Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-07 / 184. szám

1996. Augusztus 7.« Szerda Gazdaság ÉS ZAKr Magyarország 9 Az unió elvárása: adósságcsökkentés Budapest (MTI) - Az Európai Unió részéről nincs olyan különle­ges gazdaságpolitikai elvárás Ma­gyarországgal szemben, amelyet a csatlakozás kényszerítene ki, és °lyan sincs közöttük, amelyet ne követelne meg egyébként is a mo­dernizáció - mondta Tétényi Ta- wás, a Pénzügyminisztérium he­lyettes államtitkára kedden, az EU-kérdőívekről tartott sajtótájé­koztatón. Szerinte Magyarország a aiaastricbti kritériumoknak a csat­lakozás idején vélhetően még nem tud tételesen megfelelni, a gazda­ság növekedési pályára állítása azonban biztosítható. A két legfon­tosabb elvárás az államadósság és az infláció mérséklése. Az utóbbi ’dobén Magyarországon folyamato­san csökken a belső államadósság, es a csatlakozás idején mértéke az elvárásoknak megfelelően a GDP 60 százaléka alá süllyedhet. A két­számjegyű inflációval Magyaror­szág legkorábban az évezred végén szakíthat, és így vélhetően a teljes jogú tagság mellett is csak egy át­meneti időt követően csatlakozhat a monetáris unióhoz. Vegyes vállalattal keletre Budapest (MTI) — Az Európai Unió cégeivel csak legális társasá­gok képesek felvenni a versenyt - hangoztatta Szűcs György, az Ipar­testületek Országos Szövetségének elnöke kedden azon a sajtótájékoz- tetón, amelyen az októberben Bajo­rországban megrendezésre kerülő bajor-magyar üzletember-találko­zóról szóltak a szervezők. A talál­kozó célja, hogy vegyes vállalatokat alakítsanak a német és magyar Partnerek, főként a Független Álla­mok Közösségének piacain való részvételre. A cégek a pénzügyi for­rások megteremtése érdekében az Európai Unió Phare-programjának keretében működő JOPP-program segítségét is igénybe vehetik. Ebből a forrásból az idén még mintegy 10-15 millió ECU-t szerezhetnének magyarországi vegyes vállalatok - véli az IPOSZ. Visszaesett a fellendülés Budapest (MTI) - Ötven százalék alá csökkent júliusban a feldolgozó- jPar gazdasági fellendülését jelző mdex. Értéke 48,5 százalék lett, ami azt jelzi, hogy az elmúlt hónap­ban a gazdaságban nem érvénye­sültek konjunkturális hatások. A havonta számított index idén eddig csak januárban mutatott dekon­junktúrát - tájékoztatta a Magyar logisztikai, Beszerzési és Készlete­zte Társaság az MTI-t. A megkérdezett 110 feldolgozó-ipa- ri vállalat a mostani visszaesést a jjyári szabadságolásokkal, szezoná- üs hatásokkal magyarázza és egyre Jobbén számolnak be a kereslet clénküléséről. A válaszadó vállalatok harmadánál Uott a termelés volumene és a ren- uelésállomány, ugyanennyinél ?z°nban csökkenésről számoltak be- Júniusban és júliusban hónap­tel hónapra nőtt a beszerzési árak emelkedését jelző gazdálkodók szá­ma: egyre többen érzékelik havi be­vérzéseik során az infláció és a fo- tentleértékelés hatását. Eredményes félévet '"árt a Mezőbank Budapest (MTI) - A Mezőbank Rt. első hat hónapban 461 millió fo­telt nyereséget ért el, s így a pén- jntézet saját tőkéje 3,9 milliárd fo­telt fölé emelkedett - tájékoztatta rbán Péter, a Mezőbank igazgató­ja kedden az MTI-t. keménye szerint az adatok rá­moltak a korábban sokak által i. tételezett bizalomvesztésre. Ezt ’zonyítja egyebek között az is, °gy a lakosság és a gazdálkodó ^tervezetek részére kínált betét­jegy-konstrukciók iránt jelentős °jt az érdeklődés. A betétjegy és ^ takarékbetét állomány június , 36.6 milliárd forintos összege y* mint 10 milliárd forintos nö- foii . t mutat az év eleje óta. A n lja.uuozott likviditási tartalék­uk köszönhető, hogy május vé- u pénzintézet eleget tett kon- vciális hiteltörlesztési kötele- tettségének. Sörben is igazságot kívánnak A gyártók diszkriminatívnak tartják a termék adótartalmát Fotók: Farkas Maya Bocs (ÉM - M.L.) - A hazai sör- fogyasztás - a legnagyobb gyártók ’90-es évekbeli privati­zációja óta - 20 százalékkal esett, vissza az elmúlt öt évben. Ennek okát a vállalatok nem a kereslet hiányában, hanem el­sősorban a terméket sújtó mél­tánytalanul magas kettős adó­ban látják. A cégek hatékony­ságát az eddig elért költségkí­mélő termeléssel tovább nem lehet fokozni - véli Vári Fe­renc, a Borsodi Sörgyár Rt. gazdasági igazgatója. Amennyiben a diszkriminatív adópolitika tovább folytatódik, elképzelhetőnek tartja, hogy a cégek a gyártókapacitás visszafogására, ezzel egy idő­ben munkahelyek megszünte­tésére kényszerülnek.- Míg a nemzeti italnak tartott bor- bár a sörgyártók „helyettesítő” terméknek tartják - nem tartozik a jövedéki törvény hatálya alá (fo­gyasztási adótartalma 11 száza­lék), a sört, mint alkoholtartalmú élvezeti cikket jelenleg kétféle mó­don is megadóztatják. A nettó ter­melői ár 15 százalékát kitevő adót „kiegészíti” egy, a hektoliterenként fizetendő 2020 forint fix adó is. En­nek mértéke három évvel ezelőtt még csak 760 forint volt. Mindezek mellett a boltokba kerülő termék árában a fogyasztónak az általános forgalmi adót is meg kell fizetnie - fogalmazza meg Vári Ferenc, a Borsodi Sörgyár Rt. gazdasági igaz­gatója a sörgyártók legfőbb sérel­mét. Majd előveszi számológépét és kiszámolja: egy üvegnyi Borsodi vi­lágos - amelynek kiskereskedelmi ára pillanatnyilag 38,90 - előállítá­sa (10 százalékot körüli termelői haszon mellett) 25 forint, míg az erre rárakódó adóteher 13,90. A sörgyártók ez utóbbi alapján fizet­hettek be tavaly Inintegy 16 milli- árdot adóként a központi költségve­tésbe. A sörgyártásban világbiroda­lomnak számító multinacionális vállalatcsoportok magyar érdekelt­ségi köreibe tartozó hét legnagyobb magyar sörgyár érdekképviselete, a Magyar Sörgyártók Szövetsége nemrégiben „harcot” hirdetett a sö­Drága folyékony kenyér... ripar bevételeinek megtartása, ezek mellett kapacitásaik kihasz­nálása, piacvesztésük megállítása érdekében. A devizában befektető tulajdonosok ugyanis - akik a ’90- es évek elején világviszonylatban is tekintélyes, fejenként 100 litert is elérő hazai fogyasztásra építettek - ma beruházásaik megtérülését vár­nák a magyarországi menedzs­menttől. A „sörigazság” azonban az, hogy míg a gyártás és a termé­kek minősége világszínvonalú lett, egyre kevesebb fogy a sörből. Jelen­leg 77 litert iszunk meg egy évben.- A sörfogyasztás stagnálása, il­letve csökkenése egyébként világ- tendencia. A gyártók ezért speciális technológiával készült, limonádé és gyümölcs ízesítésű, vagy éppen bú­za alapanyagú termékekkel szeret­nék újra meghódítani a fogyasztót - utal alig néhány hónapja beveze­tett új termékükre a gazdasági igazgatója. Ezek a vevőszerző kí­sérletek azonban úgy tűnik, még­sem elegendőek ahhoz, hogy a fo­gyasztás visszaeséséből adódó kie­séseket behozhassák. Mint megtudjuk, Magyarország második legnagyobb sörgyára, a pi­ac 26,5-27 százalékát magáénak tudó Borsodi az elmúlt évek milli- árdokra rágó fejlesztései, az orszá­gos kereskedelmi hálózat kiépítése, a nyugati mintán alapuló termelés- irányítás ellenére az elmúlt évhez képest 4,5 százalékkal kevesebb sört tudott eladni. A racionalizálások következté­ben ’91-től mintegy 400 munkástól kellett megválniuk, de mint az igazgató állítja: a belga tulajdonos Interbrew a hatékonysági követel­ményekből nem tesz engedménye­ket a menedzsmentnek. Ennek megfelelően a gyár nyereséges is, ám a jelenleginél költségkímélőb­ben már nem tudják megszervezni a munkát. Az ebben rejlő tartalé­kok elfogytak.- Ha a jelenlegi adópolitika to­vább folytatódik, és a sörben meg­jelenő adótartalom az inflációval arányosan tovább nő, annak drasz­tikus következményei lehetnek - ért egyet Vári Ferenc érdekképvi­seletük elnökének azon kijelentésé­vel, amely munkahelyek megszű­nését helyezte kilátásba a hazai sö­riparban. Példaként említi a nagy- kanizsai és a pécsi sörgyárakat, ahol a termelési kapacitást már most „tartalékra” állították. Ennek közgazdasági oldalán pedig az jele­nik meg, hogy a kihasználatlanság­gal arányosan a fajlagos költségek tovább emelkednek. Akadt, aki nem vette át a részvényét Budapest (MTI) - Az Állami Priva­tizációs és Vagyonkezelő Rt. szerint az áramszolgáltató társaságok rész­vényei hosszú távú befektetést jelen­tenek tulajdonosaiknak. Ezért is ajánlották fel kárpótlási jegy cserére ezeket a papírokat. A privatizációs szervezet arra számít, hogy a részvé­nyek piaci ára a jövő évtől nekilen­dül, hiszen ettől kezdve a társaságok olyan áron adhatják el a villamose­nergiát, amely 8 százalékos költség- arányos nyereséget biztosít a részvé­nyeseknek. Az első négy kárpótlási jegy részvénycsere akció tapasztala­tai szerint a kárpótlási jegy tulajdo­nosok egy része mégis rövid távú ha­szonban reménykedett, holott a cé­gek egyelőre veszteségesek. Ezért a részvényeknek nincs jó áruk a pia­con.,Ez történt a harmadik akciónál, az Émász Rt.-nél, ahol a jegyzési igény benyújtása után többen meg­gondolták magukat, és nem vették át részvényeiket. Javarészt belföldi alanyi kárpótoltak léptek vissza. így az Eszak-magyarországi Áramszol­gáltató Rt. esetében már az allokáci­ós előnnyel nem rendelkező befekte­tők is részvényhez juthattak. A bró­kerek szerint az áramszolgáltatói részvények likviditását növelné, ha a cégek bekerülnének a tőzsdére. Kertbaráti közgyűlésen a zöldterületről Miskolc (ÉM - GSL) - Miskolc fejlesztési tervéről tanácsko­zott többek közt a Kertészek és Kertbarátok Szövetségének megyei közgyűlése, tegnap dél­után Görömbölyön. A szervezet elnöke, Farkas Attila tevékeny­ségükről és elképzeléseikről tá­jékoztatta lapunkat. Magyarországon 3 millió ember rendelkezik valamilyen nagyságú kerttel. A tulajdonosok közülük verbuválódott a Kertészek és Kert­barátok Szövetségének 600 ezres tagsága, amelyből a megyében 20 ezren vannak bejegyezve - tudtuk meg Farkas Attilától. A szövetség tevékenységének két fő irányát kiemelve az elnök el­mondta: a kertészeket - legyenek akár zöldség-gyümölcs termesztők, vagy csupán hobbiból kertészkedók - látják el információval a legújabb módszerekről. Emellett a kertészeti kultúra ápolását és fejlesztését te­kintik feladatuknak. Éz utóbbi ér­dekében oktatási intézményekkel, önkormányzattokkal is együttmű­ködnek. A fák, növények megbecsülésé­nek, szeretetének oktatását nem lehet elég korán elkezdeni - szö­gezte le. Ezért mind több iskolában szeretnék létrehozni a Fiatal Kert­barátok Köreit, aminek érdekében szakköröket, vetélkedőket szervez­nek. Távolabbi céljuk az, hogy az oktatás szerves részévé váljon egy olyan folyamat, melynek eredmé­nyeképpen, a következő generáci­ókban igényként fogalmazódik meg az ápolt természetes környezet. Áz elnök szerint azonban ennél közvetlenebb módon is tudnak hat­ni környezetünk sorsának alakulá­sára. Közgyűlésük egyik témája ép­pen ezért Miskolcnak az önkor­mányzat által kidolgozott fejleszté­si terve volt. Mint Farkas Attila kifejtette: a programot alapvetően megfelelő­nek tartják, bár van néhány olyan eleme - mint például a zöldterüle­tek megszüntetése, a termelésből kiesett, vagy a város környéki par­lag területek hasznosításának ter­ve amely továbbgondolásához szakembereik révén segítséget ad­hatnának. A szövetség informálja a gazdákat az új szerekről Növekvő átlagkeresetek Budapest (MTI) - A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1996 eddig eltelt idő­szakában a bruttó átlagkereset 45 940 forint volt. A, szellemi foglalkozásúak átlagosan 69 321, míg a fizikaiak 34 813 forintot kerestek, ami 25, illetve 22,6 százalékkal magasabb mint az előző év azonos időszakában. A legna­gyobb mértékű bruttó keresetnövekedés - 27,3 százalékos - az első felében a postai és a távközlési dolgozók esetében volt, a villa­mosenergia, a gáz-, hő- és vízszolgáltatási ágazatban ugyanakkor 26,3, a pénzügyi tevé­kenység és szolgáltatások területén pedig 25,9 százalékkal kaptak több fizetést az ott dolgozók. A legkisebb mértékben a feldolgozó- iparban (14,6 százalék), a fa-, papír- és nyom­daiparban (16,3 százalék), az építőiparban (16,7 százalék) emelkedtek a bérek. A fo­gyasztói árindex ugyanezen időszak alatti 25,8 százalékos növekedése miatt a reálkere­set a versenyszférában átlagosan 4,8 száza­lékkal csökkentek az elmúlt év első feléhez képest. Óriási a TVK forgalma a tőzsdén Budapest (MTI) - Óriási forgalmat értek el tőzsdei kereskedésük első napján, kedden a Tiszai Vegyi Kombinát részvényei. A legna­gyobb hazai vegyipari társaság papírjaiból több százezer darab cserélt gazdát a Buda­pesti Értéktőzsde részvénypiacán. A TVK- részvények kereskedése 1400 forintos árfolya­mon indult és eleinte 1380-1420 forint közöt­ti árakon keltek el a papírok. A kereskedés második felében csökkenni kezdett az árfo­lyam és végül 1350 forinton, kibocsátási árán zárt a papír. Néhány üzletet a kibocsátási ár alatt, 1340-13345 forinton ütöttek nyélbe. A részvénypiac egészét egyébként az árfolya­mok csökkenése jellemezte: a BorsodChem- részvények ára például 2525 forintra csök­kent. Kelendőek voltak a Mol-papírok, de a kereskedés végére 80 forinttal, 1600 forintra esett vissza az árak. A jó első félévi gazdálko­dási eredményeket felmutató Danubius 30 fo­rintos ái-emelkedést könyvelhetett el, a záró árfolyama 2575 forint lett. Az OTP 2040 fo­rintra, a Fotex 118 forintra gyengült, A kár- pótlási jegyek piacán egy 450 ezer darabos té­telre kötöttek üzletet, 340 forintos árfolya­mon. Ezután 360-370 forintra ugrott ajegyek ára, majd 365 forintos záró ár alakult ki. Árfolyamok Budapest (MTI) - Másfél milliárd forint forgalmat ért el az értéktőzsde részvény- szekciója a tegnapi kereskedés során, és a kárpótlási jegy is negyedmilliárdos nagyság­rendben kelt el, így a tőzsde összforgalma 1,845 milliárd forint lett. Az áremelkedés megtorpant, a nyitó értékek még magasak voltak, de a papírok többsége nem tudta tar­tani ezt az árat. Kárpótlási jegy Tőzsde Index aug. 6.: 3117,14 -9„47 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1996. augusztus 6. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. angol font 234,47 239,23 236.34 ausztrál dollár 117,41 119,81 118,89 belga frank* 496,82 506.84 501,09 dán korona 26,49 27,03 26,72 finn márka 33,75 34,43 34,14 francia frank 30,14 30.74 30,329 holland forint 91.27 93,11 92.09 ír font 244:44 249,38 246,39 japán jen“ 142,39 145,21 143,45 kanadai dollár 110,36 112,58 111.62 kuvaiti dinár­507,81 518,01 513,58 német márka 102,36 104,42 103,26 norvég korona 23,73 24,21 23,92 olasz líra** 100,23 102,25 101,32 osztrák schilling 14.54 14,84 14.67 portugál escudo* 99,78 101,78 100,57 spanyol peseta* 120,54 122,96 121.69 svájci frank 126,12 128,64 127,17 svéd korona 23,05 23,51 23,24 USA-dollár 151,83 154.89 153.56 ECU 192,55 196,43 194,38 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység T

Next

/
Thumbnails
Contents