Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-23 / 171. szám
1996. Július 23., Kedd 4 Ms Itt-Hon PROGRAMAJÁNÍ AT MISKOLCI NYÁR 96. július 26-án és 27-én: Miskolctapolcán Tapolcai Karnevál. 26, 27, 28-án 21 órakor (esőnap: 29-én) a diósgyőri strandon: Heffner Attila: Barbárok rockopera ősbemutatója, 30-án 19 órakor a műemlék avasi templomban Collegium Musicum Ivan Sokol orgonaestje. Tapolcai Vigasságok 27-én: 10 órakor „Vidám Vándorok”: Takács Zoltán gyermekműsora, 11 óra-, kor Ludas Matyi - a Csodamalom Bábszínház előadása, 12 órakos Fiatalok Musicalműsora, 14 órakor Erdős Judit zenés gyermekműsora, 15 órakor Kamarás Máté Musicalműsora, 15 órakor Divatbemutató, 19 órakor A Fantasy Trió műsora, 20.30 órakor Az RT Fitness és Táncstúdió Orfeum előadása, 21.30 órakor A Rockfort Country zenekar közreműködésével Anna-Bál. A Termálfürdő közelében: 27- én: 10-13 óráig Játszóház - Bábkészítés, 17-19 óráig Görög Táncház. 28- án: 10 órakor A Pécsi Sándor Guruló Színház előadása (Oliver és A dzsungel könyve c. musicalből részletek), 10 órakor a Csiri-Biri Együttes gyermekműsora, 12 órakor A gyáva kistigris (Csodamalom Bábszínház előadása), 14 órakor Az utolsó kincs (a Fabula Bábszínház előadása), 15 órakor Fiatalok Musicalműsora, 16 órakor Divatbemutató, 17 órakor Szulák Andrea műsora, 18 órakor a Miskolci Dixieland Band műsora, 19.30 órakor a DNS és a Free Tax Zenekarok műsora, 20.30 órakor a Poén Együttes koncertje. A Sétányokon:- kézműves kirakodó vásár, könyvárusítás- pónilovaglás — malacsütés - sörsátor. A Csónakázótavon:- lampionos esti csónakázás- esti szerenád a tó közelében (a vendéglátásról a Juno Hotel gondoskodik). XVIII. Országos Grafikai Biennálé július 23-30-ig: Miskolci Galéria - Rákóczi-ház: A XVI- II. Biennálé anyaga. (Rákóczi u.2.) Hermann Ottó Múzeum: Kortárs szlovák grafikák. (Papszer u. 1.) Mini Galéria: Szabados Árpád, A XVII. Biennálé Nagydíjasának Kamarakiállítása. (Kossuth u. 11.) II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár: A Magyar Illusztrátorok Társasága kiállítása. (Görgey A. u. 11.) Miskolci Galéria - Feledy-ház: Nyomataim... - Feledy Gyula Műhelygrafikái (1950-1996.) /Deák tér 3./ Radnóti Miklós Közösségi Ház 24-én 14 órától Videofilm-vetítés (a martintelepi Idősek Klubjában). 26-án 14 órától Klubtagok Találkozója (a martintelepi Idősek Klubjában). Miskolc történelmének kis tükre XI. Széchenyi utcai részlet Fotó: Farkas Maya Gyöngyösi Gábor Bors ispán bizánci száműzetésével bekövetkezik a Bors nemzetség teljeskörű kegyvesztése. Birtokaik királyi tulajdonba kerülnek, majd azok kezére jutnak, akiket a király valamilyen szolgálataikért meg akar jutalmazni. A Miskócok, Miskolc-nembeli- ek helyzetén, bár szomszéd birtokosokról van szó, ez nem sokat változtat, ők továbbra is jelentős területek felett rendelkeznek. Övék a „Terra Misco- uc”, amely terjedelméről már beszéltünk. Ezen a területen, amelynek eléggé pontosan ismerjük a határait is, nyolc-tíz falu feküdt, nagyjából azokon a helyeken, amelyeket már a honfoglalás krónikásai is emlegetnek. Ezek, neveiket - függetlenül attól, hogy már megvoltak, vagy akkor jöttek létre - régi pogány uraiktól kapták (Nyék, Csaba, Szirma, Tokaj /Kis/, Petri /Péter/, Miskouc és a többiek), s ezeket mindmáig megtartották. Ezen települések törzsi, nemzetségi szálláshelyeknek a központja, úgy is, mint névadó és a legnagyobb földrajzi fekvésénél fogva, Miskolc volt és maradt. Ez akkor is így lehetett, ha neve, az Anonymus Gestá- jában kételkedő - történészeknek is elfogadható - hiteles oklevélben csak 1230-ban tűnik fel először. Nincs okunk feltételezni ugyanis, hogy a Sajómenti településrend, amely a Gestában szerepel, később jött volna létre, csak azért, hogy a korabeli állapotokat „visszavetítő” krónikást igazolja. A szóbanforgó oklevél időpontjában a területnek a Mis- kouc-nembeli Panyit (sokak szerint Pált kell értenünk alatta) a fóldesura, aki ispáni rangot visel, csakúgy, mint az annak idején királlyá választott Bors is. A Panyit név különben hosz- szú ideig összefon- Miskolc történetével. Egy évtized múlva például, ennek a Panyit ispánnak az egyik fia, aki Várasd névre hallgatott, a tatárjárás idején eltűnt, azaz amint gyanítani lehet, a csatatéren maradt. Az életben maradt másik fiú, Panyit László az eltűnt testvértől rámaradt birtokrészt, tehát a miskolci földek felét 1245-ben eladta harminc ezüstért három unokatestvérének, File prépostnak, Tamás ispánnak és egy Péter nevűnek, akik ugyancsak a Miskóc nemzetségből származtak. Ez abból is kikövetkeztethető, hogy a Miskolc város történetével foglalkozó történészek megegyeznek abban, hogy a „Terra Miscouc” a Miskolc nemzetség szállásterülete, szállásföldje 1312-ig megszakítás nélkül a család birtokában maradt, s csak ezután kerül egy másik nagynevű család, a Széchyek tulajdonába, akik a királyhoz való hűségük fejében kapják. Hogy egy ilyen adásvétel, adományozás, öröklés miként zajlott annak idején, jól szemlélteti egy 1270-ből származó oklevél, amely Miskolcon, a Megyei Levéltár birtokában van. Az oklevelet az egri püspökség adta ki, s benne az foglaltatik, hogy „... előtte személyesen megjelent a Myskoch nembéli Imre mester fia, Jakab, aki az alábbi örökvallást tette: hűséges szolgálataik fejében a szintén jelenlévő Nozkod-i Péter fia Mihálynak, valamint fivérének Pálnak, Nozkod-nak és Gogan-nak adományozza örökös birtoklásra az István király adományából reá szállott Nek nevezetű föld egy darabját, amely földdarab az Emeud-i határnál Zenkeholma nevű dombnál kezdődik, és onnét a Bertua nevű víz mellett ereszkedik le. Kötelezi magát, hogy megvédelmezi a nevezetteket, ha rokonai háborgatni akarnák őket azon föld békességes birtoklásában. Az adományozáshoz beleegyezését adta a maga személyében és összes rokonai nevében is megjelent Nek-i Wyda fia Dama, aki részben a mondott földdarab birtokszomszédja: minden más részről pedig a mondott Jakab a birtokszomszéd.” Az okiratot Farkas éneklőkanonok, Tamás olvasókano- riok, János őrkanonok valamint Leusták Újvári, Orbán Zobolch- i'és Mico Kemey-i esperesek írták alá akkor, amikor Fülöp az esztergomi, István a kalocsai érsek és Lampert az egri püspök. (folytatjuk) 1996. Július 23., Kedd Itt'Hon Ms 5 Beszélgetés egy „háttérdolgozóval” Miskolc (ÉM Bi.I.) - Veres Attila színházunk festőtárának vezetője, immáron a 37. évadát fejezte be. Díszítőfestő-festőként többek között Baresay mester egyik tanítványa is volt. A Baranyából származó fiatalember egy újsághirdetés során került a Szegedi Nemzeti Színházhoz. Az 1957-ben „feltámadó” Szegedi Szabadtéri Játékok produkciói sorában többek között festette a János vitéz, a Hunyadi László és Az ember tragédiája díszleteit. Plakáttervei közül az Aida, az Optimista tragédia, a Kőszívű ember fiai, a Tartuffe megtalálható műhelyszobája falán. Ezeken kívül még számtalan tervét láthattuk annak idején városunk plakátragaszain. Miskolcra kerüléséről faggatom: - 1959-ben Papp Miklós, az itteni színház gazdasági igazgatója meglátta Szegeden a munkáimat, megkeresett: nem jön- nék-e ide a festőtár vezetőjének, rendbe tenni az akkori elhanyagolt, leromlott helyzetet. Elvállaltam. Nem bántam meg, mert olyan nagy direktor-egyéniségekkel dolgozhattam együtt mint Jákó Pál, Ruttkai Ottó, Lendvay Ferenc, és a díszlet-, jelmeztervezők közül Varga Mátyás, Forrai Gábor, Veres Attila a színház festőtárának vezetője Fotó: ÉM archív Negenast Róbert. Ezek voltak számomra az úgynevezett klasszikus színházi évadok, amikor a színészek sokszor festett díszletek előtt játszottak. Munkánk volt bőven, hiszen ez egy csapatmunka, együttműködve az asztalosokkal, lakatosokkal és sokmindenkivel, akiket „háttérdolgozók”-nak neveznek. Szükség van rájuk, munkájuk elismerésére, mert életük nagy részét a színházban töltik, szabadidejük minimális, vagy alig van. Anyagi megbecsülésük sincs arányban lekötöttségükkel, munkájukkal. □ Ezt úgy vélem, ezt a humánum és a szakszervezeti elnök mondatja magából. ® Igen, színházunk szakszervezeti elnöke is vagyok. Mivel nincs titkár', nagyon sok munka hárul rám, amely a legtöbbször nem hálás feladat. Népszerűtlenséget jelenthet a dolgozóink érdekeit érvényesíteni a színházvezetés előtt. Rengeteg a konfliktushelyzet, amelyeket meg kell oldanunk. Akceptálom: ők is jót akarnak, de mi is a mindennapi megélhetésünkért harcolunk; ha túlmunka van, azt meg kell fizetni, kemény viták árán is! □ Szokott-e festegetni szabadidejében? © Ha időm engedi igen. A természetben készítem képeimet, leginkább az akvarell és a grafika áll legközelebb hozzám. Nemrégiben léptem be a Diósgyőri Képzőművész Stúdióba. Jelenleg 6 képem járja az országot - művésztársaim alkotásaival együtt — egy vándorkiállításon. □ További elképzelései, tervei? • Hegyi Árpád Jutocsa igazgató-főrendező a minap barátságosan megveregette a vállam, s megkérdezte mikor akarsz nyugdíjba menni? Megfertőzött a színház, ami olyan, mint a má- kony vagy a drog. Úgy érzem, még rengeteg dolgom van és még csak 61 éves múltam. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Franklin P. amerikai újságíró gondolata. 12. Selymes szőrű kutyafajta. 13. Ezerszer ezer. 14. Acélszürke, kemény fém. 15. A felsőfokjele. 16. Műholdas zenei csatorna. 17. Tűzföldi indián. 18. Fortély. 20. Lábunk része. 21. ...Károly, író (1892- 1954). 23. Adóügy közepe! 24. Érzéketlenné válik. 25. Vagy, angolul. 26. Vasúti alkalmazott. 29. Olasz festő S. di (1615-1673). 30. Galambszürke pásztorkutya. 33. Futva üldözi. 35. Miskolci Egyetem. 36. A sereg legfőbb parancsnoka. 38. Órában van! 39. Uralkodó ülőhelye. 41. Számszerű tény. 42. Szíriái harcistennő. 44. Tisztán hall. 45. Stigma. 46. Képes rá. 47. Gondolat. 49. Többször rémületet kelt. 51. Odébb lopakodik. 52. A gondolat befejező része., Függőleges: 1. Önkormányzattal rendelkező. 2. Paszomány. 3. Folyadékban puhít. 4. Kútkáva közepe! 5. Hosszmérték: 10 öl. 6. Argon vegyjele. 7. Fölfelé mozgat. 8. Repülőgép típus. 9. Belgium, Luxemburg autójelzése. 10. Edényt tisztít. 11. Hézagossá válik. 15. Magas labdát földre vág. 19. Nap, angolul. 20. Akármit. 22. Állandóan csörgő szomjoltó. 24. Nagyobb utca. 27. Jákob egyik fia. 28. Daljáték. 31. Veszélyből szabadítani. 32. Fehéres-zöldes színű féldrágakő. 34. Probléma. 35. Hosszan, egyhangúan olvas. 36. Végküzdelem. 37. Nótázik. 40. Töltés oldala. 42. Személy- gépkocsi. 43. Színültig. 46. Egyesületi egyed. 48. G-hang. 50. Gyufa végek! 51. Betű kiejtve. Itt-Hon-Konyi ia Nyári ajánlataink: Sajtos-sonkás jércemell Hozzávalók: 4 közepes csirkemell, 4 vékony szelet edami sajt, 4 szelet gépsonka, 1 csokor petrezselyem, só, bors. A bundázáshoz: liszt, tojás, zsemlemorzsa. A csirkemellet kifilézzük, vékony szeletekre vágjuk és óvatosan kiveregetjük. A hússzeleteket megsózzuk, megborsozzuk, és mindegyikre egy-egy szelet sonkát fektetünk. Ä petrezselyem vastagabb szárrészeit eltávolítjuk, majd a leveles részeket rárakjuk a sonkára. Végül a szeleteket befedjük a sajttal. A húst ezután felgöngyölítjük, hústűvel összetűzzük. Lisztbe, tojásba és zsemlemorzsába hempergetjük, majd forró olajban aranyszínűre sütjük. Tálaláskor a csirkemelleket átlósan félbevágjuk. Újburgonyával és fejes salátával tálaljuk. Túrós barátfüle Hozzávalók: a tésztához: 25 dkg liszt, 3 tojás. A töltelékhez: 50 dkg tehéntúró, 10 dkg cukor, 3 tojássárgája, 2 dl tejföl, 10 dkg margarin, 10 dkg zsemlemorzsa, porcukor. A lisztből, a tojásokból tésztát gyúrunk, majd vékonyra kinyújtjuk. A töltelék hozzávalóit összekeverjük. A tésztát megkenjük tojásfehérjével, és a felére a töltelékből egy-egy kis- kanálnyi halmot rakunk kétujjnyi távolságra. A kinyújtott tészta másik felével beborítjuk, lenyomkodjuk, és derelyemetélővel a túróhalmokat körbevágjuk, hogy szögletes táskákat kapjunk. Forrásban levő sós vízben kifőzzük (akkor jó, ha a víz tetejére feljönnek), majd leszűrjük. Olvasztott vajon pirított zsemlemorzsában (vagy grízben) megforgatjuk, és porcukorral megszórva, melegen kínáljuk. Málnás rizs Hozzávalók: 1 liter tej, 1,5 dl rizs, 1 csomag málna ízű pudingpor, 3-4 evőkanál cukor, 1/2 csomag vaníliás cukor, málna és tejszínhab a díszítéshez. Fél liter tejben megfőzzük a rizst, és amikor már majdnem puha, a kristálycukorral és a vaníliás cukorral ízesítjük. A másik fél liter tejben előírás szerint sűrűre főzzük a cukorral elkevert pudingport. Négy üvegpoharat hideg vízzel kiöblítünk, és felváltva rétegezzük bele a rizst és a pudingot. Amikor teljesen kihűlt, hűtőszekrénybe rakjuk, és fogyasztásig ott tároljuk. Tejszínhabbal és friss málnával díszítve tálaljuk. (Ha tejet forralunk, tejberizst vagy tejbe- grízt főzünk, az edénybe a tej alá mindig öntsünk egy kis hideg vizet, hogy ne égjen le.)
