődési szervezetet, intézményt alapítsanak és működtessenek,

b) közösségeik művelődési-céljainak megvalósításához intézményei, szakmai segítséget kapjanak.

(3) A közművelődési közintézmény és intézmény fenntartójának joga, hogy:

a) e törvény alapján a közművelődési közintézmény és intézmény feladatkörét kialakítsa,

b) a szolgáltatások körét szélesítse, a művelődő közösségek számát, a tevékenység választékát gyarapítsa,

c) az ehhez szükséges anyagi, tárgyi, személyi feltételeket meghatározza.

III. A KÖZMŰVELŐDÉS RENDSZERE ÉS MŰKÖDÉSE

(...)

7. A helyi önkormányzat által fenntartott közművelődési közintézmény

A helyi közművelődési közintézmény olyan közhasznú humán infrastruktúra, közszolgálati közintézmény, amelyben az épületi, berendezési, technikai, személyi és költségvetési, valamint gazdálkodási feltételek együttesen biztosítottak ahhoz, hogy az intézményt használók ott a kultúra elsajátításával, a társadalmi együttéléssel, az egyéni képességek kibontakoztatásával, a szabadidő közművelődési célú eltöltésével kapcsolatos tevékenységek összességét végezhessék.

Ez a közintézmény a közművelődési feladatok ellátásának - más törvény által megnevezett - közösségi színtere. A helyi önkormányzat által fenntartott közösségi színtér a közművelődés alapintézménye, melynek e törvény szerinti működtetése a helyi önkormányzat kötelező feladata. A közművelődési közintézmény elidegeníthetetlen önkormányzati tulajdon.

(...)

8. A helyi önkormányzatok által fenntartott közművelődési közintézmények alapfeladatai

A helyi önkormányzatok feladata, hogy a település hagyományai és a lakosság igényei alapján biztosítsa a feltételeket azon közművelődési tevékenységekhez, melyeknek célja:

(1) A település környezeti, szellemi, művészeti, értékeinek, hagyományainak megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása.

(2) Az élet- és munkaképességet javító, iskola- rendszeren kívüli önképzó, szakképző tanfolyamok és egyéb tanulási lehetőségek biztosítása, a létkultúrával összefüggő művelődési szokások gazdagítása.

(3) Az egyetemes, a nemzeti, az etnikai, a kisebbségi kultúra értékeivel való találkozás és ismerkedés alkalmainak biztosítása, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnep kultúrájának gondozása.

(4) A kreativitás, az alkotókedv ösztönzése, a tehetség fejlesztése, az ismeretszerző, az alkotó közösségek tevékenységének szervezése, támogatása.

(5) A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének segítése a közösségek szabadság-, felelősség- és önigazgatás-igényének támogatása.

(6) A kultúrák közötti kapcsolatok, együttműködések építése, gondozása.

(7) Közhasznú közművelődési szolgáltatás és egyéb művelődést segítő lehetőségek kínálata.

9. A helyi, nem önkormányzatok által fenntartott közművelődési intézmények

Közművelődési intézményt az államon és az önkormányzaton kívül más jogi személy is alapíthat, tarthat fenn és működtethet.

(1) A nem állami és önkormányzati fenntartású, kötelező közfeladatot vállaló közművelődési intézmény alapításához a helyi önkormányzat képviselő-testületének jóváhagyása szükséges.

(2) A jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell a közművelődési intézmény alapító okiratát, közművelődési szakmai programját és azokat a dokumentumokat, amelyekből megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, a közművelődési munkához szükséges személyi- és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.

(...)

10. A helyi többcélú közművelődési közintézmény

A helyi többcélú közművelődési közintézmény elláthat a közművelődési tevékenység mellett közoktatási, könyvtári, kulturális, művészeti és sportfeladatokat.

(1) A helyi többcélú közművelődési közintézmény lehet:

a) közös igazgatású közművelődési közintézmény,

b) általános művelődési központ.

(2) Közös igazgatású közművelődési közintézmény akkor létesíthető, ha a létesítés és működés anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételei valamennyi intézmény feladatához biztosítottak.

(...)

11. A közművelődési civil szervezetek

A közművelődés civil szerveződéseit a magánszféra azon helyi, regionális, országos szervezetei alkotják, amelyek alapító okiratuk szerint elsősorban közművelődési célú tevékenységek megvalósítására jöttek létre.

(1) Azon szervezeteket tekinti e törvény köz- művelődési civil szervezeteknek, amelyek:

a) már intézményesültek, jogi személyiséggel rendelkeznek,

b) elkülönülnek a kormányzati szektortól, nem tagolódnak be az állami-önkormányzati intézményrendszerbe,

c) közművelődési céljaikat saját maguk határozzák meg, tevékenységüket függetlenség, működésüket az autonómia jellemzi,

d) közművelődési tevékenységük jellege nem kereskedelmi, nyereség-érdekelt jellegű,

e) a közművelődési célok megvalósítását döntő mértékben önmaguk finanszírozzák.

(...)

12. A közművelődési célú közhasznú és magán- vállalkozások

Közművelődési közhasznú és magánvállalkozás az a tőkebefektető, jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló közművelődési szolgáltató tevékenység, amelyet az évente megjelenő KSH Szolgáltatások Jegyzéke a Kulturális Szolgáltatás főcsoportba sorol.

(1) Közművelődési közhasznú és magánvállalkozást természetes és jogi személy folytathat.

(2) A település közművelődési alapfeladatait megvalósító vállalkozó meghatározott idejű állami, önkormányzati együttműködési megállapodás alapján költségvetési támogatásban részesíthető abban az esetben, ha a feladatra megfelelő helyi intézményi feltétel hiányzik. A vállalkozó közművelődési alapfeladatok ellátására kapott összeget kizárólag a megállapodásban rögzített közszolgáltatásra használja fel.

(3) Az önkormányzat, az állam a megállapodásban rögzítheti, hogy támogatása alapján a vállalkozó mely közművelődési szolgáltatásokért kérhet maximált árat.

(...)

VII. A KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉG FELTÉTELRENDSZERÉNEK FI- NANSZÍROZÁSA

20. A finanszírozás alapelvei, keretei

(1) A közművelődés finanszírozását a központi, a helyi önkormányzati források, a lakossági hozzájárulások, a civil társadalmi szervezetek, alapítványok és közalapítványok, gazdasági társaságok és intézményi saját bevételek együttesen biztosítják.

(...)

21. A finanszírozás központi forrásai

(1) Az Országgyűlés által a közművelődésre az éves költségvetési törvényben jóváhagyott, elkülönített

a) helyi önkormányzati közművelődési normatív támogatás, mely alapja:- az e törvényben a település kötelező közművelődési alapfeladatai megvalósításának,- a helyi önkormányzat közművelődési közintézmény-fenntartási, működtetési kötelezettségei ellátásának, a nem intézményi közművelődési tevékenység támogatásának, melynek mértéke a mindenkori alapfokú oktatási normatíva egy tanulórajutó összegének 2 százaléka lakosonként, illetve a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek településein a mindenkori alapfokú oktatási normatíva egy tanulóra jutó összegének 3 százaléka lakosonként,

b) megyei (fővárosi) önkormányzati közművelődési normatív támogatás, mely alapja:- a megyei (fővárosi) közművelődési közintézmény fenntartásának, működtetésének és a nem intézményi közművelődés működési kiadásainak,- az e törvényben meghatározott megyei (fővárosi) közművelődési alapfeladatok ellátásának, melynek mértéke a mindenkori alapfokú oktatási normatíva 1 tanulórajutó összegének 0,5 százaléka a megyei lakosonként.

(2) A minisztériumok által működtetett köz- művelődési közintézmények támogatását költségvetési fejezeteik tartalmazzák. Ezek mértéke az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátásával összhangban álló működést garantálja.

(3) A közművelődésben érintett minisztériumok évi költségvetése tartalmazza azokat a többlettámogatásokat, amelyek az általuk kiemelt közművelődési programok megvalósítását finanszírozza.

(...)

A\

A

IX