Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-31 / 203. szám

1996- Augusztus 31.« Szombat Kultúra jlszak-Magyarország 5 Katolikus népénekek Budapest (MTI) - II. János Pál pápa második magyarországi láto­gatása alkalmából Katolikus nép­énekek címmel CD-t és kazettát je­lentetett meg saját, kiadásában Botka Valéria és Csányi László karnagy. A pénteken rendezett be­mutató sajtótájékoztatón a zenepe­dagógus házaspár elmondta: a hang­anyagot a Magyar Kórus által 1935-ben megjelentetett Magyar Cantuale című egyházi énekes­könyv alapján állították össze. A kazettán hallható húsz felvétel a legismertebb egyházi énekeket, az ünnepek dalait tartalmazza, ame­lyek a zenei élményen túl arra is alkalmasak, hogy megteremtsék a templomi szertartások, egyházi rendezvények hangulatát - mondta Csányi László. Az énekeket az ötven tagú Buda­pesti Gyermekkórus adja elő Ko­loss István orgonaművész kíséreté­ben, Botka Valéria és Csányi Lász­ló vezényletével. Orgonás ráadás az Avason A nyári koncertszezon „ráadá­saként" Koloss István orgonamű­vész szólaltatta meg csütörtökön este az avasi műemlék református templom orgonáját. Ráadás volt ez az előadás, hiszen nem illeszke­dett szorosan a Collegium Musi- cum hangversenysorozatba. Erede­tileg „zárt" koncert lett volna egy konferencia résztvevőinek, csak később nyílt meg a lehetőség a jegyvásárlásra a nagyközönség előtt. A műsor úgymond népszerű volt, hiszen megszólaltak: Bach d- moll toccata és fúga, Esz-dúr pre­lúdium és fúga, Három korálelőjá- téka, illetve Liszt: Canzonetta, Adagio és Bach prelúdium és fúga című művei. És - bár ez nem túl gyakori az orgonakoncerteken - ráadást is kaptunk... . Fotó: Dobos Klára Tankönyves napok Szeged (MTI) - Ma már kétezer a bejegyzett kiadók száma, s a hazai könyv- és tankönyvkiadás világ- színvonalú, s a piacon évente mintegy félezernyi újdonsággal megjelenő kiadók megnövekedett száma az egészséges versenyt segíti elő. Min­dezt Karlovicz János, a Tankönyve­sek Országos Szövetségének elnöke állapította meg pénteken Szege­den, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán kezdődött háromnapos tankönyves konferencián. Vélemé­nye szerin az oktatásban a tanár után a legfontosabb a tankönyv, te­hát nem mindegy, milyen kötetet kapnak a tanulók kezükbe. A tan­könyvnek mentesnek kell lennie politikától, felekezeti elkülönülé­sektől, s nem lehet szélsőséges. A mai tankönyv már ilyen, s a taná­rok szabadon választhatnak a kia­dók kínálata között. Ez a bőség csak hasznára válhat a hazai okta­tásnak - mondta. Békési Imre, a főiskola főigazgatója elismeréssel szólt a Tankönyvesek Országos Szövetségének tevékeny­ségéről; e civil szerveződés lehetővé tette, hogy szakemberek kezébe ke­rüljön a tankönyvkiadás. Tokaji tanévkezdés - iskolaavatóval A tervezeti határidőre elkészült a tokaji Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola épületének iskolai és ökológiai szárnya. A műszaki átadást tegnap tartották. A tantermekben helyükre kerültek a padok és a táblák, a kísérleti előadóban pedig beépített modern munkaasztalok várnak a tanulókra. Az 1996/97-es tanév megnyitó ünnepségét - vasárnap délután - még a régi épületben tartják, ezt követően azonban a tanárok és diákok közö­sen vonulnak át az üj iskolába. Fotó: Puskát Tibor Nyugszik az eszme - de él Senki sem tudja, felépül-e valaha Tömöri Pál emléktemploma Jajgat és sír tűzhalálra ítélten, Holtan hull férje ölébe...”- A hős várkapitány a családi boldogság oltárát tragédiák miatt nem tudta felépíteni, ezért életé­nek szolgálatát Isten és a haza ol­tárára ajánlotta fel, és hősi halál­lal fejezte be a mohácsi csatában 1526. augusztus 29-én... A plébános „téglajegynek” szánta a könyvet. Kónya István putnoki pedagógus-képzőművész illusztrációkat készített a törté­nethez, a kazincbarcikai Szalézi Don Bosco Szakiskola vállalta a kiadást - megjelent 1995-ben 1000 példányban.- Nem tervezem, az újabb ki­adást. Ha nincs remény, hogy fel­épüljön a templom, nem lenne ér­telme a könyvárusításnak sem... Arra a kérdésre, hogy' felépül-e valaha is Sajóvelezden Tömöri Pál temploma, a plébános szerint, egyelőre senki nem tud válaszol­ni. A jelenlegi anyagi helyzetben erre nem lát lehetőséget.- Az eszme nyugszik, de nem aludt ki. A hazafias érzés a legna­gyobb erő, csak megfelelő buzdí­tásra van szükség, ha egyszer megoldjuk a zsilipeket, még cso­dákat láthatunk. Székely Bertalan festménye Filip Gabriella Sajóvelezd (ÉM) - A torony alatt hatalmas felirat: Tömö­ri Pál templom. Nemcsak az érsek-hadvezér, nemcsak a mohácsi csatavesztés, hanem a magyar édesanyák, özve­gyek és árvák, hősi halált halt férjek és ifjak emlékét is őrzi a templom - az építést kezdeményezők szándéka szerint. De csak papíron. Mert Tömöri Pál temploma egyelőre csak rajzon létezik, Erős István római katolikus plébános, címzetes kanonok könyvében.- Nyugszik az eszme! - mondja a nyugalmazott plébános. - Tel­künk már lenne, de nincs pénz az építkezésre, így a könyvek további terjesztését sem tervezem. Erős István egyetlen télen írta meg Tömöri Pál vitéz várkapitány és Putnoki Sárika sajóvelezdi es­küvőjének történetét.- Negyven év alatt de sokat jártam Velezden! De sokat elgon­dolkodtam azon, hogyan is volt, amikor még a romok helyén vár állott, amikor még Tömöri volt a vár ura?! Negyven éven át szolgál­tam ezen a vidéken. Sajónémeti- ben voltam plébános, idetartozott Sajóvelezd is. De megöregedtem, éppen a napokban adtam át a „hivatalt” az utódomnak... Sajóve­lezden nincs templomunk. Talán ha 300 katolikus él a faluban. A volt katolikus iskolában - ahol ma az Öregek Klubja működik - állí­tottuk fel az alkalmi oltárt, ott tartottuk a miséket. Sokat olvas­tam én Tomoriról: mint vitéz, mint szerzetes, mint érsek és mint a magyar seregek vezére is megérdemli, hogy őrizzük emlé­két... így vetődött fel a templom­építés gondolata. Ezért határoz­ország rehabilitálja, és em­lékére templomot építsen.” Erős István Tömöri Pál életrajzából azt a részletet emelte ki, amikor elindult jegyeséhez Putnokra, és az esküvő után mindjárt özve­gyen maradt az ifjú félj.- Megoszlanak a vélemé­nyek arról, hogyan is halt meg a menyasszony. Egye­sek szerint egy halszálka okozta vesztét, én a fátyol­táncos változatot írtam meg. Tömöri Pál tam el, hogy megírom Tömöri Pál történetét. „Hazaszeretetét, vitézi mivol­tát a barát csuha alatt is megőriz­te, a mohácsi csata e nemzetünk számára és az ő részére nem dia­dalmenet lett, hanem gyászos te­mető - írja könyve bevezetőjében Erős István. - A győztesnek hősei vannak, a legyőzöttnek halottai. De minden hazát védő halottunk a magyar nemzeté. Tömöri hadse­regével megpróbálta a lehetetlent - kis erővel, mert sokan cserben hagyták - megütközött a túlerő­vel, és vesztett... A Sajó vize a kö­vetkező évszázadokban sokszor volt véres a háborúktól, sőt test­vérharcoktól. A várak ma romok­ban hevernek. A sajóvelezdi vár romjai fölött most új szellemi vár emelkedik föl. Ennek bizonysága, hogy a sajóvelezdi Állami Általá­nos Iskola 1994. november 12-én felvette Tömöri Pál nevét. Ez Tö­möri Pál rehabilitációjának kez­dete. Megérdemli, hogy az egész „Táncra föl, hangzik a ve­zényszó! Gyorsan ugrik a sok derék ifjú. Ki-ki párjával ropja a ma­gyaros táncot. (...) Menyasszony fátyla lengve úszik a levegőben. Elkapja a fáklya lángja, tűz­be borul menten: Haja, ruhája és egész teste s nincs mi eloltsa, II. Lajos holttestének megtalálása Kónya István rajza Tömöri Pál és Mohács emlékezete N. Búza Bel.a Mohács emlékezete összefonódott Tömöri Pál nevével, .drámai sorsával. Mohácsról és To- mory Pálról együtt kell emlékeznünk. „S Tömöri nem menekül. Amikor sokszor találkozunk vele, éppen a futókat akarja visszafordítani. Holttestét a csatatéren talál­ták. Nem mint vezér halt meg, hanem, mint élt, harcoló katonaként...” (Szakaly Ferenc: A mohácsi csata, Bp. 1981. 35. oldal) A lovagi ruhában ábrázolt Tömöri Tomory Pált az ismeretlen mester örökítette meg az 1700-as években. Megtekinthető még Tomo- ron, a Búza örökösök épületében, egy kályha- berakásban. S Tomory - (a) „büszke vezér!...” (Kisfaludy Károly verse) soha nem volt büsz­ke. Volt sikeres, volt vagyonos, volt az, aki a kornak is az embere. Mohácsot hozta az, amit leírni is fájó; az amit lehetetlen röviden megfogalmazni, de belefér az önzésből származó anarchia szóba, uraink magatartásába. Tömöri Tomory Pál talán Tomorról indult. Lehet, hogy itt született 1475-ben. Életútjá­nak nagy már az irodalma. Apjáról, Lászlóról nincs adat. Korán elhalt. Lehetséges, hogy Tomoryak által építtetett templom mélyén nyugszik elődeivel. Fia: Pál teste ismeretlen helyen, lehetséges az is, hogy harcoló vitézei­vel közös sírban. (Bár Brodarics szerint más is lehetséges.) Tomory Pál származása - ehhez ő is hoz­zájárult - máig találgatás. Fraknói Vilmos a levelei alapján, melyeket a bosnyák szárma­zású Beli béggel váltott, bosnyák eredetűnek is véli. A család múltja azonban a tornai vár- ispánsághoz vezet. Tömör, a falu odatartozott várnépével, s várjobbágyaival. IV. László ki­tüntetett vitéze volt a két várjobbágy: Bucchus (Buthus) s Fechte (Fekte), kik - 1279-ben nemesi rangra is emelten - Tomort adományul kapják. Az adományi falu adta - a korban ez általános - a családi nevet. Nem ismert azonban, hogy ki vette fel. Az írott em­lékek ellentmondásosak. Elképzelhető, mind­ketten, s így lett a Tömöri Tomoryaknak pár­huzamosan két ága. Tomoron Bucchus ma­radt. Fechte 1282-ben, fiaival eladva birtokré­szét, ez a falu északi része, Torna vidékére költözött. (Esetleg Tornára.) Tomori(-y) Pál, László fia, valószínű Bucchus utóda. Bucchus és Fechte pedig a csatlakozott törzsből, a kabarok népéből való. Csorna József leírja azt, amit a családról megtudott. Ezt egészíti ki a falu volt földes- ura: Puky Andor írása. Hiányos a család le­származása. Tomory Miklós, László és György' testvérek es együttesén, s újra kapják Mátyás királytól Tomort, „melynek már az ősei is békés birtokában voltak.” - Ez mutat­ja: Bucchus-leszármazott lehet a Tömöri elő­ne vú Tomory Pál. Tomory László három fiú atyja, Tomoron élt, élhetett. A gyermekei Pál, (ó a középső), Bornemissza János pozsonyi gróf, majd budai várnagy, aprodja lett. Nem ismerjük a gyer­mekéveit, ám az apa helyett apa (az apja ko­rán elhalt) Tomoryt szerette, kedvelte, segí­tette. így lett sótiszt, sókamarás, majd Foga- , ras, később Munkács várkapitánya, s így is­merte meg az udvari életet. O már II. Ulászló és II. Lajos idejében s 1526-ig szerezte, kapta a birtokait. Ezek legtöbbje az 1500-as évek elejétől Tomorhoz közeliek: Gyanda (elpusz­tult falu Tömör alatt), Felső-Homrogd, Kéch, (Hangács vidéke, s régi neve!) Hegymeg, Da- mak, Nyilas (Lak feletti falu volt!), Abod (ez Boldva melletti elpusztult község), Boldva de Selyeb, Felsővadász (zálogjogon a nádor Percnyitől, erről lemondott unokahúga kéré­sére, ki Rákóczy Zsigmond testvére; Ferencz neje lett), később Velezd, ahol elhalt mátkája, a híres Putnoky-lány (1520), s még mások. Rokonaitól megvette a tömöri birtoköröksé­get, nagyobbította a máig fennálló templo­mot, erősítette az udvai’házat, ez mutatja: szerette Tomort, ahonnan elkerült, s ahová vissza-visszatért. Nem életsorsot bemutatóan, de említsük meg a tragikus sorsú sikeres ember a világtól elvonultan „cseri barát”, ferences rendi szer­zetes lett az 1520-as években a Délvidéken. A lelkiismeretére hallgató, vallásos, s mindvé­gig királyhű Tomory innen, Újlakról került Kalocsára, lett érsek, s az ország déli részé­nek főkapitánya. A harchoz szokott, s sokat megélt ember az ötvenedik éve felé magával küzdve, és korát ismerve vállalta a megérzett sorsot, melyet többen bemutattak. Küzdött, vagyonát is áldozva az országért. Nem rajta múlott az, ami bekövetkezett: Mohács, „nagylétünk nagy' temetője”. Tomorynak, Mohácsnak nagy lett az iro­dalma. S mégis van pótolnivaló. Mi, tomoriak meg akarjuk, s meg is szeretnénk ezt tenni. Mohács! 1526. augusztus 29-e! - hozta azt, amit ma is érzünk, fájlalunk. Mohácsi - a 470 éves múlt, a virágkor utáni hanyatlás, me­mento. S hogy milyen volt a közel 500 éves múlt? - virágos és gyászos. Az emlékező sorok fájlalják azt, ami jött. Tomort is pusztították, a környező falvak­kal 1552 után. Több falu nevét csak a ha­gyomány őrzi. Tömör, a kis Abaúj-Torna megyei falu megmaradt, s őrzi a Tömöri To­moryak emlékét. A T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents