Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-13 / 189. szám
ELETMOD Az Észak-Magyarország KEDDI MELLÉKLETE 1996. Augusztus 13. Zöld oldal Dcnevérbarátok Répáshuta (ÉM) - A Magyar Denevérkutatók Baráti Köre idén is megrendezte már-már hagyománnyá vált természetvédelmi gyermektáborát a 10-15 éves gyermekek számára. Az augusztus eleji tábor helyszíne - Pazsag és Geszt után - ezúttal Répáshuta volt. A fiatalok minden évben az ország legkülönbözőbb részeiről érkeznek: Szekszárdiból ugyanúgy, mint Budapestről, Igriciből vagy Kunszent- mártonból. Nem csekély a minden esztendőben visszatérők száma sem. S hogy minek köszönheti népszerűségét a tábor? A korábbi évekhez hasonlóan a répáshutai erdészház vendégei kirándulásokkal, játékos természetismereti vetélkedőkkel, madármegfigyeléssel, dene- yérészéssel töltötték az időt. Sok új ismeretet kapnak a tábor vezetőitől, akik között van denevérkutató, tanár, madarász, erdész és természetesen orvos is. A lelkes táborvezető csapat tagjai egyébként munkahelyi szabadságot vettek ki a tábor idejére, hobbiként végzik munkájukat. A tábor részvételi költsége így igen alacsony, gyakorlatilag csak az étkezésért kellett fizetni. A természet sze- retetére és védelmére nevelő tábor Jövőre ismét szeretnék megrendezni. Aki fel szeretné venni a kapcsolatot a Magyar Denevérkutatók Baráti Körével, a következő címeken teheti: MDBK Mesterszállás ^452, Szabadság út 13. Tel.: 56/376-899. Miskolci cím: Fülep Dániel Miskolc 3529, Középszer 84. 7/1 Tel.: 46/366-692. Varangy-akció Budapest (ÉM) - A Varangy Akci- °csoport működésének tíz éve alatt százmillió forintos eszmei értékben nientett meg védett kétéltűeket. Az e|múlt évben 35 fővárosi kisvizet Vizsgáltak - az idén jónéhány vidéki csoport is csatlakozik a kisvizes hálózathoz - ingyenes vízminőség jneghatározást végeztek rossz ta- Jajvizü falvakban, kiállításaikat eddig mintegy nyolcvanezer ember *átta. Idén is végeztek varangy- úientést, kisvíz felméréseket, terveik a börzsönyi szalamandra-völ- Syek vizsgálatát, vízkémiai mérőikre vállalkoznak, illetve októbernovemberben kétéltű és hüllő napokat szerveznek. A programok Szerkezete lehetővé teszi új tagok bekapcsolódását. Érdeklődni a kő- étkező címen lehet: Puky Miklós biológus, 1088 Budapest Rákóczi út II. emelet 205. Békatragédia Rács (MTI) - Húszezer béka szálfára a Bécs-Schwechat repülőtér íranzitterme volt bizonyára az utolsó állomás mielőtt a fazekakba derülnének. Az állatokat egy tori- no> kereskedőnek szánták. A szállíts során azonban a tartály károsodása miatt néhány béka idő előtt duehelte lelkét, amire felfigyelt az Dsztrak Állatvédő Egyesület. Az ál- atvédők elnöknője latba vetette Uünden erejét a húszezer békaélet Megmentéséért, és követelte, hogy Alsó-Ausztriában bocsássák szabadon azokat. Az ottani hatóságok Ózonban végül is megtagadták az engedélyt a békák szabadon enge- esére. A fő érv az volt, hogy a bé- ak tengeri békák, nem részei a ?*yi faunának, így annak egyen- 8ulyát felborulással fenyegetnék. Az ég madarai üldözve és áldva Nem mindenütt könnyű a templomokba betelepülő állatoknak Szászfái mementó Fotó: Boldogh Sándor Cserehát (ÉM - DK) - Van, ahol jó az együttműködés az egyházzal, van, ahol nem. Van, ahol örülnek, és büszkék rá, ha a gyöngybagoly megtelepszik a templomtoronyban, van, ahol nem. Jó és rossz példával egyaránt bőven találkozott Boldogh Sándor biológus hallgató, mikor a Putnoki-dombság, az Aggteleki-karszt és a Cserehát területén „nyomozott” a madarak (és a repülő emlősök) után.