Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-22 / 195. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1996. Augusztus 22., Csütörtök, „Televízió A szigetvári vértanúk Horpácsi Sándor Nem hiszem, hogy csak én vettem észre - immár évtizedek óta, hogy nem tudunk ünnepelni, ünnepet csinálni. Túl sok a szónoklat (unalmas), a tanárosan magyarázó műsor a tévében, s néha az az ember érzése, hogy a csapból MC, nem millecentenárium folyik. Ez a tény, valamint az is, hogy évek óta nem láthatunk magyar tévéfilmet talán kicsit fel is értékeli a kedd este vetített alkotást. A hollywoodi giccsáradat után bizony ki vagyunk éhezve a magyar romantikára, azaz Jókaira. Nem tudom mennyiből állította ki Horváth Z. Gergely ezt a filmet Szigetvár 1566-os ostromáról, amelyről a laikus is megállapíthatta, hogy műteremben készült, de ez most nem is zavart. Tordy Géza daliás várkapitány volt, a szerelmesek (Varga Klára, Hirtling István, Söptei Andrea, Seress Zoltán) története romantikus és elgondolkodtató, példamutató. Kétezer emberrel kiállni Európa akkor legnagyobb (200 ezres) seregével szemben kétség- beesett, öngyilkos vállalkozás volt. A józanság, a realitás és a történelmi tapasztalat a vár feladását diktálta volna. Megalkudni vagy megküzdeni az ellenséggel? Hányszor tette fel történelmünk így a kérdést? A török mindig Bécset célozta meg, s mi magyarok álltuk útját. Védtük Európát... De nem lettünk mohamedánná!, mint a bosnyákok, akik most fizetnek nagy árat ezért. Mert be lehet rendezkedni az elnyomatásra, feladva hitet, nyelvet, identitástudatot, de az az élet - ezt tudták Zrínyiék - már csak fél élet lehet. A végsőkig védeni kell a sajátosság méltóságát, szebben fogalmazva a hazát, a szabadságot. Történelmünk fényes és tragikus pillanatai ezek, amikor még voltak férfiak, akik szembeszálltak a túlerővel. (Dobó, Zrínyi, Rákóczi, Nagy Imre stb.) Az is történelmi paradoxon, hogy időnként mi a zsarnokoknak (Szulej- mán, Sztálin) is szobrot állítunk, amit aztán le is döntünk (vagy nem). De virágot csak a vértanúk szobrára visz a kegyes emlékezet... Képes utazások Sárospatak (ÉM) - Képes utazásaim címmel Csepeli Pálma Hollandiában élő magyar festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás augusztus 24-én, szombaton délután 5 órától Sárospatakon az Árpád Vezér Gimnázium Iskolagalériájában (Arany János u. 5-7.). A tárlatot Dömötör János művészettörténész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A megnyitón közreműködik Hegedűs Valér zongoraművész és Lipcsey Edit énekművész. A képek szeptember 10-ig naponta reggel 8 és este 6 óra között tekinthetők meg. Nemzeti évadnyitó Budapest (MTI) - Költői színház létrehozásán fáradozunk, ezt a színre kerülő darabok és azok szerzői jelzik - hangoztatta egyebek között Ablonczy László igazgató, a Nemzeti Színház 159. évadnyitó társulati ülésén, szerdán. A direktor aggodalmának adott hangot az Európa-szerte tapasztalható kulturális leépülés miatt. A pénzügyi nehézségek közepette heroikus, alázatos helytállást és szellemi összefogást kért a társulattól a kultúra átadása és a közönség megtartása érdekében. Megemlítette, hogy elkészítették a színház szervezeti és működési szabályzatát, s remélte, az segítséget nyújthat az intézmény alapító okiratának megszövegezésében. A társulat néma felállással adózott a színház közelmúltban elhunyd művészének, Ivánka Csabának. A művészek a kollektíva új tagjai között üdvözölhették Fekete Mária zenei vezetőt, Balatoni Mónika dramaturg gyakornokot, valamint Gregor Bernadette, Széles Tamás és Bede Fazekas Szabolcs színészeket. Az évadnyitón felszólalt Fiala István építészmérnök, az Erzsébet térre tervezett új Nemzeti kormánybiztosa is, aki úgy fogalmazott: igyekszik jóvátenni azt a hibát, amelyet a régi épület lerombolásakor követtek el. Hozzátette: remények szerint az első előadást már 2000- ben megtarthatják a belvárosi helyszínen. A Hevesi Sándor téri épületben tervezett bemutatók között van Bella-Rossa-Novák A Csodaszarvas című szertartásjátéka Novák Ferenc rendezésében, Nestroy-Heltai Lumpá- ciusz Vagabundusza, Sütő András Balkáni gerle című drámája, valamint Shakespeare-től a Tévedések vígjátéka. A Várszínházban viszik színre Bodolay Géza rendezésében Kaiser: A főnyeremény című művét, Aiszkülosztól a Leláncolt Prométheuszt Rubold Ödönnel a címszerepben, Euripidész Médeiájában Béres Ilona alakítja a főszerepet. Látható lesz továbbá Örkény István Voronyezs című drámája, Madách Imrétől Az ember tragédiája és Hunyadi Sándor Lovagias ügye. A Refektóriumban Sar- kadi Imre Oszlopos Simeonját adják elő a Magyar Dráma Napja tiszteletére szeptember 21- én, valamint az új bemutatók közül Krleza: Agónia és Németh László: Papucshős című darabjainak színre vitelével várja a nézőket az évadban. Szenvedélyes festő, lendületes faragó Lavotha Géza képzőművészt Pro Urbe-díjja! tüntette ki Patak Fotó: Bódisz Attila Vukovics László Sárospatak (ÉM) - Lavotha Géza fafaragó-festőművészt életműve és a város művészeti életében végzett tevékenysége elismeréseként Pro Urbe-díjjal jutalmazta Sárospatak város képviselő-testülete. • Először csak szóbeszédből értesültem a kitüntetésről, és kissé meglepődtem - kezdi az alkotó. - Azt hiszem, az a tevékenység, melyet 1982-től a város érdekében kifejtettem, alapként szolgált az elismeréshez. Köszönöm. □ Mikor „fertőződött” meg a képző- művészettel? ® Huszonéves lehettem, amikor először jártam a Szépművészeti Múzeumban és rácsodálkoztam Barabás Miklós, Borsos József, Markó Károly és mások alkotásaira. Ez az élmény indított el a cél felé, amely - minden lehetséges eszközzel - egy kisgaléria hálózat megteremtése volt. Szülőfalumban, Erdőbényén illetve számos más kistelepülésen ez meg is valósult. Sajnos az évek múlásával a kisgalériák elfelejtődtek. □ Több, e térségben élő képzőművész számára szinte iskolá t jelentett az ötvenes évek elejéig működő művésztelep a Rákóczi várban. Úgy tudom, ön is sokszor megfordult ott. ® Valóban. Szakmai önképzésem állandó forrása és centruma volt ez a művésztelep. Azok a neves képzőművészek, akiktől tanulhattam, a magyar művészettörténet jeles képviselőivé váltak. □ 1975-től foglalkozik intenzíven faragással, 1982-től a Sá/'ospataki. Képtár vezetője volt... ® A fafaragás területén Janó Ákos múzeumigazgatótól kaptam haszEdelény (ÉM - Hl) - A Bódva-völ- gyi vasút 100. évfordulóját ünnepük augusztus 24-én, szombaton az edelényi vasútállomáson. Délelőtt háromnegyed 11-kor befut a Sajó- ecsegről induló nosztalgiavonat, ez után Szilágyi Adolf Edelény polgár- mestere mond köszöntőt és leplezi le az erre az alkalomra készített emléktáblát. Majd az így látom a vasutat című gyermekrajzpályázat díjátadó ünnepsége kezdődik a váróteremben. A Bódva-völgyi vasút 100. évfordulójára az edelényi Városi Rendezvények Háza és Könyvtár vala- 'mint a miskolci Vasutasok Vörösmarty Művelődési Háza közösen írt ki gyermekrajzpályázatot. A márciusban meghirdetett országos pályázatra 30 iskolából összesen 498 Lavotha Géza (balra) átveszi a díjat nos segítséget. Ő rendezte a sárospataki vár „Erdélyi” termében 1981-ben életem legsikeresebb kiállítását, melynek írásos emlékeit ma is őrzőm. 1982-től a Sárospataki Képtár vezetőjeként igyekeztem lokálpatriótaként szervezni az ott folyó munkát. Ezért rendeztem meg például a fiatalon elhunyd tehetséges Götz János szobrászművész életműkiállítását. □ A város régi piacterén, a mai Kossuth utcán míves faragással készült kapukkal találkozik a járókelő... • Még képtárvezetőként érzékeltem, hogy kevés látogatója van a kiállításoknak. Az emberek inkább unatkozva csellengenek az utcán, ahelyett, hogy bemennének a kiállítóterembe. Ékkor támadt az az ötletem, hogy „útjukba kell állítani” a képzőművészeti alkotásokat. A gondolatot tett követte és elkészípályamű érkezett - hallottuk Laki Lukács Lászlótól, a Városi Rendezvények Háza és Könyvtár igazgatójától. Mivel a méret és a technika is szabadon választott volt, a legkülönfélébb alkotások kerültek a zsűri elé. Voltak, akik személyes élményeiket foglalták rajzba, mások a régmúlt, a jelen és a jövő mozdonyait választották témának. A két rajztanárnak és Mezey István grafikusművésznek, a zsűri elnökének nem volt könnyű dolga, hogy eldöntse: a sok színvonalas alkotás közül mely munkák a legjobbak. De végül kialakult a sorrend: Az óvodások és az I. valamint a II. osztályosok kategóriájában I. helyezett Andróczi László (II. oszt.) Nagykanizsáról, II. helyezett Váczi Kata (6 éves) Simontornyáról, III. tettem négy kaput. Sajnos egy-két kapunál már felfedezhető rongálások vannak, de azért még ma is állnak a helyükön. □ Mind ez idáig a fafaragásról beszélgettünk, pedig nagyon sokan festőként is számon tartják határon. Milyen helyet foglal él életében a festészet? • Igazán szenvedéllyel a festészetet művelem, bár ma is kapok szép megbízásokat, mint fafaragó. Mintegy összegzésként legutóbb a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeumba láthatták kiállított munkáimat - sárospataki kiállítási lehetőség híján. Ez kissé elkeserített, de a kiállítás sikere kárpótolt. Szeretném, ha megadatnék, hogy Sárospatak gazdasági és kulturális reneszánszában képességeimhez mérten magam is részt vegyek. Ehhez a most kapott elismerés is ösztönzőleg hat. helyezett Ádám Sándor (II. oszt). Berettyóújfaluról. A III. és IV. osztályosok kategóriájában I. helyezett Pummer Gabriella (IV. oszt.) Debrecenből, II. helyezett Golovics Zsolt (III. oszt.) Miskolcról, III. helyezett Mazúr Gábor (IV. oszt.) Szikszóról. Az V-VIII. osztályos kategóriában I. helyezett Horváth Norbert (VI. oszt.) Edelényből, II. helyezett Dig- ner Zsuzsa (VI. oszt.) Soltszentim- réről, III. helyezett Bárczi Péter (VI. oszt.) Jászberényből. A díjakat augusztus 24-én, szombaton Laki Lukács László adja át az edelényi vasútállomáson. A pályaművekből válogatott kiállítás anyaga augusztus 25-től szeptember 15-ig munkanapokon reggel 8 és este 6 óra között a Rendezvények Házában látható. Teiietségtámogatás Miskolc (ÉM) - Az Erdélyi János Tehetségkutató és Tehetségnevelő Alapítványra beérkezett pályázatok közül az alábbiak kaptak támogatást: Szederkényi Anna Általános Iskola, Mezőnyárád: Országos informatikatanítási kísérlet: 20 000 Ft; Általános Iskola, Felsőnyárád: Ege- tőkemence vásárlásához: 10 000 Ft; Árpád fejedelem téri Általános Iskola, Kazincbarcika: Komplex természettudományi tehetséggondozás iskolai és városi szinten a 6 osztályos gimnáziumok 1-2. osztálya, valamint az általános iskolák 7-8. osztályos tanulói számára: 20 000 Ft; Fogarasi János Általános Iskola, Kázsmárk: Képesség- fejlesztő diákkörök működésének elősegítésére: 20 000 Ft; Vasvár Úti Általános Iskola, Ózd: Honismereti szakkör működéséhez: 20 000 Ft; Pécsi Sándor Általános Iskola, Sajószentpéter: Tehetségül" választáshoz és tehetségfejlesztéshez: 10 000 Ft; Pécsi Sándor Általános Iskola, Sajószentpéter: Tehetség felismerés és fejlesztés matematika és kémia területén: 10 000 Ft; Általános Iskola és Óvoda, Sajóhídvég: Fafaragó szakkör működtetése, kiemelkedő képességű tanulók támogatása: 20 000 Ft; Bolyai János Általános Iskola, Szerencs: Tehetségfejlesztés hatékony formáinak megvalósítása az általános iskola felső tagozatán: 30 000 Ft; Apáczai Csere János Általános Iskola, Taktaharkány: Tehetségkutatást és nevelést szolgáló programok: 10 000 Ft; Körzeti Általános Iskola, Baktakék: „Lépéselőnyben” című programjuk segítségével komplex alkotótábor létesítése: 15 000 Ft; Mikoviny Sámuel Általános Iskola és Óvoda, Rudolf; telep: „Szivárvány” művészeti szakkör: 15 000 Ft; Ádám Jenő Általános Iskola, Kazincbarcika: Hátrányos helyzetben élő, kiemelkedő képességű alsó tagozatos tanulók képességfejlesztése matematikai szakkörön: 10 000 Ft; Ádám Jenő Általános Iskola, Kazincbarcika: Hátrányos helyzetben élő, kiemelkedő képességű felső tagozatos tanulók képességfejlesztése matematikai, szakkörön: 10 000 Ft; Vasvár Úti Általános Iskola, Ózd: Tehetségkutatást és tehetségnevelést szolgáló programok: 15 000 Ft; Egészségügyi és Óvónői Szakközép- iskola, Kazincbarcika: Beszélni nehéz szakkör működéséhez: 20 000 Ft; Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc: Általános iskolai 5-6- osztályos, matematikából tehetséges és hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás, csúcsszakkör: 20 000 Ft; Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc: Tehetségkutatás a B.-Á.-Z. megyei általános iskolákban: 20 000 Ft; (A lista közlését folytatjuk-) Mozdonyrajzok a vasútállomáson „Finnek és Miskolc -Juuanus nyomában a sámánra találtak Nyikes Zita Miskolc (ÉM) - Julianus nyomában címmel hirdetett versenyt a Néprajzi Múzeum és az Orosz Kulturális Intézet. A szóbeli döntőre a miskolci Herman Ottó Gimnáziumból is bejutott négy diák: Szabó Virág, Sashegyi Virág, Karczagi Alexandra, Kollár Anita. (Az írásbeli dolgozat készítésében Komor Katalin is részt vett, de ő most érettségizett. így nem indulhat a középiskolásoknak tartott megmérettetésen.) Dolgozatukban képzeletbeli utazást tettek egy rokonnépnél. A múltba, a finn tájakra, a sámánok világába utaztak, és utaztatnak most bennünket is.- Képzeljünk el egy tipikusan finn tájat! - szólít fel Szabó Virág. íme: átrepülve (esetleg Finnair járattal, turista osztályon!?) több ezer évet - mert nem a huszadik században létező sámánt fogunk látni- érkezünk a sűrű fenyves közepébe, egy kicsiny tisztásra. A Nap tovaesik az ég alján, már belemerítkezve a holnapba. Felhők alatt ringa- nak a mélysárga, mélypiros árnyalatai. Enyhe meleg osztozik velünk a nyárban. Közelben tűz, körötte emberek, távolabb rénszarvas bőrbe bújtatott, apró sátrak. Csend töri meg a halkan loccsanó-csobbanó közeli tó „szavát”.- Mindenki arra vár, hogy a sámán kivonuljon a sátrából! - idézi elképzelt élményeit Karczagi Alexandra. - Készül a rosszszellemeket elűző szertartásra. Magára teríti a rénszarvasbőr ruháját, csontok, porcok, szaruk lógnak rajta, fejére illeszti az agancsos sámánkoronát. Az agancsok is távol tartják a rosszszellemeket. A sámán szolgája a tűz közelében veri-veregeti a dobot. Tam-tam-tam, tompán hangzik. Az emberek a tűz körül várnak, suttognak: „Jelet kapott a sámán! “- Félnek és izgatottak - folytatja Virág. - „Vajon mi lehet az üzenet?!” - kérdezik. A sámán kivonul, énekel. Lépéseit a csontok-por- cok csörgése kíséri. A dobot ütő sámánszolga és az éneklő sámán figyelik egymást. Ritmusaik rendeződnek, összehangolódnak... Kezdődik tehát: ismétlődő mozdulatok, űző- szavak. Magában, magából, magától gerjesztett hangok, érzések. Mindenki a sámánt figyeli. Csak egyedül van, de viaskodik a jó- és a rosszszellem nevében is. Eljátssza a harcot. Táncol, ugrál, forog a tűz körül...- Szinte kiabál! - pontosít Alexandra. - Forgatja a köpenyét. Könyörög istenéhez, minden testrészével átérzi a szertartást. Hirtelen összeroskad. Elfáradt...- Az üzenetet megértik az ottülők - magyarázza tovább Virág a láttatottukat. - És ülnek csendben tovább, mert meg kell várniuk, hogy a sámán szavakkal is elmondja az üzenetet... A dob elhallgatott. A tűz kialudt. Időközben teljesen birodalmába vette a „halvány Hold fénye” a teret és az időt. És a lányok magyarázzák, hogy a sámánra mindenki hallgatott; mindenben kikérték a véleményét, hogy úgy tisztelték, mint szellemi és lelki vezért. Több különböző ruhája és fejdísze volt. Más-más tollal, aganccsal díszített, és ezeket alkalomtól függően viselte. Irányította a húsz-huszonöt főből álló közösség életét.- Mocorogni kezd a sámán! - figyelmeztet Alexandra.- Ébredezik - látja Virág is. - szőr halkan, majd egyre hangosabban mondja el az üzenetet.- Dob nincs! Mármint tam-tam-tam - vág közbe Alexandra. - A szertartás sikerült. A sámán azt mondja, hallga!: „Egyesültem a jószellemmel, és azután együtt elintéztük a rosszat. Teljesen elűznünk viszont nem sikerült. Bármikor újra visszajöhet. A jószellem még azt is mondta, hogy vigyázzunk, mert háború is fenyeget bennünket! “ Együtt hallgatjuk a győzelmi éneket. Újra begyújtják a tüzet, mindenki táncolni kezd, a sámán kissé oldalra vonul. Felakasztja köpenyét egy fára. Még egyszer hálát ad az istenének, hogy sikerült a szelleműzés. Majd vidáman és szabadon ő is énekelni kezd. A „vezér korán nyugovóra tér, a többiek viszont reggelig mulatnak, örülnek. * Figyelem, kérjük kedves utasainkat, hogy csatolják be öveiket, visszautazásunkat a jelenbe megkezdjük... Sámánidéző lányok Fotó: Farkas Maya