Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-19 / 168. szám
1996- JÚLIUS 19., PÉNTEK Gazdaság ÉS ZAK-Magyarország 5 Bankomat automaták Budapest (MTI) - Együttműködési szerződést kötött az OTP Bank Rt. és az első független európai bankjegykiadó hálózat, az Euronet- Bank 24 Rt. Ezt Michael Brown, az amerikai cég elnök-vezérigazgatója és Kolozsváry Ádám, az OTP vezér- tgazgató-helyettese jelentette be csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A megállapodás értelmében a legnagyobb magyar bank ügyfelei összes kártyájukkal használhatják kedvező feltételek mellett a kék Bankomat feliratot viselő automatákat. Az Euronet automaták valamennyi OTP-kártyát elfogadják pénzkivételkor, és az ügyfeleknek mindezért csupán egy idegen bank automatájánál felszámított díj egyharmadát, 65 forintot kell fizetniük. A szerződéssel az OTP újabb beruházás nélkül jutott automatákhoz. Kolozs- váry Ádám tudatta, hogy a jelenleg 395 automatával, de másfélmillió folyószámlás és 600 ezernél több kártyás ügyféllel rendelkező OTP számára a megállapodás stratégiai kérdés volt. Az Euronettel ugyanis olyan helyeken is ki tudják elégíteni az ügyfeleket, ahová saját automatát nem lenne érdemes telepíteni. Az Euronet Magyarországon eddig 66 gépet telepített, és 1999-ig összesen 400 pénzjegykiadó automata felállítására vállalt kötelezettséget. A cég Magyarországon kívül öt európai országban működik, s szándéka szerint a kontinens összes tranzakcióját feldolgozó központját a jövőben is megtartja Budapesten. Az Euronet legnagyobb előnye, hogy a bankoktól teljesen független hálózat. Bejelentették, bogy a bank az év végéig meghosszabbítja az eredetileg június 30-ig tervezett ingyenes kártyacsere és -kibocsátási akcióját. Termelői árak májusban Budapest (MTI) - Az ipari termelői árak májusban 1,7 százalékkal haladták meg az áprilisi szintet. Áprilisban a havi áremelkedés 2,9, márciusban 2,2, februárban 1,8, jaguárban 2,3 százalékos volt. Egy ev alatt, május végéig az ipari árak “2 százalékkal drágultak. Áprilisban az előző év áprilisához viszonyított áremelkedés mértéke 22,5, márciusban 23,2, februárban 24,6, Januárban 26,7 százalék volt. Új lap Magyarországról Budapest (MTI) - TM Special Un- garn címmel új, német nyelvű kiad- ,ynnyt indított a németországi Transparenz der Medien” közhasznú társaság. A negyedévente megjelenő ingyenes orgánum első- s°rban német és osztrák befektetők számára készül azzal a céllal, hogy " beszámolót adva az ország gazda- Sagi és politikai életéről - kedvet csmáljon üzleti vállalkozások magyarországi indításához. Mindez ?Zon a csütörtöki sajtótájékoztatón üangzott el, amelyen Hansjörg Kiélj} német üzletember, a TM Special «adásának szervezője bemutatta a magazint. A lapot mintegy 800 ®Zer példányban, Németországban, fuisztj-jüban és Magyarországon triesztik majd. Egy támogatás tanulságai Hatezer agrárpályázatból háromezer lesz eredményes Szőlőültetvény. A telepítési pályázatok jól előkészítettek. Fotó:ÉM-archív Nyéki Zsolt Budapest (ISB) - A magyar agrártámogatás évente módosított rendszere csak részben magyarázható a szűkös költségvetés változó forrásaival, a kiszámíthatatlan szabályozói háttérért az ágazat átalakulása hasonló mértékben okolható - állítja Szöllősi Endre, a Földművelésügyi Minisztérium Köz- gazdasági és Térségfejlesztési Főosztályának vezetője, aki a támogatás aktuális kérdéseit, elveit érintve ismertette az agrárvezetés álláspontját. □ A pályázati lehetőség időszakos felfüggesztéséből, az idei támogatási feltételek módosításából adódik a kérdés: hol számolta el magát a tárca? • Nem becsültük alá a beruházási kedvet és az ehhez kapcsolódó támogatási igényeket, inkább arról van szó, hogy a felhívásra beadott pályázatok jelentős része nem megalapozott fejlesztési elképzeléseket takart. A pályázók - félve attól, hogy hamar elfogy a rendelkezésre álló pénz - nagyon sok, tartalmilag és formailag is kifogásolható kérvényt nyújtottak be csak azért, hogy a rendelkezésre álló lehetőséget kihasználják. A június 30-ig meghirdetett pályázati rendszert február végén tettük közzé, ezzel szemben április 5-ig a beérkezett pályázatok száma és aránya áz előzetesen felmért lehetőségeket többszörösen meghaladta. Hetek alatt közel 40 milliárd forint értékű építési, telepítési, egyéb beruházási terv halmozódott fel, ez a megelőző három év összes beruházásaival egyenértékű tételnek felelt meg. Érthető tehát, hogy vizsgálat alá vetettük ezeket, mert lehetetlen vállalkozásnak tűnt a magyar mezőgazdaságban egy év alatt ekkora fejlesztés megvalósítása termelői erőből. Ezért a minisztérium a beadott több mint 6 ezer pályázatot előzetesért átvizsgálta, s kiszűrte a nem megalapozott igényeket. Hamar kiderült, a rendelet téves értelmezése nyomán különösen az építési jellegű fejlesztéseknél jelentkeztek túlzó kérelmek, sokan szerették volna részberuházásokra is felvenni az egyébként csak komplex beruházások után járó fix összegű támogatást. □ A jövőre nézve milyen tanulságokkal szolgáltak az idei tapasztalatok, különös tekintettel az elbírálás módjára,? • Egy korábbi támogatási konstrukcióra emlékezve tévesen alakult ki az a nézet, hogy beérkezés sorrendjében bíráljuk a pályázatokat, de ez szakmai hiba lenne, és technikailag is kivitelezhetetlen, hiszen egyetlen napon több száz kérvény érkezik be. Most kénytelenek voltunk menet közben szigorítani a feltételeket, s azt mondani: aki ezek után is vállalja a beruházást, annak megadjuk a támogatást, függetlenül attól, hogy a megadott határidőig elsőként vagy utolsóként érkezett be a pályázata. További tanulságai is vannak a mostani történéseknek: nem szabad idő közben leállítani egy adott határidőre meghirdetett támogatási rendszert, fogadni kell a pályázatokat az eredeti időpontig. Ez feltételezi a pályázatok szakmai szempontok szerinti rangsorolását, s ki kell dolgozni az elbírálás elveit, mindenki számára ismert és elfogadható szabályozó rendszerét. Ezzel együtt tudatosítani kell azt is: a támogatás elnyerése nem alanyi jog, ezt talán nem tudatosítottuk eléggé. Most is perekkel fenyegetik a minisztériumot olyan gazdálkodók, akik már a támogatás előtt költségekbe verték magukat, de a biztosnak vélt támogatást végül mégsem nyerték el. □ Okozhat-e törést a fejlesztési kedvben a kényszerű módosítás? • A nyilatkozatok értékelése, feldolgozása jelenleg is tart, ezért nehéz lenne most konkrét összefüggésekről beszélni, de nem hinném, hogy komoly nagyságrendben visszavetné a fejlesztési kedvet. Az előzetes adatok alapján úgy tűnik, hogy a beadott több mint 6 ezer pályázatnak több, mint fele nyertes lesz, a többi vagy nem felelt meg a követelményeknek, vagy visszalépett a beadója a szigorított feltételek ismeretében, vagy egyszerűen nem érkezett válasz, ez pedig automatikusan lemondásnak minősült. Az is látszik, hogy az ültetvények telepítésére pályázók szakmailag jobban felkészültek, mint például az építési beruházásokban gondolkodók, előbbi körben kevesebb volt az elutasítás és a visszalépés is. □ Az agrárszféra szereplői évről évre számon kérik a tárcától a stabil, hosszútávon is kiszámítható támogatási rendszert. Vidéki kőrútjaikon az illetékesek általában a költségvetés számlájára írják az állandó változtatást. • A szűkös költségvetési forrás csak részben okolható a valóban zavaró változtatásokért, hiszen nyilvánvaló az is: a mezőgazdaság pillanatnyilag egy folyamat közepén tart. A rendszerváltozás után megváltoztak a tulajdoni viszonyok, legyen szó termőföldekről vagy élelmiszeriparról, kialakult egy szétforgácsolt földtulajdon és egy változó üzemi struktúra. Egy ilyen átmeneti állapottal küszködő agrárgazdaságban még nem lehet stabil támogatási formációkat megkövetelni. A fejlett országokban (pl. a német, holland vagy dán mezőgazdaságban már nagyrészt kialakult, “letisztult” a farmerszerkezet, ahol legfeljebb a tulajdonos személye változik meg. Ezzel szemben Magyarországon ma még igen széles a paletta, az egy hektárostól a több ezer hektáros területekig terjednek a gazdasági méretek, ráadásul ez is hónapról hónapra változik. Én ebben látom a stabil, kiszámítható szabályozói háttér legnagyobb akadályát. Nem jelentkeztek a részvényekért Budapest (MTI) - A korábbi túljegyzés ellenére 36.076 darab részvényt nem vettek át a kárpótlási- jegy-tulajdonosok az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. kárpótlási jegy-részvénycsere akciójában - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a McCann Erickson tanácsadó cég. Többségükben alanyi kárpótoltak nem jelentkeztek részvényeikért, de a többi preferált befektetői csoportban is előfordult, hogy elszámolatlan részvények maradtak. Ennek az lehet az oka, hogy a kárpótlásijegy-tu- lajdonosok meggondolták magukat és úgy spekuláltak, az ÉMASZ helyett a likvidebbnek vélt ÉDÁSZ-részvényekból jegyeznek majd. A megmaradt csomag esetében másodlagos allokációra került sor, amelyben elsőként eleget tettek az önkormányzatok eredetileg ki nem elégített igényeinek. A fennmaradó részvényeket az egyéb, nem alanyi kárpótoltak között osztották szét. Az ÉMÁSZ az első áramszolgáltató, amelynél az előnyben nem részesülő befektetők is részvényhez jutottak. Ennél a befektetői csoportnál az átlagos ki- elégítettségi szint 0,092 százalékos volt. ^jabb társaságok a tb-nek Budapest (MTI) - Az Állami Priatizaeioiä és Vagyonkezeld Rt. 5,9 Milliárd forint értékben újabb társaságokat ad át a társadalombizto- ®*tasi önkormányzatoknak - ismer- atte az igazgatóság döntését Du- Adám szóvivő. A csomagban szerepel a Human Rt. 27,38 százados tulajdonrésze, a GYSGY Rt. . százalék mínusz 1 szavazató észvénycsomagja, az Autóker Rt. • százaléknyi részvénycsomagja. valamint az Expressz Rt. 25 százalék plusz 1 szavazatnyi rész- enye. A részvényeket 100 százalék e etti árfolyamon fogadja el a tb. A kiajánlott csomag 45 százaléka a yugdíjbiztosítási, 55 százaléka az geszségbiztosítási Önkormányza- e lesz. A vagyonrészeket egy-két onapon belül adják át. A szóvivő mondta még, hogy a harmadik egyedévben a tervek szerint sor Kerül a tb-nek szánt 55-65 milliárd onntnyi vagyon teljes átadására. Amerikai professzorok az alma materben Nemzetközi tudományos konferencia a Miskolci Egyetemen Miskolc (ÉM - B.Gy.) - A Miskolci Egyetem adott otthont július 15. és 19. között a „Numerikus matematika és mechanika a tudományokban és a mérnöki gyakorlatban” című nemzetközi konferenciának. A konferencia a 7. abban a sorozatban, amelyet a Bolyai János Matematikai Társulat kezdeményezett és amelyet 1986-tól a Miskolci Egyetemen szerveznek meg. Jelen konferencia szervezői a már említett Bolyai János Matematikai Társulás mellett a Miskolci Egyetem, a Miskolci Akadémiai Bizottság és a Numerikus Mechanika Közép-Európai Egyesülete. Támogatta több alapítvány mellett a Hejőcsabai Cementmüvek is. Maga a konferencia a július 21-27. között Budapesten megrendezendő 2. Európai fia tematika Kongresszus szatellit konferenciája. A numerikus matematika és mechanika növekvő és jelentős szerepet tölt be a valós mérnöki problémák megoldásában. A konferenciára 34 országból érkeztek szakemberek, akik 5 napon keresztül 3 plenáris ülésen, 2 szimpóziumon és 17 szekció ülésen tárgyalják és elemzik a legkülönfélébb problémákat, összesen 11 jól behatárolt témakörben, 126 előadás keretében. Ezek közül példaként megemlíthető a rezgések és mechanizmusok, a hővezetés, szerkezetek optimalizálása és - a már egész világon elterjedt - vé- geselem-módszer. A konferencia nemzetközi tudományos bizottsága 8 ország tudósaiból tevődik ösz- sze, elnöke volt Ivó Babuska, társelnöke Barna László, mindketten az USA-ból, a bizottság tagja volt még a Miskolci Egyetemről Czibere Tibor és Páczelt István professzorok, a Budapesti Műszaki Egyetemről Gáspár Zsolt és Rózsa Pál professzor. Á helyi szervezőbizottság elnöke Galántai Aurél professzor, a Miskolci Egyetem Matematikai Intézet igazgatója, szervező titkára Szeidl György, a Miskolci Egyetem Mechanikai Tanszékének docense volt. A konferencián a Miskolci Egyetem több volt diákja is megjelent, közöttük Szabó Barna, a Saint Lo- uis-i Washington Egyetem professzora, aki úgy kezdte előadását: „most abban a teremben szólok, ahol annak idején 1954-ben - mint miskolci egyetemi hallgató - az első Statika-előadást hallgattam”. Megköszönte ezek után a tudományos bizottság tagjainak előkészítő munkáját, amellyel hozzájárultak a konferencia megrendezéséhez. Fejlesztések a MÁV-nál Budapest (MTI) - A Magyar Államvasutak Rt.-nek növekvő informatikai igényei miatt korszerűsítenie kell meglévő saját távközlési hálózatát - nyilatkozta Kálnoki Kis Sándor, a MÁV elnöke szerdán az MTI-nek. Kálnoki Kis Sándor a fejlesztéssel kapcsolatosan kifejtette: a MÁV 7600 kilométer hosszú vasútvonala mentén fekvő, hagyományos távközlési hálózatából mindössze 600 kilométert tesz ki a korszerű optikai gerinchálózat. Ez legfőképp Hegyeshaloni-Buda- pest-Miskolc között található. A MÁV vezetője úgy véli: két és fél év alatt összesen 3000 kilométeren építhető ki a legfejlettebb üzleti kommunikációs szolgáltatást biztosító gerinchálózat, amely több milliárd forintos beruházást igényel. A fejlesztésre a MÁV és a Unisourse páneurópai telekommunikációs társaság együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a héten. Az aláírókhoz csatlakozott a Győr-Sop- ron-Ebenfurti Vasút Rt., és a KFKI Számítás- technikai Rt. is. Az elképzelések szerint a tárgyalásokat még az idén befejezik a kialakítandó együttműködésről. Lenyűgöző export Budapest (MTI) - Németországnak a keleteurópai térségbe irányuló összkiviteléből több mint 50 százalékban részesültek a beruházási javak, a gépi berendezések egyharmaddal, s nagyon fontos pozíciót vívtak ki maguknak az elektromosipari cikkek is, különösen a Cseh Köztársaságban. Oroszország, mely korábban Németország legfőbb kereskedelmi partnerének számított, mára a harmadik helyre csúszott vissza Lengyelország és a Cseh Köztársaság mögé. Természetesen továbbra is elsőrendűen fontos maradt, tekintettel az orosz piac méretére, és az orosz gazdaság potenciális fejlődésére - állítja a Bundesbank. Lengyelország, Csehország és Magyarország súlya a német importban is megnövekedett: tavaly 58 milliárd márkányi árut adtak el a német piacon, 50 százalékkal többet, mint 1993-ban. Kelet-Közép-Európa súlya 9 százalékra nőtt Németország összbehozatalában az 1993. évi 7 százalékról. Az import kétötöde olajból, földgázból, acélból, vasból, színes fémből kerül ki. A német központi bank „lenyűgözőnek” minősíti a térségből származó exportnövekedést, hiszen számos nyugat-európai ország gyenge gazdasági teljesítménye közepette következett be. _ Árfolyamok Budapest (MTI) - 1,319 milliárd forintos forgalom mellett számos - a korábbi napokon zuhanó - részvény ára emelkedni tudott az értéktőzsde tegnapi napján. A tőzsde egyéb forgalma minimális volt. Kárpótlási jegy " - m-»- -w-rr-yt. Tőzsde Index júl. 18.: 3028,26 +12,98 Hivatalos árfolyamok mmmmmmm Érvényben: 1996. július 18. Valuta ' Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font !232,83 237,27 235,51 Ausztrál dollár 118,52 120,72 120.52 Belga frank* | 492.68 502,26 496,83 Dán korona 26,32 26,84 26,53 V Finn marka ii 33,39 V 34.03 33,64 Francia frank 29,98 30,56 30,21 Holland forint 90,43 92,19 91,20 Ír font 241.20 245,76 243.71 |S Japán yen* 139,05 141,81 140,90 Kanadái dollár 110,08 112,18 111.09 Kuvaiti dinár 1 504,95 514,63 509,68 Német márka 101.53 103,49 102,32 : Norvég korona 1 !■ 23,61 24,07 23,78 Olasz líra*“* 99,27 101,13 100,13 , Osztrák schilling 14,43 14,71 14,54 Portugál escudo* 98,89 100,79 : 99.48 Spanyol peseta* 119,85 122.19 120,94 Svájci frank 124,45 126,87 125,17 Svéd korona 22.80 23,24 22,97 USA dollár 151,18 154,08 152,65 ECU 191,17 194,81 192,98 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység 1
