Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-28 / 200. szám

1996- Augusztus 28«, Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Csak néztünk, mint a moziban Tanévnyitó tanácskozáson ismertették a törvénymódosítást Ismertetők írásban és szóban. így is kevés az információ. Fotó: Farkas M. TVK: tanúsítvány minőségbiztosításról Tiszaújváros (ÉM - MVZS) - Má­sodszor adták át a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. (TVK) termelőgyára­inak a TÜV CERT tanúsítványo­kat. Az okiratokat tegnap vették át hivatalosan a gyárvezetők. Az új auditálásra azért került sor, mert az 1993-ban megszerzett minősíté­sek határideje idén lejárt. A TVK Rt. üzletágai, valamint szolgáltató egységei tovább fejlesztették a tár­saság minőségkultúráját, számos területen pedig szervezetkorszerű­sítést hajtottak végre, amelyek mű­ködésének újraszabályozását is el­végezték. Mint azt Pergéné Müller Éva, a minőségbiztosítási iroda ve­zetője elmondta, tovább folytatják a minőségbiztosítási rendszer fej­lesztését, céljuk az úgynevezett Teljeskörű Minőségirányítási Rendszer (TQM) kialakítása. Dunaújvárosban a miskolci csille Dunaújváros (MTI) - Miskolcról Dunaújvárosig húztak egy 500 ki­logrammos bányász csillét a Mis­kolci Egyetem és a dunaújvárosi Főiskolai kar diákjai azzal a céllal, hogy teljesítményükkel felhívják a figyelmet a műszaki felsőoktatás problémáira, társadalmi szükség- szerűségére, a két oktatási intéz­mény szellemi összetartozására és ápolják a selmeci hagyományokat. A 250 kilométeres, egyhetes út után kedden délután érkeztek meg Du­naújvárosba. A város határában a helyi főiskola vezetői, hallgatói fo­gadták a „csilléseket” majd a Város­háza előtt a település vezetői kö­szöntötték őket. Az üdvözléseket követően a csillét a városon keresz­tül a főiskola elé tolták, ahol emlék­műként szolgál majd; avatását pén­teken szakestély keretében tartják. _Mozaik __ • A MAGYAR-ROMÁN alapszer­ződés aláírásának helyét és idő­pontját diplomáciai úton egyeztetik - közölte a külügyi szóvivő. • KUNCZE GÁBOR egyelőre nem kíván nyilatkozni arról, hogy ki lesz Kacziba Antal utódja az ORFK bűnügyi főigazgatói poszt­ján. Közölte, Nyíri Sándort szak­mai okok miatt mentette fel. • A FIDESZ - MPP szerint a magyar-román alapszerződés té­máját megvitató rendkívüli parla­menti ülésen felszólalási lehetősé­get kell adni az RMDSZ elnökének. Az MDNP támogatja a javaslatot. • A MAGYAR EGYETEMI és Fő­iskolai Hallgatók Országos Szövet­sége nem tartja elfogadhatónak a tandíjrendszert. A diákszervezet ezért szeptember végén megtartja a már korábban bejelentett tünte­tését a Parlament előtt. • A PÁRT ÉS A PARLAMENTI képviselőcsoport előtt álló stratégi­ai feladatokat vitatja meg a Ma­gyar Demokrata Néppárt elnöksé­ge és frakciója augusztus 28-29-én. Miskolc (ÉM - Hl) - Megyei tan­évnyitó tanácskozást tartott a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet tegnap délelőtt a mis­kolci Béke moziban. A tanács­kozáson a minisztériumok kép­viselői ismertették az 1993-as közoktatási törvény közelmúlt­ban jóváhagyott módosításait. A legégetőbb kérdésekre azon­ban nem született válasz. A hagyományos év eleji tanácsko­záson részt vettek a megye oktatási intézményvezetői és az önkor­mányzatok képviselői. Báthory Zol­tán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitká­ra ismertette a változásokat. Hang­súlyozta, hogy az 1996. július 3-án jóváhagyott módosítások alkalmat adnak az egyes intézményeknek a perspektívában való gondolkodás­ra. Élmondta: az 1993-ban szüle­tett törvény meghatározta a közok­tatás működési elveit, a szereplők jogait és kötelességeit, de hiányzott belőle a fejlődés irányvonalainak meghatározása. A módosított válto­zatban azonban szerepelnek a köz­oktatás tartalmi és működési mo­dernizációjára, a középiskolai okta­tás kiterjesztésére és az ésszerű gazdasági működés elősegítésére vonatkozó előírások. A törvény rögzíti, hogy akik 1998. szeptember 1-jén kezdik az iskolát, számukra a kötelező kép­zés 12 évig fog tartani. Ezen belül az általános képzés 8 helyett 10 év­re emelkedik. Mivel a 8+4, illetve 8+3 éves képzési rendszer a ’80-as évektől elvesztette jelentőségét, és különböző iskolatípusok alakultak Miskolc (ÉM - SZK) - A rendez­vény címéül választott fogal­mak: demokrácia, pluralizmus, tolerancia, mára szlogenné let­tek, és az aktuálpolitika érvelé­seiben tartalmatlanná váltak - mondta Kabdebó Lóránt pro­fesszor tegnap, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézet Társadalom- és Tudo­mányfilozófiai Tanszéke, vala­mint a TIT megyei szervezete által közösen rendezett nyári egyetem megnyitóján. Kabdebó Lóránt professzor, a böl­csészettudományi intézet igazgató­ja, a TIT megyei szervezetének elnö­ke így folytatta a megkezdett gondo­latot: a televízióban is unos-untalan halljuk ezeket a már-már kiürese­dett szavakat, és legfeljebb csak a képek, amelyek mellettük láthatók, döbbentenek meg. De amikor egy fi­ki, a törvény értelmében a tagolt is­kolarendszer lép életbe. A kormány által jóváhagyott Nemzeti alaptan­terv meghatározza a nevelési mini­mumkövetelményeket, ezt erősíti meg a törvény is, és erre kell felépí­teni a helyi programokat. Ez lehe­tővé teszi új tantárgyak megjelené­sét. Aid azonban nem akar élni ez­zel a lehetőséggel, igénybe vehet kész tanterveket is. A pedagógiai minőség kérdésére a minisztérium és a törvény a megoldást a tovább­képzések kötelezővé tételében lát­ja. 1997. január 1-től erre a célra 5 millió forintot szánnak. A tanácskozáson felmerültek lozófus mindezt gondolatilag expo­nálja, és arra hoz fel sorozatban pél­dákat: a demokrácia nem arra való, hogy fekete-fehérben, hanem a ma­ga sokszínűségében éljük meg, ak­kor egy ilyen rendezvény értékéhez nem férhet kétség. Kobold Tamás polgármester ün­nepélyes megnyitóját követően Do- náth László, Ludassy Mária és Föl- desi Tamás filozófusok plenáris elő­adásaira került sor a Miskolci Egyetemen, 54 - regisztrált - résztvevő jelenlétében. A TIT me­gyei szervezetének ügyvezető igaz­gatója, Miskolczi Ferenc az előadá­sok szünetében elmondta, hogy a nyári egyetem a TIT néhány évig szünetelő régi hagyományának folytatása. A mostani téma pedig egy korábbi, tíz hónapon át tartó előadássorozatra benyújtott, ám elutasított PHARE-pályázatuk té­mája volt eredetileg. De már nem olyan aktuális kérdések, mint az óraszámemelés és az azzal járó fi­zetésemelések. Ehhez kapcsolódva többen nehezményezték, hogy az óraszámemelés megvalósítására szánt összegek az önkormányzaton keresztül jutnak az intézményhez, s végül saját számlájukon nem mindig az előirányzott összeg, ha­nem annál kevesebb jelenik meg. Ám a konkrét kérdésekre kielégítő válasszal sem a helyettes államtit­kár, sem a másik két előadó: Torba Nándor, a Belügyminisztérium fő­tanácsosa, valamint Bencze Péter- né, a Pénzügyminisztérium tanács­adója nem tudott szolgálni. bánják, hogy ebben a formában dol­gozták fel. Időközben sikerült tá­mogatósra lelniük a Német Népfő­iskolái Társaság Budapesti Irodá­jánál, a Hálózat a Demokráciáért Program Irodánál, az Európai Hu­manista Szövetség Brüsszeli Köz­pontjánál és a Művelődési és Köz­oktatási Minisztériumnál. Ennek köszönhetően ingyenes részvételt biztosíthattak a jelentkezőknek, akik között gimnáziumi diákokat éppúgy találhatunk, mint civil szervezetek képviselőit. A szerve­zők a szerdai, egész napos kirándu­lással lehetőséget szerettek volna biztosítani arra, hogy az előző napi plenáris és szekcióüléseken hallott témák - immár kötetlen beszélge­tés formájában - ismét terítékre kerülhessenek. Csütörtökön reggel 8-tól két szekcióban folytatódnak a nyilvános előadások, amelyeken minden érdeklődőt szívesen látnak. Demokrácia, pluralizmus, tolerancia A cél: az együtt gondolkodás és a magunkban továbbgondolás Alkotmánybírósághoz fordult a PSZ Budapest (MTI) - A Pedagógusok Szakszer­vezete (PSZ) augusztus 8-án az Alkotmánybí­rósághoz fordult, mivel alkotmányellenesnek tartja a közoktatási törvény nyáron elfogadott módosításának azon pontját, amely a fenntar­tók. döntésétől teszi függővé, hogs1 a pedagó­gusok kötelező óraszámát ez év szeptember 1- jétől, jövő év február 1-jétől vagy szeptember elsejétől emelik-e meg. Ezt Szöllósi Istvánná, a PSZ főtitkára jelentette be keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Egyúttal felhívta a figyel­met arra, hogy júniusban és júliusban - még a törvénymódosítás kihirdetése előtt - 53 szá­zalékkal 5320 személyről 8152-re emelkedett a pedagógus munkanélküliek száma. Az egy évvel korábbi állástalan oktatók-nevelók szá­mához (4161) viszonyítva pedig 96 százalékos a munkanélküliek arányának növekedése. Őszi újragondolás Budapest (MTI) - Ősztől egy iskola sem ke­rülheti el, hogy újragondolja saját helyzetét és mindenütt komoly szakmai, pedagógiai mun­kának kell elkezdődnie - mondta Hóm Gábor, az SZDSZ oktatáspolitikusa keddi sajtótájé­koztatóján. Horn Gábor megfogalmazása sze­rint az oktatási intézmények szamára elegen­dő állami forrás áll rendelkezésre a Nemzeti alaptanterv végrehajtásához. A pedagógusok megnyugtatására kifejtette, hogy a tanév kez­detétől nem líj célok megfogalmazására van szükség a közoktatásban. - A feladat az - tet­te hozzá -, hogy a tanintézmények felméijék a lakosság igényeit, megpróbálják kielégíteni azokat, s így közszolgálativá váljanak.- Az iskolákon túl az önkormányzatokra is nagy feladatok hárulnak - mondta. A helyha­tóságok a törvényi előírás szerint szeptember­től kötelesek átfogó közoktatási koncepciót készíteni régiójukban. Az SZDSZ politikusa úgy vélte: ez a lépés fejlődést jelenthet az ön- kormányzatokhoz tartozó tanintézmények feladatainak koordinálásában. A pedagógusok kötelező óraszámának eme­léséről szólva leszögezte, az intézkedés fokoza­tos bevezetése hátrányos az iskoláknak. Hangsúlyozta, eddig a pedagógusok átlagóra­száma több mint 21 volt, így nem igaz, hogy a 18-20 kötelező óra tömeges elbocsátásokat eredményez. Végül kérdésre válaszolva kije­lentette, hogy a Pedagógusok Szakszervezete vezetőinek tevékenysége nem segít a tanárok helyzetén, káros és rontja az iskolák pozícióit. Normatíván felül Budapest (MTI) - Az egyházak közoktatási intézményeinek 1996. évi normatíván felüli fi­nanszírozásáról állapodott meg kedden a kor­mány nevében Szabó Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) politikai ál­lamtitkára a történelmi egyházak képviselői­vel. Az MKM sajtóirodája közleményben hozta nyilvánosságra: a megállapodás értelmében az MKM és a Pénzügyminisztérium kötele­zettséget vállal arra, hogy az ez évi költségve­tési törvény módosítása során - az eredeti 900 millió forint előirányzat felett - további 950 millió forint támogatást javasol a történelmi egyházak közoktatási intézményeinek. A tör­vény kihirdetése után a Kincstál' haladéktala­nul folyósítja a többlettámogatást. Nem ösztönzik a használtkönyv-vásárlást A legtöbb önkormányzat támogatja a tankönyvvásárlást. (Felvételünk csak il­lusztráció.) Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - Hl) - Hamarosan kezdődik a tanév. A szülőknek jócskán a zsebükbe kell nyúlniuk ahhoz, hogy gyermekük felszere­lése hiánytalan légyen. Az önkor­mányzatok lehetőségeikhez mér­ten támogatják a tankönyv- és tanszervásárlást. Támogatási rendszerük azonban, bár nem korlátozza, nem is ösztönzi a jó­val olcsóbb, használt tankönyvek beszerzését. Miskolcon az önkormányzat ebben az évben 37 millió forinttal támogatja a tankönyvvásárlást. A kisebb könyv­igényű szakiskolások fejenként 600 forintot, míg az általános és középis­kolások 900 forintot kapnak. Miskol­con ez a támogatás hozzávetőleg 19 ezer általános és 20 ezer középisko­lást érint. A pénzt az intézmények kapják meg, annak elosztásáról az is­kolavezetés - az iskolaszék vélemé­nyének kikérésével - dönt. Az önkor­mányzat nem alkalmaz semmiféle megszorítást, mivel az adott intéz­ményben dolgozók sokkal jobban is­merik a diákok körülményeit, mint a hivatal - mondta Marchalkó Tibor, az önkormányzat pénzügyi osztályve­zetője. Az iskola dönti el tehát, hogy a megkapott fejkvótát osztályonként vagy osztályon belül hogyan differen­ciálja. Arról is az intézmény határoz, hogy a támogatásból könyvet vesz, vagy a pénzt juttatja el a szülőknek. Özdon a 4,5 millió forintos állami támogatás mellett ugyanennyit külö­nített el az önkormányzat a szociális segélykeretből tankönyvtámogatásra. Tehát 9 millióból kell gazdálkodniuk. Három kategóriát állítottak fel az is­kola elhelyezkedése, a szülők foglal­kozása, anyagi helyzete szerint. Az iskolák itt is, mint a megyeszékhe­lyen, egy összegben kapják meg a se­gélyt, és itt is az intézmény differen­ciál tovább. A 12 általános és 4 közép­iskola mellett a 12 óvoda is részesül bizonyos támogatásban. A legkisebb juttatás összege 200, a legnagyobbé pedig 1000 forint - hallottuk Hamvas Tamástól, a művelődési és sport osz­tály ügyintézőjétől. Sárospatakon hozzávetőleg 2500 diákot érint a tankönyvtámogatás. A tervek szerint az önkormányzati hoz­zájárulással kiegészített állami támo­gatás gyerekenként 2000 forint körül lesz, de a végleges döntés augusztus 30-án születik meg - tudtuk meg Kiinga Ágnestől, Sárospatak jegyző­jétől. Az viszont biztos, hogy nem szo­ciális alapon jár majd a támogatás. Mezőkövesden Galambos Ildikó aljegyző elmondta, a városban 2000 általános és középiskolás, valamint 3000 felsőoktatásban részt vevő me­zőkövesdi diák részesül támogatás­ban. Az önkormányzat 6 millió forin­tot szán erre a célra. Az első kategóri­ába tartozók támogatása 2000, míg a másodikba tartozóké 3000 forint fe­jenként. De csak akkor jár a segély, ha a családban az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a 19 500 forintot, ez a határ egyedülálló szülő esetén 23 400 forint. A támogatás összegét az önkormányzat az intéz­ményvezetőnek utalja át. Azonban az iskola nem differenciálhat, a támoga­tás teljes összegét meg kell kapnia az arra jogosult diáknak ugyanúgy, mint a családi pótlék esetén. Végleges döntés még Tiszaújvá- rosban sem született - tájékoztatta lapunkat Poropatich Péter az önkor­mányzat szociális és egészségügyi osztályának irodavezetője. Várhatóan azonban 22 millió forintot osztanak el úgynevezett beiskolázási támoga­tásra. Minden tiszaújvárosi tanuló 50 százalékos könywásárlási hozzájáru­lást kap. A megkérdezett önkormányzatok támogatási rendszere se nem ösztönzi, se nem korlátozza a használtkönyv- vásárlást.. Mivel az intézményeknek utalják át a pénzt, nem döntenek ar­ról, hogyan használják azt fel.

Next

/
Thumbnails
Contents