Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-30 / 177. szám

8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1996. Július 30,« Kedi> Szuperkoncert Budapest (MTI) - Erkel Ferenc muzsikája csodálatos, mindent megteszünk annak érde­kében, hogy legjobb tudásunkkal tolmácsol­juk Magyarország nemzeti operáinak egy-egy részletét. Reményeink szerint az érthetőség­gel sem lesznek gondok, és elégedett lesz a tisztelt publikum - hangsúlyozta Jósé Carre­ras és Placido Domingo hétfőn a Pesti Vigadó­ban. A sztártenorok, Diana Ross és Rost And­rea társaságában a fárasztó összpróbát köve­tően szakítottak időt egy közös sajtótájékozta­tóra, amelyen részt vettek a keddi szuperkon­cert producerei is. Placido Domingo kérdésre válaszolva szólt arról, hogy a gyorsított magyar nyelvű „tanul­mányok” nem jelentettek könnyű feladatot. A világhírű spanyol tenorista hangsúlyozta azt is: a műsorban felcsendülő műveket eredeti nyelven szólaltatják meg, az est folyamán összesen hét nyelven énekelnek. Diana Ross elmondta: könyvek segítségé­vel készült a budapesti látogatásra. A mű­vésznő kifejezte azt a reményét is, hogy a nagyszabású koncertet követően módja nyílik személyesen is felkeresni a könyvekből meg­ismert helyszínek némelyikét. (Diana Rosst budapesti fellépésére elkísérte a félje is.) Rost Andrea szopránénekesnő abbéli örö­mét osztotta meg a sajtó képviselőivel, hogy közreműködője lehet a millecenteniáriumi esztendő nagyszabású nemzetközi hangverse­nyének. Mint mondta: szerencsés, mert világ­nagyságokkal együtt léphet színpadra szülő­hazájában. A kulisszatitkokról az újságírók megtud­hatták: Diana Ross 15 estélyi öltözékkel érke­zett a magyar fővárosba. A művésznő a nép­stadionbeli díszlet- és látványtervhez legjob­ban illők közül válogat három-négy ruhakölte­ményt. Rost Andrea szintén minden műsor­számához átöltözik. A tenorkirályok fekete frakkal tisztelik meg a budapesti közönséget. A Magyar Rádió és Televízió Énekkarának hölgytagjai a koncert alkalmából készült feke­te estélyiben lépnek színpadra, az urak a ter­vek szerint szmokingot vagy frakkot viselnek. A Magyar Előadóművészetért Alapítvány nemzetközi Líra-díjat adományozott a művé­szeknek, valamint a koncert producereinek. Therpszikhoré, azaz a zene és a tánc múzsáját ábrázoló bronzszobrot hétfőn nyújtották át. A szervezők tájékoztatása szerint a metró meghosszabbított üzemidővel áll a koncertről hazaigyekvő polgárok rendelkezésére. Szép szó, szép könyv Eger (ÉM) - Szép Szó - Egri Könyvek cím­mel az Egri Nyomda Kft. új sorozatot indít, amely a gyerekek felkészülését, az olvasás megszerettetését szeretné segíteni, és egyéni alapkönyvtár megteremtésének lehetőségét is nyújtja elérhető áron. Tervezéskor figyelembe vették a Nemzeti alaptan terv követelményeit. Előny a gyerekek számára az is, hogy a köte­teket jegyzetlapokkal, kisebbeknek rajzolda­lakkal egészítették ki. A sorozat tervezett kö­tetei között szerepel általános iskolásoknak a Vük, a Tüskevár, a Bogáncs, A két Lotti, a Micimackó, A kis herceg, az Égri csillagok, a Robinson Crusoe, az Ábel, középiskolásoknak pedig az Odüsszeiát, az Antigonét, Shakespe- are-drámákat, Az ember tragédiáját, A revi­zort, a Goriot apót, a Rokonokat, az Édes An­nát, A két Bolyait, illetve mai magyar elbe­szélők műveit szeretnének megjelentetni. Várják az iskolák - minimum 50 darabos - megrendeléseit. Minden olyan kötetből, amelyből az igény legalább 15 darab, két in­gyenes példányt küldenek az iskola könyvtá­rának. Cím: Egri Nyomda Kft. 3300 Eger, Vincellériskola u. 3. Tel.: 36/313-699. Az egri sorozat első darabjainak egyike Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című re­génye. Az új kiadás Lengyel Dénes előszavá­val jelent meg. A szerkesztők az olvasók jegyzetei számára is hagytak helyet. A szakállas képzőművész gesztusai Beszélgetés Gyémánt Lászlóval lillafüredi kiállítása kapcsán Gyémánt László, a gyémántográfia feltalálója Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Gyémánt László képzőművész zenében él. És ze­néből alkot. Az elmúlt vasárnap Lillafüreden megnyílt kiállítá­sa is ezt bizonyítja. Pláne a megnyitót követő koncert, ami­kor Vukán György játszotta el az elsősorban a kiállító mű­vészhez szóló gondolatait. De bizonyára a közönség között is volt, aki nemcsak a jó zenét érezte, hanem az improvizáció tartalmát is... □ Értette, amit Vukán György ját­szott? Ez tényleg beszélgetés volt önök között ? • Igen. Régen elkezdett beszélge­tés. O eljátssza nekem a mondan­dóját, én pedig megfestem, amit a zenéről gondolok. Gyuriékkal csi­náltam az első performance-t is, be­szálltam a zenekarba a saját „hangszereimmel”, az ecsettel és a festékkel. Szólórészem is volt, mint bármelyik hangszeresnek. Á jazz azért alkalmas erre, mert lényege az improvizáció. Ha ez szigorúan komponált zene lenne, akkor nyil­vánvalóan nem lehetne illusztrálni sem. Itt minden esetleges. És a kö­zönségnek is visszahatása van. Bi­zonyítja, hogy egész más egy olyan lemez, ami stúdióban, és ami kö­zönség előtt készült. Minden „hiba” sokkal jobban a helyén van, ha a közönség hangja is hallatszik. A jazz többféle szimbólumot magába foglal, elsősorban a szabadság esz­méjét. Kezdetben sok jazz-képet festettem. Figurákat is elhelyeztem rajtuk, amelyek narratív szerepet töltöttek be. És azért is odakerül­tek, mert nagyon féltem, ha nézi valaki ezeket a kesze-kusza képe­ket, azt mondja, hogy a kisfiam is tud ilyet. Bele akartam tenni vala­mit, amit nem tud a kisfiú... □ Az itt kiállított képei is kötődnek a zenéhez, már csak a város, Chica­go miatt is... • Elhoztam egy olyan sorozatot, ami az én technikai találmányom. Egy fotográfus barátom „gyémán- tográfiának” nevezi őket. Ügy szü­lettek, hogy meghívtak egy olyan furcsa kiállításon való szereplésre, ahol ki volt kötve, hogy bármit csi­nálhatok, csak nem festhetek és nem rajzolhatok, mert az a szakte­rületem. Viszont énekelhetek, tán­colhatok is akár. Úgy gondoltam, fotózni fogok... □ A sorozatról a hiperreálizmus jut az ember eszébe. Végül is fotók ezek? • Amikor Chicagóban voltam, na­gyon tetszett a magasvasút. Cso­dáltam az építményt. S mikor bele­gondoltam, hogy a környék tele van blues-kocsmákkal, felerősödött a látvány ritmikája. Kitaláltam, hogy csinálok egy fotósorozatot Chicago blues címmel. Ezt akartam kiállítani, aztán eszembe jutott, hogy sok fotós ismerősöm van, akik majd cikizhetnek, hogy ebben a műfajban mégiscsak amatőr va­gyok. Már vissza akartam mondani a meghívást, mikor eszembe jutott, hogy kiállíthatom ezeket a képeket úgy, ha erre valaki ránéz, tudja, hogy ezt én csináltam. Ha szerepel­nek benne a gesztusaim, az álta­lam húzott ecsetvonások. A gesztu­sok valójában ugyanolyanok, mint az ujjlenyomatok. Betettem a nega­tívot a nagyítógépbe, aláraktam a papírt, exponáltam, utána bemár­tottam az ecsetet a hívóba és összefestettem... □ így „cselezte ki a fotót” - ahogy Végvári professzor mondta a meg­nyitón... • Igen. És rájöttem, hogy baromi jó. Jobban sikerült, mint ahogy er­re számítottam. Fotó akárhány le­het, ebből pedig nincs két egyfor­ma. □ Ön egyébként örök lázadói • Én?! Soha nem lázadtam, csak vannak olyan dolgok, amiket igaz­ságtalannak tartok... □ Tehát nem annyira belülről jön ez, inkább a helyzetek kényszerítet­ték? • Valószínűnek tartóm, hogy talál­kozik a belső adottságaimmal. Hogy a művésznek kötelessége lá­zadni vagy felháborodni, ezt Ca- mus-től tanultam. Aki azt is írta, hogy ez teljesen hiábavaló, nincs semmi értelme, de akkor is meg kell tenni. □ Azt olvastam önről, hogy olyan iskolát keresett első munkahelyként, ahol megengedték, hogy ne vágassa le a szakállát. • Ez stimmel. Akkoriban csak az kapta meg a minisztériumtól az egyéves ösztöndíjat, aki elment ta­nítani. Az ösztöndíj több volt, mint a tanári fizetés. Elhelyezkedhet­tem volna egy kísérleti jellegű is­kolában. Örültek is nekem, csak feltételnek szabták, hogy levága­tom a szakállam. Ezt nem vállal­tam. Mire azt mondták, sajnálják, akkor bármilyenek a referenciáim, nem vesznek fel. Akkor, a hatva­nas évek elején szinte egyedüli szakállas voltam az országban. A rendőrök lépten-nyomon igazoltat­tak... □ Volt olyan tárlata is, amit bezár­ták egy órával a megnyitó után... • Ez ’68-ban volt, az Eötvös-klub- ban történt. □ Ott milyen jellegű anyagot állí­tott ki? • Azt hiszem, az lényegtelen. A ki­állítás bezárása - gondolom - a jazz-zenével való kapcsolatommal függ össze. Aczél záratta be, de er­ről nem szívesen beszélek, mert már-már divattá vált a múltra hi­vatkozni. □ Nyilatkozta valahol, hogy „beköltözik” a kiállításaira, mert fontosnak tartja a közönség vélemé­nyét. Milyenek voltak a visszajelzé­sek egykor és ma? • Annak idején isteni klassz volt. Ma nagy színészekkel történik, hogy elkapják a szép lányok az úton és autogramot kérnek.tólük.. □ Persze, az egyetlen szakállas férfi... • Nem, nem. Tényleg. Olyan nép­szerű voltam, hogy megállítottak az utcán. □ Értették, amit csinált? • Inkább csak azt, hogy nekime­gyek a falnak... □ És mostanában? • Sok mindenen töröm a fejem ma is. Az egyetlen, amihez úgy gondol­tam, nem tudok hozzányúlni, a millecentenárium. Büszkén val­lom, hogy kozmopolita vagyok, tá­vol állnak tőlem a kérkedő piros- fehér-zöld vonások. De csak kita­láltam valamit, sőt díjat is nyer­tem. Készítettem egy képet a hon­foglalásról, azzal az alcímmel: Nem sétagalopp. Hiszen nem volt olyan békés a honfoglalás, ahogy néhány nagy művészünk ábrázol­ja... Egyébként én egész Európát, úgy ahogy van, rossznak tartom. Ha valahol igazán jól érzem ma­gam, az Amerika. Ött leszállók a repülőről, rögtön szóba tudok állni valakivel, mosolyogva megkérde­zik tőlem, hogy vagyok. Hiába mondják, hogy ez felszínesség. Ná­lunk meg mindenki félelmetesen lógatja az orrát... Két évvel ezelőtt kiöntött a Mississippi, elsodorta a házakat, s mit csináltak az embe­rek?! Vízisíztek. Ilyen kis finom nü- anszokon múlik a túlélés! Csűrtelepítés mogyoróskaiasan Mogyoróska (ÉM) - Tájvédelmi Alapítvány - Mogyoróska elneve­zéssel hoztak létre egy szervezetet a zempléni falucskában környezet­védelmi, tájvédelmi célok megvaló­sítására. Az alaptőkéjük 35 ezer fo­rint volt, viszont már elköltötték 100 ezret. Ugyanis egy csűrt sze­retnének felépíteni a faluban, hi­szen ez jellemző volt errefelé, és ma már esetleg csak a faszerkezet ma­radt meg, az is csak néhány helyen. A legjobb állapotban egy regéci csűrt találtak, meg is vásárolták 70 ezer forintért. A tervek szerint fa­lumúzeumot alakítanak ki benne. A tárgyakat nem lesz nehéz össze­szedni, mert nem antikvitásokat, hanem használati eszközöket állí­tanak majd ki. Egy fél tetőre való rozst is sike­rült már learatniuk, egy ricsei ma­gángazdától kapták a lehetőséget. Az alapítvány létrehozói illetve né- hányan a faluból - a polgármester­rel együtt - átmentek Ricsére arat­ni. A bontás a szomszédos települé­sen a közeljövő feladata. A mogyoróskai csűr - egyelőre még Regécen Fotók: Dobos Klára Kelet-est Miskolc (ÉM) - A Kelet Irodalmi Alkotócsoport ma, kedden este 6 órától a Kós-házban megrendezen­dő összejövetelén ott lesz többek között Balogh Attila költő, aki 1® éve Budapesten él, Cseh Károly Fecske Csaba, Horváth Gyula köl­tő, Boós Tibor és Kóródi István ügyvéd, valamint Furmann Imre, a politikusként is ismert költő. Vox Európáé Miskolc, Tokaj (ÉM) - A Vox B“* ropae kórus 1982-ben alakulj Innsbruckban, ekkor - 10 országba* - 44 tagja volt. Azóta 19 ország 120 énekese ad hangversenyt évente egy vagy két turné alatt számos eu­rópai országban. Sok nyelven és sok stílusban énekelnek. Magyarorszá­gi turnéjuk során augusztus 7-én> szerdán este 7 órától fellépnek aZ avasi műemlék református temp­lomban, másnap este 6-tól ped'S Tokajban, a görög katolikus temp­lomban adják elő műsorukat. A kon­certekre a belépés díjtalan, a kórus jótékony célra adja át a hallgatóság által felajánlott adományokat. Monteverdi-kórusok Esztergom (MTI) - Hat ország Monteverdi-kórusai találkoznak egymással július 31-e és augusztus 7-e között Esztergomban és Buda­pesten. A fesztivál apropója, hogy Claudio Monteverdi, az opera olasz; országi, egyszersmind európaj megalapozója kereken 400 évvel ezelőtt járt Magyarországon, Vin­cenzo Gonzaga mantuai herceg kí­séretében. A nyitóhangversenyre - amelynek középpontjában Monteverdi világ1 és egyházi alkotásai állnak - aUj gusztus 1-jén este 8 órai kezdette) kerül sor az esztergomi szabadtéri színpadon, valamennyi kórus rész­vételével. Az augusztus 6-i záró; koncerten ugyancsak valamenny1 kórus fellép, este 8 órától az eszter­gomi bazilikában mutatják be Monteverdi Glória hét szólamrai O" mű művét, valamint Liszt- és K°" dály-darabokat megszólaltatnak a kórusok. A rangos fesztiválnak két díszven­dége is lesz Simon Carrington, a vl* lághírű King’s Singers együtt®3 alapító tagja, valamint Czifra Ja­nos, a salzburgi dóm főzeneigazg8" tója személyében. Másoddiploma Székesfehérvár (ÉM) - Másod- diplomás képzést indít az 1996/9"" es tanévben kommunikáció (újság­írás) szakon a Kodolányi János Fő­iskola (Székesfehérvár, Szabadság- harcos u. 59.) bölcsészkaron illetve tanárképző főiskolai humán szak011 végzettek számára. A képzés 4 fel" éves, a tandíj 70 000 forint sze­meszterenként. Jelentkezni aU‘ gusztus 15-éig rövid életrajz e® megcímzett válaszboríték megkül­désével a fenti címen lehet. Rocktábor Tokaj (ÉM) - A tokaji rocktábor ma esti koncertjén a Pa-dö-d° együttes szórakoztatja a közönsé­gét. Augusztus 3-ig minden este órától lesz koncert a gimnáziuu) udvarán. A táborban részt vevő együtteseken kívül fellép még a L’art pour l’art társulat (augusztü® 1.), az Akela és az Irigy hónalj011" rigy együttes (augusztus 3.). Egyetemi napok Pécs (MTI) - Nemzetközi egyetmüj diákkonferencia kezdődött hétfőn Pécsett. A vártnál kevesebben f°" gadták el a rendezők meghívása , de akik eljöttek, tíz ország mi diákságát képviselik írországi0) Szlovákiáig. A megnyitón Lenke' Péter, a Janas Pannonius Tudomány egyetem rektorhelyettese köszöntő­jében egyebek között arról besze > hogy az európai együttműködésne csak javára válik, ha már diákK°) rukban szoros kapcsolatot alak'; nak ki egymással a jövő vezető e telmiségei. A konferencia fő témája az lesz,1111 lyen akadályokat kell leküzdeni0 a különböző országok diákjain3 ^ ahhoz, hogy otthon érezhessék ma gukat egymás egyetemein.

Next

/
Thumbnails
Contents