Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-10 / 211. szám

4 B Itt-Hon 1996. Szeptember 10., Kedd Programatámó Szabadon szárnyalok a SZIRT-en Kazincbarcika (ÉM - LM) - A Sza­badon Szárnyaló írók Rímfaragó Tár­sasága, a SZÍRT augusztus 24-én és 25-én rendezte meg Kazincbarcikán az Országos író Találkozót. Költők, zené­szek, előadóművészek, -csoportok mu­tatkoztak be, nagy sikerrel. A kétna­pos program megnyitóját 24-én öt órá­tól az ÁFÉSZ székházának színházter­mében tartották, ahol Őszelő címmel irodalmi zenés műsort mutattak be. Felléptek a SZÍRT és a vendégek elő­adói, alkotói, zenészei. Elsőként Némethné Pető Ilona mu­tatkozott be, aki grafikus, fotós, költő, segédszerkesztő, előadó egy személy­ben. Soltszentimrén született 1950-ben egy tizenegy gyermekes családban és szülei meséinek hatására, majd a sa­ját gyermekei nevelése közben alakult képzeletvilágának köszönhetően fogott mesék, versek, riportok írásához. 1984- től kezdődően rendszeresen adja ki al­kotásait. A hely szelleme megragadta és megírta alábbi versét: Kazincbarcika! Volt szerencsém Téged látni, Házad, kerted megcsodálni! Terméskőből terasz parkod, Parkot szelő csermely-partod. Vén hársaid, fűzfáidat, Fagylalt-osztó presszóidat. Templom-tornyod, szintes házad, Játszó-téri homok-várad. Kisgyermekek vidám hadát, Újra népes, szép iskolát. Szülőket és nagyszülőket, Művészt, írót és költőket! Idős em berek otthonát, Berendezett konyhát, szobát. Ebédlőnek vonzó létét, Vezetőknek büszkeségét. Hivatalos épületet... Szökő-kutat, dús fényeket. Lásd, sorolni nem is tudom, Toliam akárhogy forgatom. Ez itt mind, mind a Te lényed, Múltad, jelened, reményed... Dajkáld őket, , szeresd nagyon, Ily’ szép város ritka vagyon. S ígérd meg: ha erre járok, Továbbra is jó barátok maradunk. A viszontlátásra Kazincbarcika! Ezer évből néhány évtized Kiállítás a magyar iskolák születésének évfordulóján Sajóvelezd (ÉM - LL) - Az 1994-ben fennál­lásának 700 éves évfordulóját ünneplő Sa­jóvelezd augusztus 18-án tartotta milleeen- tenáriumi ünnepségsorozatát. A nap sportprogramokkal kezdődött, délután a református templomban ünnepi istentisz­teleten emlékeztek meg a honfoglalás 1100. évfordulójáról, majd a Sajómenti Alapít­vány kezdeményezésére a Sajó partján ki­alakított miUecentenáriumi emlékparkban kopjafát és emlékkövet avattak. Ezután el­ső királyunkra, Szent Istvánra emlékeztek, majd a polgármester megszegte az új liszt­ből sült kenyeret. Végül a fiatalok népi já­tékokat bemutató programja szórakoztat­ta a vendégeket. A honfoglalás mellett idén a magyar iskolák megszületésének ezer éves évfordulóját is ünne­peljük. A honfoglalással hazánk földjét nyerték el őseink, az iskoláztatással az európai kultú­rát. A miUecentenáriumi programok mellett Sa- jóvelezden iskolatörténeti kiállítással emlékez­tek a magyar iskolák ezer évéről. A Megyei Levéltár adatai szerint a település a 17. század végén csaknem teljesen néptelen volt, a 18. század elején reformátusokkal népesült be. Ekkor a lelkésztanító tanított. Faházát 1784-ben tűz pusztította el. Ezután a Sajó partján építet­tek új iskolát ugyancsak fából, majd 1843-ban szi­lárd anyagból, melyet 1876-ban megnagyobbítot­tak. A római katolikus iskola 1863-ban létesült. Az államosítás után egy iskolája lett Sajóve- lezdnek. Az elemi iskola után nyolc osztályos ál­talános iskola, melyet a rosszemlékű körzetesí­tés néhány évre megszüntetett. 1990-től azonban újra nyolc évfolyammal működhet az intézmény, 1994 óta Tömör Pál Általános Iskola néven. * Az intézmény lelkét a tanulók és a tanítók adják. A teljesség igénye nélkül említjük néhány Sajó- velezden dolgozó pedagógus nevét, elsősorban tisz­telettel és hálával azokét, akik már elhunytak, de az itt élők emlékezete híven őrzi őket. Legelőször a falu nagy tanítóját, Fövenyessy Bertalant kell említeni, fiát Fövenyessy Bélát és leányát Máriát, aki segédtanítóként dolgozott. Héczey Bertalant, Burner Mártát, Tamás Gyu­lát, sokak szigorú, kedves igazgató bácsiját és A fiatalok népi játékok mutattak be Répánszky János igazgató urat. A még élők kö­zül a kedves Fövenyessy Józsefné Mártát, a szi­gorú Ficsor Miklóst, Kerekes Tibort. Gyimesi Jutkát, Nagy Aladámét, Szónyi Györgynét, Ra- kittyán Klárát, Hizsnyik Máriát, Téglássi Atti­lát és feleségét Irénkét és a ma is az iskolában élő és dolgozó Király Istvánt és feleségét, Jut­kát, aki szintén tanító, s akiknek köszönhető a kiállítás létrejötte. * Természetesen nem ezer esztendő, csak néhány évtized dokumentumait, tárgyi emlékeit, tan­ügyi nyomtatványokat, naplókat, régi és mai di­ákok értesítő könyveit, tankönyveit, rajzait, munkáit gyűjtötték össze. Néhány régi fénykép, az úttörő mozgalom emlékei és mai iskolai élet eredményeit tükröző oklevél is látható a kiállí­táson. A legrégebbi dokumentum Szabó Mihály Egyházi temetési és világi dallamok tára, me­lyet saját kezűleg írt és kottázott 1875. október 1-től. Néhány érdekesség még: elemi népiskolai bizonyítvány 1926-ból, beiratkozási lista 1936. szeptember 30-i dátummal. A sajóvelezdi refor­mátus egyház kántortanítói díjlevele Tamás Gyula megválasztott tanító részére 1941-ből. Borsod-Gömör Vármegye és Miskolc thj. város Tanfelügyelőjétől 1950. június 22-én az iskolák államosításával kapcsolatos tá­jékoztató az iskolák vezetőinek. A Közoktatási Minisztérium le­vele „Rákosi elvtárs születés­napjára való felkészülés” tár­gyában, 1952. január 22-én. Gyűjteményük nem teljes, hi­szen csak néhány év munkájá­nak eredménye. Ä szervezők vi­szont remélik, hogy a Sajóve- lezdről elszármazottakhoz eljut ez a híradás, és visznek, vagy küldenek egykori iskolájukba otthon őrzött tárgyaikból, hogy gazdagítsák és teljesebbé te­gyék a kiállítás anyagát. Abban a reményben, hogy egyszer ál­landó helyet kap az anyag a Tájház helytörténeti gyűjtemé­nyéhez hasonlóan. 1996. Szeptember 10., Kedd Itt-Hon B 5 Berzéknek történelmi múltja van Berzék (ÉM-BPE) - Fator­nyos falu - megilleti az el­nevezés, hiszen a reformá­tus templom mellett fator­nyos harangláb hirdeti az itt maradt félezredes múl­tat, amelyre visszatekint. A templomot még a husziták idejében kezdték építeni és volt idő, amikor közös hasz­nálatú volt a katolikusok­kal. Talán így7 maradt meg ezen a három tempíomú (rom. kát. - görög kát. - re­formátus) kis településen az emberi közösség példaérté­kű összetartozása, mert itt soha nem volt felekezeti, de egyéb vonatkozású gyűlöl­ködés sem. A történetírók számára meg­szívlelendő az a tény, hogy itt élt és itt alussza örök álmát az ősi családi sírboltban Perczel Mór, első magyar honvédtábor­nok, valamint unokája Perczel Olivér tábornok, aki 1881-ben született és 1970-ben hunyt el. Felesége - Perczel Olivémé, Baán Adrienne - szüleinek Berzéken van egy ősi kasté­lyuk, amely a szocialista világ­ban is az ő tulajdonukban volt és a II. világháborút követően halálukig ez lett az otthonuk. Az ősi kastély előtt Baán Adri­enne 1993-ban, 94 évesen Fotó: Palocsay Erzsébet Korábban Budapesten a Ka­rinthy Frigyes utcában volt a rezidenciájuk, mert Perczel Oli­vér protokolláris életmódja a fő­városhoz kötötte a famíliát. (Bár a nyarat mindig is Berzé­ken töltötték a megörökölt kis kastélyban vidáman, szeretet- ben a község népével, akiket a nagy családja részeként fogad­tak el. A szeretet és megbecsü­lés kölcsönös volt, hiszen a fő­úri osztályhoz tartozó méltósá- gos úr és úrasszony éppolyan közvetlen és egyszerű volt, mint a szeretett berzékiek.) Itt az sem számított „főbenjáró” bűnnek, hogy a falu tanácstit­kára Binder Iván jó barátság­ban volt Perczelékkel, hiszen a vb-titkár édesanyja Binder Albertné Berzéken volt tanító­nő, annak idején ugyanabba az iskolába járt Eperjesen, mint Perczelné Baán Adrienne, nő­vére Baán Emma Chák Györgyné, akinek férje főszol­gabíró volt Kecskeméten. Visszatérve az ősi kastélyra, amely Berzéken ma is megbe­csült ereklyeként múltat idéz - eklektikus stílusban é^ült az 1800-as évek elején, és közel két évszázada külső és belső formáján nem változtattak, bár modernizálták, olyan mérték­ben, hogy az emlékek háborí­tatlanul megmaradtak az épü­leten, csak az ős-tölgyek lettek az idő martalékává, pótolhatat­lanul. A kastélyt övező nagy park és kertrész már nem olyan otthon-meleget sugárzó, mint régen - bár most is van­nak lakói a Perczel-kúriának, akik jó szívvel gondozzák az úri házat, amelynek úrnője idén április 15-én 97. évében követ­te férjét az örökkévalóságba, s pár nap múlva nővére Emma is elhunyt 101 évesen Budapes­ten. Őt is a családi kriptában temették el. keresztrejtvénye Az Itt-Hon Vízszintes: 1. Samuel Papys (1633-1703) angol naplóíró gondolata (zárt betűk: T, Á, A). 11. Miklósa...; operaénekes­nő. 12. Éljenezve köszönt. 13. Somogyi település. 14. Nyilal­lik. 16. Király ül rajta. 17- Lám. 18. Házból szökik. 20. Örmény romváros. 21. Hódpatkány. 23. Világítótest. 25. Görög erdei nimfa. 26. Tömegtájékoztatás. 28. Római kettő. 29. 421 295 méteres futótáv. 31. Határ ha­tárai! 32. A köpönyeg írója. 33. Karnagy7 (Nándor, 1870-1943). 35. Szobor tartója. 36. Háború előtt a rendőrség által kitele­pített személy. 37. Lengyelor­szági fürdőhely. 38. Hajítás. 40. A magnézium és a kén vegyje- le. 41. Zenetörténész (Alfred). 43. -gat páija. 44. Töltött tész­ta. 45. Férfi keresztnév. 47. Üzemanyagtöltő állomáson dol­gozik. Függőleges: 1. Lendületbe hoz. 2. Móricz Zsigmond mű­ve. 3. Szobrász (Miklós, 1871-1944) 4. Északi férfinév. 5. Ismételve város. 6. Fonal. 7. Gén darab! 8. Tüzet szüntet. 9. Erős igénybevétel. 10. Női név. 14. Gyermeke. 15. Gondtalan anyagi helyzet. 18. Domboro­dik. 19. Békés megyei helység. 22. Rakosgat. 24. Mely tárgy­nál. 26. Malajziai autók jelzé­se. 27. Lovaglónadrág. 30. Pat­tog a tűz. 31. A fizika egyik ága. 32. Huligánok bandája. 34. Választmány. 35. Tágas helyi­ség. 36. Szájat nyit. 37. A gon­dolat befejező része (zárt be­tűk: Y, E, Z). 39. Földbe temet. 42. Presser zenekara volt. 44. Dudor. 46. Azt a személyt. 47. Koreai sziget. _Itt-Hon-Konyha Ismét elérkezett a nyár végi eltevések idő­szaka és ismét drágul a tojás. Kardos Imréné tiszaújvárosi olvasónk mindkét körülmény figyelembe vételével kínálja jól bevált receptjeit olvasóinknak. Ketchup készítése Hozzávalók: 6,25 kg paradicsom, 5 kg zöldpaprika(fehérhúsú), 2,5 kg vörös­hagyma, 25 db babérlevél, 5 kávéska­nál feketebors, 85 dkg cukor, 30 dkg mustár, 4,5 dl ecet, ötször félmarék só, 5 kiskanál szalicil. A paradicsomot, zöldpaprikát megmossuk, apróra vág­juk, a hagymát megtisztítjuk és kis kockákra össze aprítjuk, a babérleve­let ledaráljuk. A paradicsomot, papri­kát, hagymát és a babérlevelet egy kb. 20 literes fazékba tesszük és sűrűre főzzük. Amikor egy kicsit kihűlt átpa­szírozzuk. (Akinek van mixer gépe, ak­kor azzal zúzza pépessé. A gépbe egy­szerre csak kb. 3 dl-t szabad tenni, hogy könnyen tudja a gép forgatni!) Átpaszírozás után felforraljuk a fűsze­rekkel együtt, forrón üvegekbe töltjük, s száraz dunsztba rakjuk. Igen finom vajaskenyérre is, de főleg a főzésnél ve­hetjük nagy hasznát. Bodzadzsem készítése Az érett fekete bodzabogyókat vízzel leöblítjük és leszemezzük. Paradicsom passzírozón átpaszírozzuk. Minden kg gyümölcshöz 60-80 dkg cukrot, vagy más édesítőszert keverünk. (A cukor mennyisége függ attól, hogy milyen édes a bodzabogyó.) Majd egy nagy lá­basba a sütőbe tesszük, vigyázzunk ar­ra, hogy a lábast ne tegyük tele, kb 5 cm-t ki kell hagyni a habzás miatt! Időnként megkeverjük, hogy a lekvár teteje meg ne égjen! Két óra hosszáig nagy lángon sűrítjük. Két óra eltelte után a sütőből kivesszük, s mindjárt, forrón üvegekbe rakjuk. Tetejére te­szünk egy kevés szalicilt, lekötjük és száraz dunsztba rakjuk. Közelgő névnapod alkalmából ezúton küldjük jókívánságainkat: Nagymamád, édesanyád | és gyermekeid. § TÓTH ENIKŐNEK Sajószentpéterre

Next

/
Thumbnails
Contents