Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-28 / 200. szám

4 ESZAK-Magyarorszag Helyi hírek 1996, Augusztus 28., Szerda A tiszaújvárosi városháza hírei Tiszaújváros (ÉM - FL) - A millecentenári- um és Tiszaújváros 30. születésnapja alkal­mából többen vehettek át kitüntetéseket. Jutalmak, kitüntetések Az augusztus 19-i ünnepségen jutalmat ka­pott Márkus Gábor és Gál Andrea triatlonis- ta, Tóth Tamás és Jávorszki Edit kajakozó, Akácz Zoltán magasugró, Diószegi Sándor sú­lyemelő, Sebestyén Júlia műkorcsolyázó, Vi- rágh Tibor magasugró. A Tiszaújváros Köz- művelődéséért-díjat vehette át Báli Istvánná és Olasz Gyula (a Nyomorultak című darab előadásáért), a Tiszaújváros Sportjáért-díjat pedig a TSC csapata nyerte el. A Tiszaújváro- sért a Közszolgálatban-díjban Kőrösy Sándor- né, Balogh Bamabásné és Petrovicsné Nyit- rai Borbála részesült. A Humanitás Szolgála­tában a Városért-díjat Holeczné Kovacsik Ju­dit és Völgyesiné Czinege Margit kapta. A Ti- szaújvárosért a Közszolgáltatásban-díjat Fo- domé Nagy Erika és Tóth Bertalan, a Tisza­újváros Közoktatásáért-díjat Szabó Sándorné, Botosné Simon Edit, Lukács Gyuláné, Nada- nicsek Imréné, Mátrai Károlyné és Hollósvöl- gyiné Takács Judit érdemelte ki. Dajkáné Mészáros Máriának a Tiszaújváros Közműve­lődéséért, Török Alfréd a Tiszaújváros Sport- jáért-díj jutott. Dyak az életművekért A Tiszaújvárosért a Közszolgálatban életmű díjat Mólnál’ Tamásnak, a Tiszaújvárosért a Közszolgáltatásban életműdíjat Csontos Jó­zsefijének és Berencsi Lászlónénak ítélték. A 5 Tiszaújváros- Közoktatásáért életműdíjat kap- ( tá Fekete Istvánné, Palincza Jánosné, Kocsis Béláné, Magyart Árpádné és Taucz Emő. A Ti­szaújváros Közművelődéséért életműdíjban Kiss Sándor és Kocsis Lajos részesült. A Tisza­újváros Sportjáért életműdíjat Kopcsó Józsefné és Vajda József vehette át. A Humanitás Szol­gálatában a Városért életműdíjat Gémes Imré­né és Poros Andrásné érdemelte ki. Viták kereszttüzében a szobor Augüsztus 19-ére megszépült a városháza előtti tér és helyére került az Életfa nevet vi­selő szobor. A tér és a szobor tervét előzőleg alaposan „körbejárták” az illetékesek: a pol­gármesteri hivatal szakemberei és a képvise­lő-testület tagjai egyaránt. A tér kialakításá­ról és a szobor végleges formájáról végül is egy, a képviselő-testület által létrehozott ad hoc bizottság döntött. Már készen állt az ava­tásra minden, amikor a képviselők egy része rendkívüli testületi ülés összehívását kezde­ményezte a-szobor miatt. Az ülést végül is nem tartották meg. Most pénteken viszont ta­nácskozik a képviselő-testület és - informáci­óink szerint - Lázár József fideszes képviselő­nek szándékában áll kifogásait elmondani. Véleménye szerint ugyanis a szobor nem érte el alapvető célját, a nemzeti jelleget nem a legmegfelelőbb színvonalon jelenítették meg. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a szobor három vonulata nem piros, fehér és zöld gránitból készült, vagyis az ad hoc bizottság a szobor tervének végleges elfogadásakor túllépte a hatáskörét, nem képviselte megfelelően a tes­tület által meghatározott célt. Időközben a Tiszaújvárosi Krónika elvégezte az első közvélemény-kutatást a szoborral kapcsolatban. Az általuk megkérdezett kilenc városlakó közük nyolcnak kimondottan tet­szett a mű, és csak egyetlen egy mondta azt, hogy majd megszokja. Autót szeretnének a tűzoltók Szendrő (ÉM - BGY) - Köteles János, a szendrői hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnoka arról tájékoztatta szerkesztősé­günket, hogy a megyei tűzoltóparancsnokság segítségével mód nyílik technikai eszközeik fejlesztésére. A szendrői tűzoltók gépparkja eléggé elavult, hiszen van olyan járművük, amelyik 22 éves. így élni kívánnak a Belügy­minisztérium nyújtotta pályázati lehetőség­gel. A pályázat beadásának határideje augusztus 31. A szendrői tűzoltóság 36 telepü­lés tűzvédelméért felelős, ezért rendkívül nagy szükségük lenne egy középkategóriájú tűzoltó­autóra, de a legolcsóbb is 35 millió forintba ke­rül. Remélik, hogy sikerrel pályáznak, amihez 10 százalék kedvezményt kapnának. /*-K A lakók mondják: rossz a csatorna A vízelvezetés szakmai kérdés, nem népszavazás dönt róla Kazincbarcika (ÉM - SZN) - A Paál László utcai garázsok rendszeresen áznak. Évek óta kellene már a megoldás és bár mostanára az önkormányzat gondoskodott volna egy mélyí­tett csapadékelvezető árokról, az érintett lakók közül néhá- nyan kijelentették: ez nem megoldás, a munkát minden eszközzel megakadályozzák. Szerintük a csatornarendszer úgy rossz, ahogy van. A Tardo- na patakot, mint vízgyűjtőt azonban egyelőre adottságaival együtt kell elfogadni, ugyanis a tökéletes megoldás több tízmil­liós nagyságrendű beruházás volna. Ennyi - természetesen - nincs. A polgármesteri hivatal műszaki osztálya szerint az legalább enyhí­tené a gondokat, ha a játszótér és az útfelület közötti mélyített, nyílt elvezetést rácsos fedlapokkal meg­oldanák. A terv elkészült, az érde­kelt cégek megtették az árajánla­tokat, a pályázat eredményét ki­hirdette a hivatal. A kivitelező fel­vonult annak rendje-módja sze­rint, csakhogy megjelentek ám a lakók is, s nem engedték elkezdeni a munkát. Szerintük egész másutt keresendő a probléma lényege, ugyanis hiába az elvezető csator­na, ha nincs tároló kapacitása a rendszernek. A hivatal szakembe­rei a tervezővel és a lakók képvise­lőivel bejárást tartottak', de nem találtak közös nevezőt az elképze­léseikhez. Az tény, hogy a befogadó Tar- dona patak nem mindig bírja a gyűrődést csapadékosabb időben, de ettől még nem rossz az egész városi csatornarendszer. Azért még el kell fogadni a Sajót vagy a Tiszát, mert időnként kiönt - véli a szakember. A patak fenékmély­sége olyan, amilyen, azzal nem le­het mit kezdeni. A Paál László ut­cai garázsok siralmas helyzete a tervező véleménye szerint a meg­lévő pénzügyi kondíciókkal nem szüntethető meg százszázaléko­san. Visszaduzzadás esetén a csappantyúzásra, átemelésre al­kalmas műszaki megoldás is több tízmilliót, egy teljes átépítés és amolyan mini-átemelő kialakítása pedig még nagyobb beruházást je­lentene a város kasszájának. A felelősség a tervezőé, a gond a lakosságé. A terveket már elfogad­ta az Évízig, s a szakember 60 szá­zalékos javulást garantál a jelenle­gi helyzethez képest. A semminél ez sokkal több, csak éppen nem nyugtatja meg a garázstulajdono­sokat. Nekik is igazuk van, hiszen arra nincs garancia, hogy ötéven­ként egyszer ne jelentkezne újra probléma a sok csapadék hatására. A hivatal műszaki osztálya folya­matosan keresi az újabb, tökélete­sebb megoldásokat - most például azt vizsgálják: lehetséges-e a víz befogadás helyén zsilippel lezárni a csatornát. Mindazonáltal az a vá­rosháza szilárd álláspontja, hogy a vízelvezetés szakmai kérdés, s nem népszavazás dönt róla. A város leg­alább azt szeretné felvállalni, hogy az eddigi gondokat a rendelkezésre álló pénzből felére-harmadára csökkentheti, de az csak remény, hogy a lakosság mindezt megérti. Hogy el kell fogadnia, az egy másik kérdés... Emlékpark fából faragott vezérekkel A napokban avatták fel a honfoglalásnak emléket állító szoborcsoportot Bodrogkeresztúrban. A hét vezér alak­ját mintázó, fából faragott alkotásokat a község főútjának Bodrog-parti részén, a folyó mellett kialakított Mille- centenáriumi Parkban állították fel. Az avatóünnepségen Májer József polgármester és öt környékbeli falu elöl­járója - együttműködésük jeléül - egy-egy fácskát is elültetett a sétány mentén. Fotó: Puskár Tibor Indul a vita a hto-támogatásról Sárospatak (ÉM - BSZA) - A sá­rospataki képviselő-testület augusztus 30-i ülésén tárgyalja majd azt a rendeletet, amelyben a háztartási tüzelőolaj-támogatás fel- használását szabályozzák. Mint Kiinga Ágnes jegyzőtől megtudtuk: a tervezet egyelőre vitaindító jelle­gű, a bizottsági üléseken és a kü­lönböző egyeztetéseken még formá­lódik majd. Az elképzelések szerint az a háztartás válik támogatásra jogosulttá, amelynél vagy hto-val fűtenek, vagy vegyes fűtési mód esetén legalább egy lakásszobában kizárólag háztartási tüzelőolajjal gondoskodnak a melegről. Turistaházat avattak Abaújlakon Abaújlak (ÉM) - Az ötvenéves abaújlaki görög katolikus műemlék jellegű templom búcsújának ünne­pére augusztus 25-én díszbe öltö­zött a kis templom, megtelt a csere­háti község vendégekkel. A búcsú jelentőségét növelt, hogy ezen a na­pon szentelték fel a turistaházat, amelyet a helyi önkormányzat és az egyház összefogásával hoztak létre, felújítva a volt iskolaépületet. Megszentelésére Hoblyák Albertné, a falu polgármestere Obbágy Mik­lós ökonómust, a miskolci görög ka­tolikus apostoli adminisztratúra gazdasági hivatalának vezetőjét kérte fel. A szentmisébe bekapcso­lódó tisztelendő vezetésével megin­dult a körmenet a turistaház udva­rára, ahol az épület felszentelése után a körmenet visszaindult a templomba. A nonprofittörvény társadalmi vitája Miskolc (ÉM) - A közhasznú ma­gánszervezetek tevékenységéről szóló törvény (nonprofittörvény) társadalmi vitájára ad lehetőséget csütörtök délután 2 órától a Non­profit Információs és Oktató Köz­pont Alapítvány és a Miskolci Hu­mán Szolgálat Alapítvány. A prog­ram helye: a Tudomány és Techni­ka Háza (Görgey u. 5. sz., fsz. 2. sz. előadó). Az elhangzó vélemények, javasla­tok összegzését a szervezők szep­tember első napjaiban eljuttatják a törvény készítőihez, így az elvileg beépülhet a törvénytervezet szöve­gébe. Ingyenes jogtanácsadások Miskolc (ÉM) - A Magyar Demok­rata Fórum megyei és városi szék­házában (Miskolc, Széchenyi u. 30.) ingyenes jogi tanácsokat minden csütörtökön, délelőtt 9-től kaphat­nak a rászorulók. Kábeltévés átvágások Puskár Tibor Szerencs (ÉM) - A kábelfekte­tő állítja: a gázberuházás mi­att késlekedik a szerencsi te­levíziós rendszer átadásával. A gázosok szerint viszont for­dítva igaz a dolog: éppenség­gel nekik okoz gondot, hogy valaki az ő árkaikba fekteti a kábeltévé vezetékeit. Miköz­ben folyik a vita, a tény tény marad: Szerencsen három év alatt sem sikerült teljesen be­fejezni a televíziós rendszert. A szerencsi kábeltelevízió létre­hozására három évvel ezelőtt tett közzé felhívást az önkormányzat. Hat pályázó közül a megbízást Naményi Zoltán nyerte el, aki többszöri időpont-módosítással idén május végére vállalta a rendszer teljes üzembe állítását. A mai napig azonban még nem fejeződött be a munkálatok min­tegy 15 százaléka és az egyéb­ként működőképes területeken is fennakadások tapasztalhatók. (A teljes igazsághoz tartozik, hogy a kábeltelevíziót megrendelő majd ezer lakástulajdonos ingatlanon­ként 15 ezer forint belépési költ­séget vállalt. Az egyéni szerző­dést kötő felek azonban konkrét teljesítési határidőt nem szabtak meg.) Időközben a polgármesteri hivatal külön megbízásokat is adott a vállalkozónak a sport- csarnok, a vár és városháza be­kábelezésére, valamint a szenny­vízcsatorna átemelő rendszeré­nek ellenőrzését szolgáló hálózat kiépítésére. A munkát ezekben az esetekben elvégezték, de a fi­zetés körül - milliós nagyságren­dű - viták alakultak ki. A hely­zetet bonyolítja, hogy egy évvel ezelőtt Naményi Zoltán a rend­szert eladta a nyíregyházi MÉDIA EAST Kft-nek, amely­ben ő tagként szerepel. * A mai kábeltelevíziós helyzetről Csanádi Bélát, az önkormányzat műszaki osztályának vezetője a következőket mondja:- Szerintünk a várost behálózó tervezett 46 kilométer hosszú­ságú kábelrendszerből mostanáig csupán 30 kilométer épült meg és mindössze a teljes kapacitás két­harmadán folyik jelenleg műsor- sugárzás. Az önkormányzat a vá­roslakók kezdeményezésére úgy döntött, hogy amennyiben a vál­lalkozóval szemben a megrende­lők jogi úton lépnek fel, úgy a vá­ros átvállalja a polgárok törvény előtti érdekképviseletét. Tudomá­sunk szerint néhányan már meg is tették az első lépéseket ebben az ügyben. Szerintünk jogos a vá­ros lakóinak az az igénye, ha vég­re mindenütt nézni akarják a ká­belen érkező tévéprogramokat. Lehetségesnek tartjuk, hogy a vállalkozó nem kellő alapossággal mérte fel, hogy mennyibe kerül majd a munka teljeskörű megva­lósítása, illetve, hogy mekkora fel­adat is ez valójában. Most pedig már az ő ténykedésével párhuza­mosan folyó gázépítések is sok problémát okozhatnak neki. Mi azonban abban reménykedünk, hogy belátható időn belül mégis­csak elkészül és használható lesz miden megrendelő számára a ká­belrendszer. * Naményi Zoltán a gázosokra há­rítja a problémát:- Az építkezés jelenleg is fo­lyik, de azzal nem számolhat­tunk előre, hogy a Szerencsen a gázépítést végző Olajterv rendre elvágja a már korábban lefekte­tett vezetékeinket. Ott is géppel szaggatják szét a rendszert, ahol egyébként az előírásoknak meg­felelően csak kézi feltárással ás­hatnának gödröt á gázcsőnek. Tavaly decembertől három hó­nap lemaradást szenvedtünk mi­attuk. Ráadásul az eddig okozott 3-4 milliós kárunk megfizetésé­ről hallani sem akarnak, egysze­rűen nem állnak szóba velünk. Ezért úgy határoztunk, hogy cé­günkkel a bírósághoz fordulunk, mivel a beruházásunk teljes be­fejezéséhez szükségünk van arra a többmillió forintra, amibe ed­dig a helyreállítás került ne­künk. Véleményünk szerint már csak 200 lakásban nem tudtunk eleget tenni vállalt kötelezettsé­günknek, a többi előfizetőnk vi­szont elégedett lehet velünk. Ez év végére mindenképpen szeret­nénk a teljes kábelrendszert üzembe helyezni. * Almássi Sándornak, az Olajterv projektmenedzserének is van eh­hez hozzáfűznivalója:- A közelmúltban kaptunk egy levelet a kábeltévé építőjétől, ami­ben irreális, a valóságnak meg nem felelő állításait közli velünk. Bizonyára néhány helyen elvág­hattuk munka közben a kábelt, amit nem is tagadunk, ha konkré­tan elénk tárják hol történt az eset. Ezt hajlandóak vagyunk kártérítés formájában jóvá tenni. Az viszont teljességgel bizonyos, hogy milliós veszteséget nem okoztunk nekik. Inkább talán ar­ról kellene beszélni, hogyan ke­rült a félig befedett gázgödörbe a Media East kábele, amit gyorsan további földdel takartak be, ne­hogy észrevegyük. Sajnos több al­kalommal éppen a tervszerűtle- nül végzett kábelfektetés akadá­lyozta a gázépítést. Mi most is hajlandóak vagyunk tisztázni a vaíós körülményeket, de a ré­szünkről ez parlagi stílusban nem megy. /“N ft Ä ■k

Next

/
Thumbnails
Contents