Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-30 / 202. szám

1996- Augusztus 30., Péntek _________ ~ Gazdaság É SZAK^Magyarország 7 A szolgáltatás gáz-képlete A beruházás után az állami tulajdonrész megszerzése a tét Fotó: Puskái' Tibor Koncesszió az buszközlekedésre Budapest (MTI) - Törvényi előí­rás szerint a menetrendszerinti au­tóbuszközlekedést hatósági enge­dély alapján végző 28, nem állami társaság csak ez év november 30-ig folytathatja tevékenységét a jelen­legi formában. Ez után a nemrégi­ben kiírt koncessziós pályázat nyertesei vehetnek részt e szolgál­tatásban - mondta Székely And­rás, a Közlekedési, Hírközlési, és Vízügyi Minisztérium osztályveze­tője. Kifejtette: a helyközi autó­buszközlekedésben a tender beadá­sának végső határideje október 25. Eredményhirdetésx-e, illetve a tár­saságokkal való szerződéskötésre novemberben lehet számítani. A hatósági engedély alapján a hely­közi közlekedésben jelenleg 6, a he­lyi szolgáltatásban 22 vállalkozás működik. A távolsági közlekedés­ben tevékenykedők számára a köz­lekedési tárca vezetője írta ki a koncessziós pályázatot. A helyi au­tóbuszközlekedésben az önkor­mányzatok képviselő-testületeinek választási lehetőségük van: kon­cessziós pályázatot írnak ki, vagy önkormányzati többségi tulajdonú társaságot alapítanak a szolgálta­tás ellátására. Mindkét esetben de­cember 1-ig meg kell találni a szol­gáltatás folytatását legjobban szol­gáló megoldásokat. Intézkedések ÁSZ-vizsgálat után Budapest (MTI) - Medgyessy Pé­ter pénzügyminiszter csütörtökön bizottság felállítását rendelte el azt követően, hogy az Állami Számve­vőszék nyilvánosságra hozta az 1992-1994-ben végrehajtott hitel-, bank- és adóskonszolidációról szóló jelentését. A bizottságot Balázs Ág­nes, a tárca helyettes államtitkára vezeti, tagjai pedig olyan szakem­berek, akik az ügyben személyük­ben nem érintettek. * Az Állami Számvevőszék hitel-, bank- és adóskonszolidáció végre­hajtásával kapcsolatos jelentésé­vel összefüggésben a Legfőbb Ügyészség az MTI érdeklődésére megerősítette, hogy az ÁSZ a Ma­gyar Hitel Bank Rt.-nél, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt.-nél, valamint a Konzumbank Rt.-nél végzett vizsgálatáról szóló jelentését 1996. augusztus 12-én megküldte a Legfőbb Ügyészség­nek, s kérte az abban szereplő megállapítások büntetőjogi értéke­lését. Mehes László (Folytatás az 1. oldalról) Szerencs (EM) - A gázszolgálta­tásban szűz területnek számító abaúji és zempléni térség ellá­tásának megszerzését a Zemp- lén-Abaúj Közműfejlesztő és Szolgáltató (ZAB) Kft. és a TI- GÁZ Rt. eleinte közös feladat­nak tekintette. Az elosztó és le­ágazó vezetékeket - önkor­mányzati és állami pénzekből - tavaly és tavalyelőtt teljes egé­szében a ZAB készíttette el. Az üzemeltetés feltételeiről azon­ban a két társaság közel másfél évig nem tudott megegyezni. A Zemplén-Abaúj Közmúfejlesztő és Szolgáltató (ZÁB) Kft. És a TI- GÁZ Rt. közötti vita legfőbb tárgya a gáz vételi és eladási ára közötti árrésből származó haszon elosztá­sából adódott. Az egyezkedési tár­gyalások során a TIGÁZ Rt. - mi­közben felajánlotta, hogy 1,5 milli­árdért. megveszi az addig elkészült, 1,9 milliárdba kerülő vezetékrend­szert - megmakacsolta magát. A szolgáltatás első évében nem kí­vánta megosztani a hasznot, ami pedig a ZÁB további beruházásai­nak hitelfedezetét, egyben üzleti számításainak alapját adta. Ilyen feltételek mellett a ZAB taggyűlése elfogadhatatlannak ér­tékelte a TIGAZ ajánlatát, ezért „ellenlépésként” - ’95 decemberé­ben - úgy döntöttek, hogy maguk folyamodnak gázszolgáltatói enge­délyért a Magyar Energia Hivatal­hoz (MÉH). Mivel Észak-Magyarországnak ezen a részén más, kizárólagos jo­gosítványokkal rendelkező gázszol­gáltató nem működött, a társasá­gok közötti jogi-, gazdasági-, s nem utolsó sorban politikai huzavona ez év februárjától-a MÉH előtt folyta­tódott, amely a szakhatóságok összesített véleménye alapján júli­us 25-én végül a ZAB-ot jelölte ki szolgáltatóként. A hivatal energiaszolgáltatási igazgatója, Horváth J. Ferenc sze­rint az észak-magyarországi társa­ság gazdaságilag elég erős, ami vé­leményük szerint a szolgáltatás biztonságára garanciát jelent. A szerződésben csupán annyi a „ZAB- specifikus” kitétel, hogy megfelelje­nek az állami felügyelet elvárásai­nak. Vezeték és szolgáltatás egy kézben Az egykori állami, nem is olyan régen magánosított, gázcág helyett a privát társaságnak kedvezménye­ző döntés Magyarországon minded­dig egyedülálló helyzetet teremtett a szolgáltatok piacán. A 13,6 milli­ós törzstőkével megalakított ZAB Kft.-ben ugyanis a társult települé­si önkormányzatok 35, az állam 45 százalékos tulajdonrésze mellett - 20 százaléknyi részesedéssel - a földgáz hazai kizárólagos értékesí­tője, a MÓL Rt. is érdekelt. Az eddigi gázszolgáltatók sze­mében minden bizonnyal szálka a szolgáltatási apparátussal ezidáig nem rendelkező MÓL Rt. piaci megjelenése, hiszen a ZAB aligha juthatott volna engedélyhez - an­nak birtokában pedig további. 1,5 milliárdos banki hitel ígéretéhez ha a szolgáltatás beindításához szükséges tőkét nem biztosította volna számára a társtulajdonos részvénytársaság. A jövőre vonatkozó gazdasági számításokat, a beruházások meg­térülésének idejét üzleti titokként kezeli Czike Gábor, a ZAB ügyveze­tő igazgatója. Annyit azonban elá­rul, hogy társasaguk alapító okirata deklaráltan kimondja: az állam nem maradhat többségi tulajdonos, így a jelenleg három részre osztott ZÁB- tortának ráeső szeletét a beruházá­sok befejezése után két éven belül értékesíteni kell. A jövő májusra részvénytársasági formában gondol­kodó kft. tőkeszerkezetének alaku­lásáról jóslatokba ezér-t ma még sen­ki nem bocsátkozhat. (Annyit azon­ban már most biztosra vehetünk, hogy a többségi tulajdonrészért ak­kor újra megindul a harc.) A TIGÁZ Rt. részéről - képvise­lőjüknek a Magyar Energia Hivatal döntését követő sajtótájékoztatón elhangzott kijelentése, mely szerint „uj típusú” kapcsolat fölépítésére készülnek az uj szolgáltatóval - azóta sem kommentálták az ügyet. Máig nincs felhatalmazva senki, hogy nyilatkozzon róla - tudatja Káposztás István megbízott marke­ting igazgató. A jelen helyzetben ezért úgy tűn­het, hogy a tavaly 2,5 milliárd köb­méter gázt 800 ezer fogyasztó között elosztó TIGÁZ Rt. számára nem presztízsveszteség, hogy elveszített 35-40 ezer potenciális fogyasztót és elesett 150-160 millió köbméter gaz forgalmazásának bevételétől, ami éves eredményének pillanatnyilag a 10 százalékát sem éri el. A társaságok között megszakadt kapcsolatot Czike Gábor sem véle­ményezi, hiszen nagyobb fejtörést okoz számukra most a fűtési sze­zonra vállalt gázszolgáltatás meg­indítása a július 31-ig rendszeresen és rendesen fizető mintegy' 60 tele­pülésen. A térség ellátásához szük­séges három, sárospataki, abaújké- ri és szerencsi gerincvezetekből csupán ez utóbbi lefektetését fejez­te be a MÓL Rt. Mivel a másik ket­tő üzembe helyezését szeptember és október hónapokra ígérik, a mel­lékágak rácsatlakozási menetrend­jét szeptember első hetében hozza nyilvánosságra a ZAB. Árfolyamok Budapest (MTI) - Tegnap az értéktőzsdén az összforgalom 1801,535 millió forint volt, ebből a részvényeké tette ki a legnagyobb részt: 1281,879 millió forintot. A kárpótlási jegy forgalma ma is hatalmas volt: a 421,252 millió forint csaknem a duplája volt a előző napinak. A csaknem egymillió jegyet meg­mozgató kereskedésben két óriáscsomag - egy 500 ezer és egy' 380 ezer darabos - 431, il­letve 432 forintos árfolyamon cserét gazdát. Diszkont kincstárjegyekre 93 milliós, állam- kötvényekre 5 millió forintos forgalom volt csütörtökön. A részvények közül 28-ra kötöttek üzletet, ebből 12 emelkedő, 9 nem/alig változó, 7 csök­kenő árfolyamon született. Millió forintot meghaladó forgalmat 14 részvény bonyolított. Ebiről tízmilliónál nagyobb forgalma 11 rész­vénynek volt. Százmillió forintnál magasabb forgalmat 5 papír bonyolított. Kárpótlási jegy >;V --7V Vtó Tőzsde Index aug. 29.: 3375,61 +36,29 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1996. augusztus 29. Pénznem Angol font Ausztrál dollar Belga frank* Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint ír font Valuta Vétel Kiadás Deviza Középárf. 240,87 122.2(5 507,79 27.06 34,44 30,52 93,30 250.55 238,56 243,32 121,43 123.83 502.54 5.12.56 26,78 27.32 34,10 84.78 30,21 30.81 92.31 94.15. 248,10 253.04 141.22 144,04 Kanadai dollár 112,09 1.14,31 112.98 Kuvaiti dinár 511,54 521,74 516,10 Német márka 103,54 105.60 104.60 Norvég korona 23.86 24,34 24Í10 Olasz líra 101.08 103,10 102.06 Osztrák schilling 14,71 15,01 14.87 Portugal escudo TŰI,01 3.03,01 101,93 Spanyol peseta1 122,43 124,85 123.60 Svájci frank 128,08 130.60 129,39 Svéd korona 23.09 23,55 23,33 USA dollár 153.05 156.11 154.47 ECU 194.78 198,66 A megadott számok 1 egysegre értendők, fi: *: 100 egység, **: 1000 egység _ VÉLEMÉNY. Miskolc (ÉM) - A Diósgyőri Acélművek (DAM) Kft. Nagyolvasztó Részlegének Ér­dekegyeztető Bizottsága a napokban nyílt levelet juttatott el szerkesztőségünkhöz. A Magyar Köztársaság Kormányához cím­zett levelet elküldtük a borsodi acélipar reorganizációjával megbízott kormánybiz­toshoz és Szalma Istvánt, a DAM Kft. vezé­rigazgatóját is arra kértük, reagáljon az érdekegyeztető bizottság felvetéseire. A nyílt levél Az ország közvéleményét éveken keresztül fog­lalkoztató kérdés a borsodi térség kohászatá­nak reorganizációs programja, mely előbb Ózd társadalmi-gazdasági életét sorvasztotta el, 2-3 hónap múlva pedig a diósgyőri kohó leállításá­val Miskolc városa is ennek a már kitaposott útnak a kezdetére lép. Ismerjük annak a jól kidolgozott tudatfor­málásnak a közvéleményre gyakorolt hatását, melynek eredményeként az átlagpolgár minden nehézségnek a forrását a diósgyőri kohászat, azon belül a diósgyőri kohó veszteséges műkö­désében látja. Ugyanakkor semmilyen informá­ciót nem kapott arról, hogy milyen feltételek között, milyen közvetítő láncolatú anyagbeszer­zési és értékesítési rendszer mellett, milyen korlátozott alapanyagellátási pozícióban kell az elvárásokat teljesíteni. Az alapjaiban változatlan, csak részleteiben, határidőkben és felelősökben változó kormány- határozatok töretlen célként hatái’ozták meg a hangzatos „technológiai váltás” programját a diósgyőri kohászat felvirágoztatásának és a ko­hászati dolgozók egy részének megmentését célzó egyedüli eszközének tekintve. Ezek a kormányhatározatok természetesen szociálpolitikai intézkedéseket is tartalmaztak a felszabaduló létszám kezelésére. Munkahe­lyek teremtését, ipari park telepítését irányoz­ták elő a térségben, és a technológiai váltás kezdetére a működés alapfeltételét képező hul­ladékelőkészítőmű megvalósulásának ígérete is szerepelt ezekben a programokban. (...) A diósgyőri kohászat dolgozói is tudomásul A kohászok nem veszik tudomásul a halogatást... vették a helyzet megváltoztathatatlanságát, a technológiai váltás elkerülhetetlenségét. De nem veszik tudomásul a határozatok egyik ol­dalának, a technológiai váltás műszaki - szer­vezési feladatainak következetes végrehajtását, ugyanakkor a sorsukra vonatkozó másik oldal végrehajtásának halogatását, az eddig tapasz­talt semmittevést. Mert mi történt eddig? A hulladékelőkészítőmű telepítési helye sincs véglegesen eldöntve, nem hogy a megvalósulá­sáról lehessen beszélni. Munkahelyteremtés nem történt, de az intézkedéshez kapcsolódó különböző szervezetek alkalmazottai jól megél­nek. Ugyancsak van már nem létező ipari park­nak elnök-vezérigazgatója is. Csak a még dolgozó, azután az utcára kerülő embereknek nem mond senki semmit, hacsak az általános, megnyugtatónak tűnő ígéretek nem tekinthetők valaminek. Jó lenne, ha a tisztelt állampolgár ezekről is tudna, ne pedig csak arról, hogy a kohászat mi­lyen veszteséges, csak a diósgyőri kohászat! (...) Felvetődik a kérdés, hogy ki a felelős mind­ezért. Csak az előző kormányzat, csak az előző rendszer?! Nem teljesen. Hanem az igen tisz­telt, a nép által választott és jól megfizetett or­szággyűlési képviselő urak, és az állami szak- apparátusok is, akik érdeküknek tetsző célokat fogalmaznak és gondolkodás nélkül megszavaz­nak, akik a választási kampányban mindent megígértek, de nem tudnak, nem is tudhatnak az átlagpolgár sorsával azonosulni. De milyen lelkiismerettel hallgatják a nép egyre növekvő „zúgását, morajlását”? Ez az állásfoglalás 240 diósgyőri kohói dol­gozó, 1200 leépítésre tervezett DAM dolgozó, és a borsodi térség legkülönbözőbb társadalmi ré­tegének több tízezer potenciális munkanélküli­jének gondját kívánta megfogalmazni. Diósgyőri Acélművek Kft. Nagyolvasztó Részleg Érdekegyeztető Bizottsága Emberileg érthető reakció Szabó Zsolt, kormánybiztos: A levél írói azok a dolgozók, akik közvetlenül érintettek a techno­lógiai váltás kapcsán bekövetkező elbocsátások­ban, emberileg tehát teljesen érthető a reakció­juk. De hozzá kell tennem, a kormány két évvel ezelőtt határozta meg az említett technológiai váltásra vonatkozó, szakmai érvekkel alátá­masztott programot. Vagyis: két éve ismert, hogy a diósgyőri nagykohó 1996. október 31-éig üzemel. A levélben a dolgozok a kormány szám­lájára írják, hogy a leepitesekkel párhuzamo­san nem történt meg a munkahelyteremtés. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a kormány azokat az eszközöket, amelyek rövidtávon, köz­vetlenül a rendelkezéséi-e álltak - mozgósította. Ez - az egymilliárd forintot meghaladó összeg - a megye részére az országos átlagot sokszoro­san meghaladó foglalkoztatási, továbbképzési, átképzési keretet biztosított. Kifejezetten azzal a céllal, hogy a diósgyőri kohászat reorganizá­ciója kapcsán az átképzéseknek meglegyen az anyagi háttere. Ha arányaiban nézzük, hogy a megye terüle­tén éló több mint 50 ezer munkanélküli mennyi idő alatt tud elhelyezkedni, illetve a Diósgyőr­ből kikerült létszámnak a menedzsment milyen arányban tudott új állást kínálni, akkor azt kell mondani, hogy a kohászati dolgozók pozitívan megkülönböztetettek. Az, hogy a technológiai váltás kapcsán hány embert bocsát el a társa­ság, nem a kormánytól függ, hanem a minden­kori menedzsment döntésétől. A vezetés a gaz­dasági helyzet ismeretére alapozva, a hivatalos érdekképviseletekkel folyamatosan egyeztetve hajtja végre a létszámleépítést. A technológiai váltás előkészítettségével kapcsolatosan szeretném hangsúlyozni, hogy az ehhez szükséges minimális technikai tech­nológiai előfeltételek a meghatározott idő­pontra rendelkezésre állnak majd. A tovább­fejlesztésre pedig a kormány biztosítja a fede­zetet a következő hónapokban. Egyébként a DAM vezetésének megvan a konkrét szakmai elképzelése a megvalósításra, és annak üte­mezésére is. Erről - információim szerint - a levél íróit is rendszeresen tájékoztatják, amit a hivatalos érdekképviseleti szervekkel ezen a héten folytatott megbeszélésen is megerősí­tettek. A menedzsment kötelessége Szalma István, a DAM Kft. vezérigazgatója: A technológiai váltás kapcsán rendszeres megbe­széléseket, egyeztetéseket folytatunk a Vasas Szakszervezet, a munkástanács és a Liga helyi képviselőivel. Mivel a levélen aláíróként megje­lölt „nagyolvasztó részleg érdekegyeztető bizott­sága” nem legitim érdekkepviseleti szervezet, így nem is kívántam reagálni az abban foglal­takra. Egyébként konkrétan a nagyolvasztósok­kal két hónappal ezelőtt ültünk le beszélgetni - egy, a miskolci polgármesternek írott levél ap­ropóján. Akkor gyakorlatilag minden kérdésük­re választ kaptak és konszenzussal álltunk fel az asztaltól. A technológiai váltás előkészítése kapcsán, a DAM-ra tartozó feladatokat végrehajtottuk: így folyamatos az elektrokemence műszaki felké­szítése és a leépítéseknél is igyekeztünk körül­tekintően eljárni. A jelenlegi 3350 fos létszám 650-nel haladja meg az évvégére tervezettet. De a 650 dolgozó esetében sincs szó egyértel­műén elbocsátásról, hiszen - a korábban is al­kalmazott gyakorlatnak megfelelően - társasá­gokat alapítunk, hogy minél kevesebb embert kelljen elbocsátani, illetve - akiknél lehet - a nyugdíjaztatást választjuk. Most a váltás ke­reskedelmi előkészítésén dolgozunk. k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents