Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-03 / 181. szám
ÉM-interju ____________ A magyar alkotmányos fejlődés sajátosan alakult. A rendi korszakban nálunk sem volt írott constitutio. Első ilyen törvényünk 1790-ben született meg. II. oldal ÉM-riport Ez az arc furcsa módon azoknak is ismert, akik nem látták az öt világrészen kedvelt produkciót. Gabi bácsi „ sminkben ”, fürdőköpenyben üt a lakókocsi előtt. III. oldal (.iterator A költészet megnevezés. Fiatalemberről beszélek, aki ág)> tájékozódik, bogy körbetapogatja az őt körülvevő világot. A gyerek térképezi fel így környezetét. VII. oldal .íSiS-i. Fotó: Dobos Klára ^ hét embere Mészáros István a találkozóra készülő püspök Faragó Lajos ^gusztus 3-tól 10-ig a Par- jjumban és Erdélyben rendik meg a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozóik A rendezvénysorozaton ^eszt vesz és szolgál Mészára István, a Tiszáninneni ^formátus Egyházkerület Püspökg is, aki lapunk szálfára így foglalta össze a találkozó jelentőségét. " Az első találkozót 1938-ban Azért szervezték, mert Trianon következtében nagyon sok magyar református került a határkőn túlra. Közismert okok miatt csak ’91-ben kerülhetett Sor a következő találkozóra és ezt követi most a harmadik. Változatlan céllal: helyreállítani a lelki egységet a magyar református egyházon belül. Nem- ?®ak a Kárpát-medencében élő, hanem a világ minden tájára, Nyugat-Európába, Amerikába, Ausztráliába, a világ csaknem ötven országába szakadt magyar reformátusok között. És a találkozó további célja kiállani a határainkon túli magyarság kulturális jogaiért.- Ma, szombaton Nagyváradon kezdődik a világtalálkozó, aztán egy héten keresztül a Partiumban és Erdélyben folytatódik a rendezvény. Azért választották - az itt élők kérésére 18 - ezt a helyszínt, mert a Kár- Pát-medencei magyar reformátusságnak legalább az egyhar- mada ott él. Úgy érzik, ez a rendezvény számukra védelmet, megerősítést jelent. Persze, a központi ünnepségekhez kapcsolódva lesznek találkozók Kisjugoszlávia területén, Kárpátalján, Vereckénél, Beregszászon is. Mivel a református világtalálkozó időpontja egybeesik a honfoglalás 1100. évfordulójával, természetesen erről is megemlékeznek. Számunkra fontos ez az egybeesés, mert meggyőződésünk szerint a magyarság szellemi és kulturális életében, népünk önmagára találásában a reformációnak igen nagy jelentősége volt. Mohács után kezdett el terjedni hazánkban a reformáció, és ebben a három részre szakadt, létbizonytalanságban lévő országban a reformátusok iskolákat építettek. Sárospatakon, Debrecenben, Pápán, és az egész ország, az egész nép megújulásért, egy új, tisztultabb identitásért kezdtek el munkálkodni. Református volt Károli Gáspár, aki az első teljes magyar biblia- fordítást népünk asztalára tette, aminek hallatlanul nagy jelentősége van nyelvünk fejlődésében. Nem feledhető, hogy száz és száz diák tanult külföldön, aztán hazajőve vállalták az itteni nehéz életet. Visszatértek oda, ahonnan jöttek, a falvakba lelkipásztornak vagy tanítónak, és szolgáltak- Ma is a megújulás elősegítése a feladatunk, mert ismerősek azok a súlyos problémák, amelyek a magyar nép lelkiségét terhelik. Jellemző a depreszszió, kevés gyermek születik, megindult népünk az elöregedése. Mi ebben a történelmi helyzetben az Isten igéje szerinti megújulását szeretnénk elérni gyülekezeteinkben és a magyar nép életében. Ez a megújulás az élet vállalását, a jövő vállalását jelenti. Ez a megtisztulás nem állít szembe bennünket senkivel, de megtart bennünket, és mi szeretnénk megmaradni. A nemzettudatról így gondolkodunk. Az a meggyőződésünk, hogy Isten teremtett világának rendjében a magyar népnek, a kultúra világában a magyar nyelvnek és a magyar kultúrának helye van, és mi erről nem mondunk le.- Lesznek az anyaországon belül is rendezvények, Pácinba például meghívták Tőkés Lászlót, hogy szolgáljon augusztus 17-én, aztán másnap a szlovákiai részen, Nagykövesden én hirdetek igét. A nagyváradi megnyitó után vasárnap két helyen szolgálok. Délelőtt Diószegen, délután Szatmárnémetiben. Lesz szolgálatom Nagykárolyban, ahol felavatjuk Károli Gáspár emlékművét. Aztán Kolozsvár, majd Nagybánya következik és végül Sepsiszent- györgy, ahol minden püspök legalább jelképesen szolgál.- Azt szeretném, ha a refor-’ mátusok világtalálkozója reménységet keltene, örömet okozna, ami az ott élők számára nagy erőforrás lehet. Arról beszélek, hogy mit jelent a magyarságnak Károli Gáspár nagy műve, és mit üzen a mának. Azt hangsúlyozom, hogy magyarságmik, reformátussá- gunk senki ellen nem irányul. Remélem, hogy a határainkon túl éló magyarok megérzik lelki támogatásunkat, és megerősödve munkálkodnak gyülekezetük, népünk, hazájuk érdekében. A világtalálkozóra választott bibliai ige fényében: „Uram, Te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre...” Nincs uborkaszezon Brackó István Dár már augusztust mutat a naptár, de még tombol a nyár. A parlamenti képviselők jól megérdemelt pihenőjüket töltik, nem ülésezik a kormány, a pártcsatározások lövészárkaiban csöndesült a harc, az iskolában nincs tanítás, nem történt általános áremelés, nem fordult elő visszhangot kiváltó személycsere a közélet színpadán. Uborkaszezon van, s a régi világban ilyenkor az újdondászoknak az volt a dolga, hogy az eseménytelen világban is szenzációs hírekkel tartsa ébren a hőségtől bágyadt olvasó érdeklődését. Nem baj, ha a hír nem igaz, de legyen érdekes. Például egy távoli országban megbüntették azt az útépítő dolgozót, aki munkaidőben maszekolt... Történt ugyanis, hogy hősünk a cég úthengerével saját nadrágját vasalta ki ahelyett, hogy a flasztert egyengette volna. Ilyenkor születnek a kétfejű borjak, ilyenkor jönnek az ufók és keletkeznek a rejtélyes gabonakörök... Szóval; a szerkesztő és a lap előfizetője a „postás harapta meg a kutyát" jellegű hírlapi kacsákat díjazza. Elöl vannak ezek már a daliás békeidők? A hosszú, száraz, forró, unalmas nyarak? Moszkvában trolit robbantanak, Csecsenföldön és Ceylonban dúl a háború, Magyarországon három kézigránát erejének megfelelő TNT-vel töltött kechup-os flakont találtak egy élelmiszerüzletben, Atlantában egy csőbomba szedett áldozatokat, s néhány nappal az olimpia megnyitása előtt 230 utassal a fedélzetén - gyaníthatóan - terroristák áldozata lett egy amerikai repülőgép. Az ötkarikás játékok show-ja önmagában -s szomorú körítés nélkül is - igazolja, hogy nincs uborkaszezon, hogy nem kell kitaláció. A magyar birkózók betliztek, a vívók és a vízilabdázók nem hoztak aranyat. De ez a mi ügyünk és bánatunk. Ám az már világszenzáció, hogy a rúdugró király Bubka nem tudott elindulni a versenyen; hogy az öttusázó Zenovka öt méterrel a cél előtt elesett, s így csak második lett; hogy a brazil focisták nem jutottak a döntőbe; hogy a kalapácsvető Kiss Balázs nagyot alakított. Nincs uborkaszezon, hiszen idehaza folynak, csordogálnak a millecentenáriumi rendezvények. Az biztos, hogy augusztus 20-án lesz tűzijáték, de az is faktum, hogy a pénzhiány miatt elmarad a dunai hajós-látványosság. Csurkáék prüszkölnek is, hiszen a központi ünnepség új helyszínére, a Hősök terére a MIÉP már korábban bejelentette az igényét... Mehetnének persze a Vérmezőre vagy a Nyulak-szigetére is. Attól függően, hogy milyen hangot ütnek meg honalapító szentkirályunk ünnepén. Uborkaszezon csak a piacon van, hiszen a krumplival, hagymával, a paradicsommal együtt feltűnően olcsó a kovászosnak való nyári csemege a Búza téren. Erről jut eszembe, hogy ötvenéves az inflációs rekordot lezáró forint, s napra pontosan ma félszáz évvel ezelőtt jelentette ki Rákosi Mátyás, hogy a „jó forint kenteibe veri a dollárt". A kopasz vezér hivatkozott arra az árubőséggel rendelkező miskolci piacra is, ahol egy család 20 (!) forintért be tudott vásárolni... Hol van már az a huszas? A Dózsa György képét viselő bankót kivonták a forgalomból, s fémpénz váltotta fel. Hamarosan megszűnik a fillér is. Nincs rá szükség, de illő tapintattal nem a millecentenárium esztendejében kezdik nyomni a Szent István képével díszített 10 000-es címletű bankjegyet, csak jövőre. Addig még sok víz lefolyik az elterelt Dunán, de kevesebb árpalé folyik le a torkunkon - a drágulás miatt - a hazai sörgyártók nagy bánatára. A „folyékony kenyér" forgalmának keserű visszaesését korántsem édesítheti a cukor árának várható emelése. Egye fene, szaharinnal isszuk majd a feketét, de az ínyenc módi szerint ne keverjünk tojássárgáját a duplába. A dallamos nevű szalmonella úgy tört be az idén hazánkba, mint az almafát pusztító vész.... Sajnálom a több ezer beteget, s az sem nyugatat meg, hogy a taszári IFOR-bázis szigorúan ellenőrzött konyhájából kikerült kajától száz amerikai katona betegedett meg. Istenem, milyen hírünket viszik el ezek az Óperencián túli egyenruhások! Elképzelem, hogy Joe meséli a szép Mary-nek otthon szabadságon: képzeld, szívem, Magyarországon van egy nagy tó, rosszak az utak és a lányok, s nem fegyveres harc közben szerzett sérülés döntött ágynak, hanem a szalmonella. Es végül, de nem utolsó sorban: a nemzetközi helyzet (ahogy azt Virág elvtárs fogalmazta meg a híres filmben) és az uborkaszezon fokozódik. Azaz: csak több és rosszabb történhet velünk ezután, mint ezen a korántsem eseménytelen nyáron. Kezdődik az iskola, a gyerek mindent kinőtt, s valahogy mi, az uborkafára kapaszkodó felnőttek sem férünk a bőrünkben.
