Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-06 / 183. szám

\ 1996» Augusztus 6», Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 3 Verekedés a villamoson Miskolc (ÉM - Hl) - Hétfőn este negyed 8 és 8 óra között villamos- pótló autóbuszok jártak Miskolc rillamosvonalain. Három fiatal ugyanis az Autóklub megállójában összeszólalkozott az egyik sárga Jármű vezetőjével, s a vita vereke­désig fajult. A rendőrséget a ringgé alakult vil­lamost beérő másik, szintén a Ti­szai pályaudvar felé haladó jármű vezetője értesítette - tudtuk meg a Tiszai pályaudvari végállomáson érdeklődve. Egy járőrkocsi épp a közelben tartózkodott, így a rend­őröknek sikerült elfogniuk és előál­lítaniuk a heveskedő három utast. Lapzártánkkor még folyt a villa­mosvezetőt bántalmazok kihallga- tása, így a rendőrség nem tudott választ adni a verekedés kirobba­násának okára. %y rohamkocsi is érkezett a hely­színre, de aktív közreműködésükre nem volt szükség - hallottuk a nientőügyelettől. Kinevezték a rádió alelnökeit Budapest (MTI) - Hajdú István, a Magyar Rádió Részvénytársaság nlnöke augusztus elsejei hatállyal kinevezte Juhász Juditot és Závecz Ferencet alelnöknek. Hajdú István hétfőn az MTl-nck el­mondta: szakmailag két alkalmas személyt választott a posztra. Zá- Vecz Ferenc, aki eddig is az MR ^elnökeként tevékenykedett, to­vábbra is a gazdasági terület fel- ädatait látja el. Juhász Judit a mű­sorkészítéssel és a társadalmi kap­csolatokkal foglalkozik, aki ezt megelőzően a Westel Rádiótelefon Kft. pr-igazgatója volt. Elkészültek Hz új tankönyvek Budapest (MTI) - A tankönyvkia­dó történetében először határidőre ^készültek a tankönyvek - tudta meg az MTI Ábrahám Istvántól, a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. vezér- igazgatójától; A tankönyvlistán sze- replő 1400 féle kiadvány rövidesen |maSyLereskedők raktáraiban lesz. Abrahám István leszögezte: a tan­könyvek árának jövő évi emelése a tervezett infláción belül marad. A hányatott sorsú csacsicsalád Nem csak a bűnügy főszereplői, az orgazdák is szamarak Miskolc (ÉM - FJ) - Kisebbfajta állatsereglet játszik szerepet abban a szokatlan bűnügyben, amelynek főszereplőit (két sza­marat) lapzártánkkor még ke­resett a rendőrség. Az előzményekről talán annyit: egy miskolci csacsitulajdonos, lé­vén rokkantnyugdíjas, megkérte apósát, ugyan gondozná helyette éppen „teherben lévő” (vemhes) szamarát. Miután az após rábic­centett a kérésre, az átlagosnál jó­val erőteljesebb alkatú, jól szitu­ált patás új otthonra lelt nála. Igen ám, de nemrégiben az após is megbetegedett, így kénytelen, volt átmenetileg egy kívülálló csacsi- ápoló után nézni. Ezt hamarosan meg is találta N. Lajos személyé­ben, aki egy liba és egy kecske fe­jében elvállalta a vemhes jószág egyhavi gondozását. S itt akár véget is érhetne a tör­ténet, ha N. Lajos nem bizonyul méltatlannak a feladatra. De an­nak bizonyult: ahogy megellett az állat (egy szép csődör csikónak adott életet), visszaélve a belé ve­tett bizalommal, potom 20 ezer fo­rintért elpocsékolta a szamárma­mát és a csacsifiút. S bár a miskolci forrónyomosok hamarosan a nyomára bukkantak a vevőnek, a négy pár patának már csak hűlt helyét találták: az új gazda is eladta a csonka csacsicsa­ládot. 0 már inkább tisztában le­hetett a szamárpiaci árakkal, mert 56 ezer forintot kért és kapott az egyébként jóval többet érő állato­kért, amelyek a nyomozás legutób­bi adatai szerint Ózd térségébe ke­rültek. Miután pedig a szóban forgó, ló­val vetekedő termetű szamáranya értéke testvérek között is jóval százezer forint fölött mozog, való­színűleg az új tulaj is megpróbál majd túladni a hányatott sorsú csa­csibébin és mamáján. Tehát: ózdi­ak, figyelem! Ne legyenek csacsik, ne vegyenek szamarat! A Petőfin rólunk is szólnak Bemutatjuk Mezei Károlyt, a holnapi adás szerkesztőjét Mezei Károly Fotó: Nagy Gábor (ISB) Miskolc (ÉM - PTA) - A tudo­mányos ismeretterjesztő és természetvédelmi témákon kí­vül számos közérdeklődésre számot tartó kérdésről hall­hat, aki figyeli holnap délután a Petőfi rádió műsorát. Az ér­dekességek és a játékok mel­lett csütörtöki lapszámunk írásairól is hallhatnak majd előzetest a „Petőfi délután” műsorában. A pénz beszél című rovatban „meghalt a fordizmus éljen a toyo- tizmus” alcímmel a tömegtermelés, és a személyre szabott tömegterme­lés jellemzőiről, illetve használha­tóságáról szolgál információval a műsor. Az Iskolabíróság rovatban ezút­tal egy olyan - Thaiföldön már al­kalmazott - gyakorlatról számol­nak be, ahol a gyerekek érdekeit szem előtt tartva, behatárolják az iskolatáskák lehetséges súlyát, még akkor is, ha a tanítók által igen fontos, és nélkülözhetetlen - ám de súlyos - tankönyvekről van szó. A gyermekek védelme mellett persze, híven a hagyományokhoz, szó esik természeti értékeink vé­delméről is. Az adás alatt váiják a témákhoz hozzászólni kívánók, és a telefonos játékokra jelentkezők hívásait. *” * - Eredetileg tanítónak készültem, és egy ideig tanítottam is a gyere­keket. Nagyon szívesen csináltam. Öröm volt tapasztalni, ahogy a tíz év körüli gyerekek tudása fejlődik a kezem alatt - kezdi a bemutatko­zást Mezei Károly, a Petőfi délután adásának egyik (holnapi) szerkesztője.- Azóta sok minden meg­változott - folytatja -, de az iskolától és a pedagógiától nem szakadtam el teljesen, hiszen több főiskolán is van szerencsém a leendő újság­írókat bevezetni a rádiózás rejtelmeibe, amit persze igazán csak hosszú évek alatt lehet jól megtanulni. Én már húsz éve dolgozom a rádiónál, de mindig akad valami új, valami tanulni való. Tulajdonképpen mái' a tanulmányaim alatt keres­tem azt a fórumot, ahol nem kell teljesen hátat for­dítanom a pedagógiának, sőt még segíteni is van lehe­tőségem a gyerekeknek, szülőknek, tanároknak. Eh­hez kitűnő eszköznek bizo­nyult a rádió, ahonnan folyamato­san kért tőlem szakanyagokat az Iskola Rádió, később pedig alkal­maztak is. Azóta már szívembe zártam magát a rádiózást is, és bár az éremnek mindig két oldala van, engem, azt hiszem, végleg ide kö­tött a műsorkészítés öröme, és az a sikerélmény, amit számomra ez ad. Pokoli cáfolat Miskolc (ÉM - FJ) - A rendőrség a legha­tározottabban cáfolja azt a lapértesülést, amely a sátánista jelenségek által legfer­tőzöttebb négy magyar város között em­legeti Miskolcot és Ozdot. Az elmúlt hónapokban számos módszeresen megkínzott, esetenként megerőszakolú!) ál­lattetemre találtak országszerte. Májusban például tíz megnyúzott macskára bukkantak Kőbánya egyik lakatlan házában” - lapszem­lézte tegnap a rádió az egyik országos napilap úását. Amely más egyebek mellett a sátánista jelenségek fellegváraként emleget föl két bor­sodi várost is, Miskolcot és Ózdot. A lap érte­sülései szerint e két település lakatlan épüle­teiben, nagyobb parkjaiban rendszeresek a ri­tuális szertartások. Logikusnak tűnik: amennyiben mindezen információk hitelesek,, aligha valószínű, hogy a rendőrségnek nincs tudomása a pokoli szek­ták helybéli ténykedéséről. Érdeklődésünkre azonban mind a B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főka­pitányság, mind a Miskolci Rendőrkapitány­ság illetékesei azt felelték, nincs tudomásuk ilyesmiről. A Miskolci Rendőrkapitányság vizsgálati osztályvezetője, Farkas József alezredes el­mondta: sem jelenleg, sem az elmúlt években nem folytattak eljárást sátánista, vagy ahhoz hasonló színezetű ügyekben. Sőt, a már emlí­tett, hátborzongató hírek sem jutottak Mis­kolcon a rendőrség tudomására. A kapitányság élet- és ifjúságvédelmi nyo­mozói szintén értetlenül álltak a lapértesülés megyénket érintő sorai előtt: ők sem tudnak sátánista motivációjú állatkínzásokról, (ön)gyilkosságokról vágj' testi sértésekről. Ha adóköteles, járulékköteles is Budapest (MTI) - Az egészségbiztosítási já­rulék jövőre maximum 2 százalékponttal csökkenthető. A járulékköteles jövedelmek köre a honoráriumokkal és a tiszteletdíjakkal bővülhet. A vállalkozók által fizetendő egész­ségbiztosítási járulék minimális havi összege 3100-3200 forint lesz, ezért azonban nem jár táppénz vagy egyéb pénzbeni juttatás. Min­derről Simsa Péter, az Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnöke beszélt újságírók előtt hétfőn. Arról is beszámolt Simsa Péter, hogy az egészségbiztosító elnöksége elutasí­totta annak a hat kórháznak a kérelmét, amelyek adósságuk rendezésére összesen 800 millió forint értékben kértek előleget a bizto­sítótól. Ennek oka az, hogy a benyújtott doku­mentumokból hiányzott a hitel visszafizetését szavatoló garancia. Gáspár László Pénz, sok-sok pénz kell ahhoz, hogy idegenforgalmi értékeinket kiaknázzuk, hogy idevonzzuk a turistákat - mondják a hozzáér­tők, s alighanem igazuk van. De Uem kell pénz ahhoz, hogy ha va­laki kérdez, pontos válaszokat kapjon; ha valaki mégis érdeklő­dik a megye iránt, azt elhalmoz- 2ák ajánlatokkal, programjavas­latokkal. Egyszóval: az nem pénz kérdése, hogy az idegenforgalom­ból élők jól végezzék a munkáju­kat. Kihasználva a sajátos rek­lám lehetőségeit - ha az idegen pozitív tapasztalatokkal távozik, üljön majd máskor is, sőt, talán barátait, ismerőseit is idehozza. Hogy milyen élményeket szerez­het a megyénkben néhány hetet tölteni szándékozó idegen - erre keresünk válaszokat e heti cikk­sorozatunkban. ~ Semmi akadálya a szobafoglalás­nak, van bőven, közli a tapolcai Juno Hotel portása.- Köszönöm - mondom -, de sze­retném előbb megt udni, érdemes-e itt Maradnom. Milyen szórakozási lehe­tőségeket nyújt Tapolca? Mit lehet itt csinálni? A bizonytalan válasz: hát, nem sok mindent. Pihenni, sétálgatni, le­het csónakázni, strandolni. Ha rossz az idő, a Barlangfürdőbe érdemes el­látogatni. Ez valóban nem sok, de nem adom fel ilyen könnyen. Némi faggatózás után sikerült megtudnom, a szálloda uem szervez programokat, és nem is foglalkoztat senkit, akinek az lenne a feladata, hogy tanáccsal, felvilágosí­tással szolgáljon: mit kezdjen magá­val kiemelt üdülőkörzetünkben egy turista. Mentő ötletként felvetem: ad­Tapolcai kalandozás jobbra út balra út... jón egy prospektust vagy útikalauzt Tapolcáról, esetleg Miskolcról.- Sajnos, nincs - mondja, s az sem jut eszébe, hogy legalább a szálloda prospektusára felhívja a figyelmem. Igaz, amikor kérem, szolgálatkészen egy állványhoz siet, és kettőt kivá­laszt számomra. Az angol, német és magyar nyelvű tájékoztatóból megtu­dom még, hogy öt percnyire tartózko­dom Közép-Európa egyetlen meleg vizű barlangfürdőjétől, különleges mikroklímában. A másik prospektus szerint: „Sokéves tapasztalatainkkal Fotó: Bujdos Tibor elősegítjük Északkelet-Magyarország elbűvölő tájainak megismerését”. Hogy kicsodák, az titokban maradt, még délután is, mikor telefonon ér­deklődöm - hátha egy másik portás tájékozottabb. A készségesnek nem mondható férfi közölte velem, hogy az olvasott programokat (pisztráng­sütés, kirándulás a pusztára, vártú­rák) „el kell felejteni”, utazási irodák szervezik, saját csoportjaiknak, de csak tíz fő felett. Aki egyedül, vagy családjával érkezik, az magának gon­doskodik programokról. A gondola­tokban olvasó portás ezután a már is­merős tanácsot adja: Menjen a Bar­langfürdőbe! Ezt már délelőtt megtettem, és ál­lítom, egy idegennek nem könnyű oda találni. Tapolca területén csupán egyetlen tábla mutatja, hogy merre található. Az is a városi busz végállo­másánál van elhelyezve, mintha első­sorban a helybelieket kellene eligazí­tani. Az információ egyébként pontos és hasznos: nyíl - 100 méter, nyitva tartás. Egy másik tábla, 500 méterre a fürdőtől, még hasznosabb lenne. Ugyanis, míg odaértem, hárman is megállítottak: Hogy találnak a ter­málfürdőhöz? A tájékozatlanság érthető, hiszen a szállodákban és az újságospavilo­nokban sem kapható leírás Tapolcá­ról. Könyvárusokkal szóba elegyedve, kiderült, nem is tudnak ilyen kiad­vány létezéséről, pedig minden nap keresik. Miskolcról háromféle köny­vet ajánlottak figyelmembe. Az egyik 1932-es első kiadásának reprintje, a másik vaskos helytörténeti munka, a harmadik turisták számára is hasz­nosnak bizonyulhat, amennyiben Miskolc érdekli őket elsősorban. „Változatos szórakozás Tapolcán” tárgykörben, a Park Hotelben sem ju­tottam sokkal bővebb információhoz. Programszervező hiányában, kényte­len voltam itt is a portáskisasszonyhoz fordulni. A megszokott (strand, csóna­kázás, Barlangfürdő - ez utóbbiról szí­nes fénykép és leírás is volt prospektu­sukban) időtöltésen kívül a SziMa-ká- polna merült fel mint látványosság. Arra a megjegyzésre, hogy úgy tűnik, nem fogunk meghalni az izgalmaktól, a Juno éjszakai diszkóját ajánlotta. Némi segítség árán - miközben Mis­kolcra tereltem a szót - megtudtam, hogy van Diósgyőri vár, Lillafüred, és több mozi a városban. Ennél többre nem futotta az ötletekből, viszont fel­hívta figyelmemet Szilvásvárad és a Szalajka-völgy szépségeire. Hogy egy tapolcai szálloda mun­katársa egy másik helységet ajánl, ahelyett, hogy megpróbálna ott tarta­ni, nem bizonyult egyedi esetnek. A Pallas Hotel portáján mái- nem lepőd­tem meg az aggteleki és egri ajánla­ton. A prímet azonban a Flóra Panzió vitte el, ahol a portásnő közölte. Ta­polcát mái' unja, de nemrég Egerben kitűnően érezte magát. Helybeli programokat illetően, a már ismerte­ken kívül, neki sem voltak elképzelé­sei. Ezeket is, csak azzal a feltétellel akarta elmondani, ha náluk szállók meg. Itt még a panzióról sem tudtak információs anyagot adni. Azt viszont megállapította, hogy a templomok, Tapolca vagy Miskolc építészeti kü­lönlegességei nem érdekelnek engem. Mint mondta: „Nem úgy nézek ki.” Ellenben - fűzte hozzá -, ha két hét­tel hamarabb jövök, részt vehettem volna a Tapolcai vigasságokon, ahol Anna-bál volt és malacsütés. A sajnos már befejeződött rendez­vényről a Pallas Hotelben további részleteket ismerhettem meg. A kész- zséges fiatalember ugyanis tapolcai programokat firtató kérdésemre egy füzetet (a faliújságra tűzött Miskolci Műsort) adott a kezembe. Ám sajnál­kozva fűzte hozzá, hogy ez az egyet­len darab is a múlt havi. Az augusz­tusit is megvették - mondta -, de Ta­polcára jövet elveszett. Programok, kirándulások szervezését ő is az uta­zási irodákra hárította. Tapolca, 1996 nyarán - a mille- centenárium évében, mosoly-kam­pány idején.

Next

/
Thumbnails
Contents