Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-30 / 177. szám

^ COZ,AJt\rlVlA(jYAKUKäZ,AG inbLVi niKbK im MJLHJS 2>ü.. KbUU. A sárospataki városháza híreiből Sárospatak (ÉM - BSZA) - A testületi ülé­sek uborkaszezonjában sem áll meg az élet Sárospatakon. Hitelfelvétel nélkül Bár a sárospataki önkormányzat első félévi költségvetési mérlege még a kidolgozás stádi­umában tart, annyit már tudni lehet, hogy az jó tendenciát mutat. A városnak minden ne­hézség ellenére, szigorú gazdálkodással sike­rült hitelfelvétel nélkül gazdálkodni az év el­ső hat hónapjában. Kitüntetések A legutóbbi képviselő-testületi ülésen döntött úgy a sárospataki önkormányzat, hogy Rolla Jánosnak, a Zempléni Művészeti Napok mű­vészeti vezetőjének díszpolgári címet adomá­nyoz. A művészeti vezető a Sárospatak köz­pontú, de egész Zemplént felölelő fesztivál lét­rehozásáért és annak magas szintre emelésé­ben kifejtett munkájáért kapta meg a meg­tisztelő címet. Emellett Pro űrbe díjban része­sítették a 70 éves Lavotta Géza festőt és szob­rászművészt. Új helyen a zeneiskola Az önkormányzat az előzetes megállapodások szerint július 22-én átadta a református kollé­giumnak a zeneiskola épületét. A zenei okta­tási intézmény egyik felét a Pavletics-házba, míg másik részét a Lorántffy utcai iskolaépü­letbe költöztették. Bárány István alpolgár­mester szerint az iskola elhelyezése ezzel nem javult, de kisebb átalakításokkal műkö­dőképes lesz. A zeneiskola volt épületéből a tervek szerint teológiai kollégium lesz, amely­nek kialakítása érdekében már folynak a munkálatok. Testvérvárosi küldöttségek A Zempléni Művészeti Napok rendezvényei­nek ideje alatt augusztus 17-től 21-ig több helyről is testvérvárosi küldöttség érkezik Sá­rospatakra. Jönnek az olaszországi Colegno- ból, a németországi Soestből, a törökországi Rodostóból, Lengyelországból és a svéd Han- za-városból, Visbyből is. A vendégek többek között részt vesznek a művészeti napok ren­dezvényein. Jó ütemű gázberuházás Információink szerint a terveknek megfelelő­en halad a gázberuházás Sárospatakon. Apró gondokat okozhat azonban majd az, hogy a munkálatokat éppen a Zempléni Művészeti Napok idején kezdik meg a belvárosban. A városnak finanszírozási gondjai nincsenek, így minden esély meg van arra, hogy október 15-éig fellobbanjon a gázláng Patakon. Új sportklub Új sportkör alakult Sárospatak végardói vá­rosrészében Végardói Sportegyesület néven. A sportklub vezetője Kántor Attila. A sáros­pataki TC háza táján az átigazolással kapcso­latos kérdések még bizonytalanok. Annyit vi­szont már lehet tudni, hogy a megyei első osz­tályban szereplő labdarúgó csapat megválik néhány játékosától, és az átigazolásuk folytán kapott pénzösszegből környékbeli tehetséges fiatalokat próbálnak leigazolni. Vállalkozó GAMESZ Mezőkeresztes (ÉM - CSKA) - Mezőkeresz­tes képviselő-testülete úgy döntött, hogy a he­lyi iskola és óvoda önálló intézménnyé alakul az új költségvetési évtől, azaz december 31-e után, a GAMESZ pedig jelenlegi formájában megszűnik. Az intézmények átszervezése éves szinten mintegy négy és félmillió forintos megtakarítást jelentene az önkormányzat­nak. A megszületett határozat értelmében a GAMESZ feladatkörét vállalkozásban kell el­látni a továbbiakban. Amennyiben a GA­MESZ jelenlegi dolgozói vállalják, hogy ők működnek tovább vállalkozás formájában, akkor pályázatuk előnyt élvez a többivel szemben. Szeptember 3Í-ig a polgármesteri hivatal kidolgozza, hogy a két gyermekintéz­ménynél az önállóvá válás milyen adminiszt­ratív megerősítést, változtatást kíván. ■7K Nyugalmát veszélyeztette a polgármestersége... Mezőkeresztes (ÉM - CSKA) - Lassan fél éve, hogy Mezőke­resztes előző polgármestere, Kalivoda András lemondott. Azóta is sokan szerették volna megtudni, mi az oka visszalépé­sének, de általában csak annyi hangzott el, hogy a testületen belüli problémák váltották ki ezt az elhatározást. Most, egy fél év elteltével Kalivoda And­rás hajlandó volt lapunknak az okokról részletesen is beszélni. Hogy miért csak most? • Tudja, annyira megviselt az egész ügy - mondja -, hogy télen még nem tudtam volna nyugod­tan ecsetelni a történteket. Most, hogy a jegyző is elhagyja a hiva­talt, erről az egészről az a véle­ményem, hogy a testületből né­hány ember el akart távolítani minket a helyünkről. Hát, sike­rült nekik. Én már a második cik­lust kezdtem 1994-ben, s azért is mertem újra belevágni, mert az előző időszakban nagyon jól együtt tudtunk működni a testü­lettel. Semmilyen személyi prob­léma nem jellemezte még az ak­kori munkát. □ Mikor érezte úgy, hogy ez a máso­dik ciklus nem lesz olyan, mint az előző? • Már a választások idején tud­tam, hogy másra számíthatunk, hi­szen már a kampány idején voltak személyi mocskolódások. De azért akkor úgy gondoltam, hogy menni fog. Hát eddig ment. A legnagyobb gond az volt, hogy eleinte csak egy, majd a későbbiekben több képvise­lő is szinte minden tervünkkel, öt­letünkkel szembefordult. Ez nem is lett volna baj, ha jóindulatú és ésszerű kritikáról van szó, de in­kább arról szólt az egész, hogy min­den amit csinálunk, rossz. Azért a tisztelt testületi tag, tagok sokszor megszavazták azokat a dolgokat is, amivel nem értettek egyet, de utá­na a faluban ezt valahogy egész másképp állították be. Például egy ellenszavazatnak az ülést követően a községben már rengeteg „gazdá­ja” volt. Neveket nem mondok, hi­szen a faluban úgy is tudják, kikről van szó, és a képviselők is magukra fognak ismerni. Volt olyan eset, például a bérlakások díjainak meg­határozásánál - amit tulajdonkép­pen törvény ír elő, nálunk csak be kellett helyettesítem az összegeket -, hogy nekem csak ahhoz lett vol­na jogom, hogy megíijam a szerző­dést a felekkel. A döntés azonban csak akkor lépett érvénybe, amikor a pénzügyi bizottság részéről vala­ki ellenjegyezte. Hát akkor hol a bi­zalom és a polgármesteri jog? □ Gyakorlatilag tehát akadályoz­ták a munkájában? ® Igen, hiszen ez tulajdonképpen a polgármester lejáratása, és munká­jának akadályozása. Ha nem „akadékoskodnak”, sokkal hama­rabb ment volna egy-egy ügy konk­rét lezárása, elintézése. Én akkor azt mondtam, hogy vegye át tőlem a bizottság az ügyeket, de erre nem voltak hajlandók, mondván, hogy akkor mi dolga lesz a polgármes­ternek. Tulajdonképpen úgy érzem, arra ment ki az egész, hogy elmen­jek. Ismeri a viccet: ha van sapkája azért, ha nincs, azért... Hát elmen­tem. Nem kívánom senkinek azt az időszakot, amíg ezt elhatároztam. A faluban személyem elleni rágal­makat terjesztettek, hogy például sok százezer a fizetésem, holott az a törvényben előírt minimum volt csak. Aztán olyan dolgokat is „elszórtak” az emberek között, hogy én és a jegyző sikkasztottunk. Pe­dig sokszor a saját pénzünkből fi­nanszíroztuk hivatali ügyekben a saját gépkocsink benzinköltségét. Rendszerint hétvégeken is dolgoz- tam, s mindig a falu érdekeit tar­tottam szem előtt. Mutasson ne­kem még egy települést, ahol a gáz­hálózat kiépítését nem hiánnyal zárták. Mezőkeresztesnek nem­hogy hiánya nem lett, de nyereség­gel zárta le az ügyet. Természete­sen ez nemcsak az én érdemem, hanem a jegyzőé is. Persze ezt a testület egy része nem értékelte. Előfordult olyan eset is, hogy aZ egyik önkormányzati intézménynél hiány keletkezett. Az ügy kivizsgá­lása előtt én mentességet kértem a szavazás alól, a jegyző meg köztu­dott, hogy nem szavazhat. A testü­let végül úgy döntött, hogy a több százezer forintos hiány okát már nem is kell kivizsgálni. Hát ez he­lyes? Mikor aztán már a felesége­met is támadások érték a község­ben és az iskolában - ahol dolgozik -, akkor azt mondtam, elég. Nekem sokkal többet jelent a családom és az egészségem, mint az, hogy P°*' gármester legyek. □ Információink szerint a falu la­kosságának nagyrésze sajnálju> hogy lemondott... • Igen, de hát ezek az emberek akkor nem hallatták a hangjukat, csak az események után. Emulziós bevonatot kap a 37-es főút Néhány napja a 37-es főút nulla kilométerétől a Hernád hídig útfenntartók munkája lassítja helyenként a for­galmat. Az útfelület réseit tömítik, a padkát gyalulják, a felüljárót, a patak átereszeket renoválják. Huszár János­tól, a B.-A.-Z. Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság főmérnökétől megtudtuk, hogy a főút ezen sza­kaszán - mintegy hat kilométer hosszúságban - speciális emulziós bevonattal látják el az útfelületet. Várhatóan egy héten belül kezdik el az új réteg felrakását, ezért hamarosan forgalomkorlátozásra is sor kerül majd. A munka eredményeként egyébként biztonságosabban közlekedhetünk, mint eddig. A felújítás több mint 20 mil­lió forintba kerül, mely összeg feléhez világbanki hitelből jutottak. A fennmaradó rész az útalapból áll rendel­kezésre. A főmérnök szerint a korábban tervezett, augusztus végi határidőt valószínűleg egy-két héttel koráb­ban tudják teljesíteni a kivitelezők. Fotó: Puskár Tibor Hernádvécsei Nyár a hét végén Hernádvécse (ÉM) - A Hernád­vécsei Nyár programja keretében augusztus 2-án Hernádvécse Ci­gányönkormányzata konferenciát rendez. Az Alapítvány Magyaron szági Cigányok Megsegítésére női csoportjának tagja, Corrie Stalen- hoef diétás nővér számol be egye" bek mellett a csereháti cigányság táplálkozási szokásairól végző*'*' felmérés eredményéről. A résztve­vők megismerkedhetnek az ala­pítvány tevékenységével is. Este holland-magyar zenei estet tarta­nak, majd augusztus 3-án, vasár­nap a hagyományos nemzetközi ci­gánytalálkozó színhelye lesz a tele­pülés. A rendezvényre több min* 800 vendéget várnak az ország minden részéről, valamint Hollan­diából és Belgiumból is. Hathavi bérrel távozik a jegyző Mezőkeresztes (ÉM - CSKA) - A mezőkeresztesi jegyző közös mege­gyezéssel megválik posztjától. Az okokról, hogy július 31-ével mien szűnik meg ilyen hirtelen a húsz éve ott dolgozó Dózsa György jegy' ző munkaviszonya - még most sem volt hajlandó nyilatkozni. Minden­esetre a faluból származó informá­cióink szerint a polgármester még számított volna a jegyző munkájá­ra. A jegyző hat havi végkielégítés­sel, közel bruttó egymillió forinttá* távozik a hó végén. Egyébként a napokban az egyik képviselő is be­adta lemondását Keresztesen, aZ okokról egyelőre itt sem tudni sem­mit. Sokan emlékeztek a magyarokra az őshazában Bóoisz Attila Karos (ÉM) - 1996. április 12- én indult útnak az a lovascsa­pat, amely bejárta a hajdani honfoglaló magyarok útvona­lát. Baskíriától Ópusztaszerig tart az útjuk. A július 25-ei, karosi honfoglaláskori emlék­mű avatásának ünnepségén kérdeztük Vladár Sándort, a csoport vezetőjét, milyennek is találták az őshazát. • Ebben az évben már nem ért minket meglepetés, hiszen tavaly gépkocsival részt vettünk egy út­vonalbejáráson, amelynek során megnéztük: hogyan lehet arrafelé lóval közlekedni. Az ottani - ed­dig csak levélből ismert - törté­nész és régész barátainkkal sze­mélyesen is találkoztunk, ők ter­mészetesen ezzel a korral foglal­koznak. Segítségükkel kutattuk fel azokat a helyeket, amelyek jel­zik a honfoglaló magyarok nyo­mait, és még ma is fotózhatok, filmre vehetők. □ Milyen látványban volt részük? • A történelemkönyvek és külön­böző elbeszélések alapján egy bi­zonyos kép kialakul az emberben az őshazáról. Sokat beszélnek a sztyeppéi népekről, a nagy orosz síkságról, a Volga és az Ural nágyságáról. Amikor az ember odamegy, szembesül ezekkel a dolgokkal. Vagy olyannak találja, mint amilyennek elképzelte, vagy pedig csalódik. Közben akaratla­nul is azon gondolkodik, miért is kellett őseinknek eljönni onnan. Tapasztalataink szerint az a felte­vés, hogy elődeink a sztyeppén él­tek, nem fedi a valóságot. A sztyeppéi pusztán ugyanis olyan mennyiségű állatot, mint ameny- nyit a magyarok birtokoltak, nem lehet eltartani. Valószínűleg őse­ink a sztyeppe és erdős sztyeppe határán mozoghattak, az erdős részre főleg a fű kiszáradása után húzódhattak vissza. Ezek alapján a vadászat-halászat éppúgy bele­tartozott az életmódjukba, mint az állattenyésztés. Ezt az elképze­lést támasztották alá az út során szerzett tapasztalataink is, hiszen amerre jártunk, lovainknak mi is megfelelő minőségű és mennyi­ségű takarmányt találtunk. □ A most arrafelé élő népek tud­nak-e valamit a magyarokról? • Legtöbbször minden bejelentés nélkül érkeztünk a falvak hatá­rába, ahol letáboroztunk, és él­tük a magunk életét. A falubeli­ek természetesen hamar körbe­vettek bennünket és érdeklődtek, hogy kik vagyunk, mit csinálunk. Elmondtuk nekik, hogy magya­rok vagyunk, és az őseink nyo­mát kutatjuk, akik valamikor itt éltek. Az öregebbek említették, hogy hallottak arról: a magyar testvérnép és valamikor itt élt. Nem azt mondom, hogy minden­ki tudott rólunk, de a többség igen. U Milyen magyar emlékeket talál­tak? Végeznek-e az ottani régészek ezzel kapcsolatban feltárásokat? • Amiket ott föltártak, szinte tel­jesen egyeznek a Karosban talált leletekkel, főleg a motívumkincs hasonló. Ezek alapján tudják a történészek igazolni a két kultúra azonosságát. Az ottani régészek a pincéből szedték elő a magyar em­lékeket, hiszen számukra most még sokkal fontosabb saját (bas­kír, illetve tatár) történelmük iga­zolása. Ezen kutatások közben ta­lálták, találják meg a magyar le­leteket, és egyelőre azokat lete­szik a pincébe. Kérésünkre azon­ban fölhozták, így láthattuk a gyufásdobozokban tárolt fülbeva­lókat, arany, ezüst ékszereket, nyílhegyeket. A stelli tamaki mú­zeumban egy ötven-hatvan darab­ból álló leletegyüttes is látható: szabjaveretek, ezüstkelyhek, szemfedél. □ Tudják-e hasznosítani, kama­toztatni a tapasztaltakat, új isme­reteiket? • Ez még a jövő kérdése. Az első célunk az volt, hogy ezt a vállal­kozást végigcsináljuk. Most kez­dünk azon gondolkodni, hogyan is tudnánk a látottakat tovább­adni. Természetesen minél több emberrel szeretnénk megoszta­ni, ezért készítünk majd egy há­romrészes filmet, amely nem­csak az expedícióról szól, hanem tartalmaz tudományos elemeket is.

Next

/
Thumbnails
Contents