Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-29 / 201. szám

1996» Augusztus 29», Csütörtök ~ Kultúra ÉS ZAK-M AGYARORSZÁG 9 Domaházi dalosok Domaháza (ÉM) - Negyedszáza­dos fennállását ünnepli a Domahá- zi Hagyományőrző Együttes au­gusztus 31-én, szombaton délután 3 órától a domaházi általános isko­lában. Németh József, a település polgármestere köszöntő szavai után megnyitják Király István sa- jóvelezdi pedagógus-festő és Kisbe- nedek Imre domaházi amatőr festő alkotásaiból válogatott kiállítást. Ezt követően a Domaházi Hagyo­mányőrző Együttes, a Ceredi Asszonykórus, a Jósvafői Népdal­kor, a Cigándi Néptánc Együttes, a Fedémesi Asszonykórus, valamint a Salgótarjáni Nógrád Táncegyüt­tes műsorát láthatják az érdeklő­dők. Este 8 órától pedig táncmulat­ság zárja az ünnepséget. Ratkó-versek Nagykálló (MTI) - Az idén is meg­hirdették a Ratkó József szavaló­versenyt a költő szellemiségének megőrzésére. A költő nevét viselő irodalmi társaság által rendezett országos versenyen gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók indulhat­nak négy kötelező Ratkó-verssel és egy szabadon választott mai költe­ménnyel. A kötelező verseny: Szé­gyentelenül, Halott halottaim, Tánc, valamint István monológja a Segítsd a királyt! című drámából. A versmondók december 15-ig ne­vezhetnek a nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium (4320 Nagy­kálló, Korányi utca 23.) címén. A jelentkezők létszámától függően te­rületi döntőket rendeznek a megye- székhelyeken. A döntő 1997. április 12-én lesz Nagykállóban. Az első három helyezett 20, 15, illetve 10 ezer forintos jutalomban részesül. Felvételizőknek Miskolc (ÉM) - Magyarból és ma­tematikából 40 órás felvételi előké­szítő tanfolyamot indít a Fáy And­rás Közgazdasági Szakközépiskola 7. és 8. osztályos tanulók számára. Jelentkezni szeptember 9-én, dél­után 3 órakor lehet az iskolában (Miskolc, Jászi Oszkár u. 1.). Bő­vebb felvilágosítás a 363-104-es te­lefonszámon kérhető. Pápa-portré Szolnok (MTI) - Völgyi Sándor Szolnokon élő elektrografikusnak II. János Pál pápa magyarox-szági látogatása előtt sikerült befejeznie a pápát ábrázoló fába égetett ké­pét. A 46 éves művész hat hónapon át dolgozott a portrén, amely 120x86 centiméter nagyságú. Völgyi Sándor különleges módon ké­szíti képeit: a fatáblákba négyzet­centiméterenként 120-150 különbö­ző erősségű apró pontot éget egy for­rasztópáka-szerű eszközzel. Őszent­sége képmása 80 millió pontból áll, így a portré - az árnyalásoknak kö­szönhetően - szinte fényképhűségű. Az alkotónak az a vágya nem telje­sülhet, hogy személyesen adja át a pápának az aprólékos műgonddal elkészített képet, de a Győrben mű­ködő Pápalátogatást Előkészítő Iro­da biztosította arról, hogy egy vati­káni állandó kiállításon minden­képp helyet kap a portré. Ellen-Evita Budapest (MTI) - Miközben a filmvilág számára kiszivárogtatott hírekkel megkezdődött a reklám- kampány a Budapesten is forgatott Evita-filmről és már ismert a be­mutató időpontja is: 1996 karácso­nya, Argentínában lázas sietséggel forgatják az ellenfilmet. Menem el­nök - aki februárban csupán a pa­lota erkélyére engedte Madonnát s egyetlen felvételre kapott lehetősé­get a stáb, mert úgy tartotta, hogy Alan Parker filmje „csapás a nem­zetre nézve” - nos, Menem köztár­sasági elnök az argentin Evita előtt minden ajtót megnyitott. Kimon­dottan is azért, hogy ellensúlyoz­zák azt a képet, melyet a Madon- na-Evita közvetít majd a világnak Argentína szentként tisztelt, ám korántsem szentéletű politikus asszonyáról. Mivel Buenos Aires érseke szerint. „Madonna minden argentin nőt meggyalázott” az új Evita csakis argentin színésznő le­het. Bemutató: október 17., ponto­san 51 évvel Peron hatalomra jutá­sa után. Vegyeskórus viszontlátogatása Szerencs (ÉM - SL) - A szeren­csi Hegyalja Pedagógus Kórus tavaly nyáron Olaszországban vendégeskedett. A szicíliai ven­déglátók most viszonozták a lá­togatást. Mint az Eugenió Arena a messinai „Roberto Goitre” Vegyeskórus kar­nagya elmondta - zempléni turné­jukat megelőzte egy bécsi előadás. Vasárnap aztán a tokaji a görög katolikus templomban adtak kon­certet. Örültek a nagyszámú ér­deklődőnek, és persze az érezhető sikernek. A több évtizedes múltra visszatekintő olasz énekegyüttes tagjai hétfőn Szerencs, Monok, Bol­dogkőváralja nevezetességeivel is­merkedtek, majd este a tállyai ró­mai katolikus templomban adtak elő feldolgozásokat többek között Palestrina, Schubert, Bruckner, Verdi és Kodály műveiből. Kedden a messinaiak Miskolcra utaztak, megnézték a megyeszék­hely és Lillafüred látnivalóit, a szerdát pedig Sárospatakon töltöt­ték, végardói fürdőzéssel egybeköt­ve. Este hat órától láthatta az ér­deklődő közönség a szerencsi Rá- kóczi-várban azt a búcsúkoncertet, A messinai „Roberto Goitre" Vegyeskórus amelyen a messinai kórus mellett fellépett a miskolci Hassler Ének- együttes és a vendéglátó Hegyalja Pedagógus Kórus. Erről Csáki Gá- borné a szerencsi énekesek elnöke tájékoztatta lapunkat, és egyben Fotó: Serfőző László köszönetét fejezte ki a helyi önkor­mányzatnak, a Kulturális Köz­pontnak és a kórustagoknak, akik - túl a pályázatokon nyert össze­geken - finanszírozták a felmerülő költségeket. Visszatérés a 100 éves épületbe Ünnepségsorozat köszönti a tanévet és a „házfoglalást" Miskolc (ÉM - Hl) - Szeptem­bertől visszakerül egykori épü­letébe, a Kálvin János u. 2. szám alá a Lévay József Refor­mátus Gimnázium. Ezért, az idei évben az évnyitó mellett háromnapos ünnepségsoroza­tot rendez az iskola. Lesz öreg­diák-találkozó, oktatástörténe­ti előadás, iskolatörténeti kiál­lítás és cserkésztalálkozó. A 100 éves iskolaépületet némi átalakítás után veszik birtokba a diákok és a nevelőtestület. Teljesen felújították az adminisztrációs he­lyiségeket. Parkettáztak, festettek és többek között kialakítottak egy olyan szobát, ahol a hitoktatók nyugodt körülmények között elbe­szélgethetnek a diákokkal - hallot­tuk Bay Lászlótól, az iskola igazga­tóhelyettesétől. Az így átalakított épületben 16 osztály kezdi meg szeptembertől tanulmányait. Az in­tézményen belül működő 6 osztá­lyos gimnázium három évfolyama költözik az új épületbe évfolyamon­ként két-két osztállyal; a hagyomá­nyos, 4 osztályos képzésben az idén két első osztály indul, a második és harmadik évfolyamon három-há­rom, a negyediken pedig két pár­huzamos osztály fut. Az, hogy az elmúlt három év alatt ideiglenes helyen folyt az oktatás, némileg visszavetette az érdeklődést, de fi­gyelembe véve a demográfiai hul­lámvölgyet, és azt, hogy a miskolci ■gimnáziumok száma kilencre növe­kedett, kielégítőnek mondható a gimnázium tanulólétszáma - véli az igazgatóhelyettes. Miskolcon valaha két reformá­tus középiskola működött. Az egyik a Lévay Gimnázium, mely­nek elődje az 1560-as évek körül alakult, a másik pedig az egykori Tóth Pál Református Nőnevelő Intézet. A két intézmény így test­vériskolának tekinthető. A tanév­nyitással egybekötve az ünnep­ségsorozat részeként a lévays és a 150 éve alapított Tóth Pál Inté­zet volt diákjai együttes találko­zóját rendezik meg augusztus 31- én, szombaton reggel 9 órától a Béke moziban. Szintén szomba­ton délután fél 3-ra várják az is­kolába azokat a volt cserkésze­ket, akik szeretnék viszontlátni régi barátaikat, társaikat. Vasár­nap, szeptember 1-jén délelőtt az öregdiákok megkoszorúzzák egy­kori tanáraik sírját, majd délután 4 órakor a Kossuth utcai reformá­tus templomban ünnepi istentisz­telet nyitja meg az 1996/97-es tanévet. Magyar ének, magyar misszió Nagy Dezső Miskolc (ÉM) - A Cantus Hun- garicus (Magyar ének) című oratorikus mű ősbemutatója kapcsán Illés Lajos zeneszerző­vel, a kisoroszi református egy­házközség kántorával, és fele­ségével, Makkai Lillával, a kis­oroszi református lelkésszel, a Protestáns Ifjúsági Művészeti Misszió vezetőjével beszélget­tünk a mű születéséről, további terveikről. □ Miért éppen Egert választották az ősbemutató helyszínéül? • Eredetileg Gödöllőn lett volna az ősbemutató, de Beke Sándor ren­dező úgy gondolta, ha már ő viszi színre a darabot, akkor legyen az ő színházában a premier. □ Mi az a Magyar ének, miről szól a darab? • Ez valójában különböző költők gondolatainak füzére. Ezt egy sok­színű virágcsokorként képzelhet­jük el, amit összefog egy szalag. Ez a csokor nem más, mint gondolatok sokasága a hazáról, a haza iránti aggódásról. A Magyar ének a ke­reszténység hazát megtartó szere­péről szól, ez egyben a produkció alapgondolata is. S mindez olyan zenei motívumokból épülő lánc, amely az előadás mottójáig vezet: „Hazádnak rendületlenül...”. ü 1994-ben született meg a darab első része. Mi volt az oka annak, hogy csak most, két évvel később láthatjuk, hallhatjuk az egész mű­vet? • Két éve csak egy kis, félórás da­rabnak szántam, és aztán egy év múlva azt gondoltam, hogy ezt ki tudom egészíteni, és talán kere­kebb lesz a mű. Vagy talán akkor jött a belső indíttatás, hogy ezt to­vább kell csinálnom. □ Az egri bemutató ellenére, nem Illés Lajos Fotó: Nagy Gábor (ISB) csak egri színészek szerepelnek a darabban... •Vannak a közismert, mindenki által szeretett sztárjaink, Varga Miklós, Nagy Feró, Szvorák Kati, illetve Tolcsvay Béla és Balogh Márton, akik felváltva szerepel­nek. Mellettük az egri Lajta Nép­táncegyüttes is fellép. De minden­képpen meg kell említenünk Éne­kes István koreográfust, aki meg­adta az előadás színpadi arcula­tát; így kétféleképpen tud élni a Magyar Ének, egyszer az énekes­zenés változatban - én így képzel­tem el először illetve a lát­vánnyal együtt is. Persze, nem hagyhatjuk ki a felsorolásból Ve- lekei József barátomat sem, aki olyan díszlettel lepett meg, ami nagyon is illik a darab atmoszfé­rájához, hangulatához, mondani­valójához. □ Terveznek-e országos turnét? • Szeretnénk, ha minél több helyre eljutna ez a produkció. Reméljük, hogy tudunk pénzt szerezni, mert a turné ezen múlik. Manapság belé­pőjegyekből nem lehet egy ekkora produkciót finanszírozni. □ A szponzorok névsorát nézegetve találkoztam a Protestáns Ifjúsági Művészeti Misszió nevével. Ügy tu­dom, valamilyen módon közük van ehhez az alapítványhoz. • Igen, a feleségem, .Makkai Lilla a misszió vezetője. O tudna erről mesélni... • Úgy gondoljuk, hogy szüksége van a mai fiatalságnak arra, hogy megismertessék vele a magyar mű­vészetet és kultúrát - veszi át a szót Makkai Lilla. - Rengeteg szel­lemi bóvli és ócskaság kerül a fia­talság szeme elé és szemébe, ezzel él, ezzel kel, ezzel fekszik. Különö­sen a millecentenáriumi évben - a missziónk is úgy látja -, hogy van helye és van értéke a fiatalság sze­mében a magyar kortárs művészet­nek is. A missziónk célja a magyar kultúra és művészet gyakorlása, megelevenítése, őrzése, bemutatá­sa a hazai és a határon túli fiatalok számára. □ Mivel foglalkozik a misszió? Mi­lyen rendezvényeket szerveznek? • Mindenféle műfajt - javaslatra, kérésre - fölveszünk a programja­ink sorába. Rendszeresen szerve­zünk képző-, ipar-, tánc- és zene­művészeti táborok, de újabban az újságíró táborunk is van, emellett tervezzük a fotóművészeti kur­zust indítását is. A jövőben sze­retnénk egy kicsit megújulni, fel­használva az elmúlt évek tapasz­talatait, nagyobb lélegzetű, tema­tikájában hosszabb időre terve­zett programokat akarunk szer­vezni. Visszahívjuk a négy év alatt nálunk járt fiatalok legjele­sebbjeit, és az ő közreműködésük­kel szeretnénk egyfajta műhelyt létrehozni. Téka A hetedik: török, tatár, csuvas strófák Filip Gabriella A törökökről tudunk, a tatárokról is. Gondos­kodtak róla, hogy el ne feledjük őket. Bevo­nultak a magyar történelembe, és állandó he­lyük van tankönyveinkben. Viszont a csuvas népről keveset hallhattunk, a lexikon is szűk­szavú: türk népesség, valahol a Gorkij és Ka­zán között elterülő részen élnek. Lélekszá­múk körülbelül 1 751 100. A csuvas nyelv az altáji nyelvcsaládon belül a török, közelebbről a bolgár-török nyelvek közé tartozik... A csu- vasok évszázadokkal ezelőtt letelepedtek, földművelő életmódot, folytatnak. Görög keleti hitre tértek, így elszigetelődtek a többi török néptől. A Világirodalmi Kisenciklopédiában még külön fejezet sem jutott a csuvasoknak. A volgai és uráli népek irodalma alcím alatt a baskír, tatár, komi, mari és az udmurt iroda­lom mellett másfél sort kaptak a csuvasok. Név szerint megemlittetik Peder Huzangaj és G. Ajgi. Még az sem derül ki, hogy G. fiú-e vagy lány? Persze, a török és a tatár irodalomról sem túl sokat tudhatunk. Tegyünk egy próbát! Gondoljunk egy török és egy tatár költőre! Ha hirtelen nem jut eszünkbe senki, üssük fel Cseh Károly, Mezőkövesden élő költő-műfor­dító most megjelent, Kihunyó augusztus című - török, tatár és csuvas versfordításokat tar­talmazó - kötetét! És megtaláljuk benne pél­dául Ahmed (Alimét?) Hasim, Gabdulla Tu- kaj, Gennadij Ajgi nevét - hogy csak egy-egy török, tatár és csuvas költőt említsünk. De az ismerethiányunk pótlásán túl is érdemes kéz­be venni a könyvet. Olvasgatni, rácsodálkozni a szebbnél szebb verssorokra. Gyönyörű ké­pek, szelíd szerelmek, mély férfibánat, vibráló víztükör, gomolygó teagőz, fénylő tavaszi ég, süvítő szél... - kihunyó augusztus. Néhány évszám, esetleg egy-egy helység­név utal arra, hogy hol is születtek a versek. A fordító nyilván válogatott, de egyelőre az ö titka maradt az, miért éppen ezeket a költő­ket választotta, és mondjuk miért nem csukcs, jakut, osztják vágj' vogul szerzőktől fordított. A válogatásnak köszönhetően az sem derül ki, írtak-e a volt Szovjetunió terüle­tén élt költők a szovjet hatalmat dicsőítő ver­seket? Megtehették-e, hogy csak a lírai én szólaljon meg költeményeikben? Hogyan tud­ták kikerülni a kötelező „stílusirányzatot”? Úgy tűnik, sikerült nekik. Vagy Cseh Károly- nak sikerült olyan műveket összeválogatnia, melyekben nyoma sincs az elmúlt hatalom ideológiai nyomásának. Persze, ha voltak is ilyen verseik ezeknek a költőknek, egyáltalán nem hiányoznak a kötetből. Viszont jó lett volna - ha csak néhány mondattal is - bemu­tatni a szerzőket. Cs. Varga István irodalomtörténész, a kö­tet szerkesztője által irt utószó is elsősorban a költő-műfordítóról, valamint a versválogatás és szerkesztés jellemzőiről szól. Cseh Károly „hetedik könyve, a Kihunyó augusztus alkal­mat ad arra, hogy költői-műfordítói műhelyé­be is bepillantsunk. A kötetkompozíció hármasokra épül: 12 tö­rök, 9 tatár és 45 csuvas: összesen 66 versfor­dítás. Cseh Károly létszerelmes költő, Imájá­nak egyik jellegzetessége az ’arany-ezüst’ szín- és világlátás. Itt a férfikor augusztusi délutánjának ’aranylása’ és a benne már fel­felcsillanó ’ezüstlés’ tipikusan keleti, távlato­san vétlenbe nyúló jellegzetesség. (...) Költői és műfordítói teljesítményeire a tudatosan vállalt artisztikum jellemző.” A karcagi Barbaricum Könyvmúhely Keleti örökségünk sorozatában megjelent Kihunyó augusztus című kötetet Raffai Kinga miskolci képzőművész batikképeivel illusztrálták. Ai imet Hamdi Tanpinar Tavasz Magány órája most ez - este lett, nap ég a messzi ciprusok felett, visszfénye hull a tavaszi kertre, halkulva-csengve víz fut sietve, fülemüle-dal lobog az ágon, s tűz-kendő izzik rőten a rózsákon. Renat Harisz Lejtő és szakadék Tudják az igazak, a fényt el nem rejtők: hó szitálja be mindig a szelíd lejtőt. Halálos szakadék szélét pedig soha nem fedi be a hó fehérlő papiana Gennadij Ajgi Este magányosan ring egy kinyílt rózsa mint ügyetlen csecsemő ki ölelne tárt karokkal: s nincs kit. 1985. Cseh Károly fordításai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents