Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-18 / 167. szám

2 ESZAK-Magyarország Világpolitika 1996. Iúlius 18., Csütörtök. Románia: veszélyes magyar játék Bukarest (MTI) - Azzal, hogy a magyaror­szági hatalom közvetlenül leült tárgyalni a környező országok magyar kisebbségeivel, tu­lajdonképpen semmibe vette a nemzetközi normákat, és a régió illetve Európa biztonsá­gának legcsekélyebb igényeit is - hangoztatja a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (SZDRP) sajtóirodája a budapesti „magyar­magyar csúcs” zárónyilatkozatában foglaltak­kal kapcsolatban. A vezető román kormány­párt szerdán nyilvánosságra hozott álláspont­ba szerint a budapesti nyilatkozat által Ma­gyarország nem ismeri el, hogy a szomszédos országok saját állampolgáraikat más álla­mokkal szemben képviseljék, ami „uszítás­hoz, a reprezentatív, a szuverén és demokra­tikus intézmények tagadásához” vezet. Az SZDRP szerint azáltal, hogy az RMDSZ legutóbbi kongresszusán államalkotó ténye­zőként határozta meg a romániai magyarsá­got, amely egyenlő partnere a román népnek, a (budapesti) dokumentumban használt „au­tonómia”, „önkormányzat” fogalmak arról árulkodnak, hogy a magyar kormány önálló politikai alanyként kezeli a magyar kisebbsé­geket, s ezáltal aláássa a szomszéd országok területi egységét, az autonóm területek létesí­tésétől pedig már csak egy lépés a revánspoli- tika és a szakadárság.A román kormánypárt kéri a magyar kormányt: hagyjon fel e veszé­lyes, ellenőrizhetetlen játékkal, az RMDSZ-t pedig felszólította, szakítson utolsó döntései­ben foglalt törvénytelen szándékaival. * Dusán Slobodník, a szlovák parlament kül­ügyi bizottságának elnöke szerint a szlovák parlament hárompárti magyar koalíciójának képviselői Szlovákia alkotmányos rendje elle­ni bűncselekményt követtek el, amikor „ide­gen hatalommal szövetkezve” a magyar-ma­gyar csúcs nyilatkozatához adták a nevüket. • AZ OSZTRÁK KANCELLÁRI hivatal il­letékese határozottan cáfolta azt a feltétele­zést, amely szerint Helmut Kohl német kan­cellár ausztriai látogatásán csütörtökön ha­tártalálkozót tartanának Horn Gyula minisz­terelnök és a német kancellár részvételével. MAGYARORSZAG Főszerkesztő: Görömbölyi László Szerkesztők: Bánhegyi Gábor, Csörnök Mariann Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341 -611, titkárság: (fax is) 341 -888, 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Szikszó, Kálvin tér 25., tel/fax: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12., tel/fax: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111 -4475,269-5706 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Faragó Lajos Ügyvezető igazgatók: Bényeiné Kiss Éva, Boros Sándor, Fábryné Mészáros Katalin, Thomas Koch Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817,411-276. Telefax: 341-817. Hirdetési csoportvezető: Kolozsi Judit Telefon: 411-425 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Romvári Attila Telefon: (46) 412-162 Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Felelős vezető: Drágossy Richárd ügyvezető igazgató Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a kiadóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalvány­on vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés díja egy hónapra 465 forint, negyedévre 1370 forint, fél évre 2700 forint, egy évre 5100 forint. A lap példá­nyonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 21,90 forint, a pénteki lapszám 24,50 forint. Index: 25 655. iSSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Csecsalföld: a másik a hibás Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzító'vel: 46/411-276 A HÍVÁS INGYENES! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48) 317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47) 311-340 Tiszaújváros (49) 349-025 Ezeken a számokon szombaton is tartunk ügyeletet! __ Groznij (MTI) - Az orosz légierő gépei szerdán ismét támadáso­kat hajtottak végre a dél-cse- csenföldi Nozsaj-Jurt és Vegye- no térségében. Movladi Udugov, a csecsen felkelők szóvivője kö­zölte: orosz harci helikopterek rakétákkal lőtték Kurt-Saloj és Sah övezetének falvait is. A lázadók tájékoztatási minisztere­ként szolgáló szóvivő szerint orosz harckocsioszlopokat láttak haladni Satoj, Urusz-Martan, Gudermesz és Nozsaj-Jurt térségében. Az AP jelentése szerint csecsen parasztok szerdán felfedezték újabb három polgári személy felismerhetetlensé- gig eltorzított holttestét a Groznij fővárostól 28 kilométernyire dél­nyugatra fekvő Katir-Yurt faluban. Ezt Ruszlan Martagov, az oroszok támogatta csecsenföldi kormány szóvivője jelentette be. A helybeli lakosság ez esetben is - miként hétfőn 13 személy válogatás nélkü­li lelövöldözéséért Groznijban - az orosz katonaságot vádolja kegyet­len gyilkosságok elkövetésével. Csecsen szakadárok szerdán az­Igor Rogyionov tábornokot nevezte ki szerdán Jelcin elnök az új védel­mi miniszternek, Pavel Gracsov utódjának. Kinevezését Lebegy élénken támogatta. Fotók: AP zal vádolták az orosz haderőt, hogy polgári célpontok ellen hajtott vég­re támadásokat. Movladi Udugov, a csecsen felkelők szóvivője bejelen­tette, hogy a Groznij fővárostól 60 kilométernyire délkeletre fekvő Be­nőj faluban támadó orosz harci gé­pek telibe találtak egy kórházat. A találat következtében két ember meghalt, 10 megsebesült. Ugyanakkor Viktor Csemomir- gyin kormányfő szerdán a csecsen szakadárokat okolta a kaukázusi köztársaságban kiújult harcokért. Csernomirgyin erről a rendezés cél­jából létrehozott kormánybizottság ülésén beszélt. Egyidejűleg közzé­tették Moszkvában Szergej Koval- jov ismert emberi jogi harcos igen kemény hangvételű nyílt levelét. Ebben Jelcin elnököt és Alekszandr Lebegyet, a nemzetbiztonsági ta­nács titkárát tette felelőssé a hábo­rú folytatódásáért. Csernomirgyin rendkívül fe­szültnek minősítette a csecsenföldi helyzetet. A miniszterelnök szerint a szeparatisták és az „ellenőrzés alól teljességgel kikerült” fegyveres csoportok élezték ki a helyzetet, a szakadárok késztetik az orosz szö­vetségi csapatokat nagyszabású hadműveletekre. A katonai akció­kat lélektani hadviselésre, infor­mációs háborúra, illetve az orosz és külföldi közvéleményre való nyo­másgyakorlásra használják fel. Izrael: bénító, tízórás sztrájk Jeruzsálem (MTI) - Általános sztrájk bénította meg szerdán Izraelt, a Histadrut szakszerve­zeti szövetség felhívására több százezer ember szüntette be a munkát, a Benjamin Netanjahu vezette jobboldali kormány ter­vezett megszorító intézkedései ellen tiltakozva. A hírügynökségek beszámolója sze­rint a tízórás sztrájk reggel hatkor vette kezdetét, s délután négy óráig tartott. A tel-avivi Ben Gurion re­pülőtér és az El AJ nemzeti légitár­saság alkalmazottai csak egy órára szüntették be a munkát. A pénz­piacok szintén zárva tartottak, s két órára a rádióállomások is elné­multak. A munkáltatói szövetséghez tar­tozó izraeli vállalatoknál az alkal­mazottak két órán át sztrájkoltak a szociális partnerek által kidolgo­zott kompromisszumos döntés ér­telmében. Az ellenzéki munkapárti vezetés alatt álló Histadrut mint­egy félmillió tagot számlál, azaz a munkaképes korú lakosság negye­dét tömöríti. A Dán Meridor pénzügyminisz­ter által kidolgozott terv alapján jö­vőre 4,9 milliárd sékellel (1,5 milli­árd dollár) faragnák le a költségve­tési kiadásokat. A takarékosság a Több százezer ember tiltakozott a megszorító intézkedések ellen büdzsé hiányának csökkentését és a fizetési mérleg javítását szolgálja: becslések szerint a költségvetési de­ficit idén eléri a 3,2 milliárd dollárt. A társadalmi feszültség a tőke kimenekítésével párosul: a tel-avivi tőzsdén az utóbbi két napban csak­nem 8 százalékkal esett az árszint, s ezzel a Netanjahu-kormány hiva­talba lépése óta közel tizenöt száza­lékra nőtt a veszteség. A kabinet az államkötvények nagyarányú felvá­sárlásával próbálja megfékezni a tőzsdeválságot. Fruiida esélyei és a tolerancia Bukarest (MTI) - Románia lakos­sága nem annyira toleráns, hogy elfogadjon egy más nemzetiségű el­nököt - jelentette ki Frunda György RMDSZ-szenátor, aki ro­mániai elnökjelöltté választása óta, az első román nyelvű interjút a Cronica Romana szerdai számának adta. A romániai magyar politikus hangsúlyozta: nem etnikai alapé autonómiáért fáradozik, hanem olyan helyi autonómiáért, amely le­bontja a központi hatalmat és a többség-kisebbség viszonyában he­lyi szinten európai normákat hono­sít meg - nyelvhasználatban, okta­tásban, kultúrában. II. Alekszij útja: döntés csütörtökön Moszkva (MTI) - Csütörtökön vá­lik ismertté, hogy milyen döntést hozott az Orosz Ortodox Egyház vezetése II. Alekszij pátriárka ma­gyarországi látogatásának ügyé­ben. Ezt az egyház külügyi hivata­lának illetékese közölte szerdán. Hetek-értekezlet a terrorizmusról Párizs (MTI) - A világ iparilag leg­fejlettebb hét országa július 30-án Párizsban miniszteri értekezletet tart a terrorizmusról — jelentette be szerdán a francia külügyminiszté­rium szóvivője. A június végi lyoni csúcson a Hetek és a hozzájuk csat­lakozó Oroszország a terrorizmus elleni közös fellépés mellett köte­lezték el magukat. A konkrét intéz­kedések kidolgozása a július végi miniszteri értekezletre vár. Kisorsolt ukrán munkabérek Ungvár (MTI) - Az ukrán gazda­ság válságának köszönhetően Kár­pátalján kezd intézményessé válni a szerencsejáték, mint a bérkifize­tés egyik formája. A munkácsi kór­ház vezetése is ehhez a módszerhez folyamodott, amikor - hogy megol­dást találjon a több hónapja halmo­zódó bértartozás részbeni kiegyenlí­tésére - úgy döntött: a dolgozók kis részének sem elegendő pénzt kisor­solja az alkalmazottak egy-egy ka­tegóriája között - írja a Kárpáti Igaz Szó legfrissebb száma. év olimpia 11. olt már zászlaja, jelvénye, esküje az olimpiának, a német főváros­ban harangja is lett. Vajon kiért szólt? Felirata szérűit a világ ifjú­ságát szólította, 1936-ban még sportversenyekre, néhány évvel később viszont már háborús csatákra. Berlin 1916-ban is megkapta a rendezés jogát, akkor azonban az első világháború el­söpörte az ötkarikás játékokat. Utána a né­metek nem is vehettek részt olimpián, csak 1932-ben rehabilitálták őket. Nemcsak az­zal, hogy indíthatták sportolóikat Los Ange­les-ben, hanem azzal is, hogy a következő versenysorozatot ők rendezhették. És a nácik 1932-ben országos tüntetéseket szerveztek az 1936-os berlini olimpia ellen, mondván, hogy a sok idegen - alacsonyabb rendű faj­hoz tartózd - sportoló megfertőzné a felsőbb rendű német népet. Egy év múlva Hitler ha­talomra került és egyszeriben megváltoztatta a véleményét. Talán azért, hogy a béke lát­szatát keltse és elterelje a figyelmet a fegyver­kezésről? Vagy nemzetközt sikerekre volt szüksége? Mindenesetre a németek kitettek magukért. A Reichssportfeld, a birodalmi sta­dion több mint százezer nézőt fogadott lx.:. az építészetileg is remek úszóstadion ti­zennyolcezret, a fedettpályás sportok csarno­kába húszezren fértek. A szervezők pedig kö­zel ötmillió jegyet adtak el! Az olimpiai falu­ban ötezer férfi sportoló helyezkedhetett el (az ezerkétszáz versenyzőnő külön szállodá­ban lakott). A résztvevő országok száma meghaladta az ötvenöt. Újdonság erejével hatott az első rádióközvetítés az olimpiáról, sőt tehetséges műszaki szakemberek tévé­adással is kísérleteztek. Egyszóval Berlin a csúcsok olimpiája. A rekordok úgy hulltak az augusztusi napfényben, mint éjjel a csillagok. Mindet felsorolni úgysem lehetne, maradjunk egynél, pontosabban: egy ércmhaimózó atlé­tánál. jöSSe Owens tízgyerekes néger családból váló, már kicsi korában lótott-futott a megél­hetésért. Páratlan képességeire hamar fölfi­gyeltek, de az 1932-es olimpiai csapatból : még kiszorították. Berlinbe viszont úgy ment i el, hogy 1935 májusában, egyetlenmap alatt öt világcsúcsot ért el. Az olimpiái döntőben a világcsúcsnál jobb időt futott száz méteren, az eredmény azonban nem hitelesíthető, mert enyhí hátszél segítette. Olimpiai re­korddal nyerte, a kétszázat és a távdiugrást, ráadásul a négyszer s/a/as vallót is győze­lemre vitte. S Hogy teljes legyen a kép, a fotó­sok kérésére ugrott még egyet. Nemcsak fényképezni volt érdemes a könnyed, laza kí­sérletet, hanem lemérni is. A nézők ámulatá­ra a mérőszalag nyolc méter húsz centit mu­tatott, hét centivel többet, mint Owens saját világcsúcsa, melyet évtizedekig nem döntöt­tek meg-;..:: ’ Mi, magyarok a vörös salakon nem értünk él eredményt. Atlétikánk továbbra is gyengéi­Berlin 1936. augusztus 1.-16. kedett, azaz csak a férfiak gyengélkedtek. A gyengébbik nemhez tartozó Csák Ibolya a női magasugrásban, a holtverseny eldöntése közben l 62 centimétert ért el és aranyérmes lett. Birkózóink három elsőséget szereztek, Zombory Ödön, Lőrincz Márton és Kárpáti Károly bepótolták a Los Angeles-i mulasztást. Ezt a teljesítményt csak a vívóknak sikerüli felülmúlni. Ők szintén három aranyra tettek szert, de egy bronzérmet is nyertek hozzá. Az. egyéniben Kabos Endre hányt kardélre mindenkit, otthon hét Európa-bajnoki címe. mellé tehette az olimpiai bajnokit. A férfi kár- dozók a csapatdöntőben is győztek, ez aligha ment megIopetésszámba. Annál nagyobb meglepetést okozott egy magyar vívónő, Élek Ilona. Helene Mayor, egy Amerikából hazahí­vott, zsidó eredetű nemet tőröző az esélyes; Hitler a győzelem reményében eltekintett a származástól. A sport történelmét azonban nem a politikusok írják, hanem a sportolók - jelen esetben Elek Ilona. Övé a győzelem. És Csík Ferenc, aki maga is meglepődött, hogy a száz méteres gyorsúszásban megelőz­te a japán Yusál, az abszolút esélyest. Az új­donsül! olimpiai bajnok hamarosan az orvosi hivatást választotta, I945 tavaszán kalonaor- vosként szolgált Sopronban. Unszolták, hogy ő is meneküljön nyugatra. Válasza olvasható a síremlékén: „Itt élned, halnod kell". Hat nappal a második világháború vége előtt vég­zett vele egy bomba. De ne szaladjunk előre. 1936-ben még reménykedtek a sportolók, hogy négy év múlva találkozhatnak Tokióban vagy Helsinkiben... Takács Ferenc X

Next

/
Thumbnails
Contents