- Több, mint száz település közel százhúsz épületét vizsgáltam át - mondja Boldogh Sándor. - A munka fó célja az, hogy segítséget adjon azon védett és fokozottan védett állatfajok megőrzéséhez, amelyek épületekben - leginkább templomokban - élnek. Égy megalapozott védelmi program legelső lépése, hogy megtudjuk, hol és mennyi van a veszélyeztetett állatokból. Ezt követi a konkrét intézkedések sorozata, ami részünkről a templomok takarításából, fészekodúk kihelyezéséből, ismeretteijesztésből és a berepülőnyílások megnyitásából áll. Természetesen az utóbbira csak a papokkal történő egyeztetés után van lehetőségünk. A természetvédelmi hatóság felé persze kötelességük lenne jelezni a tervezett javításokat, átalakításokat, de sajnos vannak, akik nem hajlandók közreműködni ebben. És jönnek a példák: akadnak olyan helyek, ahol direkt bezárják a madarakat, mondván, hogy szemetelnek. Persze az is előfordul, hogy nem tudnak a bagoly megtelepedéséről, és így véletlenül „falazzák be”. A végeredmény ugyanaz: most is több helyen éhenpusztulva talált családokat a madarász. A legszomorúbb a szászfái eset - már csak azért is, mert nem az első alkalom -, ahol hét fióka pusztulását okozta az oda nem figyelés (vagy inkább a tudatos odafigyelés?). Egy másik helyen mikor a tetőt javították, ellopták a fiókákat. Persze, nagyon jópofák ezek a bolyhos madárkölykök, nagy örömet lehet velük szerezni egy kisgyereknek. De felesleges, mert a felnevelése egyáltalán nem könnyű... Ha pedig valaki azt gondolta, hogy mivel fokozottan védett faj, majd jól eladja, az is nagyot téved. Ót büntetik meg jól, ha rajtakapják, az eszmei értéket neki kell kifizetnie. Előfordult olyan helyzet is, hogy berácsozták a berepülőnyílást, de a hím bagoly nem hagyta cserben a családot, és a rácson át etette őket. Szerencsére ilyenkor megengedi a törvény a rács megbontását. Sőt - szintén a törvény szerint - az állat élettevékenységének zavarásáért is felelősségre vonható az „elkövető”. Viszont van olyan település is, ahol szórólapot készülnek csinálni, amelyben szerepelne, hogy nekik nemcsak műemlék templomuk van, de abban bagoly is. Büszkék rá, óvjak a madarat. Erre mái' csak azért is van okuk, mert a gyöngybagoly 10-15 pockot is összeszed egy nap, egy denevér pedig 1000- 1200 szúnyognak megfelelő rovart fog el ugyanennyi idő alatt. A felmérés során - amelyet a Magyar Madártani Egyesület 4. számú Gömör-Tornai Helyi Csoportja és a Magyar Denevérvédelmi Alapítvány végzett - összességében 27 helyen találkoztak költő gyöngybagollyal, három helyen pedig volt madár, de nem költött. Denevérek az épületek 45 százalékában fordulnak elő, de jelentősebb állományt csak 6-8 templomban találtak. _Zöld Praktikák M osás, vasalás A megengedett maximális ruhamennyiséggel mossunk (kevesebb ruhával majdnem ugyanannyi energiát és vizet igényel a gép, hacsak nincs benne résztöltetes program). Mosásnál részesítsük előnyben az alacsonyabb hőfokú programokat (például a 40 Cel- sius-fokosat). Érre a korszerű mosóporok lehetőséget adnak. Főzőprogramot csak valóban indokolt esetben használjunk. Ha van energiatakarékos program, akkor lehetőség szerint azt használjuk. Az energia- takarékos programokban alacsonyabb hőmérsékleten, de intenzívebb sulykolással (hosszabban tartó mosási idővel) mos a gép. Ez azért energiatakarékos, mert az energiafogyasztás kb. 90 százalékért felelős vízmelegítést csökkentjük a 10 százalékért felelős forgatási energia növelésével. Óvakodjunk a már nálunk is kapható elektromos szárítótól, amely nem szárítja meg jobban a ruhát, mint a szabad levegő, de kb. kétszer annyi energiát fogyaszt, mint a mosás... Ha van melegvíz-csatlakozási lehetőség, akkor meleg vizes gépet vegyünk, illetve a melegvizes programokat használjuk. Használjunk a ruha szennyezettségének, súlyának és a víz keménységének megfelelő mennyiségű mosószert. Használjunk vízlágyítót (Calgon, Csillag), amely meghosszabbítja a mosógép élettartamát és növeli a mosás hatékonyságát... A nagyon koszos és a kevésbe koszos ruhákat mossuk külön, a megfelelő intenzitású programmal. Az erősen szennyezett ruhákat mosás előtt áztassuk be. Fontos a mosógép kifolyó szűrőbetéteinek rendszeres (legalább 20 mosásonkénti) tisztítása. Vasalásnál a víz okozza nagy energia-felhasználást. Ha szépen teregetünk, nem kell any- nyit vasalni. Kerüljük