Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-22 / 195. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1996. Augusztus 22., Csütörtök, „Televízió A szigetvári vértanúk Horpácsi Sándor Nem hiszem, hogy csak én vettem észre - im­már évtizedek óta, hogy nem tudunk ünne­pelni, ünnepet csinálni. Túl sok a szónoklat (unalmas), a tanárosan magyarázó műsor a tévében, s néha az az ember érzése, hogy a csapból MC, nem millecentenárium folyik. Ez a tény, valamint az is, hogy évek óta nem lát­hatunk magyar tévéfilmet talán kicsit fel is értékeli a kedd este vetített alkotást. A holly­woodi giccsáradat után bizony ki vagyunk éhezve a magyar romantikára, azaz Jókaira. Nem tudom mennyiből állította ki Horváth Z. Gergely ezt a filmet Szigetvár 1566-os ostro­máról, amelyről a laikus is megállapíthatta, hogy műteremben készült, de ez most nem is zavart. Tordy Géza daliás várkapitány volt, a szerelmesek (Varga Klára, Hirtling István, Söptei Andrea, Seress Zoltán) története ro­mantikus és elgondolkodtató, példamutató. Kétezer emberrel kiállni Európa akkor legna­gyobb (200 ezres) seregével szemben kétség- beesett, öngyilkos vállalkozás volt. A józan­ság, a realitás és a történelmi tapasztalat a vár feladását diktálta volna. Megalkudni vagy megküzdeni az ellenséggel? Hányszor tette fel történelmünk így a kérdést? A török mindig Bécset célozta meg, s mi magyarok álltuk útját. Védtük Európát... De nem let­tünk mohamedánná!, mint a bosnyákok, akik most fizetnek nagy árat ezért. Mert be lehet rendezkedni az elnyomatásra, feladva hitet, nyelvet, identitástudatot, de az az élet - ezt tudták Zrínyiék - már csak fél élet lehet. A végsőkig védeni kell a sajátosság méltóságát, szebben fogalmazva a hazát, a szabadságot. Történelmünk fényes és tragikus pillanatai ezek, amikor még voltak férfiak, akik szembe­szálltak a túlerővel. (Dobó, Zrínyi, Rákóczi, Nagy Imre stb.) Az is történelmi paradoxon, hogy időnként mi a zsarnokoknak (Szulej- mán, Sztálin) is szobrot állítunk, amit aztán le is döntünk (vagy nem). De virágot csak a vértanúk szobrára visz a kegyes emlékezet... Képes utazások Sárospatak (ÉM) - Képes utazásaim címmel Csepeli Pálma Hollandiában élő magyar fes­tőművész alkotásaiból nyílik kiállítás augusz­tus 24-én, szombaton délután 5 órától Sáros­patakon az Árpád Vezér Gimnázium Iskola­galériájában (Arany János u. 5-7.). A tárlatot Dömötör János művészettörténész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A megnyitón közre­működik Hegedűs Valér zongoraművész és Lipcsey Edit énekművész. A képek szeptem­ber 10-ig naponta reggel 8 és este 6 óra között tekinthetők meg. Nemzeti évadnyitó Budapest (MTI) - Költői színház létrehozá­sán fáradozunk, ezt a színre kerülő darabok és azok szerzői jelzik - hangoztatta egyebek között Ablonczy László igazgató, a Nemzeti Színház 159. évadnyitó társulati ülésén, szer­dán. A direktor aggodalmának adott hangot az Európa-szerte tapasztalható kulturális leé­pülés miatt. A pénzügyi nehézségek közepet­te heroikus, alázatos helytállást és szellemi összefogást kért a társulattól a kultúra átadá­sa és a közönség megtartása érdekében. Meg­említette, hogy elkészítették a színház szerve­zeti és működési szabályzatát, s remélte, az segítséget nyújthat az intézmény alapító ok­iratának megszövegezésében. A társulat néma felállással adózott a szín­ház közelmúltban elhunyd művészének, Iván­ka Csabának. A művészek a kollektíva új tag­jai között üdvözölhették Fekete Mária zenei vezetőt, Balatoni Mónika dramaturg gyakor­nokot, valamint Gregor Bernadette, Széles Tamás és Bede Fazekas Szabolcs színészeket. Az évadnyitón felszólalt Fiala István építész­mérnök, az Erzsébet térre tervezett új Nemze­ti kormánybiztosa is, aki úgy fogalmazott: igyekszik jóvátenni azt a hibát, amelyet a régi épület lerombolásakor követtek el. Hozzátette: remények szerint az első előadást már 2000- ben megtarthatják a belvárosi helyszínen. A Hevesi Sándor téri épületben tervezett bemutatók között van Bella-Rossa-Novák A Csodaszarvas című szertartásjátéka Novák Ferenc rendezésében, Nestroy-Heltai Lumpá- ciusz Vagabundusza, Sütő András Balkáni gerle című drámája, valamint Shakespeare-től a Tévedések vígjátéka. A Várszínházban viszik színre Bodolay Géza rendezésében Kaiser: A főnyeremény című művét, Aiszkülosztól a Le­láncolt Prométheuszt Rubold Ödönnel a cím­szerepben, Euripidész Médeiájában Béres Ilo­na alakítja a főszerepet. Látható lesz továbbá Örkény István Voronyezs című drámája, Ma­dách Imrétől Az ember tragédiája és Hunyadi Sándor Lovagias ügye. A Refektóriumban Sar- kadi Imre Oszlopos Simeonját adják elő a Ma­gyar Dráma Napja tiszteletére szeptember 21- én, valamint az új bemutatók közül Krleza: Agónia és Németh László: Papucshős című darabjainak színre vitelével várja a nézőket az évadban. Szenvedélyes festő, lendületes faragó Lavotha Géza képzőművészt Pro Urbe-díjja! tüntette ki Patak Fotó: Bódisz Attila Vukovics László Sárospatak (ÉM) - Lavotha Gé­za fafaragó-festőművészt élet­műve és a város művészeti éle­tében végzett tevékenysége elismeréseként Pro Urbe-díjjal jutalmazta Sárospatak város képviselő-testülete. • Először csak szóbeszédből érte­sültem a kitüntetésről, és kissé meglepődtem - kezdi az alkotó. - Azt hiszem, az a tevékenység, me­lyet 1982-től a város érdekében ki­fejtettem, alapként szolgált az elis­meréshez. Köszönöm. □ Mikor „fertőződött” meg a képző- művészettel? ® Huszonéves lehettem, amikor először jártam a Szépművészeti Múzeumban és rácsodálkoztam Ba­rabás Miklós, Borsos József, Markó Károly és mások alkotásaira. Ez az élmény indított el a cél felé, amely - minden lehetséges eszközzel - egy kisgaléria hálózat megteremtése volt. Szülőfalumban, Erdőbényén il­letve számos más kistelepülésen ez meg is valósult. Sajnos az évek mú­lásával a kisgalériák elfelejtődtek. □ Több, e térségben élő képzőmű­vész számára szinte iskolá t jelentett az ötvenes évek elejéig működő mű­vésztelep a Rákóczi várban. Úgy tu­dom, ön is sokszor megfordult ott. ® Valóban. Szakmai önképzésem állandó forrása és centruma volt ez a művésztelep. Azok a neves képző­művészek, akiktől tanulhattam, a magyar művészettörténet jeles képviselőivé váltak. □ 1975-től foglalkozik intenzíven faragással, 1982-től a Sá/'ospataki. Képtár vezetője volt... ® A fafaragás területén Janó Ákos múzeumigazgatótól kaptam hasz­Edelény (ÉM - Hl) - A Bódva-völ- gyi vasút 100. évfordulóját ünnep­ük augusztus 24-én, szombaton az edelényi vasútállomáson. Délelőtt háromnegyed 11-kor befut a Sajó- ecsegről induló nosztalgiavonat, ez után Szilágyi Adolf Edelény polgár- mestere mond köszöntőt és leplezi le az erre az alkalomra készített emléktáblát. Majd az így látom a vasutat című gyermekrajzpályázat díjátadó ünnepsége kezdődik a vá­róteremben. A Bódva-völgyi vasút 100. évfor­dulójára az edelényi Városi Ren­dezvények Háza és Könyvtár vala- 'mint a miskolci Vasutasok Vörös­marty Művelődési Háza közösen írt ki gyermekrajzpályázatot. A márci­usban meghirdetett országos pá­lyázatra 30 iskolából összesen 498 Lavotha Géza (balra) átveszi a díjat nos segítséget. Ő rendezte a sáros­pataki vár „Erdélyi” termében 1981-ben életem legsikeresebb ki­állítását, melynek írásos emlékeit ma is őrzőm. 1982-től a Sárospata­ki Képtár vezetőjeként igyekeztem lokálpatriótaként szervezni az ott folyó munkát. Ezért rendeztem meg például a fiatalon elhunyd te­hetséges Götz János szobrászmű­vész életműkiállítását. □ A város régi piacterén, a mai Kos­suth utcán míves faragással készült kapukkal találkozik a járókelő... • Még képtárvezetőként érzékel­tem, hogy kevés látogatója van a kiállításoknak. Az emberek inkább unatkozva csellengenek az utcán, ahelyett, hogy bemennének a kiál­lítóterembe. Ékkor támadt az az öt­letem, hogy „útjukba kell állítani” a képzőművészeti alkotásokat. A gondolatot tett követte és elkészí­pályamű érkezett - hallottuk Laki Lukács Lászlótól, a Városi Rendez­vények Háza és Könyvtár igazgató­jától. Mivel a méret és a technika is szabadon választott volt, a legkü­lönfélébb alkotások kerültek a zsű­ri elé. Voltak, akik személyes élmé­nyeiket foglalták rajzba, mások a régmúlt, a jelen és a jövő mozdo­nyait választották témának. A két rajztanárnak és Mezey István gra­fikusművésznek, a zsűri elnökének nem volt könnyű dolga, hogy el­döntse: a sok színvonalas alkotás közül mely munkák a legjobbak. De végül kialakult a sorrend: Az óvodások és az I. valamint a II. osztályosok kategóriájában I. helyezett Andróczi László (II. oszt.) Nagykanizsáról, II. helyezett Váczi Kata (6 éves) Simontornyáról, III. tettem négy kaput. Sajnos egy-két kapunál már felfedezhető rongálá­sok vannak, de azért még ma is áll­nak a helyükön. □ Mind ez idáig a fafaragásról be­szélgettünk, pedig nagyon sokan festőként is számon tartják hatá­ron. Milyen helyet foglal él életében a festészet? • Igazán szenvedéllyel a festésze­tet művelem, bár ma is kapok szép megbízásokat, mint fafaragó. Mint­egy összegzésként legutóbb a sátor­aljaújhelyi Kazinczy Múzeumba láthatták kiállított munkáimat - sá­rospataki kiállítási lehetőség híján. Ez kissé elkeserített, de a kiállítás sikere kárpótolt. Szeretném, ha megadatnék, hogy Sárospatak gaz­dasági és kulturális reneszánszá­ban képességeimhez mérten ma­gam is részt vegyek. Ehhez a most kapott elismerés is ösztönzőleg hat. helyezett Ádám Sándor (II. oszt). Berettyóújfaluról. A III. és IV. osz­tályosok kategóriájában I. helyezett Pummer Gabriella (IV. oszt.) Deb­recenből, II. helyezett Golovics Zsolt (III. oszt.) Miskolcról, III. helyezett Mazúr Gábor (IV. oszt.) Szikszóról. Az V-VIII. osztályos kategóriában I. helyezett Horváth Norbert (VI. oszt.) Edelényből, II. helyezett Dig- ner Zsuzsa (VI. oszt.) Soltszentim- réről, III. helyezett Bárczi Péter (VI. oszt.) Jászberényből. A díjakat augusztus 24-én, szombaton Laki Lukács László ad­ja át az edelényi vasútállomáson. A pályaművekből válogatott kiállítás anyaga augusztus 25-től szeptem­ber 15-ig munkanapokon reggel 8 és este 6 óra között a Rendezvé­nyek Házában látható. Teiietségtámogatás Miskolc (ÉM) - Az Erdélyi Já­nos Tehetségkutató és Tehet­ségnevelő Alapítványra beér­kezett pályázatok közül az alábbiak kaptak támogatást: Szederkényi Anna Általános Isko­la, Mezőnyárád: Országos informa­tikatanítási kísérlet: 20 000 Ft; Ál­talános Iskola, Felsőnyárád: Ege- tőkemence vásárlásához: 10 000 Ft; Árpád fejedelem téri Általános Iskola, Kazincbarcika: Komplex természettudományi tehetséggon­dozás iskolai és városi szinten a 6 osztályos gimnáziumok 1-2. osztá­lya, valamint az általános iskolák 7-8. osztályos tanulói számára: 20 000 Ft; Fogarasi János Általá­nos Iskola, Kázsmárk: Képesség- fejlesztő diákkörök működésének elősegítésére: 20 000 Ft; Vasvár Úti Általános Iskola, Ózd: Honis­mereti szakkör működéséhez: 20 000 Ft; Pécsi Sándor Általános Iskola, Sajószentpéter: Tehetségül" választáshoz és tehetségfejlesztés­hez: 10 000 Ft; Pécsi Sándor Álta­lános Iskola, Sajószentpéter: Te­hetség felismerés és fejlesztés ma­tematika és kémia területén: 10 000 Ft; Általános Iskola és Óvo­da, Sajóhídvég: Fafaragó szakkör működtetése, kiemelkedő képessé­gű tanulók támogatása: 20 000 Ft; Bolyai János Általános Iskola, Sze­rencs: Tehetségfejlesztés hatékony formáinak megvalósítása az általá­nos iskola felső tagozatán: 30 000 Ft; Apáczai Csere János Általános Iskola, Taktaharkány: Tehetség­kutatást és nevelést szolgáló prog­ramok: 10 000 Ft; Körzeti Általá­nos Iskola, Baktakék: „Lépés­előnyben” című programjuk segít­ségével komplex alkotótábor létesí­tése: 15 000 Ft; Mikoviny Sámuel Általános Iskola és Óvoda, Rudolf; telep: „Szivárvány” művészeti szakkör: 15 000 Ft; Ádám Jenő Ál­talános Iskola, Kazincbarcika: Hátrányos helyzetben élő, kiemel­kedő képességű alsó tagozatos ta­nulók képességfejlesztése matema­tikai szakkörön: 10 000 Ft; Ádám Jenő Általános Iskola, Kazincbar­cika: Hátrányos helyzetben élő, ki­emelkedő képességű felső tagoza­tos tanulók képességfejlesztése matematikai, szakkörön: 10 000 Ft; Vasvár Úti Általános Iskola, Ózd: Tehetségkutatást és tehetségneve­lést szolgáló programok: 15 000 Ft; Egészségügyi és Óvónői Szakközép- iskola, Kazincbarcika: Beszélni ne­héz szakkör működéséhez: 20 000 Ft; Földes Ferenc Gimnázi­um, Miskolc: Általános iskolai 5-6- osztályos, matematikából tehetsé­ges és hátrányos helyzetű tanulók­kal való foglalkozás, csúcsszakkör: 20 000 Ft; Földes Ferenc Gimnázi­um, Miskolc: Tehetségkutatás a B.-Á.-Z. megyei általános iskolákban: 20 000 Ft; (A lista közlését folytatjuk-) Mozdonyrajzok a vasútállomáson „Finnek és Miskolc -Juuanus nyomában a sámánra találtak Nyikes Zita Miskolc (ÉM) - Julianus nyomában cím­mel hirdetett versenyt a Néprajzi Múze­um és az Orosz Kulturális Intézet. A szó­beli döntőre a miskolci Herman Ottó Gimnáziumból is bejutott négy diák: Sza­bó Virág, Sashegyi Virág, Karczagi Ale­xandra, Kollár Anita. (Az írásbeli dolgo­zat készítésében Komor Katalin is részt vett, de ő most érettségizett. így nem in­dulhat a középiskolásoknak tartott meg­mérettetésen.) Dolgozatukban képzelet­beli utazást tettek egy rokonnépnél. A múltba, a finn tájakra, a sámánok világá­ba utaztak, és utaztatnak most bennün­ket is.- Képzeljünk el egy tipikusan finn tájat! - szó­lít fel Szabó Virág. íme: átrepülve (esetleg Finnair járattal, tu­rista osztályon!?) több ezer évet - mert nem a huszadik században létező sámánt fogunk látni- érkezünk a sűrű fenyves közepébe, egy ki­csiny tisztásra. A Nap tovaesik az ég alján, már belemerítkezve a holnapba. Felhők alatt ringa- nak a mélysárga, mélypiros árnyalatai. Enyhe meleg osztozik velünk a nyárban. Közelben tűz, körötte emberek, távolabb rénszarvas bőrbe bújtatott, apró sátrak. Csend töri meg a halkan loccsanó-csobbanó közeli tó „szavát”.- Mindenki arra vár, hogy a sámán kivo­nuljon a sátrából! - idézi elképzelt élményeit Karczagi Alexandra. - Készül a rosszszelleme­ket elűző szertartásra. Magára teríti a rén­szarvasbőr ruháját, csontok, porcok, szaruk lógnak rajta, fejére illeszti az agancsos sámán­koronát. Az agancsok is távol tartják a rossz­szellemeket. A sámán szolgája a tűz közelében veri-veregeti a dobot. Tam-tam-tam, tompán hangzik. Az emberek a tűz körül várnak, sut­tognak: „Jelet kapott a sámán! “- Félnek és izgatottak - folytatja Virág. - „Vajon mi lehet az üzenet?!” - kérdezik. A sá­mán kivonul, énekel. Lépéseit a csontok-por- cok csörgése kíséri. A dobot ütő sámánszolga és az éneklő sámán figyelik egymást. Ritmu­saik rendeződnek, összehangolódnak... Kezdődik tehát: ismétlődő mozdulatok, űző- szavak. Magában, magából, magától gerjesz­tett hangok, érzések. Mindenki a sámánt figye­li. Csak egyedül van, de viaskodik a jó- és a rosszszellem nevében is. Eljátssza a harcot. Táncol, ugrál, forog a tűz körül...- Szinte kiabál! - pontosít Alexandra. - Forgatja a köpenyét. Könyörög istenéhez, min­den testrészével átérzi a szertartást. Hirtelen összeroskad. Elfáradt...- Az üzenetet megértik az ottülők - magya­rázza tovább Virág a láttatottukat. - És ülnek csendben tovább, mert meg kell vár­niuk, hogy a sámán szavakkal is el­mondja az üzenetet... A dob elhallgatott. A tűz kialudt. Időközben teljesen birodalmába vette a „halvány Hold fénye” a teret és az időt. És a lányok magyarázzák, hogy a sámánra mindenki hallgatott; min­denben kikérték a véleményét, hogy úgy tisztelték, mint szellemi és lelki vezért. Több különböző ruhája és fej­dísze volt. Más-más tollal, aganccsal díszített, és ezeket alkalomtól függő­en viselte. Irányította a húsz-huszon­öt főből álló közösség életét.- Mocorogni kezd a sámán! - fi­gyelmeztet Alexandra.- Ébredezik - látja Virág is. - szőr halkan, majd egyre hangosabban mondja el az üzenetet.- Dob nincs! Mármint tam-tam-tam - vág közbe Alexandra. - A szertartás sikerült. A sá­mán azt mondja, hallga!: „Egyesültem a jószel­lemmel, és azután együtt elintéztük a rosszat. Teljesen elűznünk viszont nem sikerült. Bár­mikor újra visszajöhet. A jószellem még azt is mondta, hogy vigyázzunk, mert háború is fe­nyeget bennünket! “ Együtt hallgatjuk a győzelmi éneket. Újra begyújtják a tüzet, mindenki táncolni kezd, a sámán kissé oldalra vonul. Felakasztja köpe­nyét egy fára. Még egyszer hálát ad az istené­nek, hogy sikerült a szelleműzés. Majd vidá­man és szabadon ő is énekelni kezd. A „vezér korán nyugovóra tér, a többiek viszont regge­lig mulatnak, örülnek. * Figyelem, kérjük kedves utasainkat, hogy csa­tolják be öveiket, visszautazásunkat a jelenbe megkezdjük... Sámánidéző lányok Fotó: Farkas Maya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents