Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-03 / 154. szám

1996. lÚLius 3., Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 3 Békepartnerség - út a NATO-ba Az amerikai védelmi miniszter magyarországi látogatása Perry amerikai védelmi miniszter (balra) a taszári táborban Fotó: AP Méhészeti zárlat Edelényben Edelény (MTI) - Zárlat alá helyez­ték e hét elejétől a mézelő melleket a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Edelényben, a körzet állatorvosa ugyanis egy speciális méhbetegsé- get, úgynevezett nyúlós költésrot­hadást állapított meg a méhésze­tekben. így a városból méhcsalá­dot, méhészeti felszerelést és mézet kivinni, a településre új méhcsalá­dot hozni. A betegséggel fertőzött méhcsaládokat és a kaptárakat megsemmisítik. Másfél tonna hamis Pick-szalámi Zalaegerszeg (MTI) - Tizenhét üz­letben összesen 1,5 tonnányi isme­retlen eredetű és gyártmányú Pick Rt. emblémás celofánba csomagolt szalámit foglaltak le kedden a Zala megyei kereskedelmi egységekben tartott ellenőrzések során. A szak- vélemény szerint a csomagolás módja megtévesztésig hasonlít az eredeti szegedi téliszalámiéhoz. A nyomozók még a nap folyamán ki­derítették, hogy az áru forgalmazá­sával és szállításával foglalkozó be­téti társaság egy Keszthelyhez kö­zeli magánlakásban végeztette bér­munkában a hamis termék csoma­golását. A megyei rendőr-főkapi­tányság ismeretlen tettesek ellen kezdeményezett eljárást. Az MDF és a KDNP nem „kollaborál” Budapest (MTI) - Az MDF és a KDNP nem kíván kollaborálni a kormánnyal az oktatásügy és az egészségügy szétverésében. Ezért a szerdai zárószavazáson nemmel voksol a parlament előtt lévő tör­vényjavaslatokra. Ez a két párt kö­zös sajtótájékoztatóján hangzott el. A közoktatási törvényjavaslat há­rom, különösen súlyos következmé­nyekkel járó pontjára hívta fel a fi­gyelmet Dobos Krisztina, az MDF alelnöke. Véleménye szerint az ön­kormányzati iskolák folyamatos megszűnését vonja magával a köz­ponti támogatás csökkenése. Fejér László, az MDF1 egészségpolitikai tanácsának vezetője nehezményez­te, hogy a kórházi ágyszám-csök- kentést a járóbeteg-ellátás, vala­mint a krónikus és szociális ellátó- rendszer fejlesztése nélkül tervezik végrehajtani. —Mozatk _______ • AZ ELLENZÉK és a kisebbik koalíciós párt egyetértőén javasolta az Országgyűlés alkotmányügyi bi­zottságának a Házszabály módosí­tásának visszakérését - átdolgozás­ra. A szocialista képviselők viszont elzárkóztak ettől a megoldástól. • PÉNTEKEN LEZÁRUL az EMÁSZ- részvényjegyzési akció el­számolási időszaka. Jűlius 5-e lesz az utolsó nap, amikor még átvehe­tik részvényeiket azok a kárpótlá- sijegy-tulajdonosok, akik jegyeztek a részvényekből. Taszár (MTI) - William Perry az Amerikai Egyesült Államok vé­delmi minisztere kedden déle­lőtt egy C 17-es csapatszállító géppel Rómából megérkezett Taszárra. A védelmi miniszter megbeszélést folytatott magyar politikusokkal és katonai veze­tőkkel, majd Keleti György honvédelmi miniszterrel rövid sajtótájékoztatót tartott. Keleti György honvédelmi minisz­ter beszámolt arról, hogy az ameri­kai védelmi miniszterrel folytatott tárgyaláson három témakört érin­tettek. Az egyik hazánk NATO- csatlakozása. Ezzel kapcsolatosan Keleti György ismételten hangoz­tatta: eltökélt szándékunk a NATO teljes jogű tagságának elnyerése. Megítélése szerint ehhez a béke­partnerségen keresztül vezet az út. Mint mondta, nagyra értékeli az IFOR és a magyar hadsereg közötti együttműködést, értve ezalatt a tá­borfalvai kiképzést is. William Perry visszautalva első, január eleji látogatására, úgy véle­kedett: az amerikai katonák félév alatt komoly előrehaladást értek el a bázis kiépítésében. Ez a támasz­pont kulcsfontosságú az IFOR szempontjából - hangoztatta. Az amerikai védelmi miniszter meg­elégedéssel szólt a magyar műszaki zászlóalj tevékenységéről, hangoz­tatva: a továbbiakban is számít az eddigi szoros együttműködésre a békepartnerség keretében. Kérdéskre William Perry közöl­te: a második félévben a Boszniá­ban tartózkodó erők összlétszámán nem, viszont az összetételén változ­Budapest (MTI) - Horn Gyula kedden tájékoztatta a hét par­lamenti párt képviselőit az EU- kérdőívek kitöltéséről. Azt, hogy beszámolóját követően a hallgatóság köréből nem hangzott el kérdés vagy hozzászólás, a mi­niszterelnök úgy értékelte: az el­lenzéki pártoknak nem volt kifogá­suk a kormányzati politikával, a kapott tájékoztatással, vagy a csat­lakozási folyamattal szemben. Kovács László külügyminiszter­nek viszont csalódást okozott az ér­dektelenség, hiszen mint mondta: az ellenzéki pártok az elmúlt na­pokban jelentős kampányt folytat­tak a kérdőívek még félig kész vá­laszaiba való betekintés érdekében. Elmondta, hogy a miniszterelnöki tájékoztatón valamennyi, az integ­ráció szempontjából érintett tárca vezetője részt vett, s a képviselők­nek módjuk lett volna hozzájuk kérdést intézni. Érthetetlennek tartotta, hogy az elmúlt napok tör­ténései után senki sem használta ki ezt a lehetőséget. Újságírók kér­désére válaszolva Kovács László el­mondta, hogy a kérdőíves válaszok tatnak: két páncélos egységet ki­vontak a térségből, mivel komoly fegyveres konfliktus eddig nem volt, helyettük két rendészeti ala­kulatot vezényeltek a körzetbe. Arról, hogy vajon befejezödik-e az IFOR küldetése az idén úgy vé­lekedett: az Észak-atlanti Tanács meghatározása szerint az IFOR küldetése addig tart, amíg a dayto- ni megállapodásban foglaltakat nem teljesítik. Az eddigiekben min­den az előírt ütemezésnek megfele­lően történt és most is minden a terv szerint halad, az IFOR tehát ez év végére, vagyis decemberre teljesíti feladatát - szögezte le a vé­delmi miniszter. Azt, hogy az IFOR küldetésének befejezése után vál­laljanak-e biztonsági feladatokat a 80 százaléka adat és tény, ezekkel kapcsolatban tehát nincs miben konszenzust kialakítani. A kérdé­sek fennmaradó, kisebb része a kormányzati politikára és szándék­ra vonatkozik, e tekintetben pedig az Európai Unió nem igényel kon­szenzust. Ugyanakkor a kérdőív válaszaikba való képviselői bete­kintés természetes igény, s erre a kormány határozata után lehető­ség is lesz. Orbán Viktor, az EU-bizottság elnöke a megbeszélés rövidségét azzal indokolta, hogy Horn Gyula miniszterelnök beszámolója egyet­len új információt vagy összefüg­gést sem tartalmazott hazánk eu­rópai unióbeli csatlakozásának leg­fontosabb kérdéseiről. Ennek tud­ható be szerinte az, hogy sem a kormánypárti, sem az ellenzéki képviselők nem tettek fel kérdése­ket a miniszterelnöknek, és észre­vételek sem hangzottak el a beszá­molóhoz. A helyzetet a képviselők szempontjából megalázónak nevez­te és kijelentette: továbbra is vá­laszt vár Gál Zoltánhoz intézett le­velére, amelyben a képviselők joga­inak helyreállítását kérte. térségben, majd ősszel a NATO mi­niszterelnöki értekezletén dönte­nek - tette hozzá.- A csaknem egy órán át tartó megbeszélésen elsősorban Magyar- ország NATO-csatlakozásáról volt szó - mondta Horn Gyula és Willi­am J. Perry találkozója után Ko­vács László külügyminiszter -, és mindkét fél egybehangzóan hang­súlyozta, hogy Magyarország nem egyszerűen egy védelmi szervezet­hez, hanem az Észak-atlanti Szö­vetséghez, mint közösséghez kíván csatlakozni. W. J. Perry rámuta­tott, hogy a tervek szerint ez év vé­gén NATO külügyminiszteri érte­kezleten készítik elő a csatlakozá­sokat, amelyekről 1997 elején a NATO-csúcs dönt. Könnyítés nincs, demonstráció lehet Budapest (MTI) - A kormány nem kívánja megváltoztatni a tehergép­járművek hétvégi forgalmának kí­sérleti jellegű korlátozását - jelen­tette be Gyurkovics Sándor, a Köz­lekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium közigazgatási államtit­kára kedden Budapesten, a fuvaro­zói érdekképviseletekkel folytatott tárgyalásokat követő sajtótájékoz­tatón. A közigazgatási államtitkár azzal indokolta a döntést, hogy az elmúlt egy hónap tapasztalatai alapján érezhetően csökkent a köz­utakon a balesetek száma. Az in­tézkedés előnyös a környezetvéde­lem szempontjából, és összhangban van az európai előírásokkal. A megbeszélésen részt vett szak­mai és társadalmi szervezetek közül a Nemzetközi Gépkocsiveze­tők Országos Szakszervezetének el­nöke, Kovács János bejelentette: a munkavállalókat tömörítő szak- szervezet ezen a héten, csütörtökön dönt a július 8-ára kilátásba helye­zett kamionos demonstráció meg­tartásáról. Szándékukban áll az is, hogy tiltakozásuk kifejezéseként július 12-én petíciót nyújtanak át a kormánynak. Nem volt kérdés a kérdőívről Háttér: A Nemzed Kulturális Alap „úíraelosztása” Budapest (ISB) - A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 1995- ben összesen 455 millió költ­ségvetési támogatást kapott, s számlája még kamatokkal is gyarapodott. (1995 végén 416 millió maradt a bankszám­lán.) Vajon az egy megyéből, illetve Budapestről befolyt kulturális járulék adóösszege milyen arányban van azzal a pénzzel, amit az illető megye pályázói kaptak ugyanabban az évben az NKA különböző kuratóriumainak döntése alapján? A „befizetés” táblázat adatai saj­nos nem lehettek pontosak, mert az APEH-információk alapján csak arról a pénzbefizetésről van adatunk, amit az adózók bevallot­tak. Márpedig a bevallások alap­ján 981 millió 757 ezer forintnak kellett volna érkeznie az NKA számlájára. Ehelyett csak 801 millió folyt be... A k zölt 1995-ös adatok tehát azt taglalják, hogy kulturális já­rulékként az illető megyéből mennyi pénz folyt be a Nemzeti Kulturális Alap számlájára - il­letve hogy az alap kuratóriumá­nak döntései alapján a megye pá­lyázóinak mennyi pénzt ítéltek meg. Az ezt követő százalékos ér­ték azt fejezi ki, hogy az egyes me­gyék és Budapest a befizetett pén­zeinek hány százalékát kapta ily módon vissza. Egy kicsit torzítja az adatokat a „befizetés” oldalon, hogy a buda­pesti központú cégek pénzei hiába termelődnek esetleg vidéken, azt a budapesti központban admi­nisztráljak. Az is elgondolkodtató, hogy csak azért, mert a nyilván­valóan nem kizárólag Komárom megyében ténykedő Axel Sprin­ger Magyarország Komárom me­gyében jegyeztette be magát, ez­zel a 120 milliós befizetéssel Ko­márom megye adatait teljesen „felborította”. Ugyanakkor termé­szetesen a „részesedés” oldalon ha olyan országos feladatokat ellátó intézmények jutnak pénzhez, mint például a Széchenyi Könyv­tár, akkor az az összeg is Buda­pest javára íródik. Mindezek ellenére - a Komá­rom megyei kiugró adatot figyel­men kívül hagyva - az APEH és az NKA által adott információk alapján megállapíthatjuk, hogy 1995-ben nem volt szó a vidéki pénzek Budapestre áramlásáról. Azt viszont elmondhatjuk: a pén­zek átcsoportosítása révén bizo­nyos megyék (Nógrád, Baranya, Heves. Szabolcs-Szatmár-Bereg) „jártak” jól, s az elképesztő komá­romi adaton kívül Budapest mel­lett a két balatoni megye: Somogy és Veszprém a „vesztese” ennek az újraelosztásnak. PÉNZMOZGÁSOK A NEMZETI KULTURÁLIS ALAPBAN 1995-BEN, MEGYÉNKÉNT Megye Befizetés Részesedés Hány százalékot kapott vissza? Baranya 4 706 000 30 182 530 641,36 Bács-Kiskun 9 430 000 38 254 882 405,67 Békés 4 406 000 25 206 852 572,10 Borsod-Abaúj-Zemplén 13 462 000 43 203 054 320,93 Csöngőid 16520 000 36 589 924 221,49 Fejér 5 429 000 17 897 862 329,67 Gyó'r-Sopron-Moson 11 741 000 33 449 982 284,90 Hajdú-Bihar 17 225 000 38 018 354 220,71 Heves 2 477 000 15 678 280 632,95 Komárom 128 376 000 24 154 406 18,81 Nógrád 1 211 000 13 489 008 1113,87 Pest 32 628 000 48 555 540 148,82 Somogy 20 071 000 17 831 636 88,84 Szabolcs-Szatmár-Bereg 4 989 000 31 522 292 631,84 lász-Nagyknn-Szolnok 2 704 000 17 358 8.36 641,97 Tolna 6 292 000 13 458 276 213,90 Vas 5 846 000 21 403 382 366,12 Veszprém 19 197 000 23 000 362 119,81 Zala 6 733 000 19 444 042 288,79 Budapest 668 344 000 629 431 531 94,17 Nem gazdálkodtak felelőtlenül Ózdon Ózd (ÉM - B.T.Gy.) - Sorsfordító témák sorát tűzte tegnapi ülésének napirendjé­re Ózd város önkormányzata. Strohma- yer László polgármester beszámolt a kö­zelmúltban véget ért pénzügyi átvilágí­tás tapasztalatairól, mely űjfent megerő­sítette: az ózdi önkormányzat nem a fele­lőtlen gazdálkodás, hanem a megválto­zott körülmények miatt került nehéz helyzetbe, így joggal tarthat igényt a kormányzat megkülönböztetett támoga­tására. A polgármester tájékoztatója után az önkor­mányzati vagyon értékesítésére vonatkozó ál­láspontját alakította ki a testület, majd a Gyógyászati Eszközgyártó és Forgalmazó Kft. jogi helyzetét rendezte, kizárva abból a felszá­molás alatt álló El-CO Részvénytársaságot. A továbbiakban előbb a Gömör-Óbiikk Te­rületfejlesztési Önkormányzati Társulás szer­vezeti és működési szabályzatának módosítá­sával kapcsolatos javaslataikat terjesztették elő, utána pedig az ÉRÁK Ózdi Kirendeltsé­gének helyzetét bemutató tájékoztatót vitat­ták meg. Jóváhagyták továbbá a környezetvé­delmi szempontból piszkosnak minősített ön- kormányzatok konferenciájának közös nyilat­kozatát, kialakították a köztisztasági szolgál­tatás komplex ellátására irányuló önkor­mányzati stratégiát és - zárt ülésen - elbírál­ták a hivatalhoz benyújtott szociális fellebbe­zéseket. A nyílt plénumon - egyebek mellett - dön­töttek a strand üzemeltetésére vonatkozó pá­lyázat kiírásáról, áttekintették a kórházi energiarendszer korszerűsítésének a témakö­rét valamint a gép- és műszerbeszerzés finan­szírozásának lehetőségeit, és jóváhagyták az augusztus 19-20-i ünnepségek részletes prog­ramját is. A testület július 16-án tartja követ­kező ülését, melynek keretében a képviselők a helyszínen megtekintik a végéhez közeledő kórházrekonstrukció munkálatait. Átdolgozzák az alkotmánytervezetet Budapest (MTI) - Az Országgyűlés Alkot- mányelőkészítő Bizottsága úgy döntött, hogy átdolgozásra visszakéri a T. Háztól az új alaptörvény koncepcióját - nyilatkozta Gál Zoltán házelnök a testület keddi tanácskozá­sát követően újságíróknak. Az átdolgozott do­kumentumot, miután a frakciók vitás kérdé­seiket tisztázták, ősszel terjesztik újra a par­lament elé. A döntéssel a kisgazdapárton kí­vül minden frakció egyetértett. Gál Zoltán vé­gül elmondta: eljárási szempontból ez a lépés azt jelenti, hogy az Országgyűlés szerdai ple­náris ülésén egyszerű többséggel dönt a visszavonásról benyújtott bizottsági indítvány elfogadásáról. Bihari Mihály, az MSZP tárgyalódelegáci­ójának vezetője kérdésekre válaszolva leszö­gezte, hogy a vitás ügyekben további egyezte­tések várhatók. Szerinte a körülmények is­meretében biztosra vehető, hogy az új alap­törvény normaszövege nem készül el az ere­detileg tervezett 1996. november 30-i határ­időig. Leszögezte azonban, hogy december vé­géig talán sikerül összeállítani a törvényszö­veget, és akkor 1997 februáijában már meg­kezdődhet a parlamenti tárgyalása. így legké­sőbb 1997 őszén megerősítő népszavazásra bocsátható lesz a normaszöveg. G. Nagyné Maczó Ágnes, a Kisgazdapárt tárgyalócsoportjának tagja elmondta: az FKGP azért nem értett egyet a döntéssel, mert szerintük nem átdolgozásra, hanem vég­leg kellene visszavonni a koncepciót, és ezt követően alapvető kérdésekben népszavazás­ra lett volna szükség. Hozzátette, hogy a KDNP is a kisgazdákkal hasonló véleményen volt a bizottsági ülés vitájában, és csak úgy járultak hozzá a megszületett döntéshez, ha az átdolgozást megelőzően népszavazás lesz. Az MSZOSZ szerint nincs alkotmányozási kényszer, ezért a szakszervezeti szövetség he­lyesnek tartja, hogy az Országgyűlésben elve­tették az alkotmánykoncepcióhoz kidolgozott módosító csomagot. Nem támogatják ugyanis, hogy a pártok közötti konszenzuskeresés mi­att hiányozzanak az új alkotmányból olyan alapvető elvárások, mint például a szociális jogállam megjelölése vagy az érdekegyeztetés elismerése. Magyarország az első körben Bécs (MTI) - Wolfgang Schüssel osztrák al- kancellár-külügyminiszter kedden a parla­ment külügyi bizottságában kijelentette: 1997 januárjáig a NATO meghatározza, hogy a jö­vő év tavaszán mely országokkal kezdi meg a felvételi tárgyalásokat, Az osztrák politikus benyomása szerint az az elképzelés bontako­zik ki, hogy az első körben Csehország, Len­gyelország, Magyarország és Szlovénia lesz a fó tárgyalópartner.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents