Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-08 / 185. szám
4 ÉSZAKrMagyarország Helyi Hírek 1996, Augusztus 8., Csütörtök A szikszói városháza híreiből Szikszó (ÉM - BGY) - Megoszlanak a vélemények arról, hogy egy hatalmas betonmonstrummal elzárták a Miskolci utcában a 3. főút és a Butik-sor közötti szakaszt. Bár közlekedési szempontból eddig sem volt tanácsos ezt a feljárót - mely az Élelmiszerbolt, a Madonna-butik és a Videotéka előtt található - igénybe venni, de a gyermekkocsit tolók és a kerékpárral közlekedők előszeretettel használták a buszmegállóhoz vezető út lerövidítése miatt. Mostantól kezdve nem adatik meg nekik ez a lehetőség, mivel az ott éktelenkedő több mázsás kőtömb útjukat állja. Esztétikai szempontból mindenesetre nem illik bele a városképbe — vélekednek sokan. Iskolakomplexum A szikszó Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola tanulóinak létszáma immáron elérte az 1200 főt. Az általános iskola első osztályába beiratkozottak száma 84, akik a hamarosan kezdődő új tanévben négy osztályban kezdhetik meg tanulmányaikat. A felsőtagozatosok ötödik osztályában az iskola vezetése emelt szintű nyelvoktatást indít angolból. Új szakok indulnak A gimnáziumi tagozaton a hatosztályos képzésre 26 diákot vettek fel. A négyosztályos képzésre pedig 32 tanuló iratkozott be. Érettségi után nappali tagozaton öt évfolyam indul számítástechnikai szoftver üzemelető, valamint marketing és reklám ügyintéző szakokon. A szikszói oktatási komplexumban a jövőben is folytatódik a hagyományos levelező képzés. Encsi riasztóközpont A szikszóiak is csatlakozhatnak az Encsi Rendőrkapitányság most létesítendő riasztóközpontjához. Az abaúji rendőrkapitánysággal a jelenlegi telefonvonalakon keresztül kapcsolják majd össze a védendő intézményeket, lakóházakat, vállalkozásokat. A telepítő és az üzemeltető miskolci Quali-Top Kft. szakemberei ezekben a napokban felkeresik a Szikszón élőket az üzletkötés reményében. A telepítés 50-80 ezer forintba kerül. A havi előfizetési díj magánszemélyek részére 2500, cégeknek 3000, pénzintézeteknek 6000 forint. Baráti találkozó a szepességiekkel A szikszói önkormányzati képviselő-testület meghívására július 26-án a szlovákiai Szepes- ségből vállalkozók, polgármesterek jártak Szikszón, ahol megtekintették az abaúji város nevezetességeit, létesítményeit. Szepesolaszi és Igló képviselői elsősorban az idegenforgalmi fejlesztésekben látnak lehetőséget az együttműködésre. De a mezőgazdasági vállalkozások, üzemek kapcsolata is szorosabbra fűzhető. Ez a kapcsolatfelvétel egyébként már régóta dédelgetett álma a két régió vezetőinek. Program a Betháni-kertben Kőbányai sörfesztivált rendeznek augusztus 19-20-án Szikszón, a Betháni-kertben. A két nap során a szervezők nagyszabású és tartalmas programokról gondoskodtak. Augusztus 19- én, délután két órakor néptáncbemutatóval veszi kezdetét a rendezvénysorozat. Színre lép a Royal-Vox együttes, valamint Szűcs Judith és Homonyik Sándor is. Augusztus 20- án nem maradhat el az ilyenkor szokásos mazsoret-gála sem, de lesz kaszkadőr és légi show, valamint Kovács Kati is itt koncertezik Koncz Tibor kíséretében. Természetesen a résztvevők jól szórakozhatnak majd a hagyományos sörivó versenyen és végül a tűzijátékon. A Petőfi Sándor Művelődési Ház szervezésében augusztus 19-én és 20-án, mindkét napon délután háromtól este nyolc óráig múlt század végi, századeleji, illetve ma élő festők alkotásaiból nyílik tárlat. A honatya helyett fogad Szerencs (ÉM) - Szabó György, a B.-A.-Z. megyei 11. számú választókörzet országgyűlési képviselőjének személyes megbízottjaként Nyitrai Tibor önkormányzati képviselő csütörtökön délután 2-tól fogadóórát tart a szerencsi MSZP-irodában (a Kossuth utca 4. számú ház I. emeletén). Dobra verik Ózd vagyonát A város az aranytartalékát nem szeretné elkótyavetyélni Ózd (EM - BTGY) - Az ózdi képviselő-testület a közelmúltban véglegesítette az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó rendeletét. A határozat „finomítását” az tette szükségessé, hogy a független megyei szakértő szervezet által megállapított áron az ózdi ingatlanok iránt nem, illetve alig mutatkozott kereslet. Az árak mérséklése viszont meglódította az ózdi ingatlanpiacot. Főként a garázsok iránt lendült fel a kereslet, melynek bizonysága, hogy a 150 gépkocsitárolóból idén június 20-ig 120 darabot értékesítettek. A különböző kedvezmények hatására megnyílt az ózdi kisvállalkozók pénztárcája is: többségük a bérleti, illetve tulajdonjog megvásárlása mellett döntött. A vagyon hasznosításából származó bevételeket alapvetően két célra fordította az ózdi önkormányzat. Egyrészt ebből teremtette elő a gázprogram finanszírozásához szükséges fedezetet, másrészt ebből finanszírozta a költségvetés azon kiadásait, melyek elmaradása a városi intézmények működését veszélyeztette volna. A város képviselő-testülete azonban ügyelt arra, hogy eme tranzakciók közben ne élje fel jövendőjének zálogát. Ezért az első körben főleg azon ingatlanokat „verte dobra”, melyek alig-alig termeltek bevételt, illetve azokat, melyek (mint például a külterületi földingatlanok) jóformán nem képviseltek valódi forgalmi értéket. Az önkormányzat ezzel egyidejűleg szabadulni szeretett volna azoktól a leromlott állagú lakóingatlanoktól is, melyek felújítása tetemes összegbe kerülne, ráadásul „gazdáik” jelentős közműtartozást, illetve lakbérhátralékot is felhalmoztak. Ezekre az épületekre azonban - érthető módon - még potom áron sem mutatkozott kereslet. Az önkormányzati vagyon döntő része különben korlátozottan forgalomképes, hiszen jórészt közoktatási, művelődési, szociális intézményekből, illetve a közszolgáltatást ellátó cégek vagyonából tevődik össze. Az igazi „aranytartalékot” egyrészt a gázprogram során létrehozott mintegy 100 millió forintos saját vagyon, valamint a 100 milliós ÉMÁSZ-, illetve a 30-110 millió közötti értékre becsült Tigáz-részvény képezi. Ezen vagyonrészek értékesítését azonban nem tervezi az önkormányzat. Elkótyavetyélésük esetén ugyanis hitelképtelenné válna, s végleg elvesztené az esélyét arra, hogy külső erőforrások bevonásával ugyan, de rendezze költségvetési gondjait. Csere a kempingért Mezőkövesd (ÉM - CSKA) ~ Szeptemberben terjesztik a városatyák elé annak a társaságnak az alapító okiratát, amelynek feladata a város és az Áfész közös tulajdonának rendezése lesz. Az Áfészszel közös korlátolt felelősségű társaság létrehozásáról legutóbbi ülésén döntött Mezőkövesd képviselő-testülete. Herkely György polgármester érdeklődésünkre elmondta: a közös tulajdon sorsát hivatott rendezni a kft. A városatyák már korábban döntöttek arról, hogy a huszonhét millió forintot érő Autóskempin- gért cserébe mit adnak a szövetkezetnek. A megegyezésre azért volt szükség, mert a kemping földterülete az ön- kormányzaté, viszont a felépítmények nem. A város pedig - a hivatal idegenforgalmi koncepciójának megfelelően - a Zsóry fürdőhöz szeretné kapcsolni a kemping működését is. A kempingért cserébe az önkormányzat a kft-n belül több vegyes- és két saját tulajdonban lévő ingatlan tulajdonjogát adja át a szövetkezetnek. A városnak a kemping tulajdonjoga a fontos, hiszen ennek megszerzésével egy kézbe kerül az idegenforgalom a városban, s utána - mondta a polgármester - mar az önkormányzat felelőssége, hogy ezt kellőképpen kihasználja. Egy bevezetett üzletet vesznek majd át, s a szolgáltatás színvonalának emelését, bővítését szeretnék elérni a tulajdonosváltással. A terveik között szerepel a Zsóry fürdő és a kemping működésének több formában való összekötése, például a kempingezők fürdóje- gyet kaphatnának szolgáltatásként. Természetesen a várható nyereségen mellett fontos még 3 városnak az is, hogy az idegenforgalmat minél jobban megerősítse térségben. Tűzkakas bajnokság Ózd (ÉM) - Tűzkakas Országos Strandfoci Bajnokság döntőjét tartották augusztus 3-án és 4-én a paksi strandon. A versenyt a paksi tűzoltóság és helyi vállalkozók első ízben rendezték meg, a selejtezők nyár elején kezdődtek. Az induló 56 tűzoltócsapatból 24 került az országos döntőbe, ahol az ózdi tűzoltók nyerték el a vándorkupát, amelyet egy évig birtokolhatnak. Muzsikáló városházi udvar Felújítják a miskolci városháza úgynevezett hármas udvarát: díszkőburkolattal cserélik fel az eddigi töredezett betont. A tervezők elképzelései szerint kisebb koncertek, zenés programok megrendezésére is alkalmassá válik a hangulatos környezet. Fotó: Bujdos Tibor Egy hét után: Indulatok az első ajtóban Miskolc (ÉM) - Az utasoknak is lennének javaslataik az MVK Rt. új jegyellenőrzési rendszerével kapcsolatban. Aki haragosabb, azt kívánja, hogy az első ajtós szisztéma kitalálóját is a tömegközlekedésben utaztassák. Az e rendszert gyámolító olvasónk véleménye szerint pedig meg kellene előzni a balesetveszélyes helyzetek kialakulását. „Idén július 28-án egy budapesti egészségügyi csoporttal érkeztünk Miskolcra mint nyugdíjasok. Két nap múlva úgy döntöttünk, hogy megnézzük Lillafüredet és környékét. Délelőtt 11 óra 40-kor a következő jelenetet voltunk kénytelenek végignézni és hallgatni. Beteg, sánta, középkorú nő szaladt a 202-es számú villamos után, hogy elérje a Győri kapui megállóba érkező szerelvényt. Bérletét magasra tartva próbálta a villamosvezetőt megnyugtatni arról, hogy érvényes igazolványnyal utazik. így tehát csak a hátsó ajtón tudott felszállni. Amikor ezt a villamosvezető meglátta, sértegető hangon felszólította, hogy az a nő azonnal szálljon le, mivel nem az első ajtónál szállt fel, és nem mutatta be a bérletét. Az illető közben a villamos belsejében próbálta megközelíteni a vezetőt, aki nyomdafestéket nem tűrő hangon közölte: nem indul tovább, amíg a nő le nem száll. Mivel az utasnak - akinek valóban érvényes utazási engedélye volt - továbbra is keresetlen szavakban volt része, megszégyenülve, sírva kapott helyet a villamoson. Hogyan hatalmazhatják fel az ilyesmire egy közlekedési vállalat kocsivezetőjét? Nincsenek kioktatva az alkalmazottak arra, hogy az utasok becsületébe ne gázoljanak bele? Még szerencse, ha a Miskolci Városi Közlekedési Rt. nem ad gumibotot a dolgozóinak, hogy leverjék a villamosról a nekik nem tetsző utasokat. Amikor a diósgyőri villamos végállomásához érkeztünk, úgy gondoltam felírom a villamos számát, mivel 73 éves koromra való tekintettel nem avatkozhattam volna bele a fent említett dologba. Ekkor megtámadott az az utas, aki menet közben a vezetővel beszélgetett és a következőket mondta - idézem -: mit akarsz te vén sz...., úgy a pofádba vágok, hogy itt maradsz. Én akkor azt feleltem: Uram, magának semmi köze nincsen ahhoz, hogy én felírom a kocsi számát. Erre ő, hogy ne volna már közöm, hiszen kollégák vagyunk. Ha a járókelők nem védenek meg, talán most nem írnám a lapnak e levelet...” (Név a szerkesztőségben) * Nagy Judit miskolci olvasónk azon kevesek közé tartozik - fogalmazta meg véleményét telefonon -, akik egyetértenek az első ajtón való felszállással. Tizenhét éve jár főleg a 12-es és a 22-es busz vonalán, s bizony gyakran tapasztalja, hogy a bliccelők sza- tyorjában márkás sörök lapulnak, jegyre mégsem „futja” nekik. A korlátozással való egyetértésének egyetlen kitétele, hogy az így befolyt plusz pénzt új közlekedési eszközök vásárlására fordítsa az MVK RT. Az új rendszerrel kapcsolatban egyetlen kifogása merült fel, nevezetesen, hogy az egyébként nagy számban udvarias sofőrök nemigen használják a többi ajtónál való felszállási lehetőséget jelző nyilat. Ez gyakran vezet kavarodáshoz, kapkodáshoz az utasok között, amely valóban balesetveszélyes helyzeteket teremthet. Ha már egyszer felszerelték, a nyíl legyen szentírás - véli. „Helyesnek és jónak tartom az első ajtón történő felszállást addig, amíg az nem balesetveszélyes. De ha csúcsidőben a Tiszai Pályaudvartól induló busz vezetője a körülbelül 30 utast csak az első ajtón engedi felszállni, ehhez már van hozzáfűzni valóm. Például: Az indulási idő 2-3 perccel eltolódik; a soron következő megállókban a gépkocsivezető a másodpercek töredéke alatt nyitja és záija az ajtót, mert a menetidőt tartani kell; megállótól megállóig egymásnak dőlnek a gépjárműben álló utasok a hirtelen bevett kanyarokban. Találkoztam olyan gépjármű- vezetővel - főleg az esti órákban - aki elveszi a 60 forintot, de azt mondja: nem tud adni jegyet. A kezdet kezdetén megesett, hogy lebirkázták az utasokat, mondván: majd így megtanulják, hogy melyik ajtón lehet fel- és le- szállni. Ezt a kioktatást főleg az esti- és kora reggeli járatokon kaptuk meg a 31-es őszes, kissé borostás sofőrjétől. Jó hallani, hogy kevesebb a bliccelő, több pénz folyik be a cég részére, de rólunk utasokról és a gépkocsivezetőről se feledkezzen meg a MVK Rt vezetése. A gépjárművezető kapjon legalább 5 perccel hosszabb menetidőt. Az utas merje biztonságban érezni magát, ha járművön közlekedik még akkor is, ha nincs utasbiztosítása. Az ellenőrnek pedig legyen egy főnöke, aki odafigyel az ő „elnéző munkájára is, és legyen egy alapfokú végzettsége, tudjon viselkedni az intézkedés során, mert nem a ruha teszi az embert emberré. G. T. M. * ,A bérlet és a jegyek árát már az égig emelték és ezért a pénzért a „szerencsétlen” utazó még törje, tapossa egymást a felszálláskor. És ha netán cipel magával 10-20 kilóra tehető cuccot, káromkodjon, hogy miként tud az első ajtón felszállni, ott, ahová összezsúfolják az embereket, a kisgyerekkel utazó anyákat. Mindig utáltam a talpnyaló embert és a cikkükben megszólaltatott gépkocsivezető is ebbe a kategóriába való. De miért nem szólaltatják meg az utazót, aki szenvedő alanya az eseménynek? Miért nem utaztatják azt az urat, aki ezt a gyalázatos marhaságot kitalálta? Öt kellene naponta többször, akár az esőszakadásban oda állítani az első ajtóhoz, hogy a saját bőrén tapasztalja a bölcs találmányát - amiért talán még kitüntetést is kapott. Ha pedig azért ókumlálta ki a dolgot, mert haragszik a tömegekre, hát akkor keressen magának olyan munkahelyet, ahol még emberekkel sem találkozik. Állítsanak be ellenőrt, vagy jegykezelőt mint volt valaha, hisz a „bliccelők” elcsípése révén megtérülne az ezzel járó kiadás. A járműveken pedig nyissanak végig ajtót.” (Név a szerkesztőségben)