Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-27 / 175. szám

1996. luLius 27., Szombat

Kultúra

KSZAK-Magyarország 5

Dráma a zempléni várakban

Segítsd a királyt! - a kassai Tnalia Színház előadásában

Ropog józsef és Dráfi Mátyás. A színpad hátterében látható korpusz Nemes Sándor, Hejcén élő fafaragó alkotása.

Tapolcai vigasságok

Miskolc (ÉM) - A hétvégén reggel 10-től este 11-ig tartó szórakoztató programokkal várják az érdeklődőket a miskolctapolcai parkba, a csónakázó tó és a termálfürdő környékére. A színes műsorszámokból kedvükre válogathatnak kicsik és nagyok.

Az apróbbakat szombaton délelőtt Takács Tamás várja, aztán pedig Ludas Matyi a Csodamalom Bábszínház előadásában. A lelkesek koradélután már Erdős Judit zenés gyermekműsorának tapsolhatnak. Vasárnap a Csiri-Biri együttes műsorát, a Pécsi Sándor Guruló Színház bemutatóját, A gyáva kistigris és Az utolsó kincs című bábjátékot 'áthatja a közönség. Mindkét na- Pon délelőtt 10 órától délután 1 éráig a Csodamalom Bábszínház bábszínészei játszóházat tartanak, es az ügyesebbek megtanulhatják tőlük a bábkészítés fontosabb szabályait.

A felnőttek is tartalmasán tölthetik idejüket - musicalrészleteket hallgatva, divatbemutatót és különböző táncstúdiók előadásait nézve, görög táncokat járva a Maskarades együttes zenéjére.

Szombaton este fél 9-től kezdődik az Anna-bál a Rockfort Country zenekar közreműködésével. A vasárnap délután-este pedig inkább a koncerteké lesz: délután 5 órakor Szulák Andrea, 6-kor a Miskolci dixieland Band lép fel, fél 8-kor DNS és a Tax Free és este fél 9-től a Poénenekar játszik.

2enés tárlat

Miskolc-Lillafüred (ÉM) - A 27. Vasárnapi koncertet és kiállítás- nicgnyitót rendezi meg a Lillafüred Alapítvány július 28-án, vasárnap délután 4 órától a lillafüredi Palotaszállóban. Gyémánt László festő- müvész kiállítását Végvári Lajos jnűvészettörténész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A tárlatmegnyitót követően Vukan György zongoraművész dzsesszkoncertjét hallgatja a közönség.

Ifjú matematikusok

Miskolc (ÉM) - A Budapesten teg- nap befejeződött II. Európai Matematikai Kongresszushoz kapcsolódóan hétfőtől 5 napon át a Miskolci Egyetem rendezik meg a Nemzetközi Ifjúsági Matematikai Kong- resszust, amelyre több mint 300 résztvevőt, középiskolás diákot, Matematikatanárt, egyetemi pro- ’esszort várnak. A rendezvény szervezését a Bolyai János lársaság, a Herman és a Földes Mmnáziurn vállalta.

Szerencs, Sárospatak (ÉM)- „A Segítsd a királyt! jelenünk magyar valóságának egyik égető aktualitására is figyelmeztet. A huszadik század magyar irodalma sok nagyszerű drámával gazdagodott, de kevés az olyan, amely a magyarság létezésének egyetemes gondjaira oly erővel figyelmeztetett volna, mint Ratkó József drámai költeménye” - fogalmazta meg a kassai Thália Színház bemutatója kapcsán Gál Sándor kassai magyar költő.

A millecentenárium alkalmából Beke Sándor rendező irányításával színpadra állított drámai művet augusztus 2-án, pénteken este fél 9-től - eső esetén augusztus 4-én - a szerencsi Rákóczi-vár udvarán, augusztus 3-án, szombaton este 9 órától pedig a sárospataki Rakóczi- vár udvarán mutatja be a társulat. István szerepét Csendes László, Já- szai-díjas színművész alakítja Gizella királyné Kövesdi Szabó Márta, az „Öreg” Dráfi Mátyás érdemes

Jósvafő (ÉM) - A Barlangok a művészetekben című konferencián több mint harminc előadás hangzott el. A témák rendkívüli gazdaságot mutattak, hiszen végtelen a barlangábrázolások száma az irodalomban, a képzőművészetben, sőt a zenében is. A következőkben négy előadás kivonatát közöljük.

Jókai barlangjai

Hatalmas életművével Jókai Mór a legtermékenyebb magyar írónak számít. Életműve az irodalmi értékeken túlmenően a történelmi, néprajzi és természettudományos ismeretek hihetetlenül gazdag tárháza, ahol jelentős helyet foglalnak el a barlangok és egyéb karsztjelenségek is... A romantika e kedvelt stíluseleme Jókai művészetében nem kizárólag a képzelet szülötteként jelenik meg. Az azonosítható objektumok között a történelmi Magyarország szinte minden, akkoriban közismert barlangja szerepel. (Takácsné Bolner Katalin)

Szádelői regevilág

A Szádelői-völgy bizarr szirtjei és feltűnő sziklaképződményei az itteni' öslakókat nemcsak bámulattal

művész. További szereplők: Pet- rik Szilárd, Dudás Péter, Tóth Tibor, Pólós Árpád, Bocsárszky Attöltötték el, hanem élénk fantáziájukat is foglalkoztatták. Jellegzetes neveket adtak egyik-másik képződménynek: Cukorsüveg, Ördög útja, Megkövesedett pásztor stb. Ezek mindezidáig használatban maradtak, és az egész völgyet benépesítették képzeletbeli hőseikkel, azok szerencsés vagy tragikus sorsával. Akadt egy költő, Tompa Mihály, aki a vidéken végzett kutatásai során megismerte az itteni regevilág roppant gazdagságát, amelyet azután meg is énekelt.

fid. Stibrányi Gusztáv - Hutkay István)

A tudós-művész Cholnoky

A magyar geográfia legsokoldalúbb egyénisége volt Cholnoky Jenő föld- rajzprofesszor. A földrajztudós művész 1930-ban a Tihanyi-félsziget bazalttufába vájt üregeiről, a Barátlakásokról több akvarellt festett. A Cholnoky-festmények meggyőzően bizonyítják a szomorú tényt: az elmúlt évtizedekben több pusztítás érte az európai jelentőségű kultúrtörténeti üregeket, mint a keletkezésük óta eltelt évszázadok során... Cholnoky Jenő karszt- és barlangtanulmányai, barlangi tusrajz- és akvarellábrázolásai tudománytörténeti értékükön túlmutatóan a

tila, Fabó Tibor, Czajlik József, Bárta Sándor, Bocsárszky Pál, Illés Oszkár.

művészettörténet számara is maradandó alkotások. (Kubassek János)

A menekülő Mátyás

Mátyás király emléke a szlovén népmesékben és népköltészetben is él. Sót, nemcsak emléke, de ő maga is, hiszen egyetlen mese vagy' vers szerint sem halt meg. Kíséretével és kicsiny seregével barlangba húzódott. Egyes verziók szerint azért kellett föld alá rejtőznie, mert a Mindenható Úristen ellen indított háborút. Mások szerint ellenségei megtizedelték csapatát, és maradék hadával a föld alá menekült. Ott embereivel együtt mélyen alszik. A katonák a földön ülnek, míg Mátyás egy kerek kőasztalnak támaszkodik és hosszú szakálla körbenövi lábát.

Amikor az I. világháború után a Peca-hegy azon része, ahol állítólag Mátyás király alszik, Ausztriához került, a szlovén oldalon élő emberek felháborodtak. Egy szobrász kifaragta Mátyás portréját. A II. világháború alatt ez tönkrement. De nem maradtak jó királyuk’ nélkül, hiszen 1962-ben életnagyságú bronzszobor készült, amely a barlangban az asztalnál ülve ábrázolja a szunyókáló királyt...

(Kranjv Andrej)

A barlangban szunyókáló király

Konferencia a föld alatti világ és a művészetek kapcsolatáról

Moldvai magyarok és Miskolc

Miskolc (ÉM - NYZ) - A Teleki Pál Baráti Kör pesti csoportja már többször járt tanító- és Syűjtőőton a moldvai Lábaikban. Idén a debreceni csoport is csatlakozott hozzájuk, így jutott el két miskolci, de Debrecenben tanuló egyetemista, Hollósy Boglárka és Barna Erika a magyar nyelv- terület peremvidékén élő csángókhoz.

Erdélyben már többször is voltak. A Barcaságban, Kalotaszegen, Székelyföldön, legutoljára pedig az idei, esíksomlyói búcsún. Tanultak a nyelvjárásokról, a nyelv történeti fejlődéséről, a népköltészetről. Hallgattak pedagógiát, pszichológiát. Segítenek hátrányos helyzetű gyerekeken.- Elsősorban azért mentünk, nogy tanítsunk - mondta Bogi, aki magyar-angol szakos a Kossuth Lajos Tudományegyetemen

és azért is, hogy személyesen tapasztaljuk: hogyan is élnek ott az emberek. Könyvekből, hallomásból mindenkinek van valamilyen képe a határainkon túl élők sanyarú sorsáról, de ha maga is tapasztalhatja, hogy kútból kell a vizet, húznia, hogy sárból tapasztott tűzhelyen kell főznie, látja, nogy tízen is élnek pár négyzet- méteren, hogy sokszor csak puliszkát esznek az arató-kapáló egésznapos munka után, akkor megértheti, milyenek is azok a körülmények.

Lábnyik, székely-csángó falu, a dél-moldvai központtól, Bákótól

délre. Az odautazás elég körülményes: Budapesttől Gyergyószent- miklósig vonattal, majd Karácsonykőig busszal, tovább Bákóig vonattal. Átszállás a helyi buszra, és még pár kilométer Lábnyik, Lábnik, vagy, ahogy már ők hívják: Vladnik. Kékre meszelt házak, apró ablakok, sáros-poros utak, sok gyerek, népviseletből kivetkőzött férfiak, esetleg még kat- rincát, lepelszoknyát viselő nők, leánykák.- A falu Szent Annára készült, a búcsúra - meséli Era, aki idén diplomázott magyar-francia sza- i kon. - A gyerekek segítettek az előkészületekben, jártak az erdőre fát gyűjteni. Ki, ahogy tehette tisztította az udvarát, a gazdagabbak még a házat is kimeszelték. Érdekes volt azonban látni, hogy a mély, katolikus hitük milyen hiedelmekkel egészül ki. Áldjon a Mária! - mondták, de imádkoztak az esőcskéért. Sok kicsinyítőképzős alakot használnak. Esőben nem énekeltek. Nem való, elriasztja, mondták. Földművelők, fontos nekik az eső. Ha jég esik, kiszaladnak, és bekapnak egyet, így mintegy elnyelik, hogy ne pusztítsa el a termést. Amikor az egyik kislánynak megfájdult a feje, hazarohant. A fájdalmakat az emberbe költözött rossz szellemnek tulajdonítják, de a kiűzéséről nem beszélnek: tabu.

Az egyetemisták este 7 órától tanítottak - amikor már a szüleiknek segítő gyerekek is hazatértek a földekről - úgy 10 óráig, sötétedésig. De nem padok között,

A rét volt a tantermük

különböző pedagógiai módszereket használva. Leültek a rétre, életkor-képesség szerinti csoportokban. Majd ötvenen, hat kupacban, guggolva-ülve olvastak, írtak, meséltek, rajzoltak, énekeltek, vagy egyszerűen csak beszélgettek: magyarul.- A kicsi gyerekeket románul kezdik tanítani - kezd neki Era a tanítási élményeknek. - Románul kell jól megtanulniuk, gondolják a szülők, hogy ért sék, amit. a tanító, a tanárok, a hivatali szervek - bár az kevés van - vagy akár a pap is mond. Később majd ráragad a csángómagyar is. Furcsa volt érzékelni, hogy a szegényebbek jobban beszélnek magyarul, a gazdagabbaknak már van mit félteniük. Es ekkor látszik igazán, hogy a Kárpátokon túl mennyivel erősebb az asszimiláció.- Mégis van fejlődés - folytatja Bogi. - Ákik mái- tavaly is tanultak írni-olvasni, és gyakoroltak a kapott könyvekből, sokkal jobban tudtak. És énekelték azt a dalt is, amit a tavalyiak egy csángó dalokat őrző kazettáról tanítottak meg nekik. Elmesélték, hogy az otthagyott kazettát hallgatva táncoltak, amikor egyszer a diszkotékában táncházat tartottak. Nehezen nyíltak meg, de igényeltek minden szeretetet, simogatást, törődést.

Téka

__

I

skolás könyv

Cs.Kovács Ágnes újabb kiadványa

Vakga Gabor

Alsóvadász Dél-Abaújnak mindig is jelentős helysége volt. A történelmi szakirodalom mégis méltánytalanul elhanyagolta. Legfeljebb mozaikokat olvashattunk históriájából: a torok időkből, és az 1848-as események korából. Már az Árpád-korban jelentős település volt a pápai tizedlajstromok tanulsága szerint. Később a XVI-XVII. században a magyar történelem oly jeles családai voltak határában birtokosok, mint a reformáció legnagyobb terjesztői, a Perényiek, vagy a szabadságharcok évszázadának (XVII.sz.) hősei, a Rákocziak. Műemlék jellegű templomát a hagyományok szerinta husziták építették.

Lakói korán a reformáció hívei lettek, református iskolája már a XVI. században „édes anyai nyelvünkön” terjesztette a kultúrát, adott egy életre eligazító útmutatót. A magyar iskolázás történetének 1000. évfordulóján éppen ezért megkülönböztetett szeretettel üdvözöljük az alsóvadászi iskola múltját bemutató könyvet, Cs. Kovács Ágnes munkáját.

Az alsóvadászi lokálpatriotizmus nagyszerű példája, és egyben értékjelző tényező, hogy a könyv bemutatására az ódon református templomban került sor egy vasárnapi istentiszteleten a közelmúltban. Az ünnepség fényét emelte, hogy a bemutatást napjaink legnevesebb neveléstörténésze, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem nyugalmazott professzora, Mészáros István vállalta.

Cs. Kovács Ágnes a község szülötte, sok éven át megbecsült pedagógusa, iskolai vezetője volt. Könyvének anyagát fáradságot nem kímélve, hallatlan szorgalommal gyűjtötte össze. Nem riasztották el a kutatót bosszantó nehézségek, ami miatt sajnos nagyon sok helységnek soha nem lesz hasonló szép iskolatörténeti monográfiája! (A források hiányosak, nehezen hozzáférhetőek. Abaújt kutatni „idegen országban”, Kassán is kell.)

A mai alsóvadásziak joggal lehetnek büszkék arra, hogy iskolájuk a megye első református iskolai között emlegetett. A megyei régi historikusa - Borovszky Sámuel - jeles monográfiájában Gönc, Szikszó, Rásony, Bocs mellett Álsóvadászt említi.

Cs. Kovács Ágnes könyvében a Patakon őrzött iratok alapján közli, hogy már 1598- ban működött az intézmény a reformáció szellemében. Első tanítóit pedig 1615-tól név szerint is regisztrálni tudta. Nagy tisztelet ez tanító elődeink előtt.

Érzékletes képet kapunk az iskolaépületekről, felszereltségükről, a tanítás tartalmáról, a nevelési módszerekről, a könyvtárról, az iskolaszék tevékenységéről, a tanítók életkörülményeiről. A könyv a legjelesebb vadászi tanítók sorsának, pályájának további alakulását is megkísérelte nyomon követni.

A könyv értékét növeli, hogy mintegy megosztva a kutató örömét olvasóival - eredeti dokumentumok gazdag tárát tette közzé: tanítói díjleveleket, a könyvtál- leltárát, az iskolaszéki ülés jegyzőkönyveit, a tanítói pályázatok eredményeit stb.

Alsóvadász régi lakóiról megtudjuk, hogy öntudatosan támogatták a kultúrát, segítették iskolájuk áldásos tevékenységét. Szeretetüket a tudomány iránt azzal is kifejezték, hogy tanítóikat az átlagosnál jobban megbecsülték. Alsóvadászi tanítónak lenni rangot jelentett, jól fizető állas volt. Ezért, nem lehet csodálkozni azon, hogy például 1894-ben a meghirdetett üres állásra 38, igen jól képzett tanító adta be - még messzi vidékekről is - a pályázatát. A legjobb négyet hívták meg bemutatkozásra, énekvezetésre, s ez alapján döntöttek.

A kötet sok érdekességéből csupán még egyet emelnék ki: megszólaltatta a mai nyolcvan-, kilencvenéveseket, akik elmondták emlékeiket az egykori iskolájukról, tanítóikról. Nem lehet meghatódás nélkül olvasni, ahogyan visszagondoltak a „tudomány templomára” - az ott tanultak személyiség formáló erejére, a hasznos ismeretekre, amelyek segítették őket az élet nehézségeinek leküzdésében.

Cs. Kovács Ágnes könyve a múlt iskolájáról szól, de üzenet a mának is. Az iskola fontosságára, az iskola és közösség együvé tartozására figyelmeztet. Hasznos és érdekes olvasmány nemcsak az alsóvadásziaknak,^ de a megye kultúraszerető közönségének is őszinte szívvel ajánlható.

(Cs. Kovács Ágnes: Népoktatás az Abaúj megyei Alsóvadászon. Miskolc, 1996.)

A kötet borítóján látható grafika Pecze János

pedagógus-képzőművész alkotása

x

T