Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-27 / 199. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Helyi Hírek 1996» Augusztus 27.» Kedd A miskolci városháza hírei Miskolc (ÉM - BAL) - Bár az előzetes elkép­zelések szerint a miskolci önkormányzat kö­vetkező ülésén döntöttek volna arról, hogy milyen módot találhatna a város nagymérté­kű kinnlevőségeinek behajtására, végül úgy tűnik: a városháza vezetésén belüli jogi és egyéb véleménykülönbségek következtében a kérdés nem kerül a közgyűlés szeptember 5-i ülésének napirendjére. Támogatott rehabilitáció 1981-ben megállapodás jött létre az akkori ta­nács és a Borsodsziráki Termelőszövetkezet között csökkent munkaképességűeket és szel­lemi fogyatékosokat foglalkoztató üzem léte­sítésére. A tanács a rehabilitációs tevékeny­ség céljára a termelőszövetkezet rendelkezé­sére bocsátotta a miskolci József Attila utca 20. szám alatti ingatlant. A PARA-MIS Kft., amely a szövetkezet tulajdona, 135 főt foglal­koztat, közülük 94-en megváltozott munkaké­pességűek. A társaság az épületben 38 helyi­séget bérel, ezekhez kapcsolódik még egy na­gyobb, másfélezer négyzetméteres terület, amelynek bérleti díját még nem állapították meg. A kft.-nek azonban a bérleti díj fizetése nehézséget okoz, kétségessé teszi a társaság fennmaradását. Ennek alapján a miskolci közgyűlés következő ülésén megvitatja, lehet­séges-e, hogy a PARA-MIS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a jövőben a József Attila utcai helyiségek és terület használata után 50, esetleg 100 százalékos bérleti díjkedvezményt kapjon, mindaddig, míg a rehabilitációs tevé­kenységet végzi. Rések a falon Miután a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola Mis­kolc egyik legnehezebb tárgyi feltételek kö­zött működő középiskolája, a város tavaly odaadta a Szemere utcai óvoda épületének használati jogát. A tantermi célokra való át­alakítására azonban nem volt pénz, így az is­kola vezetése kénytelen volt lemondani a ház használati jogáról. A környék - a Szemere utca-Uitz utca kereszteződés - beépítésével már 1992-ben foglalkozott a közgyűlés. A 15. szám alatti épületek, illetve a mellette lévő Mihő-irodaház sem felelnek meg jelenleg a tervekben foglalt elvárásoknak: a kialakítan­dó új telekhatárokon álló falakban nem lehet­nének nyílások, most viszont még vannak. Ennek fényében a miskolci önkormányzat mostani határozatával - amennyiben arra a képviselők is áldásukat adják szeptember 5-én - lehetőséget kíván adni, hogy a kellő építési átalakítások megtörténhessenek - be­leértve a volt óvodaépület esetleges lebontá­sát -, azaz a városrendezési terveknek megfe­lelő végleges beépítés megvalósulhasson. Megvehetik a „jogtalan” lakást Sajószentpéter (ÉM - SZN) - Sajószentpé- ter önkormányzata határozott a II. Ak­nán illegálisan lakók helyzetének rende­zéséről. A városatyák remélik, hogy örömmel fogadják ajánlatukat a szobakonyhás, komfort nélküli lakásokba önkényesen beköltözött családok, hiszen kedvező forgalmi áron kínálják fel ne­kik az ingatlanokat. A döntés mintegy kilenc famíliát érint, akiknek - lakbértartozásuk rendezése után - várhatóan igen olcsón ke­rülhet immár jogos fedél a fejük fölé. A vala­mikori bányász-kolónialakások nem rendel­keznek közművekkel, mindössze a villany je­lent kiadást, illetve az elmaradt lakbér, ami­nek törlesztésével kapcsolatban négy éve nem tud dűlőre jutni a lakásfoglalókkal a hivatal. A valamikori bányászlakásokat a tanácsi rendszerben már lebontásra ítélték, terv is született a megvalósításra, amely azonban mégis elmaradt. A bánya megszűnésével a lakások tulajdonjoga a városvezetésre szállt, amelyet jelen döntésével az önkor­mányzat eladna a jogcím nélküli használók­nak. A lakások forgalmi értékét a Provideál Kft. szakembereivel becsültetik fel, s szeret­nének mindkét fél számára előnyös szerző­dést kötni. I Októbertől rend lesz a pataki utcákon Sárospatak (EM - ND) - Még eb­ben az évben helyrehozzák a gázberuházás részeként feltúrt sárospataki utcákat - állítja az illetékes. A városba látogatókat ezen a nyá­ron nem riasztották vissza a fel­bontott utcák, a kiásott gödrök - állítják a pataki városházán, ahol a jelenleg is zajló gázberuházással kapcsolatban leszögezik: a helyi la­kosság kényelmét szolgálja a sze­rencsi székhelyű Zemplén-Abaúj Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Mi­előtt a 2000-re tervezett római katolikus templomépítés helyé­re áment mondana a képviselő- testület, tárgyalások és egyez­tetések zajlanak, de a kérdésbe az ügyeskedők már belekever­ték a katolikus egyház által igényelt terület szomszédját, egy másik történelmi egyház lelkész-képviselőjét, s még le­hetne sorolni, mi mindent és ki mindenkit. Sok éve problémája már a római katolikus egyháznak, hogy a város­ban egyetlen, viszonylag kis befo­gadóképességű templomuk van, miközben a hívek száma gyarap­szik. Annak ötlete, hogy nagyobb templomot kell építeni, sem új ke­letű, mi több: igen komoly szándék, hogy a felekezet a Fő tér beépítet­len, füves részén építkezne. Magas rangú egyházi személyek egy ko­rábbi látogatásuk alkalmával meg­tekintették a helyet, majd a testü­let elé került a város esperesének kérelme a területtel kapcsolatban. Altkor a téma tárgyalását a képvi­selők egy későbbi időpontig elna­polták, tekintettel arra, hogy az ez­redforduló még egy kicsit odébb van - nem is ez a grémium fog ak­kor kormányozni s nem árt az ezzel kapcsolatban felmerülő kér­déseket alaposan átrágni, valamint egyeztetni valamennyi történelmi egyházzal. Egy megyei hetilap nemrégiben azt boncolgatta, hogy a kiszemelt terület szomszédos egy nonstop nyitva tartású sörözővel. Két sörö­ző van a környéken, de csak az egyik jelentette a témát, talán mert annak a tulajdonosa egyben önkor­mányzati képviselő is. A Fő téri Ju­bileumi Parkban épült fel valaha a Kft és a nyíregyházi Gáz-globál Kft. közös vállalkozása. A 60 kilométernyi belső gáz­vezetéket szakaszosan fektetik le. Azok vehetik igénybe szep­tember végétől a szolgáltatást, akik két évvel ezelőtt ötvenezer forintot fizettek be. Akik most szeretnék, hogy lakásukba beve­zessék a gázt nyolcvanezer forin­tot kénytelenek erre áldozni, jö­vőre pedig ezt az összeget még tetézni fogja az inflációs ráta is - tudtuk meg Rohály Antaltól, a Fagyiház, amelynek területét a fel­építménnyel örökölte az új gazda, Földesi Zoltán, s lön a Fagyiházból Sörház. Tavaly a vállalkozó kére­lemmel fordult az önkormányzat­hoz: megvásárolná az épület mel­letti területet is, parkjellegét meg­hagyva pagodákat, szökőkutat sze­retne ott építeni. A 700 négyzetmé­ternyi park jó áron elkelt, s mintha máris gondot okozna a több év múl­va épülő templomnak, miközben még véletlenül sincs a két épület között közvetlen szomszédság, van viszont egy kellemes, ligetszerű, immár magán-zöldfelület. (Más kérdés, hogy a Fő téri lakóknak va­lóban gondot okoz a vendéglátó egység, ám a nyitvatartás korláto­zása ellen a vállalkozó fellebbezett, s továbbra is éjjel-nappal üzemel a söröző.) Ha ebben a kérdésben nem is, azért viszont mindenképpen egyez­tetés szükséges, mert bár a törté­nelmi egyházak között a sajátos sárospataki önkormányzat illeté­kesétől. Az iskolaváros aszfaltos utcái­nak negyven százalékát bontották fel a kivitelezés részeként. A gödrök és lyukak betemetése, a megközelí­tőleg tízezer négyzetméternyi út­burkolat újraaszfaltozása a Gáz- globál Kft. feladata, s mint azt a társaság ügyvezető igazgatója, Tol­di Miklós elmondta: ez remélhető­leg október 15-ig megtörténik. Az utak helyreállítási költsége körül­belül huszonöt millió forintba kerül. vallási jellegű településen az átla­gosnál is jobbnak mondható a kap­csolat, mégis „vallásháborút” emle­getnek, akiknek feltűnt a reformá­tus lelkész-képviselő felszólalása az ülésen. O gyakorlatilag a témával foglalkozó testülettel együtt szin­tén időt kért az egyházak közötti egyeztetésre, mielőtt a döntés meg­születne. Abban ugyanis van vala­mi, hogy a város abszolút központ­jában az egyébként valóban szük­séges templom nem annyira a szükség szerinti helyén volna, sok­kal inkább egyfajta szimbólum lenne. Isten házának témájában tehát valójában most kezdődnek el a megbeszélések, s a hívek még lega­lább öt évig kénytelenek időnként kiszorulni templomukból, vagy a kényelmes görög katolikus templo­mot „kölcsön venni”. Am, hogy nem tesz jót ügyüknek az ügyben máris terjengő számos pletyka, az nem kérdéses. Értékpapírból városi bevétel Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Biz­tonságos kockázatot vállal, s jó­kor érkező jövedelmekhez jut a megye harmadik legnagyobb városa. A pénzügyi szakembe­rek értékpapír-gazdálkodásuk révén milliós bevételeket hoz­nak az igencsak spiccen lévő költségvetés számára. A képviselő-testület döntése értel­mében minden terven felüli bevétel automatikusan az általános tarta­lékot (AT) növeli, így lehetséges, hogy noha az eredetileg elfogadott büdzsében 6,8 millió forint szere­pelt ezen a címen, az év azóta eltelt részében volt már 58 millió is rajta. A féléves értékelés szerint az AT-t növelő bevételek árfolyamnyereség­ből, kamattöbbletből, privatizációs jövedelemből és környezetvédelmi bírságból származnak. Az okos értékpapír-gazdálkodás ré­vén, az átmenetileg szabad pénzek rövid határidejű lekötésével folya­matosan feltöltődik az egyébként állandóan használt AT-keret, mi több: az első hat hónap eredménye 15,8 milliós többletet mutatott a tervezetthez képest. A júliusi ülé­sen így a korábbi 21,5 millió mellé további 10 millió forintot szavaztak meg fejfájás nélkül a városatyák a fűtéskorszerűsítésre, 20 milliót ka­pott az idei munkálatokra csak eb­ből a keretből az uszoda, de közel 20 millió jutott a kórháznak, ma­radt az első lakásukhoz jutóknak is 10 millió, a Prosperitás Alapítvány­nak másfél millió, hogy csak a na­gyobb kiadásokat említsük. Feledi Jánosné, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályának ve­zetője leszögezi: kizárólag bizton­ságos kockázatot vállal a város. Az egy hónapra vásárolt és lekötött diszkont kincstárjegyek például már 1-2 milliós szabad forrás ese­tében is jobban jövedelmeznek, mintha egyszerűen csak bank­számlán állna az összeg. Ragaszkodnak az ingatlanjaikhoz Sátoraljaújhely (ÉM - BSZAT- A helyi képviselő-testület legutóbbi ülésén két önkormányzati tulajdo­nú ingatlan hasznosításáról folyt a szó. A városatyák kétféle álláspon­tot képviseltek. Az egyik nézet sze­rint a jövő a magántulajdoné, ezért él kell adni a szóban forgó helyisé­geket. A szavazáson azok kereked­tek felül, akik úgy látják: a város­nak meg kell tartania a kezében maradt ingatlanokat. Nincs „vallásháború”, van „magánpark” Tárgyal az egyház és a városháza, a Sörházat csak belekeverték A most használt katolikus templom már kicsi a barcikai híveknek. Egy nagyobb megépítéséhez még tárgyalásokra lesz szükség. Fotó: F. M. Milliomosok a gyermekotthonban Csak akkor javasolják az önálló életkezdést, ha már megállnak a saját lábukon Szilágyi Anita Alsózsolca (ÉM) - Az alsózsol- cai gyermekotthonban is gon­dot jelent, ha valamelyik gyer­mek 18 éves kora után a kinti életet választja - mondja Bíró Sándor igazgató. Leginkább azért, mert az itt nevelkedett gyerekek közül akad, akinek nincs jövedelme, s nem fogad­ják be sehol. Ezért az otthon vezetőinek kisebb-nagyobb harcokat kell megvívniuk, hogy meggyőzzék őket: ma­radjanak. Legalább addig, amíg össze nem gyűlik annyi pénz, hogy abból elindulhas­sanak... Az intézetbe került gyerekeknek első perctől kezdve a legkedve­zőbb kamatozású fenntartásos be­tétkönyvbe gyűjtik a családi pót­lékot, illetve, ha valamelyik szülő meghalt, az árvaellátást. Ha be­töltik a 18. életévet, az összeggel szabadon rendelkezhetnek.- Sajnos előfordulnak olyan esetek, amikor a betétkönyvben lévő 200-300 ezer forint felvétele után rögtön megjelennek a „bará­tok”, a soha vagy csak ritkán lá­tott rokonok. És a gyerek kölcsön­ad nekik, amit persze soha többé nem lát viszont - meséli az igaz­gató. Ennek kivédésére is azt java­solják: amíg nincs meg az életkez­déshez szükséges pénz, ne hagyja el senki az intézetet.- Szerencsére ezt legtöbbször sikerül elérni - teszi hozzá az igazgató. - Ugyanis sokan ragasz­kodnak hozzánk, mert otthonuk­nak érzik az intézetet, és mert be­látják: inkább tanulnak, dolgoz­nak még, hogy a végleges kikerü­lésig több pénzt tudjanak megta­karítani. A családi pótlékon és az árva­ellátáson kívül az állami gondo­zottak élhetnek az úgynevezett életkezdési segéllyel, amelynek minimuma 10, maximuma pedig 250 ezer forint lehet. Ezt a GYIVI-től kérhetik bútorvásárlás­ra, illetve a lakáskérdés megoldá­sára. Móni 18 éves, immáron 11 éve él az intézetben. Édesapja meg­halt, így az utána kapott árvaellá­tásból, valamint a családi pótlék­ból kétmillió forintja gyűlt össze, amiből másfél millióért vett egy három szobás, összkomfortos, ker­tes családi házat.- 450 ezer forintom maradt, de azt bent hagytam a takarékban, hagy kamatozzon addig az egy évig, amíg iskolába járok. Ha ide­költözünk, majd kiveszem, felújít­juk a házat, és vásárolunk belőle bútorokat - mondja. Móni azért használ többes szá­mot, mert barátjára is gondol, akivel az intézetben ismerkedett meg. ,- Én öt éve lakom itt - adja tudtunkra a 19 éves Zoli -, de ko­rábban nevelőszülőknél éltem. Visszakértem magam az intézet­be, mert nem éreztem jól magam a kinti környezetemben. Zolinak mindössze 150 ezer fo­rintja gyűlt össze, amelyben már benne van a GYTVI-től kapott 70 ezer forint életkezdési segély is. Ebből a pénzből színes televíziót és szobabútort vásárolt. Úgy dön­tött, egy évig ő is tanul még, az­tán ha mindketten végeznek, összeházasodnak, hiszen lesz már fedél a fejük felett. Az intézetben 24 éves korig le­het maradni. Ezt tette a 24 éves Gábor is, aki szintén lakásra gyűjt.- Az ifjúsági takarékomban már 800 ezer forint van, úgyhogy nézegetem a hirdetéseket, hol tudnék Miskolcon valami jó he­lyen egy másfél szobás lakást vá­sárolni - tervezget. Gábor 9 éve dolgozik a diós­győri kohászatnál, ahol havonta 40-45 ezer forint között keres. Ebből 25 ezret rögtön betesz a be­tétkönyvébe, a fennmaradó összeget pedig csak a legszüksé­gesebbekre költi. Nevelőjével na­gyon jó viszonyban van. Tőle kap­ta azt a tanácsot is, hogy nyújtsa be igényét a miskolci önkormány­zathoz első lakásvásárlási támo­gatásra. A kapu nyitva marad a bentlakók előtt, amíg nem képesek a biztonsá­gos otthonteremtésre Fotó: Végh Csaba P M sí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents