Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-27 / 199. szám

4 Ms Itt-Hon 1996. Augusztus 27., Kedd Programatámat ADY ENDRE MŰVELŐDÉSI HÁZ Augusztus 30-án a Diósgyőri várban Lilaliba - a Besenyő család előadása (Laár pour Laár színház) VASUTASOK VÖRÖSMARTY MŰVELŐDÉSI HÁZA Tanfolyamok: Gyermek agykontroll- tanfolyam augusztus 27-28-án délelőtt 9 órától délután 6 óráig E/2-KLUB: (MISKOLC-EGYETEMVÁROS) Minden csütörtökön 19 órától Görög táncház TERMÉSZETJÁRÁS Diósgyőri Természetbarát Egyesület 28-án Szerdai túra: Garadna - Szent- léleki-völgy - Köpüs forrás - Magos- kő - Vidróczki-barlang - Hárskút - Pisztrángos (Indulás: a Majálisparkból 9.55 órakor induló 15-ös autóbusszal. Túravezető: Vasas Vilma. Kisgyerek, kismotoron Az egyik miskolci mini-motoros suli­ban kis Yamahákon tanulnak moto­rozni a kétkerekű „paripát" már pár évesen megülni és vezetni vágyó, többnyire ovis korú srácok. Egyikük bemutatóját kaptuk nemrégiben len­csevégre... Fotó: Végh Csaba Mi otthonában is ITTHON vagyunk Miskolc történelmének kis tükre XIII. Kórházi prosektúra 1929 körül Gyöngyösi Gábor Az a világ, amelynek tulajdonviszonyairól és birtokhatárairól próbáltunk egy kis íze­lítőt adni, mai elnevezéssel élve a tartomá­nyurak világa, akik között a Miskolc nem­zetség igen szilárd helyet foglalt el. A nemzetségnek - bár a család egyre több tag­ja között oszlott meg - még a XTV. század ele­jén is jelentős birtoka van, amelynek határait 1325-ben éppen az a Széchy Péter járja be, aki­nek családja, a Miskócok, Amadék és'Csák Má­té, Károly Róbert elleni pártütése után jutalmul kapja a miskolci földek központi részét. Termé­szetesen a korabeli tulajdonviszonyok szentsé­ge, a nagy birtokosok viszonylagos függetlensé­ge a központi hatalomtól nem tették lehetővé, hogy a Széchyek az egész miskolci földet meg­szerezhessék, illetve, hogy az egészet jutalmul kapják a királyhoz való hűségükért, mivel an­nak egy része a tatáijárás után már más, a lá­zadásban részt nem vevő Miskóc nembeliek ke­zére került. Ezeket a birtoktesteket fokozatosan, néhány év alatt Széchy Dénes szerezte meg vá­sárlás, vagy csere útján, s csak ezután került sor az emlegetett bejárásra, amelyet természete­sen oklevélben is rögzítettek. Széchy Péter a szomszédos birtokosok és ki­rályi biztosok jelenlétében vette számba birto­kát, amelyet Marjalaki Kiss Lajos az eredeti oklevél alapján így ír le: „Miskolc, akkor még falu határa Sajó-Keresztúr irányában a Köve­sét nevű dűlóútnál kezdődött. Innen előbb nyu­gat, majd dél felé haladva Bábony és Diósgyőr felől a Lyukó-hegy, Mélyvölgy, Széked falucs­ka, vagy házcsoport, Nyires, Kis-Galya, Poklos- telek, Nagy-Galya, Kékmező, Vaylai út, (ma Kisgyór határában) vonalán Bükk-Aranyos és Kelemenes Nyék között kelet felé kanyarodott, és a Sajóig húzódott. Kelet felől a Sajó akkori Fotó: ÉM repró főága volt az elválasztó vonal, amely akkor még közvetlenül Arnót, Felső és Alsó-Zsolca, s No- laj faluk alatt folyt.” Marjalaki Kiss Lajosnak ez a határleírása, amelyhez hozzáfűzi, hogy a miskolci határ ma is teljesen ott van, ahol 1325-ben volt, s csak e században változott meg, amikor Hejőcsaba felől hozzácsatolták a Juhász-tanyát (ma Martinte­lep) mintegy kétszáz katasztrális holddal, sok szempontból igen nagy jelentőségű. Többek kö­zött azért is, mert a Sajó közelebbi folyása ré­vén közelebb kerülnek Miskolchoz olyan esemé­nyek történései, amelyek meghatározóak voltak a magyar történelem további alakulásának szempontjából. Ilyen volt például a tatáijárás, a Muhi csata, amelyben mint tudjuk, a Sajó folyó- nak döntő szerepe volt, s amely bizonyára olyan közel folyt Miskolchoz 1241-ben, mint 1325-ben. Akkor pedig - vélhetjük és nincs okunk nem fel­tételezni - Miskolc és lakossága sokkal nagyobb mértékben lehetett háborgatva a tatárjáráskor, mint ahogy általában a történelem erről beszél­ni szokott. A Muhi, helyesebben a Sajó-menti csatát kü­lönben is úgy szokták emlegetni, mint a Magya­rországba betörő tatárság kikényszerített nagy ütközetét, amelyben a magyar királyság döntő vereséget szenvedett, s amelynek a következmé­nyeit csak nagyszámú népességvesztésben szok­ták megjelölni, új országépítőnek ismerve el IV. Bélát, aki majd újabb telepeseket hív az ország­ba a legyilkolt és rabságba hurcolt lakosság pót­lására. A tatáijárás természetesen sokkal bo­nyolultabb hadtörténeti esemény volt és sokkal kiterjedtebb, mint azt a történelemkönyvekből kiolvasni lehet. A Sajó-menti csata pedig - amely valóban döntő ütközetnek nevezhető - más országszer­vezési, vezetési hibákra is felhívja a figyelmet, mint amennyit a csatavesztés rovására szok­tak írni. (folytatjuk) 1996. Augusztus 27., Kedd Itt-Hon Ms 5 Gulyásparti nótázással fűszerezve Az Avasi Nyugdíjasklub összetartó ereje nem­csak abban rejlik, hogy tagjai hetente egy al­kalommal találkoznak megszokott klubhelyi­ségükben, még csak nem is abban, hogy Les- tárné Mater Mária jó szervezőkészségének kö­szönhetően időnként belföldre és külhonba (mint legutóbb Görögországba, Olaszországba) utaznak, hanem a bensőséges, kellemes hangu­latú találkozásokban is. A legutóbbi kedves vendéglátásra Zalán Péter és felesége, Jólika invitálta szívesen a tagtársa­kat. A Pingyomon csodálatos környezetben fel­épült hétvégi ház majdnem szűknek bizonyult a nyugdíjas barátok, ismerősök fogadására, aki­ket finom pogácsával, gyümölccsel vártak és kí­náltak a vendéglátók. A parti „főszerepe" Czecze István főszakácsnak jutott, aki ezúttal gulyásfőzésben remekelt. A fűszerezés fortélya­ihoz is kiválóan értő mester gulyásának senki sem tudott ellenállni, az aranyló, ízes étel mindenkinek nagyon ízlett. Az ebédet pedig ki finom háziborral, ki üdítővel öblítette le, majd asztalra ke­rültek a sütemények. Kellemes, szépen csengő nótázással folytatódott a vidám délután. Az egybegyűltek olyan csodá­latosan szólaltatták meg az ismert és kevésbé ismert népdalainkat, hogy szinte az egész környék hallgatóságuk lett. (Nem véletlen, hiszen a nyugdí­jasklub énekkara sok belföldi és külföl­di díjat nyert, sikert aratott!) Kép és szöveg: Bíró István Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Lope de Vega gondolatá­nak első része (zárt betűk: Ü, I, Y). 12. bátorságával nagy hangon kérkedő. 13. Unásig. 14. Mókusnál kisebb rágcsáló. 15. Donizetti operája. 16. Mutató­szó. 18. Idő után. 19. Esküben van! 20. Ócska ruha. 22. Mely tárgytól? 25. Semmikor. 27. fáj­dalmat elviselő. 28. ...-Magnón. 30. Összes. 32. Teherautó már­ka. 33. Egyenletes felületű. 35. Ruha tisztítása. 37. Óegyiptomi főisten. 39. Tarpa szülötte (Tamás). 42. Kicsinyítöképző. 43. Sportfogadás. 44. Délben pi­hen. 46. Dán karnagy (Niels Wilhelm). 48. Tizedrész. 49. Lángész. 51. Elvégez. Függőleges: 1. Ázsiai és Csendes-óceáni ta­nács. 2. A látás szerve. 3. Le­foglalt tárgy. 4. Gyakran rémü­lő. 5. Vanádium, hidrogén vegy- jele. 6. Vízpára. 7. Lalo Édou- ard operája. 8. Dürrenmatt, Az öreg hölgy látogatása c. művé­nek hőse. 9. Vasfajta! 10. Lett távirati iroda. 11. Nézd csak! 15. Ijesztő történet. 17. Pozitív elektród. 19. Geometriai foga­lom. 21. Magról kelt, fiatal fa. 23. Katonai vezényszó. 24. El­sőrendű. 26. Gotovac opera hő­se. 28. A gondolat befejező része (zárt betűk: S, E, I). 29. Folyó Etiópiában. 31. Baranya megyei helység. 34. I. világhá­borús szövetség. 36. Az epeifa termése. 38. ... Auguste (1840- 1917) szobrász. 40. Kezdeti sza­kasza. 41. Női név. 45. Saláta ízesítő. 46. Páratlan gyerek! 47. Mohamedán fejfedő. 50. Sor vé­gek! 51. Bahama-szigetek au­tójelzése. 52. Fele fele! _Itt-Hon-Konyha Zöldséges húsételek Kevesebb hús, több vitamin - a külön­leges ízek mellett ez az előnye az aláb­bi receptek alapján készült ételeknek. Csirkegulyás Hozzávalók: 1 csirke (80-90 dkg), 10 dkg vöröshagyma, 10 dkg sárgarépa, 10 dkg fehérrépa, 5 dkg zeller, 20 dkg burgonya, 10 dkg zöldpaprika, 10 dkg paradicsom, 5 dkg zsír, 3 cikk fokhagy­ma, 2 teáskanál csípős paprika, 1 db hegyes csípős paprika, só, 1 tojás, 5 dkg liszt. A megtisztított csirkét feldaraboljuk. A vöröshagymát finomra, a zöldsége­ket, a burgonyát, a zöldpaprikát és a paradicsomot apró kockákra, az erős paprikát vékony karikákra vágjuk. A tojást kevés sóval és liszttel összegyúr­juk. Az így kapott kemény tésztából apró csipetkéket tépkedünk és felhasz­nálásig szalvétával letakarva állni hagyjuk. Ha mindezt előkészítettük, kevés zsíron megpirítjuk a vöröshagy­mát, megszórjuk pirospaprikával, és azonnal felengedjük egy dl vízzel. Hoz­záadjuk a zöldpaprikát, a zöldségeket, a paradicsomot, és annyi vizet öntünk rá, amennyi éppen ellepi. Ha felforrt, sóval, csípős paprikával, zúzott fok­hagymával ízesítjük, aztán beletesz- szük a csirkét és a burgonyát. Mire a hús megfő, kb. kétujjnyi lének kell a tetején maradnia. Közvetlenül tálalás előtt főzzük bele a csipetkék, és azon melegében tálaljuk. Töltött sertésbordák Hozzávalók: 8 szelet rövidkaraj (80 dkg), 5 tojás, 8 dkg liszt, 10 dkg zsem­lemorzsa, 1 csomó petrezselyemzöld, 1 dkg reszelt sajt, 60 dkg kelbimbó, fél liter olaj vagy zsír a sütéshez, só, őrölt bors, 5 dkg vaj. Előkészítjük a tölteléket: két tojást 10 perc alatt keményre főzünk. Lehűtjük, megtisztítjuk, majd apróra vagdaljuk. Összekeveijük a finomra vágott petre­zselyemmel, 5 dkg reszelt sajttal és egy nyers tojással. Sóval, borssal ízesítjük. A kelbimbót sós vízben puhára főzzük, s tálalás előtt forró vajban átforgatjuk. A hússzeleteket kissé ellapítjuk, sóz­zuk, mindkét oldalát lisztbe mártjuk. Négy szeleten elosztjuk a tölteléket, a másik néggyeT befedjük, tűvel rögzít­jük. Óvatosan megforgatjuk a felvert tojásokban és a maradék sajttal kevert zsemlemorzsában. Forró olajban piros­ra sütjük. Vajas kelbimbóval és para­dicsomos hagymaraguval tálaljuk. Pa­radicsomos hagymaragu: 3 dkg zsíron megpirítunk 10 dkg finomra vágott vö­röshagymát, beleöntünk 2 dl kechupot és 1 dl vörösbort. Sóval, citromlével, őrölt borssal ízesítve néhány perc for­ralás után tálaljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents