Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-13 / 189. szám

ELETMOD Az Észak-Magyarország KEDDI MELLÉKLETE 1996. Augusztus 13. Zöld oldal Dcnevérbarátok Répáshuta (ÉM) - A Magyar De­nevérkutatók Baráti Köre idén is megrendezte már-már hagyo­mánnyá vált természetvédelmi gyermektáborát a 10-15 éves gyer­mekek számára. Az augusztus eleji tábor helyszíne - Pazsag és Geszt után - ezúttal Répáshuta volt. A fi­atalok minden évben az ország leg­különbözőbb részeiről érkeznek: Szekszárdiból ugyanúgy, mint Bu­dapestről, Igriciből vagy Kunszent- mártonból. Nem csekély a minden esztendőben visszatérők száma sem. S hogy minek köszönheti nép­szerűségét a tábor? A korábbi évek­hez hasonlóan a répáshutai erdész­ház vendégei kirándulásokkal, já­tékos természetismereti vetélke­dőkkel, madármegfigyeléssel, dene- yérészéssel töltötték az időt. Sok új ismeretet kapnak a tábor vezetői­től, akik között van denevérkutató, tanár, madarász, erdész és termé­szetesen orvos is. A lelkes táborvezető csapat tagjai egyébként munkahelyi szabadsá­got vettek ki a tábor idejére, hobbi­ként végzik munkájukat. A tábor részvételi költsége így igen ala­csony, gyakorlatilag csak az étkezé­sért kellett fizetni. A természet sze- retetére és védelmére nevelő tábor Jövőre ismét szeretnék megrendez­ni. Aki fel szeretné venni a kapcso­latot a Magyar Denevérkutatók Baráti Körével, a következő címe­ken teheti: MDBK Mesterszállás ^452, Szabadság út 13. Tel.: 56/376-899. Miskolci cím: Fülep Dániel Miskolc 3529, Középszer 84. 7/1 Tel.: 46/366-692. Varangy-akció Budapest (ÉM) - A Varangy Akci- °csoport működésének tíz éve alatt százmillió forintos eszmei értékben nientett meg védett kétéltűeket. Az e|múlt évben 35 fővárosi kisvizet Vizsgáltak - az idén jónéhány vidé­ki csoport is csatlakozik a kisvizes hálózathoz - ingyenes vízminőség jneghatározást végeztek rossz ta- Jajvizü falvakban, kiállításaikat ed­dig mintegy nyolcvanezer ember *átta. Idén is végeztek varangy- úientést, kisvíz felméréseket, terve­ik a börzsönyi szalamandra-völ- Syek vizsgálatát, vízkémiai mérő­ikre vállalkoznak, illetve október­novemberben kétéltű és hüllő na­pokat szerveznek. A programok Szerkezete lehetővé teszi új tagok bekapcsolódását. Érdeklődni a kő- étkező címen lehet: Puky Miklós biológus, 1088 Budapest Rákóczi út II. emelet 205. Békatragédia Rács (MTI) - Húszezer béka szá­lfára a Bécs-Schwechat repülőtér íranzitterme volt bizonyára az utolsó állomás mielőtt a fazekakba derülnének. Az állatokat egy tori- no> kereskedőnek szánták. A szállí­ts során azonban a tartály károso­dása miatt néhány béka idő előtt duehelte lelkét, amire felfigyelt az Dsztrak Állatvédő Egyesület. Az ál- atvédők elnöknője latba vetette Uünden erejét a húszezer békaélet Megmentéséért, és követelte, hogy Alsó-Ausztriában bocsássák szaba­don azokat. Az ottani hatóságok Ózonban végül is megtagadták az engedélyt a békák szabadon enge- esére. A fő érv az volt, hogy a bé- ak tengeri békák, nem részei a ?*yi faunának, így annak egyen- 8ulyát felborulással fenyegetnék. Az ég madarai üldözve és áldva Nem mindenütt könnyű a templomokba betelepülő állatoknak Szászfái mementó Fotó: Boldogh Sándor Cserehát (ÉM - DK) - Van, ahol jó az együttműködés az egyház­zal, van, ahol nem. Van, ahol örülnek, és büszkék rá, ha a gyöngybagoly megtelepszik a templomtoronyban, van, ahol nem. Jó és rossz példával egya­ránt bőven találkozott Boldogh Sándor biológus hallgató, mi­kor a Putnoki-dombság, az Aggteleki-karszt és a Cserehát területén „nyomozott” a mada­rak (és a repülő emlősök) után.- Több, mint száz település közel százhúsz épületét vizsgáltam át - mondja Boldogh Sándor. - A mun­ka fó célja az, hogy segítséget adjon azon védett és fokozottan védett ál­latfajok megőrzéséhez, amelyek épületekben - leginkább templo­mokban - élnek. Égy megalapozott védelmi program legelső lépése, hogy megtudjuk, hol és mennyi van a veszélyeztetett állatokból. Ezt kö­veti a konkrét intézkedések soroza­ta, ami részünkről a templomok ta­karításából, fészekodúk kihelyezé­séből, ismeretteijesztésből és a be­repülőnyílások megnyitásából áll. Természetesen az utóbbira csak a papokkal történő egyeztetés után van lehetőségünk. A természetvé­delmi hatóság felé persze kötelessé­gük lenne jelezni a tervezett javítá­sokat, átalakításokat, de sajnos vannak, akik nem hajlandók közre­működni ebben. És jönnek a példák: akadnak olyan helyek, ahol direkt bezárják a madarakat, mondván, hogy sze­metelnek. Persze az is előfordul, hogy nem tudnak a bagoly megtele­pedéséről, és így véletlenül „falaz­zák be”. A végeredmény ugyanaz: most is több helyen éhenpusztulva talált családokat a madarász. A legszomorúbb a szászfái eset - már csak azért is, mert nem az első al­kalom -, ahol hét fióka pusztulását okozta az oda nem figyelés (vagy inkább a tudatos odafigyelés?). Egy másik helyen mikor a tetőt javították, ellopták a fiókákat. Per­sze, nagyon jópofák ezek a bolyhos madárkölykök, nagy örömet lehet velük szerezni egy kisgyereknek. De felesleges, mert a felnevelése egyáltalán nem könnyű... Ha pedig valaki azt gondolta, hogy mivel fo­kozottan védett faj, majd jól eladja, az is nagyot téved. Ót büntetik meg jól, ha rajtakapják, az eszmei érté­ket neki kell kifizetnie. Előfordult olyan helyzet is, hogy berácsozták a berepülőnyílást, de a hím bagoly nem hagyta cserben a családot, és a rácson át etette őket. Szerencsére ilyenkor megengedi a törvény a rács megbontását. Sőt - szintén a törvény szerint - az állat élettevékenységének zavarásáért is felelősségre vonható az „elkövető”. Viszont van olyan település is, ahol szórólapot készülnek csinálni, amelyben szerepelne, hogy nekik nemcsak műemlék templomuk van, de abban bagoly is. Büszkék rá, óvjak a madarat. Erre mái' csak azért is van okuk, mert a gyöngy­bagoly 10-15 pockot is összeszed egy nap, egy denevér pedig 1000- 1200 szúnyognak megfelelő rovart fog el ugyanennyi idő alatt. A felmérés során - amelyet a Magyar Madártani Egyesület 4. számú Gömör-Tornai Helyi Cso­portja és a Magyar Denevérvédel­mi Alapítvány végzett - összessé­gében 27 helyen találkoztak költő gyöngybagollyal, három helyen pe­dig volt madár, de nem költött. De­nevérek az épületek 45 százaléká­ban fordulnak elő, de jelentősebb állományt csak 6-8 templomban ta­láltak. _Zöld Praktikák M osás, vasalás A megengedett maximális ruhamennyiséggel mossunk (kevesebb ruhával majdnem ugyan­annyi energiát és vizet igényel a gép, hacsak nincs benne résztöltetes program). Mosásnál részesítsük előnyben az alacso­nyabb hőfokú programokat (például a 40 Cel- sius-fokosat). Érre a korszerű mosóporok le­hetőséget adnak. Főzőprogramot csak való­ban indokolt esetben használjunk. Ha van energiatakarékos program, akkor lehetőség szerint azt használjuk. Az energia- takarékos programokban alacsonyabb hőmér­sékleten, de intenzívebb sulykolással (hosszabban tartó mosási idővel) mos a gép. Ez azért energiatakarékos, mert az energiafo­gyasztás kb. 90 százalékért felelős vízmelegí­tést csökkentjük a 10 százalékért felelős for­gatási energia növelésével. Óvakodjunk a már nálunk is kapható elektromos szárítótól, amely nem szárítja meg jobban a ruhát, mint a szabad levegő, de kb. kétszer annyi energiát fogyaszt, mint a mosás... Ha van melegvíz-csatlakozási lehető­ség, akkor meleg vizes gépet vegyünk, illetve a melegvizes programokat használjuk. Használjunk a ruha szennyezettségé­nek, súlyának és a víz keménységének megfelelő mennyi­ségű mosószert. Használjunk vízlá­gyítót (Calgon, Csil­lag), amely meg­hosszabbítja a mo­sógép élettartamát és növeli a mosás hatékonyságát... A nagyon koszos és a kevés­be koszos ruhákat mossuk külön, a megfelelő intenzitású programmal. Az erősen szennye­zett ruhákat mosás előtt áztassuk be. Fontos a mosógép kifolyó szűrőbetétei­nek rendszeres (legalább 20 mosásonkénti) tisztítása. Vasalásnál a víz okozza nagy energia-felhasz­nálást. Ha szépen teregetünk, nem kell any- nyit vasalni. Kerüljük a nagyon nedves ruhák vasalását. A hószabalyozót a vasalandó ruha anyagának megfelelő hőfokra állítsuk. Ener­giát takarítunk meg, ha a ruhákat vasalás előtt csoportosítjuk: először az alacsonyabb, majd a magasabb hőmérséklet igénylőket va­saljuk. A vasalót érdemes vasalási szünetekben a konnektorból kihúzni, ugyanis sok készülék a kapcsoló „0” állásán is fogyaszt. (Az ELÉG Energiahatékonysági Program tájékoztató füzetéből) Madárügyek Az év madara: a vörösbegy Miskolc (ÉM - DK) - A Magyar Madártani Egyesület majd’ tíz éve minden évben ki­választ egy madárfajt, amelynek védelmére fokozott figyelmet fordít. Az idei év ma­dara a vörösbegy lett. A vörösbegy nálunk vo­nuló madárnak számít, de mindig találkozunk áttelelő példányokkal. Ilyenkor két eset lehet­séges. Az egyik szerint hazai költőállományunk tagjai, csak épp’ lusták voltak nekivágni a nagyvilágnak, a másik eset pedig az, hogy észa­kabbról látogattak hoz­zánk az enyhébb télbe. Az eddigi tapasztalatok szerint a mi vörösbegye­ink, ha rászánják magu­kat az útra, meg sem állnak legalább az olasz félszigetig, de ha kedvük tartja, hát Spanyolor­szágba, vagy Észak-Af- rikába repülnek. A vörösbegy kisebb a verébnél, hegyes csűrű, vékony lábú madár. Az öregek homloka, fejolda­la és melle élénk na­rancsvörös. Hátoldaluk egyszínű olívbarna. Kedves, bizalmas mada­rak, különösen Angliá­ban, hiszen az angolok nemzeti madarukként védik őket. Még kísérle­tet is végeztek, azt vizs­gálták, van-e a mada­raknak tájszólásuk. Ki­derült, hogy igen, hiszen a sussex-i vörösbegyek egészen másként mond­ják hogy „tik” vagy „csiii” mint a walesiek. Egyébként egyike a kora tavasz első énekeseinek. Viszonylag könnyű felismerni őket, de azért csalóka a dolog. Mert nem minden vörös begyű madár vörösbegy. Vörös begye van például a kerti rozsdafarkúnak, vagy a cigánycsuk hímjének is. Sűrű aljnövényzetű par­kokban, erdőkben, ker­tekben, ligetekben él. Ér­dekes még tudni róla, hogy erdeinkben a legna­gyobb kakukk-gazda, azaz őt „ajándékozza meg” a tudvalévőén szemtelen kakukk tojá­saival. Már jó előre ki lesi a fészkeiket építő madár­párokat, és az alkalmas pillanatban beleejti a fé­szekbe a tojását. S hogy ez ne legyen annyira fel­tűnő, kidob egyet a vö­rösbegy tojásai közül. Az­tán később a kis kakukk kilökdösi vörösbegy-fioka testvéréit. Túzokok veszélyben E világszerte veszélyeztetett madárfaj hazai állománya napjainkban alig ha­ladja meg az ezret. Európa egyes or­szágaiból, mint Lengyelország. Bulga­ria, már teljesen eltűnt, sok helyen pe­dig már csak a kipusztulás szélére sodródott törpe populációk léteznek. Nem véletlen tehát, hogy a hazai ter­mészetvédelem félmillió forintos ér­tékkel felruházva a legmagasabb vé­dettségi kategóriába sorolta. De talán sokan nem tudják, miért is csökkent le az állomány, amikor már 1970-ben a vadászatát is beszün­tették? A legnagyobb problémát az jelenti, hogy manapság madara­ink jelentős hányada a füves puszták helyett olyan termesztett nö­vényzetben fészkel, mint a lucerna, vagy a kalá­szosok. Itt az április vé­gen kezdődő költési idő­szakban számos mező- gazdasági munka veszé­lyezteti a fészekaljakat. Ezen a helyzeten pró­bál segíteni a Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület túzokvédelmi központja, melynek a Besenyőtelek közelében található Ho­tel Fauna ad otthont. A program egyik célja, hogy minél nagyobb sza­porulat felnevelkedését segítse elő. Ez természe­tesen elképzelhetetlen az érintett területek tu­lajdonosainak, művelői­nek segítsége nélkül. Mihez kezdhet az, aki túzokfészket talál? Nagyon fontos, hogy a fészek körül kaszálatlan, érintetlen növény­zet maradjon, még álékor is, ha a fé­szek ennek a szélére esik. Egy 100x100 méteres ilyen terület már jó esélyt ad a sikeres költésre. A munkát lehetőleg távolabb kell folytat ni lega­lább egy óra hosszáig, hogy a tojó visszaülhessen a fészekre. Kérdésekkel és értesülésekkel a 60/386-566, 60/480-072, 36/441-953 telefonszámokon fordulhatnak a szakemberekhez.

Next

/
Thumbnails
Contents