a nagyon nedves ruhák vasalását. A hószabalyozót a vasalandó ruha anyagának megfelelő hőfokra állítsuk. Energiát takarítunk meg, ha a ruhákat vasalás előtt csoportosítjuk: először az alacsonyabb, majd a magasabb hőmérséklet igénylőket vasaljuk. A vasalót érdemes vasalási szünetekben a konnektorból kihúzni, ugyanis sok készülék a kapcsoló „0” állásán is fogyaszt. (Az ELÉG Energiahatékonysági Program tájékoztató füzetéből) Madárügyek Az év madara: a vörösbegy Miskolc (ÉM - DK) - A Magyar Madártani Egyesület majd’ tíz éve minden évben kiválaszt egy madárfajt, amelynek védelmére fokozott figyelmet fordít. Az idei év madara a vörösbegy lett. A vörösbegy nálunk vonuló madárnak számít, de mindig találkozunk áttelelő példányokkal. Ilyenkor két eset lehetséges. Az egyik szerint hazai költőállományunk tagjai, csak épp’ lusták voltak nekivágni a nagyvilágnak, a másik eset pedig az, hogy északabbról látogattak hozzánk az enyhébb télbe. Az eddigi tapasztalatok szerint a mi vörösbegyeink, ha rászánják magukat az útra, meg sem állnak legalább az olasz félszigetig, de ha kedvük tartja, hát Spanyolországba, vagy Észak-Af- rikába repülnek. A vörösbegy kisebb a verébnél, hegyes csűrű, vékony lábú madár. Az öregek homloka, fejoldala és melle élénk narancsvörös. Hátoldaluk egyszínű olívbarna. Kedves, bizalmas madarak, különösen Angliában, hiszen az angolok nemzeti madarukként védik őket. Még kísérletet is végeztek, azt vizsgálták, van-e a madaraknak tájszólásuk. Kiderült, hogy igen, hiszen a sussex-i vörösbegyek egészen másként mondják hogy „tik” vagy „csiii” mint a walesiek. Egyébként egyike a kora tavasz első énekeseinek. Viszonylag könnyű felismerni őket, de azért csalóka a dolog. Mert nem minden vörös begyű madár vörösbegy. Vörös begye van például a kerti rozsdafarkúnak, vagy a cigánycsuk hímjének is. Sűrű aljnövényzetű parkokban, erdőkben, kertekben, ligetekben él. Érdekes még tudni róla, hogy erdeinkben a legnagyobb kakukk-gazda, azaz őt „ajándékozza meg” a tudvalévőén szemtelen kakukk tojásaival. Már jó előre ki lesi a fészkeiket építő madárpárokat, és az alkalmas pillanatban beleejti a fészekbe a tojását. S hogy ez ne legyen annyira feltűnő, kidob egyet a vörösbegy tojásai közül. Aztán később a kis kakukk kilökdösi vörösbegy-fioka testvéréit. Túzokok veszélyben E világszerte veszélyeztetett madárfaj hazai állománya napjainkban alig haladja meg az ezret. Európa egyes országaiból, mint Lengyelország. Bulgaria, már teljesen eltűnt, sok helyen pedig már csak a kipusztulás szélére sodródott törpe populációk léteznek. Nem véletlen tehát, hogy a hazai természetvédelem félmillió forintos értékkel felruházva a legmagasabb védettségi kategóriába sorolta. De talán sokan nem tudják, miért is csökkent le az állomány, amikor már 1970-ben a vadászatát is beszüntették? A legnagyobb problémát az jelenti, hogy manapság madaraink jelentős hányada a füves puszták helyett olyan termesztett növényzetben fészkel, mint a lucerna, vagy a kalászosok. Itt az április végen kezdődő költési időszakban számos mező- gazdasági munka veszélyezteti a fészekaljakat. Ezen a helyzeten próbál segíteni a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület túzokvédelmi központja, melynek a Besenyőtelek közelében található Hotel Fauna ad otthont. A program egyik célja, hogy minél nagyobb szaporulat felnevelkedését segítse elő. Ez természetesen elképzelhetetlen az érintett területek tulajdonosainak, művelőinek segítsége nélkül. Mihez kezdhet az, aki túzokfészket talál? Nagyon fontos, hogy a fészek körül kaszálatlan, érintetlen növényzet maradjon, még álékor is, ha a fészek ennek a szélére esik. Egy 100x100 méteres ilyen terület már jó esélyt ad a sikeres költésre. A munkát lehetőleg távolabb kell folytat ni legalább egy óra hosszáig, hogy a tojó visszaülhessen a fészekre. Kérdésekkel és értesülésekkel a 60/386-566, 60/480-072, 36/441-953 telefonszámokon fordulhatnak a szakemberekhez.
