Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-02 / 153. szám
1996. Július 2., Kedd 8 Ms Itt-Hon „Miskolci Portré A színitanodás Miskolc (ÉM - Bi.I.) - 20 éves, telve elképzelésekkel, vágyakkal. Szerény fiatalember Gömöri Krisztián, ugyanakkor nagyon hatái'ozott. De leginkább a színház által „megfertőződött. Ongáról jár be nap mint nap tanulni, képezni magát, ahol édesanyjával lakik együtt. Hosszú volt az útja a tanodáig. A Debreczeni Márton Szakközépiskolában erősáramú-berendezés szerelőnek tanult. Erős akarata vitte annak idején a Zrínyi Ilona Gimnázium diákszínpadára, ahol Novák Tamás foglalkozott az amatőr színpadi rendezéssel. Krisztián itt kapott kedvet a nagyérdemű előtti megmutatkozáshoz. Érettségi előtt állt, amikor az országos Arany János balladamondó versenyre benevezett és első helyezett lett, ráadásként közönségdíjjal is jutalmazták teljesítményét. Az OVIT Vállalatnál dolgozott néhány napot, ahová szerződés kötötte. Egy baleset következtében kivált a cégtől, majd kocsmárosként dolgozott. Ez is egy jó „iskola” volt a számára az emberek megismerése, későbbi ábrázolása szempontjából. Tavaly felvételizett a Miskolci Nemzeti Színház tanodájába, ahol Seres Ildikó osztályfőnök irányításával naponta több órán át tanulja a színészmesterség fortélyait. Reggel 8-tól este 6 óráig igencsak lekötik és próbára teszik az itt oktatók a pálya legifjabb elkötelezettjeit. Sokirányú gyakorlati és elméleti tananyagot kell elsajátítaniuk, mint mozgástechnikát, színpadi mozgást, táncot, előadóművészetet, színész- és zenészmesterséget... A színházban ellátnak gyakorlati feladatokat is, egyszer kellékesek, másszor ügyelő-világosító- asszisztensek, miközben megismerkednek a színházi mechanizmus szerteágazó világával. Krisztián bírja a kiképzést! Az első évfolyamot 3 fiú és 4 leány kezdte, a fiúk közül egyedül ő maradt a „ring- ben”. S mert arca, hajviselete alapján igencsak hasonlít közismert rockszínészünkre, barátai ennek okán Sasvárinak hívják. Nekünk Írták Háziversenyektől a megyei döntőkig „Lezárult egy tanév, melyre mindannyian másként tekintünk vissza. Ki kudarcként, ki sikerként könyveli el az 1995196-os tanévet. Azoknak a gyerekeknek és tanáraiknak mindenképp szép emlék lesz ez az év, akik valamilyen versenyen eredményesen szerepeltek. A Sajóvámosi Általános Iskolában hagyománya van a háziversenyeknek. Ezekre tanítóik, tanáraik segítségével hónapokig készülnek a gyerekek nem kímélve időt, fáradságot. A komolyabb feladat a versenyzők és felkészítő tanáraik számára azonban mindig az iskolán kívüli megmérettetés. Szerencsére ezeken sem vallottunk szégyent. A bocsi matematika versenyen Pálinkás Anita (1. o.) III. helyezést ért el, de szépen szerepelt Szatmári Ádám (2. o.) is. Gyarmati Annamária (1. o.) a Zsolnai-szavalóversenyen II, az arnóti Weöres Sándor szavalóversenyen pedig I. lett. De helyezést ért el minden sajóvámosi gyerek ezen a versenyen, hiszen Szegedi Tímea (2. o.) II., Pongó Gergő (3. o.) II. lett. Gyarmati -Judit (5. o.) a különdíjjal lett gazdagabb. A sajókeresztúri vers- és prózamondó versenyről két harmadikosunk, Pongó Gergő és Mohácsi László a III., Hugli Lajos negyedikesünk, az I. helyezettnek járó könyvvel tért haza. A „Mesélnek a századok” alsó tagozatos megyei versenyen a Kovács Eszter, Szatmári Ferenc, Szabolcsik Krisztina 4. osztályos tanulók által alkotott csapat all. helyen végzett. Cservenka Tünde (4. o.) képviselte iskolánkat a „Móra tollával” című helyesírási versenyen. Váradi Linda (5. o.) a Kalmár László matematika versenyen 9. helyezett lett, de szépen szerepelt a Zrínyi Ilona matematika versenyen is, amelyen Jakab Katalin, Lukács Boglárka, Bodnár Csaba és Éliás Csaba 5. osztályos tanulók is részt vettek. Gyarmati Judit (5. o.) a megyei Vörösmarthy-szavalóver- senyen II. helyezett, a Kaffka Margit szavalóversenyen pedig Tóth Zsuzsa (8. o.) VI. helyezett lett. Dobai Enikő, Minyó Barbara és Csepcsényi Erika 7. osztályos tanulók részt vettek a Megyei Környezetvédelmi Versenyen, melyen 7. helyezést értek el és ezért jutalomkiránduláson vettek részt Aggteleken. A „Barátunk a természet” országos vetélkedőn szintén a 7. osztályosaink remekeltek, név szerint Oláh Nikolett, Éliás Éva, Vékei Csaba és Lengyel Péter. A Pharmavit Rt. több fordulós „Plussz” játékában a 6. osztályosokból álló csapatunk vette sorra az akadályokat. Rajzpályázatokon is részt vettünk az 1 osztályostól a 6. osztályosig, mindenki a saját képességeinek megfelelő munkával. Számos rajzunkat ki is állították. Tanulóink nemcsak szellemi, hanem fizikai teljesítményüket is összemérték a szomszédos községek tanulóival. Az idén harmadikok lettünk a Sajó kupán, de több sportágban miénk volt az aranyérem. Aranyérmet kapott Minyó Ákos, Fürjes Szabolcs, Dulai Márta (6. o.), és Tóth Zsuzsa (8. o.). Reméljük, a fentiek mind azt bizonyítják, hogy iskolánkban komoly munka folyik, hiszen ilyen eredményeket csak következetes és kitartó munkával lehet elérni. A siker a gyerekeké, de az örömben egész Sajóvámos osztozik.” Földvári Éva Gyerekek honi rajzasztala Hurrá, itt a nyár! Huszár Dóra miskolci kisiskolás rajza Iskolatörténelemről (is) emlékeztek 1000 éves a magyar, 25 éves a szirmabesenyői iskola Szirmábesenyő (ÉM - B.O.) - Szinte az egész települést megmozgató rendezvénysorozat részesei lehettek azok, akik jelen voltak június 20-án az 1000 éves magyar iskola ünnepi éve alkalmából meghirdetett emléknapon a Szirmabesenyői Általános Iskolában. mmmmMmxmwmmsmimitiwmmm Mind az iskola tantestülete és tanulói, mind a helyi önkormányzat képviselő-testülete és emlékbizottsága sokat vállalt és tett azért, hogy méltó és egyedi legyen a visszatekintés, a múltidézés. Mert bár az apropót a mementóra az ezredév adta, de a besenyőiek saját iskolatörténelmükből is amit csak lehetett, „felmutattak” e napon. Már az ünnepségre invitáló meghívókon ott sorakoztak azok az adatok, amelyek a helyi oktatás kezdeteiről adnak számot és valamennyi olyan változás, történés, amely a fej„Tanáraink emlékére" Iskolamúzeumi tárgyak között lődés útjának irányt szabott. Ezek között az első évszám 1829, az iskoláztatás kezdete, míg az utolsó 1991,, a tetőtér beépítésének éve. És köztük olyan évszámok, mint 1878, amikor egy hitközségi határozat szerint „Szirma Besenyőn 2 terem +egy tanítói lakás épül, Sajó Besenyőn egy tantermes iskola és tanítói lakás”, aztán 1883. március 1., amikor a legjobb tanulók között 12 forintot osztottak szét jutalmul, majd 1912, az állami iskola megnyitásának éve, 1949, a kastély átadásának jeles dátuma, amelyben többek között tantermeket, szertárokat alakítottak ki, és 1971, amikor felépül az első hattantermes iskola. Az adatok sűrűjében pedig nevek: az első tanítóké, igazgatóké és óvónőjé, akik munkájukkal beírták nevüket a település oktatástörténetébe, miként azok is, akik valamikor Fotók: Vajda János itt gyakorolták hivatásukat. Nekik állított emléket a település egy fekete márvány emléktábla felállításával, amely az iskola aulájának falára került. A kegyeleti helyet Kovács János római katolikus plébános áldotta meg, majd az avatási szertartást követően osztályonként helyeztek el egy-egy szál virágot az iskola tanulói, valamint a település polgármestere, az elhunytak családtagjai, hozzátartozói és az intézmény igazgatója. Ezt követően Lénárt Béla, az önkormányzat emlékbizottságának titkára méltatta az 1000 éves magyar iskolát, kutatási eredményeit is megosztva a népes hallgatósággal. Ezután az egybegyűltek megtekintették az iskolatörténeti kiállítás gazdag anyagát, amelyen a rendezők elsősorban a 25 éves iskola tárgyi emlékeit gyűjtötték egybe. A délután 5 órakor kezdődő ünnepélyes tanévzárón, miként az emléknap valamennyi eseményén jelen voltak a szirmabesenyői iskola nyugdíjas pedagógusai is, akiket egy szól virággal köszöntöttek a kisiskolások. Az emléknap estébe nyúló állófogadással zárult, amelyen Fedor Vince polgármester az iskola pedagógusainak és a település oktatáspártolóinak egy emlékplakettet nyújtott át a köszönet és a tisztelet jeléül. _A Tartalomból Népünnepély Felsőzsolcán Negyedik alkalommal, s talán eddig a legsikeresebb falunapot rendezte meg a helyi művelődési ház június 23-án, vasárnap. Mintegy három és fél ezren voltak kíváncsiak a nap eseményeire, köztük a helybéli érdeklődőkön kívül alsózsolcaiak, ongaiak, miskolciak. (2. oldal) Bel- vagy külterület? A belterületi határokat szabályozó ön- kormányzati rendelet felülvizsgálatára készül a miskolci polgármesteri hivatal. Az áttekintést az tette szükségessé, hogy a város számos pontján a jelenlegi jogi szabályozás miatt nem lehet egyértelműen meghúzni a határvonalat. 13 szakaszon zajlanak előkészítő munkálatok a következő hónapokban, melyekről részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat. (3. oldal) Volt egyszer egy diósgyőri iskola Bezárta kapuit Diósgyőr első általános iskolája. A nagymúltú intézményről, az utóbbi 10-15 év oktató-nevelő munkájáról Grajz István iskolaigazgatóval beszélgettünk. (4. oldal) Utánpótlás-történet A 70-es és a 80-as években nagyszerű utánpótlás nevelés folyt a diósgyőri labdarúgók háza táján, ám fokozatosan romlott a helyzet és egyre kevesebb tehetséges focista tűnt fel. E folyamat megállítására jött létre a közelmúltban az ,.Alapítvány a Diósgyőri Labdarúgó Utánpótlásért”, amely azt szeretné, hogy egyre több saját nevelésű és főleg nagyon ügyes gyerek húzná fel magára a piros-fehér mezt. (6. oldal)
