Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-10 / 211. szám
4 B Itt-Hon 1996. Szeptember 10., Kedd Programatámó Szabadon szárnyalok a SZIRT-en Kazincbarcika (ÉM - LM) - A Szabadon Szárnyaló írók Rímfaragó Társasága, a SZÍRT augusztus 24-én és 25-én rendezte meg Kazincbarcikán az Országos író Találkozót. Költők, zenészek, előadóművészek, -csoportok mutatkoztak be, nagy sikerrel. A kétnapos program megnyitóját 24-én öt órától az ÁFÉSZ székházának színháztermében tartották, ahol Őszelő címmel irodalmi zenés műsort mutattak be. Felléptek a SZÍRT és a vendégek előadói, alkotói, zenészei. Elsőként Némethné Pető Ilona mutatkozott be, aki grafikus, fotós, költő, segédszerkesztő, előadó egy személyben. Soltszentimrén született 1950-ben egy tizenegy gyermekes családban és szülei meséinek hatására, majd a saját gyermekei nevelése közben alakult képzeletvilágának köszönhetően fogott mesék, versek, riportok írásához. 1984- től kezdődően rendszeresen adja ki alkotásait. A hely szelleme megragadta és megírta alábbi versét: Kazincbarcika! Volt szerencsém Téged látni, Házad, kerted megcsodálni! Terméskőből terasz parkod, Parkot szelő csermely-partod. Vén hársaid, fűzfáidat, Fagylalt-osztó presszóidat. Templom-tornyod, szintes házad, Játszó-téri homok-várad. Kisgyermekek vidám hadát, Újra népes, szép iskolát. Szülőket és nagyszülőket, Művészt, írót és költőket! Idős em berek otthonát, Berendezett konyhát, szobát. Ebédlőnek vonzó létét, Vezetőknek büszkeségét. Hivatalos épületet... Szökő-kutat, dús fényeket. Lásd, sorolni nem is tudom, Toliam akárhogy forgatom. Ez itt mind, mind a Te lényed, Múltad, jelened, reményed... Dajkáld őket, , szeresd nagyon, Ily’ szép város ritka vagyon. S ígérd meg: ha erre járok, Továbbra is jó barátok maradunk. A viszontlátásra Kazincbarcika! Ezer évből néhány évtized Kiállítás a magyar iskolák születésének évfordulóján Sajóvelezd (ÉM - LL) - Az 1994-ben fennállásának 700 éves évfordulóját ünneplő Sajóvelezd augusztus 18-án tartotta milleeen- tenáriumi ünnepségsorozatát. A nap sportprogramokkal kezdődött, délután a református templomban ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg a honfoglalás 1100. évfordulójáról, majd a Sajómenti Alapítvány kezdeményezésére a Sajó partján kialakított miUecentenáriumi emlékparkban kopjafát és emlékkövet avattak. Ezután első királyunkra, Szent Istvánra emlékeztek, majd a polgármester megszegte az új lisztből sült kenyeret. Végül a fiatalok népi játékokat bemutató programja szórakoztatta a vendégeket. A honfoglalás mellett idén a magyar iskolák megszületésének ezer éves évfordulóját is ünnepeljük. A honfoglalással hazánk földjét nyerték el őseink, az iskoláztatással az európai kultúrát. A miUecentenáriumi programok mellett Sa- jóvelezden iskolatörténeti kiállítással emlékeztek a magyar iskolák ezer évéről. A Megyei Levéltár adatai szerint a település a 17. század végén csaknem teljesen néptelen volt, a 18. század elején reformátusokkal népesült be. Ekkor a lelkésztanító tanított. Faházát 1784-ben tűz pusztította el. Ezután a Sajó partján építettek új iskolát ugyancsak fából, majd 1843-ban szilárd anyagból, melyet 1876-ban megnagyobbítottak. A római katolikus iskola 1863-ban létesült. Az államosítás után egy iskolája lett Sajóve- lezdnek. Az elemi iskola után nyolc osztályos általános iskola, melyet a rosszemlékű körzetesítés néhány évre megszüntetett. 1990-től azonban újra nyolc évfolyammal működhet az intézmény, 1994 óta Tömör Pál Általános Iskola néven. * Az intézmény lelkét a tanulók és a tanítók adják. A teljesség igénye nélkül említjük néhány Sajó- velezden dolgozó pedagógus nevét, elsősorban tisztelettel és hálával azokét, akik már elhunytak, de az itt élők emlékezete híven őrzi őket. Legelőször a falu nagy tanítóját, Fövenyessy Bertalant kell említeni, fiát Fövenyessy Bélát és leányát Máriát, aki segédtanítóként dolgozott. Héczey Bertalant, Burner Mártát, Tamás Gyulát, sokak szigorú, kedves igazgató bácsiját és A fiatalok népi játékok mutattak be Répánszky János igazgató urat. A még élők közül a kedves Fövenyessy Józsefné Mártát, a szigorú Ficsor Miklóst, Kerekes Tibort. Gyimesi Jutkát, Nagy Aladámét, Szónyi Györgynét, Ra- kittyán Klárát, Hizsnyik Máriát, Téglássi Attilát és feleségét Irénkét és a ma is az iskolában élő és dolgozó Király Istvánt és feleségét, Jutkát, aki szintén tanító, s akiknek köszönhető a kiállítás létrejötte. * Természetesen nem ezer esztendő, csak néhány évtized dokumentumait, tárgyi emlékeit, tanügyi nyomtatványokat, naplókat, régi és mai diákok értesítő könyveit, tankönyveit, rajzait, munkáit gyűjtötték össze. Néhány régi fénykép, az úttörő mozgalom emlékei és mai iskolai élet eredményeit tükröző oklevél is látható a kiállításon. A legrégebbi dokumentum Szabó Mihály Egyházi temetési és világi dallamok tára, melyet saját kezűleg írt és kottázott 1875. október 1-től. Néhány érdekesség még: elemi népiskolai bizonyítvány 1926-ból, beiratkozási lista 1936. szeptember 30-i dátummal. A sajóvelezdi református egyház kántortanítói díjlevele Tamás Gyula megválasztott tanító részére 1941-ből. Borsod-Gömör Vármegye és Miskolc thj. város Tanfelügyelőjétől 1950. június 22-én az iskolák államosításával kapcsolatos tájékoztató az iskolák vezetőinek. A Közoktatási Minisztérium levele „Rákosi elvtárs születésnapjára való felkészülés” tárgyában, 1952. január 22-én. Gyűjteményük nem teljes, hiszen csak néhány év munkájának eredménye. Ä szervezők viszont remélik, hogy a Sajóve- lezdről elszármazottakhoz eljut ez a híradás, és visznek, vagy küldenek egykori iskolájukba otthon őrzött tárgyaikból, hogy gazdagítsák és teljesebbé tegyék a kiállítás anyagát. Abban a reményben, hogy egyszer állandó helyet kap az anyag a Tájház helytörténeti gyűjteményéhez hasonlóan. 1996. Szeptember 10., Kedd Itt-Hon B 5 Berzéknek történelmi múltja van Berzék (ÉM-BPE) - Fatornyos falu - megilleti az elnevezés, hiszen a református templom mellett fatornyos harangláb hirdeti az itt maradt félezredes múltat, amelyre visszatekint. A templomot még a husziták idejében kezdték építeni és volt idő, amikor közös használatú volt a katolikusokkal. Talán így7 maradt meg ezen a három tempíomú (rom. kát. - görög kát. - református) kis településen az emberi közösség példaértékű összetartozása, mert itt soha nem volt felekezeti, de egyéb vonatkozású gyűlölködés sem. A történetírók számára megszívlelendő az a tény, hogy itt élt és itt alussza örök álmát az ősi családi sírboltban Perczel Mór, első magyar honvédtábornok, valamint unokája Perczel Olivér tábornok, aki 1881-ben született és 1970-ben hunyt el. Felesége - Perczel Olivémé, Baán Adrienne - szüleinek Berzéken van egy ősi kastélyuk, amely a szocialista világban is az ő tulajdonukban volt és a II. világháborút követően halálukig ez lett az otthonuk. Az ősi kastély előtt Baán Adrienne 1993-ban, 94 évesen Fotó: Palocsay Erzsébet Korábban Budapesten a Karinthy Frigyes utcában volt a rezidenciájuk, mert Perczel Olivér protokolláris életmódja a fővároshoz kötötte a famíliát. (Bár a nyarat mindig is Berzéken töltötték a megörökölt kis kastélyban vidáman, szeretet- ben a község népével, akiket a nagy családja részeként fogadtak el. A szeretet és megbecsülés kölcsönös volt, hiszen a főúri osztályhoz tartozó méltósá- gos úr és úrasszony éppolyan közvetlen és egyszerű volt, mint a szeretett berzékiek.) Itt az sem számított „főbenjáró” bűnnek, hogy a falu tanácstitkára Binder Iván jó barátságban volt Perczelékkel, hiszen a vb-titkár édesanyja Binder Albertné Berzéken volt tanítónő, annak idején ugyanabba az iskolába járt Eperjesen, mint Perczelné Baán Adrienne, nővére Baán Emma Chák Györgyné, akinek férje főszolgabíró volt Kecskeméten. Visszatérve az ősi kastélyra, amely Berzéken ma is megbecsült ereklyeként múltat idéz - eklektikus stílusban é^ült az 1800-as évek elején, és közel két évszázada külső és belső formáján nem változtattak, bár modernizálták, olyan mértékben, hogy az emlékek háborítatlanul megmaradtak az épületen, csak az ős-tölgyek lettek az idő martalékává, pótolhatatlanul. A kastélyt övező nagy park és kertrész már nem olyan otthon-meleget sugárzó, mint régen - bár most is vannak lakói a Perczel-kúriának, akik jó szívvel gondozzák az úri házat, amelynek úrnője idén április 15-én 97. évében követte férjét az örökkévalóságba, s pár nap múlva nővére Emma is elhunyt 101 évesen Budapesten. Őt is a családi kriptában temették el. keresztrejtvénye Az Itt-Hon Vízszintes: 1. Samuel Papys (1633-1703) angol naplóíró gondolata (zárt betűk: T, Á, A). 11. Miklósa...; operaénekesnő. 12. Éljenezve köszönt. 13. Somogyi település. 14. Nyilallik. 16. Király ül rajta. 17- Lám. 18. Házból szökik. 20. Örmény romváros. 21. Hódpatkány. 23. Világítótest. 25. Görög erdei nimfa. 26. Tömegtájékoztatás. 28. Római kettő. 29. 421 295 méteres futótáv. 31. Határ határai! 32. A köpönyeg írója. 33. Karnagy7 (Nándor, 1870-1943). 35. Szobor tartója. 36. Háború előtt a rendőrség által kitelepített személy. 37. Lengyelországi fürdőhely. 38. Hajítás. 40. A magnézium és a kén vegyje- le. 41. Zenetörténész (Alfred). 43. -gat páija. 44. Töltött tészta. 45. Férfi keresztnév. 47. Üzemanyagtöltő állomáson dolgozik. Függőleges: 1. Lendületbe hoz. 2. Móricz Zsigmond műve. 3. Szobrász (Miklós, 1871-1944) 4. Északi férfinév. 5. Ismételve város. 6. Fonal. 7. Gén darab! 8. Tüzet szüntet. 9. Erős igénybevétel. 10. Női név. 14. Gyermeke. 15. Gondtalan anyagi helyzet. 18. Domborodik. 19. Békés megyei helység. 22. Rakosgat. 24. Mely tárgynál. 26. Malajziai autók jelzése. 27. Lovaglónadrág. 30. Pattog a tűz. 31. A fizika egyik ága. 32. Huligánok bandája. 34. Választmány. 35. Tágas helyiség. 36. Szájat nyit. 37. A gondolat befejező része (zárt betűk: Y, E, Z). 39. Földbe temet. 42. Presser zenekara volt. 44. Dudor. 46. Azt a személyt. 47. Koreai sziget. _Itt-Hon-Konyha Ismét elérkezett a nyár végi eltevések időszaka és ismét drágul a tojás. Kardos Imréné tiszaújvárosi olvasónk mindkét körülmény figyelembe vételével kínálja jól bevált receptjeit olvasóinknak. Ketchup készítése Hozzávalók: 6,25 kg paradicsom, 5 kg zöldpaprika(fehérhúsú), 2,5 kg vöröshagyma, 25 db babérlevél, 5 kávéskanál feketebors, 85 dkg cukor, 30 dkg mustár, 4,5 dl ecet, ötször félmarék só, 5 kiskanál szalicil. A paradicsomot, zöldpaprikát megmossuk, apróra vágjuk, a hagymát megtisztítjuk és kis kockákra össze aprítjuk, a babérlevelet ledaráljuk. A paradicsomot, paprikát, hagymát és a babérlevelet egy kb. 20 literes fazékba tesszük és sűrűre főzzük. Amikor egy kicsit kihűlt átpaszírozzuk. (Akinek van mixer gépe, akkor azzal zúzza pépessé. A gépbe egyszerre csak kb. 3 dl-t szabad tenni, hogy könnyen tudja a gép forgatni!) Átpaszírozás után felforraljuk a fűszerekkel együtt, forrón üvegekbe töltjük, s száraz dunsztba rakjuk. Igen finom vajaskenyérre is, de főleg a főzésnél vehetjük nagy hasznát. Bodzadzsem készítése Az érett fekete bodzabogyókat vízzel leöblítjük és leszemezzük. Paradicsom passzírozón átpaszírozzuk. Minden kg gyümölcshöz 60-80 dkg cukrot, vagy más édesítőszert keverünk. (A cukor mennyisége függ attól, hogy milyen édes a bodzabogyó.) Majd egy nagy lábasba a sütőbe tesszük, vigyázzunk arra, hogy a lábast ne tegyük tele, kb 5 cm-t ki kell hagyni a habzás miatt! Időnként megkeverjük, hogy a lekvár teteje meg ne égjen! Két óra hosszáig nagy lángon sűrítjük. Két óra eltelte után a sütőből kivesszük, s mindjárt, forrón üvegekbe rakjuk. Tetejére teszünk egy kevés szalicilt, lekötjük és száraz dunsztba rakjuk. Közelgő névnapod alkalmából ezúton küldjük jókívánságainkat: Nagymamád, édesanyád | és gyermekeid. § TÓTH ENIKŐNEK Sajószentpéterre
