Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-03 / 181. szám

ÉM-interju ____________ A magyar alkotmányos fejlődés sajátosan alakult. A rendi korszakban nálunk sem volt írott constitutio. Első ilyen törvényünk 1790-ben született meg. II. oldal ÉM-riport Ez az arc furcsa módon azoknak is ismert, akik nem látták az öt világrészen ked­velt produkciót. Gabi bácsi „ sminkben ”, fürdőköpenyben üt a lakókocsi előtt. III. oldal (.iterator A költészet megnevezés. Fiatalemberről beszélek, aki ág)> tájékozódik, bogy körbetapogatja az őt körülvevő világot. A gyerek térképezi fel így környezetét. VII. oldal .íSiS-i­. Fotó: Dobos Klára ^ hét embere Mészáros István a találkozóra készülő püspök Faragó Lajos ^gusztus 3-tól 10-ig a Par- jjumban és Erdélyben ren­dik meg a Magyar Refor­mátusok III. Világtalálkozó­ik A rendezvénysorozaton ^eszt vesz és szolgál Mészá­ra István, a Tiszáninneni ^formátus Egyházkerület Püspökg is, aki lapunk szá­lfára így foglalta össze a ta­lálkozó jelentőségét. " Az első találkozót 1938-ban Azért szervezték, mert Trianon következtében nagyon sok ma­gyar református került a hatá­rkőn túlra. Közismert okok miatt csak ’91-ben kerülhetett Sor a következő találkozóra és ezt követi most a harmadik. Változatlan céllal: helyreállíta­ni a lelki egységet a magyar re­formátus egyházon belül. Nem- ?®ak a Kárpát-medencében élő, hanem a világ minden tájára, Nyugat-Európába, Amerikába, Ausztráliába, a világ csaknem ötven országába szakadt ma­gyar reformátusok között. És a találkozó további célja kiállani a határainkon túli magyarság kulturális jogaiért.- Ma, szombaton Nagyvára­don kezdődik a világtalálkozó, aztán egy héten keresztül a Partiumban és Erdélyben foly­tatódik a rendezvény. Azért vá­lasztották - az itt élők kérésére 18 - ezt a helyszínt, mert a Kár- Pát-medencei magyar reformá­tusságnak legalább az egyhar- mada ott él. Úgy érzik, ez a rendezvény számukra védel­met, megerősítést jelent. Per­sze, a központi ünnepségekhez kapcsolódva lesznek találkozók Kisjugoszlávia területén, Kár­pátalján, Vereckénél, Beregszá­szon is. Mivel a református vi­lágtalálkozó időpontja egybe­esik a honfoglalás 1100. évfor­dulójával, természetesen erről is megemlékeznek. Számunkra fontos ez az egybeesés, mert meggyőződésünk szerint a ma­gyarság szellemi és kulturális életében, népünk önmagára ta­lálásában a reformációnak igen nagy jelentősége volt. Mohács után kezdett el terjedni ha­zánkban a reformáció, és ebben a három részre szakadt, létbi­zonytalanságban lévő ország­ban a reformátusok iskolákat építettek. Sárospatakon, Deb­recenben, Pápán, és az egész ország, az egész nép megújulá­sért, egy új, tisztultabb identi­tásért kezdtek el munkálkodni. Református volt Károli Gáspár, aki az első teljes magyar biblia- fordítást népünk asztalára tet­te, aminek hallatlanul nagy je­lentősége van nyelvünk fejlődé­sében. Nem feledhető, hogy száz és száz diák tanult külföl­dön, aztán hazajőve vállalták az itteni nehéz életet. Vissza­tértek oda, ahonnan jöttek, a falvakba lelkipásztornak vagy tanítónak, és szolgáltak- Ma is a megújulás elősegí­tése a feladatunk, mert ismerő­sek azok a súlyos problémák, amelyek a magyar nép lelkisé­gét terhelik. Jellemző a depresz­szió, kevés gyermek születik, megindult népünk az elörege­dése. Mi ebben a történelmi helyzetben az Isten igéje sze­rinti megújulását szeretnénk elérni gyülekezeteinkben és a magyar nép életében. Ez a megújulás az élet vállalását, a jövő vállalását jelenti. Ez a megtisztulás nem állít szembe bennünket senkivel, de meg­tart bennünket, és mi szeret­nénk megmaradni. A nemzet­tudatról így gondolkodunk. Az a meggyőződésünk, hogy Isten teremtett világának rendjében a magyar népnek, a kultúra vi­lágában a magyar nyelvnek és a magyar kultúrának helye van, és mi erről nem mondunk le.- Lesznek az anyaországon belül is rendezvények, Pácinba például meghívták Tőkés Lász­lót, hogy szolgáljon augusztus 17-én, aztán másnap a szlová­kiai részen, Nagykövesden én hirdetek igét. A nagyváradi megnyitó után vasárnap két helyen szolgálok. Délelőtt Dió­szegen, délután Szatmárnéme­tiben. Lesz szolgálatom Nagy­károlyban, ahol felavatjuk Ká­roli Gáspár emlékművét. Aztán Kolozsvár, majd Nagybánya következik és végül Sepsiszent- györgy, ahol minden püspök legalább jelképesen szolgál.- Azt szeretném, ha a refor-’ mátusok világtalálkozója re­ménységet keltene, örömet okozna, ami az ott élők számá­ra nagy erőforrás lehet. Arról beszélek, hogy mit jelent a ma­gyarságnak Károli Gáspár nagy műve, és mit üzen a má­nak. Azt hangsúlyozom, hogy magyarságmik, reformátussá- gunk senki ellen nem irányul. Remélem, hogy a határainkon túl éló magyarok megérzik lel­ki támogatásunkat, és megerő­södve munkálkodnak gyüleke­zetük, népünk, hazájuk érdeké­ben. A világtalálkozóra válasz­tott bibliai ige fényében: „Uram, Te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre...” Nincs uborkaszezon Brackó István Dár már augusztust mutat a naptár, de még tombol a nyár. A parlamenti képviselők jól megérdemelt pihe­nőjüket töltik, nem ülésezik a kormány, a pártcsatáro­zások lövészárkaiban csöndesült a harc, az iskolában nincs tanítás, nem történt általános áremelés, nem fordult elő visszhangot kiváltó személycsere a közélet színpadán. Uborkaszezon van, s a régi világban ilyenkor az újdondászoknak az volt a dolga, hogy az eseménytelen világban is szenzációs hírekkel tartsa ébren a hőségtől bágyadt olvasó érdeklődését. Nem baj, ha a hír nem igaz, de legyen érdekes. Például egy távoli országban megbüntették azt az útépítő dol­gozót, aki munkaidőben maszekolt... Történt ugyanis, hogy hősünk a cég úthengerével saját nadrágját va­salta ki ahelyett, hogy a flasztert egyengette volna. Ilyenkor születnek a kétfejű borjak, ilyenkor jönnek az ufók és keletkeznek a rejtélyes gabonakörök... Szóval; a szerkesztő és a lap előfizetője a „postás ha­rapta meg a kutyát" jellegű hírlapi kacsákat díjazza. Elöl vannak ezek már a daliás békeidők? A hosszú, száraz, forró, unalmas nyarak? Moszkvában trolit rob­bantanak, Csecsenföldön és Ceylonban dúl a háború, Magyarországon három kézigránát erejének megfele­lő TNT-vel töltött kechup-os flakont találtak egy élel­miszerüzletben, Atlantában egy csőbomba szedett ál­dozatokat, s néhány nappal az olimpia megnyitása előtt 230 utassal a fedélzetén - gyaníthatóan - terro­risták áldozata lett egy amerikai repülőgép. Az ötkari­kás játékok show-ja önmagában -s szomorú körítés nélkül is - igazolja, hogy nincs uborkaszezon, hogy nem kell kitaláció. A magyar birkózók betliztek, a ví­vók és a vízilabdázók nem hoztak aranyat. De ez a mi ügyünk és bánatunk. Ám az már világszenzáció, hogy a rúdugró király Bubka nem tudott elindulni a versenyen; hogy az öttusázó Zenovka öt méterrel a cél előtt elesett, s így csak második lett; hogy a brazil focisták nem jutottak a döntőbe; hogy a kalapácsvető Kiss Balázs nagyot alakított. Nincs uborkaszezon, hiszen idehaza folynak, csordo­gálnak a millecentenáriumi rendezvények. Az biztos, hogy augusztus 20-án lesz tűzijáték, de az is faktum, hogy a pénzhiány miatt elmarad a dunai hajós-látvá­nyosság. Csurkáék prüszkölnek is, hiszen a központi ünnepség új helyszínére, a Hősök terére a MIÉP már korábban bejelentette az igényét... Mehetnének persze a Vérmezőre vagy a Nyulak-szigetére is. Attól függően, hogy milyen hangot ütnek meg honalapító szentkirá­lyunk ünnepén. Uborkaszezon csak a piacon van, hi­szen a krumplival, hagymával, a paradicsommal együtt feltűnően olcsó a kovászosnak való nyári csemege a Búza téren. Erről jut eszembe, hogy ötvenéves az inflá­ciós rekordot lezáró forint, s napra pontosan ma fél­száz évvel ezelőtt jelentette ki Rákosi Mátyás, hogy a „jó forint kenteibe veri a dollárt". A kopasz vezér hi­vatkozott arra az árubőséggel rendelkező miskolci pi­acra is, ahol egy család 20 (!) forintért be tudott vásá­rolni... Hol van már az a huszas? A Dózsa György ké­pét viselő bankót kivonták a forgalomból, s fémpénz váltotta fel. Hamarosan megszűnik a fillér is. Nincs rá szükség, de illő tapintattal nem a millecentenárium esztendejében kezdik nyomni a Szent István képével díszített 10 000-es címletű bankjegyet, csak jövőre. Addig még sok víz lefolyik az elterelt Dunán, de keve­sebb árpalé folyik le a torkunkon - a drágulás miatt - a hazai sörgyártók nagy bánatára. A „folyékony kenyér" forgalmának keserű visszaesését korántsem édesítheti a cukor árának várható emelése. Egye fene, szaharinnal isszuk majd a feketét, de az ínyenc módi szerint ne ke­verjünk tojássárgáját a duplába. A dallamos nevű szal­monella úgy tört be az idén hazánkba, mint az almafát pusztító vész.... Sajnálom a több ezer beteget, s az sem nyugatat meg, hogy a taszári IFOR-bázis szigorúan el­lenőrzött konyhájából kikerült kajától száz amerikai ka­tona betegedett meg. Istenem, milyen hírünket viszik el ezek az Óperencián túli egyenruhások! Elképzelem, hogy Joe meséli a szép Mary-nek otthon szabadságon: képzeld, szívem, Magyarországon van egy nagy tó, rosszak az utak és a lányok, s nem fegyveres harc közben szerzett sérülés döntött ágynak, hanem a szalmonella. Es végül, de nem utolsó sorban: a nemzetközi hely­zet (ahogy azt Virág elvtárs fogalmazta meg a híres filmben) és az uborkaszezon fokozódik. Azaz: csak több és rosszabb történhet velünk ezután, mint ezen a korántsem eseménytelen nyáron. Kezdődik az isko­la, a gyerek mindent kinőtt, s valahogy mi, az ubor­kafára kapaszkodó felnőttek sem férünk a bőrünkben.

Next

/
Thumbnails
Contents