Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-13 / 189. szám

8 B Itthon 1996. Augusztus 13., Kedd Borsodi Portré Sportos polgármester Hejőkürt (ÉM - TM) - Varga Gyula először a sportban képviselte a falut, hat éve pedig polgármesterként.- Csáton születtem 1961-ben, de ízig-vérig hejőkürtinek vallom magam. Az alsó tagozatban itthon, Bulik taní­tó bácsi „keze alatt” tanultam meg nemcsak a betűvetést, hanem a spor­tolás szeretetét is. Felsőbe már Tisza- taijánba jártam, de ott is a sport, az atlétika, de leginkább a labdarúgás volt a kedvencem. Középiskolai tanul­mányaimat Debrecenben végeztem, de már ekkor játszottam a hejőkürti lab­darúgócsapatban. Kitanultam a mű­szerész szakmát és a Tiszai Kőolajipa­ri Vállalatnál kezdtem dolgozni. 1985- ben kötöttem házasságot Alattyáni An­nával és két szép gyermekkel dicseked­hetünk: Bernadett 1986-ban, Petra ’92- ben született. Hat évvel ezelőtt válasz­tottak meg a község polgármesterének és azóta tisztességgel igyekszem intéz­ni a község dolgait. A kevés pénzzel gazdálkodó önkormányzatok közé tar­tozunk. Mellettünk, közelünkben és tá­volunkban sincs munkahely. A rend­szerváltás után a téesz megbomlott, a bejáró dolgozóktól pedig mindenütt igyekeznek megválni. Mezőesáton épp­úgy, mint Tiszaújvárosban, de hát itt is meg kell élniük az embereknek. Azt szeretném, ha nem elköltözni, hanem maradni akarnának. A fiatalok is, akikre a jövő megalapozása, megha­tározása vár. Nemcsak a családjukért, hanem a mi kis falunkért is felelősek. Az önkormányzat ehhez próbál meg­adni minden segítséget. Támogatva a munkaképes korűakat, de a legkiseb­beket és az idősebbeket méginkább. Ezért építjük egy fedél alatt az idősek napközi otthonát és az óvodát. Össze­kapcsolva a múltat a remélt jobb jö­vendővel. Ezért szorgalmazom a helyi sportélet újjáélesztését is, mert az 1970-ben évtizedekre megszűnt. 1992- től ismét van sportegyesületünk, télen a sakk, az asztalitenisz, nyáron a lab­darúgás szenvedélyének hódolunk. A körzeti döntőben például nagyon szép eredményt ért el Kiss Andrea, Orosz Andrea és Kiss Csaba. Büszkék lehe­tünk fiatal versenyzőinkre. És az is nagy szerencsénk, hogy a falu életének felpezsdítésében a lakosság és a vállal­kozók támogatására is számíthatunk. Hétvégi Ügyeletek Térségünkben ORVOSOK Edelény: (szombat reggel héttől hétfőn reggel hét óráig) 24 órás ügyelet a Deák F. u. 6. sz. alatt. Te­lefon: 48/341-309. Kazincbarcika: felnóttügye- let a Városi Kórházban, a Május 1. u. 56. (péntek 17-től hétfőn reggel hét óráig), gyer­mekügyelet a Május 1. u. 13. szám alatt (szombat-vasár­nap 8 és 12 óra között), tele­fon: 48/311-411/322-es mel­lék. Fogászati ügyelet: a Vá­rosi Kórház épületében a Má­jus 1. u. 56. sz. alatt (szom­baton 8 és két óra között). Te­lefon: 48/311-411. Mezőesáton: a Hősök tere 33. sz. alatt tartanak ügye­letet szombaton reggel hét órától hétfőn reggel hét órá­ig. Telefon: 49/352-444. Mezőkövesden: a Mátyás király út 75. sz. alatti Kórház-Rendelőintézetben tartanak gyermek- és fel­nőttorvosi ügyeletet szomba­ton és vasárnap. Hívhatók a 49/414-411-es telefonon. Fo­gászati ügyelet csak szomba­ton van nyolctól két óráig a József Attila út 3. sz. alatti rendelőben. Telefon: 49/ 412-734. Ózdon pénteken este fél hét­től hétfőn reggel fél hétig van orvosi ügyelet a Nemzetőr u. 1/C. épületben. A felnőttorvo­si ügyeletet a 48/471-411, a gyermekorvosit a 48/472-300- as telefonszámon hívhatják. Putnok: felnőtt- és gyer­mekorvosi ügyelet a Kossuth u. 27. sz. alatt pénteken hét órától hétfőn reggel hét órá­ig van. A 48/430-205-ös tele­fonszámon hívhatók. Sajószentpéter: felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet a Kos­suth u. 200. sz. alatt, a 48/345-108-as telefonon. Tiszaújváros: gyermek- és felnőttorvosi ügyelet a Beth­len Gábor u. 23. sz. alatt pén­teken este öt órától hétfőn reggel nyolcig. Telefon: 49/341-900. GYÓGYSZERTÁRAK Edelény: István király útja 64-66. Telefon: 48/341-285. Kazincbarcika: ügyeletes az Egressy B. u. 3. sz alatti gyógyszertár, a 48/311-614-es telefonszámon hívhatók. Mezőcsát: a Hősök tere 32. sz. alatt. Telefonszámuk: 49/352-324. Mezőkövesd: a Szent Lász­ló tér 2. sz. alatti gyógyszer- tár tart ügyeletet. Telefonszá­muk: 49/311-254. Ózd: a Vasvár u. 54-60. sz. alatti gyógyszertár az ügye­letes, hívható a 48/472-580- as számon. Putnok: Andrássy u. 4. Te­lefon: 48/430-281. Sajószentpéter: Kossuth u. 218. Telefon: 48/345-101. Tiszaújváros: az orvosi rendelővel egy épületben, a Bethlen G. u. 23 sz. alatt. Te­lefonszámuk: 49/341-900. ÜGYELETES ÁLLATORVOSOK Kazincbarcikai kerület: Kovács Tibor, Szendró, Kos­suth u. 34. (48)460-106 Senánszky Andor, Boldva, István király u. 42. (60)481- 774 Ádám Antal, Ózd, Bolyki fő­út 83. (48)473-536 Ivancsó Tibor, Putnok, Erdé­lyi u. 38. (48)430-868 Miskolci kerület: Szemán János, Miskolc, Tam­pere lépcső 11. (46)363-160 Luskó László, Hejőpapi, Jó­kai u. 32. (49)351-307 Fehér József, Girincs, Rózsa F. u. 16. (49)355-430 Sándor Ernő, Megyaszó, Mo­noki u. 6. (47)350-077 Mezőkövesdi kerület: Szabón György, Mezőkövesd, Dózsa Gy. u. 25. (49)311-101 Kaáli Sándor, Szentistván, Rákóczi u. 5. (40)338-396 Cservenyák József, Mezőcsát, Dózsa Gy. u. 2. (49)352-541 Gyerekek honi rajzasztala Képaláírás: Jó eső után éled a természet Rajzolta: Palkó Szandra, 1. osztályos, Felsőtelekes Búcsú az egyszer volt faluban A derenkiek leszármazottai felelevenítik a hagyományokat Szögliget, Derenk (ÉM - M.L.) - Búcsúsok jár­tak augusztus 4-én Derenken, az 1943 óta nem létező észak-borsodi településen. Az egykori őslakosok leszármazottai ugyanis - ma már az emődi lengyel kisebbségi önkor­mányzat szervezésében - a ’90-es évek ele­jétől évről évre visszajárnak apáik földjére. mmmmmmwmmmmmmgmmmmrímmmmmmmm A szlovák határtól alig néhány száz méterre, az Aggteleki Nemzeti Park közepén fekvő De­Fotó: Méhes László renkre, a lengyel kisebbség által az 1700-as évek derekától lakott településre ma már csak a ha­gyomány emlékezik. Az erdő közepén álló, ki- dőlt-bedőlt falú épület egykor iskola volt. Nem messze attól azonban egy újonnan épült kápol­na: a derenkiek „maradéka” emeltette ’94-ben. Az elődök hagyományos, július utolsó vasárnap­jára eső búcsúját azóta ott tartják a Ládbese- nyőn, Büdöskútpusztán, Sajószentpéteren, Szín­ben, Emőd-Istvánmajorban, s kitudja, az ország hány más településéről oda zarándokló leszár­mazottak. Persze csak akkor, ha az időjárás engedi. Mert most vasárnap az eső bizony ismét „kiszorí­totta” a derenkieket az ősi főidről. A merészeb­bek gumicsizmát húztak, hogy a járhatatlanná vált út sártengerén át eljuthassanak nagyapá­ik, nagyanyáik sírjához, az ünnepséget - ami­nek máskor a kápolna környéki terület adott he­lyet - Szögligeten kellett megtartaniuk. A katolikus templomban celebrált búcsúi szentmisén a Szentírás szavai, „vándorok va­gyunk e Földön”, sajátos értelmet kaptak a ki­telepítettek számára. Ázonban az ősök hite, mint mindig, most is legyőzte a távolságokat. A búcsújárók a mise után a kultúrházban találkoztak ismét, hogy az emlékezet homályába vesző hagyományaikat, feledésre ítélt dalaikat felelevenítsék az unokák előtt. A fiatalok helyzete már más. Az emődi lengyel kisebbségi önkormányzat helyi segítséggel megszervezte számukra a len­gyel nyelv újratanulásának lehetőségét. Tárgyi emlékek az 53 évvel ezelőtt eltüntetett faluból alig maradtak. Csak annak dudása, hogy egykor ott éltek... _A Tartalomból Kakukk az időseknek A mezőcsáti városi gondozási központ­ban nem ritkák a kedves vendégek. A polgármester, az óvodások, az általá­nos és középiskolások mellett a mű­velődési otthon énekkara is köszöntöt­te már a lakókat. Mindnyájan azzal a szándékkal, hogy az idős emberek min­dennapjaiba egy Ms vidámságot vigye­nek, felidézzék életük, fiatalságuk leg­emlékezetesebb napjait. Most, a nyá­ri szünetben két Msgyerek kereste fel őket, hogy gitárral, dallal és mesével szórakoztassák a lakókat. (2. oldal) Lengyelek Bogácson A közelmúltban ismét hivatalos len­gyel vendégek jártak Bogácson. A kel­lemes fürdőjéről, csodálatos környeze­téről, népi hagyományairól elhíresedett községbe a lengyelországi testvértele­pülésről, Ogrodzieniecből érkezett 50 főnyi csoport. Azzal az eltökélt szán­dékkal, hogy tovább erősítsék a kul­turális területen és az idegenforgalom­ban már kiteljesedő kapcsolatot. Sőt! Kiterjesszék akár az üzleti életre is. Mert lengyel és magyar ezen a téren is lehet jó barát: (3. oldal) A csapat előre lép Hejőbába mindig híres volt neves spor­tolóiról. A lelkes fiatalokon túl annak is köszönhetően, hogy a település veze­tői mindig sportbarátok voltak. Nem is beszélve a .sportegyesületi vezetőkről, aMk nem hagyták nyugton a tanácsel­nököt, a téesz vezetését, a polgármes­tert mindaddig, amíg a lehetséges leg­több pénzt ki nem csikarták tőlük a sport támogatására. A hejőbábai sport­egyesület elnöke most Munkácsi János, aki ismét jó partnerre talált az önkor­mányzat vezetésében. (7. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents