Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-21 / 194. szám
LII. évfolyam, 194. szám 1996. augusztus 21., szerda Ára: 21,90 Ft s BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Pavilon állt a szobor útjába Egy éve pihen a műhelyben Zsóry Lajos szobra, amelyet a fürdőben szeretnének felállítani. A szoboravatót egy per hátráltatta. (5. oldal) nagy hal telez a kicsinek még ritkaság, hogy azok ársaságok, amelyek egy részvénytársasághoz tartoznak, azonos banknál vezetik számlájukat. (7. oldal) Magyar fölény - magyar győzelem A hétfőn megrendezett salakmotorversenyt a tehetséges Magosi Róbert 100 százalékos teljesítménnyel nyerte meg. (Sport: 11-13. oldal) ,vi y. Már a görögök is Hajdúdorog (MTI) - A hajdúdorogi görög katolikus székesegyházban vasárnap este kezdődött meg a magyar nyelvű görög katolikus egyházközségek világtalálkozója. A rendezvény része annak az egész évben tartó jubileumi ünnepségsorozatnak, amelyet az akkori magyar közösségeket is tömörítő ungvári unió létrejöttének 350., és a máriapócsi Mária-ikon könnyezé- sének 300. évfordulója alkalmából rendez a hajdudorogi görög katolikus egyházmegye. Vasútavató Pálháza (ÉM) - Vasútavató ünnepséget rendeztek szombaton Pál- házán abból az alkalomból, hogy újra Pálházáról indult a hegyközi kisvasút a korábban már megszüntetett útvonalon, az 1100 méter hosszúságú új pályán. Kisvonat ezzel az szakasszal együtt 9,1 kilométeren közlekedik Pálháza és Kőkapu, illetve Rostalló között. Finnugor rokonság Budapest (MTI) - A hétfői záró plenáris üléssel befejeződött Budapesten a Finnugor Népek II. Világkongresszusa. A tanácskozás résztvevői zárónyilatkozatot fogadtak el, és határozatot hoztak arról, hogy a 2000- ben megrendezendő IH. világkongresszus színhelye Finnország lesz. A zárónyilatkozat a Finnugor Népek fl. Világkongresszusát történelmi jelentőségűnek értékeli. Megállapítása szerint impulzust adott a finnugor világ újjáéledésének, hozzájárult a kapcsolatok megerősödéséhez, továbbá az együttműködés kibővüléséhez mind a kulturális és művelődésügyi, mind pedig a tudományos es informatikai szférában. A záró- uyilatkozat szerint folytatni kell az állami és társadalmi szervezetek közötti dialógust és az összes finnugor uép számára biztosítani kell a reális nemzeti önmegvalósítás jogát. Ünnepnapi kenyerünk Szent István nyomában - megemlékezések Miskolcon Mintha a csodálatos kenyérszaporítás ismétlődött volna meg - nemcsak a szertartást végző papoknak, de a közönségnek is jutott a kenyérből. Kis képen: megemlékezés ä Szent István-szobornál Fotók: Dobos Klára Hámor, Diósgyőr (ÉM - DK) - A Szent István-i ünnep alkalmából rendezett programok között kiemelkedő eseménynek számított a hámori Szent Ist- ván-szobor megkoszorúzása, illetve a Diósgyőri várban megtartott - polgármesteri beszéddel és kenyérszenteléssel ünnepélyesebbé tett - emlékezés.- A magyar kereszténység jelenleg sáros, iszapos víz. A vallás csak vendégségbe jár hozzánk, esetleg a karácsonyi éjféli mise vagy a hús-' véti körmenet vonzza a templomokba a híveket. Régen elvesztek azok az eszmék, amelyre első királyunk, Szent István épített - mondta Szabó István hámori plébános, a szobor árnyékában elmondott beszédében. Mintha jelenlétével a plébános szavait cáfolta volna a Diósgyőri várban összegyűlt tömeg. Itt Kobold Tamás, Miskolc polgármestere tartott ünnepi köszöntőt. Mint mondta, Szent István örökségének igazi értelmét az évszázadok alatt sok gondolkodó kutatta, és kutatják a ma élő magyarok is, hogy irányítást, ösztönzést, útmutatást meríthessünk belőle a nemzetünk boldogulásáért végzett munkákban. A polgármester szerinte a Szent István-i lélek a magyar öntudat, a Szent István-i kultúra a magyar hagyományt, a vallást, az európai művelődés elemeit felbonthatatlan egységbe foglaló keresztény magyar művelődés, a Szent István-i gondolat a magyar nemzet biztonságos elhelyezkedésének és zavartalan belső életének biztosítása, a Szent István-i politika pedig ennek a gondolatnak a gyakorlati megvalósítása, az európai béke és egyensúly szolgálata. István király történelmünknek nagy alapvetője, megindítója. A polgármester beszéde után az egyházak képviselői szóltak az ünnepjelentőségéről. Szendrő megtalálta kincsét Ismét várossá avatták a patinás Bódva-völgyi települést Nagy Imre-szobor Hévíz (MTI) - Nagy Imre születésének centenáriuma alkalmából és hévízi tartózkodásának 50. évfordulóján avatták fel vasárnap a zalai üdülővárosban a mártírhalált halt uúniszterelnök mellszobrát, Marton László Munkácsy-díjas szobrászmű- vész alkotását. A harmadik ma- parországi Nagy Imre-szobor leleplezésénél jelen volt a miniszterelnök lánya, Nagy Erzsébet és Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője. A miniszterelnök történelmi érdemeit Kopácsi Sándor ny. altábornagy, az Országos Polgárőr Szövetig elnöke méltatta. Nemzeti zarándoklat Pannonhalma (MTI) - Nemzeti zarándoklatot tartottak Szent István napján kedden az ezeréves “annonhalmán, ahová a magyarországi egyházmegyékből, továbbá a felvidékről és Kárpátaljáról érkeznek zarándokcsoportok. Az ünnepi nnsén részt vett Kada Lajos érsek, JUadridi nuncius, Vladimir Filo és P°minik Tóth felvidéki püspökök, Lzennay András nyugalmazott főapát, valamint a házigazda Vársze- Si Asztrik püspök, pannonhalmi főapát. A szentmisét Paskai László bíboros, prímás, esztergom-buda- Pesti érsek celebrálta. Szendrő (ÉM - BGY) - Újra várossá vált Szendrő - jelentette ki Világosi Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára a hétfőn megtartott városavató ünnepségen. Az alig 4500 lelket számláló Szendrő évszázadokon át a Bódva-völgy meghatározó települése volt. Közel száz évvel ezelőtt fosztották meg városi rangjától. A hétfői ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött, ennek kertében Lengyel Gyula római katolikus esperes és Erdei László református lelkész megszentelte, illetve megáldotta a város címeres zászlaját. Világosi Gábor államtitkár ünnepi beszédében a honfoglalás és honalapítás a ma emberének szóló üzenetét is tolmácsolta: akárcsak az ezredfordulón, most is be kell tagozódnunk Európába! Szendrő történelmi múltját felidézve kijelentette: a magyar nép zivataros évszázadaiból is jócskán kijutott a szendróieknek. A köztársasági elnök által adományozott városalapító okiratot Lóid Tamas, a BM főosztályvezetője adta át Mester Árpádnak, Szendrő polgármesterének, majd a belügyminiszter nevében a város jelképes kulcsát is. Emellett „A magyar sportért” kitüntető elismerést is átvehette Szendrő első embere. Gyárfás Ildikó, a megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta: a kiemelkedő térségfejlesztő munka is hozzájárult ahhoz, hogy e patinás település újra visszanyerte régi rangját. Vai-gáné Kerékgyártó Ildikó, a térség országgyűlési képviselője felelevenítette a mondát: a hagyomány szerint a szendrői vár romjai kincseket rejtenek, hosszú éveken keresztül sokan eredtek nyomába. A képviselő szerint: az itt élőiének nem kell tovább keresniük a kincset, mert az új kor meghozta számukra - most viszont meg kell tanulniuk élni is vele. Kulcsa és oklevele is van már a városnak Fotó: Bujdos Tibor „Kommentár Lábjegyzet Bujdos Attila Aggódnak a határon túl élő magyarság képviselői. Göncz Árpáddal folyhatott eszmecseréjükön annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a magyar kormány előbbre valónak tartja az ország Európához csatlakozását, mint a nemzet szomszédos országokban élő tagjainak sorsát. A hazai ellenzék hasonló észrevételeit cáfolva Kovács László külügyminiszter a napokban egy televíziós műsorban sietett leszögezni: külpolitikánk egyformán fontosnak ítéli hazánk euro-atlanti csatlakozásának előmozdítását, a szomszédainkhoz fűződő kapcsolataink rendezését, s a határon túli magyarok sorsával való törődést. Nyilván se dekára, se centire nem lehet mérni a diplomácia törekvéseit. Hiszen - elvben - az európai államok közösségébe tartozó Magyarországnak minden tekintetben jobbak a sanszai, így többet tehet a határok túloldalán élő magyarokért is. Márpedig Európa gyanakvó, nem akar újabb államok csatlakozásával újabb feszültségeket is a nyakába venni. Éppen ezért akár történelmi jelentőségűnek is nevezhetnénk, hogy éppen a honfoglalás millecentenáriumára - ezeréves sérelmeket félretéve - sikerült előkészíteni egy olyan magyar-román alapszerződést, amelyet mindkét ország hivatalosan is elfogadhatónak tart kapcsolataink rendezésére. Ha mégis gond van az újabb alapszerződés körül, arról a lábjegyzet tehet. Kovács László szerint éppen az ebben - illetve az alapszerződésben - rögzítettek teremtik meg a lehetőséget a kollektív jogok gyakorlására. Ezzel szemben a határon túli magyar politikusok közül Duray Miklós arra mutatott rá, hogy a lábjegyzet az ő értelmezésében mindenfajta autonómia- törekvést elutasít, így a magyar kormány szembefordult a magyar-magyar csúcstalálkozón aláírt kötelezettségvállalásával. Es ez még csak két - lehetséges, és magyar - értelmezés. Márpedig a szlovákmagyar alapszerződés óta tudjuk, hogy a szerződés szövegénél is fontosabb lehet a szerződés értelmezése. Éppen ezért talán túlságosan is karakteresnek tűnik, amikor Lábody István, a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó államtitkár kijelenti: nem tartja indokoltnak a szlovákiai és romániai magyarok által szorgalmazott újabb magyar-magyar csúcs összehívását, vagy ha Horn nem akar újra találkozni az alapszerződés ügyében az RMDSZ vezetőivel. Nem biztos, hogy pont úgy lehet a leghatékonyabban jót akarni a határon túli magyaroknak, ha nem hagynak lehetőséget a folyamatos konzultációra a szándékok és félreértések tisztázására. Tisztavatás ’96 A tegnap délelőtti ünnepségen 295 főiskolát végzett katonatiszt tett esküt a budapesti Kossuth téren Fotó: Nagy Gábor (ISB)
