Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-16 / 192. szám

ÖJlbZ, M'M AG iAKUKSMO ÜVULl UKA l^Ö. AUCrUaZlUb 1Ö.. ÚLlNlfcK Tárlat Mértani testek mestere Urbán György kiállítása Sárospatak (ÉM - Hl) - A Zempléni Mű­vészeti Napok keretében Urbán György festőművész alkotásaiból válogatott kiál­lítás nyílik a Herman Ottó Múzeum Sá­rospataki Képtárában ma este 6 órától. A művész gömbre, vagyis a legtökéletesebb mértani formára 1988 óta fest. Előtte hagyo­mányos módon síkra dolgozott, de - mint mondja - mindig vonzották a mértani for­mák. A főiskola befejezése után a kubizmus, majd a konstruktivizmus foglalkoztatta, vé­gül központi témának a kozmosz misztériu­mát választotta.- Itt van például az az alkotásom, amely a ki­állítás meghívóján szerepel. A kompozíció fel­ső részén gömbök, félgömbök, alattuk függőle­ges, párhuzamosan futó vonalak sora. Mint az orgonasípok. Ritmusuk zenei gondolatot hordoz. Mivel nagy Vivaldi-gyűjtő vagyok, ezt a képet a zeneszerző emlékére ajánlom.- És a színek?- A legfelső gömb piros. Bár ez a legkisebb, mégis mindennek a csúcsa. Balra lent vissza­felelnek rá a csíkok. A vörös, a sárga, a barna árnyalatok lassan szürkébe, majd egészen sö­tétbe fordulnak. Az egész együtt a kozmoszt jeleníti meg számomra.- Lényeges, hogy más is ezt érezze ki az alko­tásból?- Nem feltétlenül. A legfontosabb, hogy jó kompozíció szülessen, amely korszerű, mai, igazán XX. századi. Bár absztrakt festő va­gyok, de úgy gondolom, minden képem su­gallja, mit akarok kifejezni... Malmos Matyi A miskolci Csodamalom Bábszínház Lúdas Matyi című előadását láthatják az érdeklődők a tapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon augusztus 20-án, kedden - az előzetesen meg­adott időponttal szemben - délelőtt 11 és dél­után 2 órától. Fotó: Dobos Klára Együtt a finnugorok Budapest (MTI) - Tizenhét nemzet mintegy félezer képviselőjének részvételére számíta­nak a ma kezdődő Finnugor Népek II. Világ- kongresszusán. A hivatalosan húsz tagú dele­gációk mellett a résztvevő országok vendége­ket is hívhatnak, akik megfigyelői státuszban kísérhetik figyelemmel a tanácskozás esemé­nyeit. A finn, az észt, valamint az oroszorszá­gi öt finnugor tagköztársaság és két autonóm körzet küldöttei mellett itt vannak a határon túli magyarok delegációi is. Megfigyelőként jelen van az Európa Tanács, az UNESCO , il­letve az érintett országok nagykövetei. A szakmai program augusztus 17-én, a Parlament Kongresszusi termében plenáris üléssel,kezdődik, amelyet a tervek szerint Göncz Árpád köztársasági elnök nyit meg. A következő napon a Liget Kongresszusi Köz­pont ad helyet a szekcióüléseknek politikai, gazdasági, kulturális, média, egészségügyi és ifjúsági témákban. Az augusztus 19-i plenáris ülés - Kovács László külügyminiszter meg­nyitója után - a szekciók beszámolóival foly­tatódik. Ezek végeztével fogadják el a kongr­esszus dokumentumait. Az esti program sze­rint a rendezők a BM Duna palotában folklór műsorral várják a tanácskozás vendégeit.' A A koncertélet vérkeringésében Rolla János „fesztiválatya" hétfőtől Sárospatak díszpolgára lesz Vukovics László A Liszt Ferenc Kamarazenekar Sárospatakon ÉM-repró Sárospatak (EM) - Rolla János, a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti vezetője a kilencve­nes évek elején partnereket ke­resett és talált is egy művészeti fesztivál megrendezéséhez Zemplénben. Idén ötödik alka­lommal tartják meg ezt a művé­szeti programot. A fesztivál „szülő atyja” augusztus 19-én veheti át Sárospatak város díszpolgári címét, melyet e te­vékenységéért és a város kultu­rális életének fejlesztéséért adományoztak részére a képvi­selők. □ Sokan még ma is kételkednek a művészeti fesztivál megmaradásá­ban, mások pedig e térség egyik ki­törési pontjaként emlegetik. On ho­gyan látja ? - kérdeztük a zenészt. é Nagyon ritka pillanat az ember életében, amikor elmondhatja, hogy elégedett. Számomra is utópiának tűnt annak idején az ötlet, ennek ellenére nagy hittel fogtunk a meg­valósításhoz. Örültem, hogy itt is felismerték a születendő fesztivál jelentőségét. Természetesen elévül­hetetlen érdemei vannak az Anten­na Hungária Rt.-nek, fötámoga- tónknak, de rajtuk kívül még má­sok is segítenek. Úgy érzem, ez a művészeti fesztivál eljutott abba a stádiumba, amikor a megszünteté­se már nem lenne olyan egyszerű. □ Az elmúlt évben a művészeti ese­mények a határon túl is zajlottak. Ha úgy tetszik ez „nyitás” volt Kelet- Szlovákia irányába. Folytatódik ez a törekvés ebben az esztendőben is? • Nem titkolt szándékunk, hogy szeretnénk túlmenni a határokon, és a mi eszközeinkkel segíteni a kö­zeledést a határ két oldalán élők között. Én hiszek abban, hogy sok­kal többet segít egy ilyen fajta együttműködés, mint egy politikusi párbeszéd. Ebben az esztendőben Terebes lesz a határon túli prog­ram helyszíne, s remélem, hogy ott is szeretettel fogadnak, mint az előző esztendőben Kassán. □ A Liszt Ferenc Kamarazenekar az elmúlt évek során közvetlen sze­replőből fokozatosan átment mecé­nássá, teret adva mások bemutat­kozásának... • Soha nem szerettük volna a ma­gunk számára kisajátítani a feszti­vált, ennek még a látszatától is ir­tózunk. Az pedig természetes, hogy minél több tehetséges hazai és kül­földi művész számára bemutatko­zási lehetőség legyen ez a művésze­ti seregszemle nemcsak zenei vona­lon, hanem a társművészetek terü­letén is. □ Mennyire az álmai szerint való­sult meg ez a fesztivál, s milyen ter­vek vannak a jövőt illetően? • Véleményem szerint Zemplén az országnak olyan része, amely na­gyon fontos kulturális szempontból, de valahogy mindezidáig kiesett az országos köztudatból. Most öt év után úgy tűnik sikerült ezen némi­leg változtatni és talán szerényte­lenség nélkül mondhatom, hogy eb­ben ennek a fesztiválnak is része van. Ami pedig a jövőt illeti: ez már nem olyan egyszerű, hiszen ma­napság nem könnyű előre tervezni. Mi mégis úgy gondoljuk, hogy érde­mes és kell is tovább folytatni. Re­méljük, hogy az Antenna Hungária Rt. is fontosnak tartja e rangos kul­turális esemény támogatását és má­sok is csatlakoznak még hozzájuk. A programoknál az a legfontosabb, hogy változatlanul magas színvona­lúak legyenek, amelyek ide tudják csalogatni a művészetet szerető ha­zai és külföldi közönséget. Bál a Butiksoron Encs (ÉM) - Kulturális és művésze­ti napokat szervez az encsi Közmű­velődési Intézmények augusztus 15. és 20 között. Ma, pénteken este 7 órától a debreceni Bach Collegium hívja a barokk zene szerelmeseit a református templomba. Utána a Butiksor előtt utcabált rendeznek, a Flamingó szalonzenekar köz­reműködésével. Este 10-től tűzijá­ték zárja a napot. A szombat dél­előtt a sport jegyében telik. Este 6- tól a Kurek Panzió teraszán a Czentnár család hangversenyezik- A rendezők a könnyűzene kedvelői­ről sem feledkeztek meg. A Belváro­si Szabadtéri Színpadon este 8 órá­tól a P.V.B., a Tax Free Roulette és a Bíborszél ad koncertet. Vasárnap este 6-tól a Miskolci Dixieland Band lép fel a Kurek Panzió teraszán. Hétfőn délután 5-től a sportpályán csikós és lovas tornabemutató szó­rakoztatja a közönséget, este 7-től pedig az I. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál résztvevői énekelnek a Kazinczy Általános Iskola udva­rán. Augusztus 20-án este 8 órától Ratkó József Segítsd a királyt! című történelmi drámáját mutatják be az Abaújdevecseri parkszínpadon. Cimbalom est Szerencs (ÉM) - Szakály Ágnes és Farkas Rózsa ad cimbalom-hang­versenyt augusztus 17-én, szomba­ton este 7 órától Szerencsen a Rá- kóczi-vár Bástya-teraszán. A bele­pőjegy ára 200 forint. Népzenés koncertek Miskolc (ÉM) - A bajorországi Rottaler Volksmusik (Heinz Gratz vezetésével) és a kazincbarcikai Garabonciás Citerazenekar (Scser- bin János vezetésével) több koncer­tet ad Miskolcon és a környéken. Augusztus 17-én, szombaton este 6 órától a Miskolci vásár területén, a sörsátorban lépnek fel, 18-án dél­előtt 10-től a sajókazinci római ka­tolikus templomban adnak hang­versenyt, 21-én, szerdán este 8 órá­tól pedig a szentléleki turistaház előtt mutatkoznak be. Kályhacsempék Sárospatak (ÉM) - A gótikától a habánokig címmel Abaúj, Sáros es Zemplén- megyéből származó kály- hacsempékből válogatott kiállítás nyílik augusztus 17-én, szombaton délután 5 órától a sárospataki Rá­kóczi Múzeumban. A tárlatot Éva Mitrova a Szlovák Köztársaság nagykövete ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Megyeiek a Mesterségek utcájában Miskolc (ÉM - S.L.) — Szopkó,Má­riát, a Martin János Dolgozók Álta­lános és Speciális Szakiskolájának tanárnőjét ez év márciusában vá­lasztották meg a B-A-Z. Megyei Népművészeti Egyesület titkárává. Utolsó éves a Felsőfokú Népijáték és Kismesterség Szakoktatóképző Főiskolán. Az új titkár megpróbálja felkutatni a még nem ismert me­gyei szakköröket, csoportokat, így talált rá a kisgyőri fafaragó táborra is. Úgy gondolja, megyei szinten nem igazán koordináltak a kismes­terségek. Ezért nagyon nehéz meg­szervezni például azt, hogy régi­ónkból minden népművészeti ág bemutatkozhasson országos ren­dezvényeken. (Várják a jelentkező­ket székhelyükön a Pedagógiai és Közművelődési Intézetben és a le­hetőségekhez mérten támogatják is a csoportokat.) Ilyen fontos rendezvény augusz­tus 17. és 20. között Budapesten a Mesterségek utcája. Megyénk idei bemutatkozóján lesznek olyan nép- művészeti ágak, amelyek eddig nem képviseltették itt magukat. Érdekes és új színfoltnak ígérkezik a Honfoglalás korát idéző fakéreg jurta, egy fegyverkovács, aki élőben mutatja be az ősi mesterség szak­mai fogásait, továbbá első alkalom­mal dolgozik majd egy csipkeverő. Ezeken túl a nagyközönség láthat fazekasokat, fajáték készítőt, tojás- fesfőt, fafaragókat, hímzőket, szövő­ket, fonókat, gyöngyfűzőt, baba il­letve csigatészta készítőt, lesznek farönkből faragott, valamint kézzel festett bútorok, faháncsból alakított használati eszközök, játszóház, stb. Szopkó Mária hangsúlyozta, hogy az augusztusi program meg­valósításához nagy segítséget adott B.-A.-Z. Megye Önkormányzata, a Nemzeti Kulturális Alap, az Orszá­gos Egyesületek Szövetsége és nem elhanyagolható a saját forrás. A Népművészeti Egyesület igyekszik vállalni a felmerülő költségeket, így a résztvevőknek csak minimális anyagi terhet kell vállalni. Finnek és Miskolc — Szakkör a Hermanban Miskolc (ÉM - NYZ) - A miskol­ci Herman Ottó Gimnázium­ban évek óta ápolják a finn-magyar kulturális kap­csolatot. A gyerekek így megis­merkedhetnek egy északi nép életével, szokásaival, irodalmá­val, zenéjével, ételeivel, de akár saját maguk is tapasztal­hatják egy-egy testvérlátoga­tás alkalmakor: hány tó is az „ezer tó”, hogyan is hangzik a hangjaiban-nyelvtanában ősi sajátságokat jobban megőrző finn nyelv, milyen íze van a mocsári hamvas szedernek vagy a rénszarvashúsnak.- Az egyetemen magyar-orosz- -finnugor szakot végeztem. 1988- ban kezdtem tanítani a Herman­ban, és akkor indítottam el a finn szakkört - mondja Kupcsik Sarol­ta. - A kéthetente tartott, másfél órás foglakozások nem finnül foly­tak, mert ez inkább egy országis­mereti, kultúratörténeti szakkör volt. Egyrésze épült a kötelező tan­anyagra, másrésze nem. A Kale­valával kapcsolatos információk nem voltak újak, de kiegészítették a kötelezően megtanultakat: ol­vastunk belőle részleteket, meg­beszéltük a történetét, létrejöttét. Volt, aki az egészet is végigolvas­ta. Ázonban hosszú kötelező ol­vasmányokat nem jelölhettem ki, mert a gyerekek így is eléggé megterheltek, de olvasgattunk részleteket Aleksis Kivi A hét testvér című regényéből, ami az első finn regény. Sillanpää írásait pedig azért tartottam fontosnak megismertetni, mert ő az egyetlen Nobel-díjas finn író. Voltak tematikus évek is: egy- egy év alatt áttekintették Finnor­szág földrajzát, tájegységenként, kiemelve a Magyarország városai­hoz is kapcsolódó testvérvároso­kat. Máskor pedig a szeptember­től júniusig tartó időszakra eső egyházi és állami ünnepeket, a hozzájuk tartozó népszokásokat és kulturális eseményeket nézték, hallgatták, olvasták. Levelet írtak például a télapónak a Rovaniemi város melletti Korva-tunturiba, Fül-hegyre. Karácsonykor elolvas­ták, hogyan zajlott a szokásos szalmában fürdés.- A szakkör legnagyobb esemé­nye a nagykövet és a kulturális at­tasé látogatása volt - emeli ki Sa­rolta a többi esemény közül ezt a rendezvényt. - Minden évben megtartják Magyarországon is de­cemberben a Finn Függetlenség Napjához kapcsolódó ünnepséget. ’90-ben Miskolcon, a Megyeháza dísztermében tartották. Akkor ar­ra gondoltam, hogy meghívom Risto Hyváinen nagykövetet és Ulla Hauhia-Nagy kulturális atta­sét egy szakköri foglalkozásra. Mind a gyerekek, mind a vendé­gek nagyon élvezték. Elolvastuk Kiss Dénes Kalastaja című versét, ami azért érdekes, mert kétnyel- ven írta, és játékosan utal a nyelv­rokonságra, a rokonszavakra. Kiemelkedő esemény volt még a Finn hét a magyar iskolákban nevű rendezvénysorozat is, ame­lyet kétévenként hirdetnek meg és Finnországban is van párja, Magyar hét a finn iskolákban címmel. Ez az alkalom lehetőség volt arra, hogy az egész iskola, nemcsak szakkörösök ismerked­hessenek a jellegzetességekkel. Voltak vetítések, amelyek Sarolta gyűjteményén és a nagykövetség­ről lehozatott filmeken alapultak. Hallgattak Sibelius műveket, kantelemuzsikát, különböző té­májú előadásokat. Volt plakátki­állítás és az egyik napon: finn éte­lek a menzán. A gimnáziumnak 5 éve testvér- iskolái kapcsolata van a Tampere melletti Ylöjárvi iskolájával. Leg­utóbb ’95 februáijában utaztak ki hermanosok a városba. Tíz na­pot töltöttek el családoknál lakva a finn „életben”.- Érdekes volt, ahogyan a gye­rekek a közös programokon lel­kendeztek egymásnak az élmé­nyeikről, amelyeket bekapcsolód­va a finn családi életbe szereztek- meséli tovább Sarolta. - Nagy öröm látni őket. Emellett persze más élményeim is vannak egy-egy utazás alkalmával, de ezek nem az újdonság erejével hatnak, mint a gyerekek esetében. Tízszer vol­tam Finnországban, és most már- az utóbbi négy alkalommal - úgy érzem: haza megyek. A U A nagykövet és a kulturális attasé látogatásakor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents