Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-26 / 198. szám

1996- Augusztus 26., Hétfő z=z±í= ~ Megyei Körkép ÉSZAK'Magyarország 5 A Béke helyett Kálvint akarták Második nekirugaszkodásra sikerült a péteri teret átkeresztelni A Béke tér, ami most már Kálvin tere is Fotók: Bujdos Tibor Nincs engedmény a bérleti díjból Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Az Akro ’95 Bt. bérleti díjának csök­kentési kérelme okán felmerült, hogy a vállalkozók panaszai soka­sodnak a jelentősen felemelt helyi­ségbérleti díjak miatt. Szerintük ezek az összegek kigazdálkodhatat- lanok, nem az önkormányzat vál­lalkozásbarát szándékát tükrözik, néhányon azt is kilátásba helyez­ték már, hogy a fogyasztói árak, a szolgáltatási díjak emelkednek emiatt. Az Akropolisz diszkó épü­letének esetében az éves bérleti díj a négyzetméterenkénti 1600 fo­rintról 4000-re emelkedett, ám a belvárosi övezetben a tarifa ennek a duplája lett. Ugyanakkor az ön- kormányzat korábban nem alkal­mazott inflációkövető díjemelést, s a város így messze elmaradt a na­gyobb településeken érvényes díj­tételektől. A bérleti bevételekből más fontos területeket tudnak támogatni, a különböző érdekeket tehát közelí­teni kell egymáshoz. Mindemellett úgy vélték: egy foltozóvarga eseté­ben nyilván másként bírálnák el a kedvezményt, mint az Akropolisz- nál, amelynek kérelmét elutasítot­ták. A bérleti díjak kérdését októ­berben a testület újra napirendre tűzi. A szükséges lakáscserék Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - A lerobbant, életveszélyes házakból - amennyiben ezt az érintettek igénylik - az önkormányzatoknak a törvény szerint ki kell költöztet­niük az ott lakó családokat, s el is kell helyezniük azokat. Tíznél is több ilyen, szükséges lakáscseréről döntött az újhelyi képviselő-testü­let a legutóbbi ülésén. Néhány képviselő véleménye sze­rint igazságtalan helyzet, ha nem­törődöm családok - amelyek talán niég hozzá is járultak lakásuk le- robbanásához - egyszer csak beje­lentik, hogy lakóhelyük életveszé­lyes és az önkormányzatnak kell gondoskodni az elhelyezésükről. A képviselők szerint legtöbbjüket föl kellene szólítani arra, hogy hozzák rendbe ingatlanjaikat. Mint kide­rült, ehhez a törvényt kellene mó­dosítani. Sajószentpéter (ÉM - SZN) - Senki nem említi, hogy koráb­ban másként is hívták volna a sajószentpéteri városháza te­rét. Mindenki Békének ismerte. Mostantól azonban közel más­fél éven át szokhatják az embe­rek az új elnevezést, 1998. janu­ár 1-jétől pedig már kizárólag a Kálvin név használható. Hónapokkal ezelőtt történt, hogy a Béke tér lakossága kérelemmel for­dult az önkormányzathoz: változ­tatná meg közvetlen lakóhelyük el­nevezését, mert ők a Békéből nem kérnek már. Az indoklás az volt, hogy az itt élő emberekben rossz emlékeket, ma már nemkívánatos évtizedeket (!) idéz ez a név. Akkor tizennégy önkormányzati képviselő is szignálta a kérelmet, gyakorlati­lag tehát hármuk híján egy ember­ként csatlakoztak a kezdeménye­zéshez. Amikor viszont vitára bo- csátódott a téma, jónéhányan elbi­zonytalanodtak, az új névadó Kál­vin Jánost nem igazán tudták hová tenni, anyagi kihatásokat pedze­gettek, s végül már csak heten sza­vaztak igennel, ami kétségtelenül kevésnek bizonyult az üdvösség­hez. A testület akkor úgy határo­zott: jövőre visszatér a kérdésre. Nem sokáig vártak azonban a lakók, újabb kérelmet fogalmaztak meg, így ismét terítékre került a téma. Éz alkalommal harminc­egyen írták alá a beadványt. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen a többség úgy foglalt állást: tisztel­Szerencs (ÉM - PT) - Egyre töb­ben, a korábbi támogatottak pedig egyre többször remélnek pénzt a várostól. Mostanában megesik, hogy hiába. A rászoruló emberek gyakran for­dulnak anyagi támogatásért a pol­gármesteri hivatalokhoz. Szeren­csen azonban mostanában nem tudnak minden igényt kielégíteni - tudtuk meg Porkoláb Bélánétól, a szociális ügyekkel foglalkozó ni kell a lakosság akaratát. A konkrét indoklás újólag abban me­rült ki: itt található a város egyet­len műemléke, a többszáz éves re­formátus templom, s más városok­ban is használatos a református templomok környékén ez az elne­vezés. Az ülésen megjelent lelkész a konkrétan felvetett kérdésre szűkszavúan annyit válaszolt: ez a lakók egyértelmű kívánsága, de egyébként sem kell messzire men­ni, Miskolcon sem tartott sokáig a Búza tér Békére keresztelése. Mibe kerül ez a városházának, a téren honos intézményeknek? Va­lószínűleg névtáblákat, bélyegző­osztály vezetőjétől. Kérdésünkre elmondta, hogy sokan reklamál­nak, mert kérvényükre elutasító választ kapnak. Ennek az a ma­gyarázata, hogy egyre többen vár­ják a segítséget a polgármesteri hivataltól. Az önkormányzat szoci­ális alapja azonban nem feneket­len kalap. A képviselőtestület rendeletben szabályozta, hogy mely esetekben mennyi támogatás adható. A támo­gatás nem automatikusan jár, ha­ket, levélpapírokat, cégjelzéseket kell kicserélni, s a papírmunka, a köztudat alakítása is átmeneti többletmunkát, bosszúságot jelent majd, de a lakossági hangulatért tett gesztus az önkormányzat dön­tése szerint ennyit megér. Sajószentpéteren - ahol tizen­egy utcanevet cseréltek le a rend­szerváltást követő változások szin­te egyik napról a másikra - az év hátralevő részében és jövőre a cél­szerűség miatt még kettős név­használatú lesz a városháza és a műemlék-templom tere, ’98 első napjától viszont már kizárólag a Kálvin tér elnevezés hivatalos. nem a körülményekhez képest - a költségvetés függvényében - ítélhe­tő meg. Korábban sokan kértek és kaptak többféle jogcím alapján tá­mogatást, de ez most már nem megy - derült ki az osztályvezető szavaiból. Ebben az évben az önkormány­zat 47 millió 684 ezer forintot utalt a szociális alapra, de ennek a nagyobb részét mára mái' felhasz­nálták. És messze van még az év vége. Nem feneketlen kalap a szociális alap Ellopták még Szűz Máriát is A „dudáló sakálok" nem kímélik az egyházi műtárgyakat sem Faragó Lajos Girincs (ÉM) - Kezdetben még „csak” a diófák estek a „dudáló sakálok” áldozatául, napjainkban már a műkin­cseknek sincs kegyelem. Alig­hanem az illegális műtárgyke­reskedelem csatornáin ve­szett nyoma a girincsi lour- des-i barlang Szűz Mária szobrának is. A megbotránkozott girincsi hívek­től tudjuk, hogy a helyi templom- kertben álló lourdes-i barlangból június első hetében nyomtalanul eltűnt a Szúz Anya szobra. (Szinte ezzel egyidőben Körömből is ellop­ták a térdeplő kis Bernadettet.)- Ez a szobor már vagy 70 éve Innen tűnt el a Szűz Anya szobra állt a girincsi templomkertben. Bizony, nagyon szegényes a mi kis templomunk és még ettől a kedves, szép jelképtől is megfosz­tottak bennünket - panaszolták a girincsi hívek. Bár korábban is loptak már - a Krisztus szenvedéseit megörökí­tő 14 stáció képei közül csak ket­tőt hagytak meg - a helyieket mégis megdöbbentette az eset - ez derült ki akkor is, amikor né- hányukkal a templomkertben be­szélgettünk.- Azon a júniusi napon éppen magam is a templomba igyekez­tem. Rögtön észrevettem, hogy már csak egyedül a kis Bernadett szobra van meg, a Szúz Anya már nincs a helyén. Hát már a Szúz Máriát is ellopják? - ad hangot indulatainak Lupkovics Imréné. Hogy mi lehet a különös ügy hátterében, arról Sajóhidvég pol­gármesterétől, Takács Győzőtől hallottuk először a lehetséges ma­gyarázatot: az utóbbi időben sorra járták a falvakat a „dudáló saká­lokénak nevezett gyűjtők. Az idős emberektől fillérekért összevásá­rolták a paraszti élet relikviáit. Talán az ó kezük lehet a dologban. Erre hajaz Kuklay Antal véle­ménye is. A kanonok Körömben lakik, de öt községben szolgál, köztük Girincsen is.- Magyarországon évtizedek­kel ezelőtt ismeretlen volt a sír- gyalázás, vagy az egyházi szobrok elrablása. Amerikából indult el az az új hullám, ami - úgy látszik - most már minket is elért - véli az atya, aki emlékszik még azokra az időkre, amikor ezen a környé­ken is felbukkantak a gyújtók, majd a holland bútorkereskedők kamionostól. A kereskedők ma már felhajtókkal dolgoznak, akik szinte minden héten megjelen­nek. Előbb a diófát vásárolták fel, aztán a régi parasztbútorok ke­rültek sorra és a műalkotások. És mivel úgy látszik, van rá kereslet, most már nemcsak veszik, hanem a vételár reményében lopkodják is a szobrokat, betörnek a templo­mokba, kicsempészik az ország­ból, amit találnak. Megjelent a fe­kete mútárgykereskedelem.- Körömben - feltehetően si­kertelen lopás következtében - összetört a kis Bernadett-szobor. A helyébe került új szobor aztán tavaly télen tűnt el, majd most nyáron hozta vissza egy fiatalem­ber, aki darabokban találta meg az utcán. Nyilván az történt, hogy valaki elvitte, megpróbált túladni rajta, de miután nem kapott érte semmit, mérgében földhöz vágta. Ez után lett oda Girincsről a Szúz Mária. Ugyancsak Girincsen, ta­valyelőtt, az augusztus 20-ai ün­nepség után a plébánián össze­törték a villanyórát, a biztosítéko­kat és a templom kertjében lévő stáció képei közül csak kettőt hagytak meg - sorolja Kuklay An­tal, aki állítja: nem gyanakszik senkire. Azt mindenesetre hang­súlyozza, hogy a szegénység sok mindenre rákényszerítheti az em­bereket. A térség cigány lakossá­gának például legalább 95 száza­léka munkanélküli. Ma már nincs szükség a munkaerejükre, amit korábban elfogadható áron érté­kesíthettek. Pénz ma már nincs, az igények viszont megmaradtak. Ebben az ellentmondásos idő­szakban jelentek meg a felhajtok.- Van persze másféle lopás is: a girincsi plébánia fenyókertjéból évente 2-3 fa tűnik el karácsony tájékán. Azt is mondhatnám, hogy húsz éves lelkipásztori mun­kám eredménye, ha lopják a fe­nyőt. Amikor ugyanis ideérkez­tem, nem ünnepelték meg a kará­csonyt a cigánytelepen. Mára vi­szont az ott élő emberek életében is megjelent az ünnep. Lehet, hogy eljön az az idő is, amikor nemcsak igénylik a karácsonyfát, hanem a megfelelő helyről is szer­zik majd be - így a kanonok. A fenyők ügyéből nem lett kri­mi. Igaz, a szoborlopásból sem: a tiszaújvárosi rendőrkapitányság lezárta az ügyet, mivel a tettes is­meretlen. Az ilyen ismeretlenek azonban egyre több gondot okoznak az egy­házi személyiségeknek és a hívők­nek. Az egri érsekség illetékese leszögezi: az utóbbi időben nem múlik el egyetlen hónap sem anélkül, hogy ne tömének be va­lamelyik templomba, vágj’ plébá­niára. Az ország más területeihez hasonlóan ebben az egyházme­gyében is tűnt már el értékes hol­mi, a szobroktól kezdve a szertar­tásokhoz használt szentségtartó­ig, kelyhekig. Notesz Verses kesergő Brackó István A nyugdíjas Bandi bácsi, a lap régi leve­lezője, egy verses üzenetet küldött. Kéri, hogy poémája maradjon köztünk, s köl­tőkre aligha jellemző szerénységgel állt­ja, hogy műve egyáltalán nem képvisel irodalmi értéket. Ez utóbbi megállapítás­sal kénytelen vagyok egyetérteni. Csiko­rognak a rímek, döcögnek a sorok, nincs íve a költeménynek. Hiába a nemes he­vület, a jobbító szándék. Nincs meg a tartalom és a forma egysége. Nincs mit szépíteni a dolgon, ez a vers pocsék. Például: ,,A pártoktól elfordult nemzet­nek ma az kell, hogy összefogással mun­ka, s kenyér legyen..." S ez a passzus csak egy a huszonöt versszak közül. Haragját értem, jövőn­kért való féltő aggódását tisztelem, s kö­szönöm bizalmát. Végzetszerű hajlandó­ság ez bennünk, hogy a bajban dalra fa­kadunk. Talán nem véletlen, hogy a régi korokba visszanyúló irodalmi vonulatok közül a lírai a legerősebb, a legmarkán­sabb. A líra búvópatakja nálunk mindig is úgy tört utat magának, hogy politizált, s - gondoljon Petőfire, Adyra, Illyésre - politikát csinált. Mert a körülmények er­re kényszerítették, mert a magyarnak ta­lán vérében van a dal. Kedves Bandi bá­tyám, ott, a miskolci Iván utcában! Bár úgy is lehet valaki költő, ha nem ír ver­seket; énekeljen csak! Aki dudorászik, az nem káromkodik. A papírral, tollal foglalatoskodó kéz nem nyúl a pohár után, nem lendül ütésre, s nem szedi föl az utcakövet. A verses kesergés tárogatószava messzire hallik. Hogy ebben a nagy hangzavarban ki figyel a mai igricekre, azzal ne foglalkozzék. Minden és min­denki teszi a dolgát. A folyó folyik, nap­ra nap jön, a nyarat az ősz követi. A hosszú téli estéken gondoljon arra, hogy a képviselő politizál, a kereskedő séf tel, a nyugdíjas a pénzespostást várja, hogy megjön-e, csakúgy, mint a gimnazista lány az első hancúros randevú után. Ne­künk, morfondírozó idősödőknek csak a csendes meditáció marad. Amikor eler- nyed a lélek összetartó fegyelme, akkor megvilágosodik minden. Ritkán pillan­tunk az órára. Mert mi az időt már nem mérni, hanem eltölteni, kitölteni akarjuk. Szépen, embermódra, türelmes eleink templomépítő bölcsességével. Ne kese­rítsen bennünket, hogy az ifjabbak meg­mosolyognak, mert a laza fröccsöt több­re becsüljük a kólánál, a jól füstölt sza­lonnát a hamburgernél. Mi nem járunk diszkóba, nem hordunk aranykarikát a fülünkben; de tudjuk, hogy mit jelent ci- cerészni, mezgerélni, ebéd után ejtőz­ni... Mi már nem kiabálunk. Lassan ki­fogy a szánkból a szó, dúdolgatunk egy régi dallamot, vagy verses kesergőt mor­molunk. De inkább hallgatunk. Beszé­des lehet a csend is. Ingyenj ogtanácsok Miskolc (ÉM) - A Magyar Szocialista Párt Miskolc városi szervezeténél (Corvin u. 9. sz.) kedden délután 2-től 4-ig fogadják a jogi tanácsadásra szorulókat. A Szabad Demokraták Szövetségének in­gyenes jogtanácsadása minden szerdán dél­után 2-től 5-ig kereshető fel az SZDSZ Mis­kolc, Városház tér 2. sz. alatti székházában. Bejelentkezés a 348-692-es telefonszámon egész héten, délelőtt 10-től délután 4-ig. Véradónaptár Miskolc (ÉM) - A Magyar Vöröskereszt me­gyei szervezetének véradónaptára szerint augusztus 26. és 30. között az alábbi helye­ken lesz véradás. Hétfőn Felsőzsolcán és az ÉSZAKERDŐ Rt. miskolci fűrészüzemében; kedden az ALT- TOVILL Rt. mezőkövesdi gyárában, a Miskol­ci Ingatlankezelő Rt.-nél, Rátka községben és a Borsod Volán Rt. ózdi üzemegységénél; szerdán Lak és Hangony községekben; csü­törtökön Bükkábrányban, a Miskolci Hőszol­gáltató Kft.-nel és a Nestlé Hungária Kft. sze­rencsi gyárában; pénteken az Országos Men­tőszolgálat miskolci mentőállomásán. A Magyar Vöröskereszt kéri azokat, akik beteg embertársaikon segíteni tudnak, jelent­kezzenek véradásra a Miskolci Vértranszfúzi- ós Állomáson (Csabai kapu 9-11.) a hét vala­mennyi napján reggel 8 és délután 2 között.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents