Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-17 / 166. szám
1996. Túlius 17., Szerda Kultúra ÉSZAK-Magyarország 11 Utolsó dobás - háromszorosan Varga Gyula színművész jubileumi műsorával várja a közönséget Varga Gyula egyik szerepében Fotó: ]ármay György * Enekestemetés Budapest (ÉM) - Béres Ferenc énekművész, dalénekes, a Nemzeti Filharmónia szólistája, Liszt-díjas, erdemes és kiváló művész, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett mű- yész, Sárospatak díszpolgára 74. évében az elmúlt héten elhunyt. Temetése július 19-én, pénteken délután fél 3-kor lesz a Farkasréti temető ravatalozójában. Kodály és Bartók vonzásában indult el pályáján. A nagy elődök példáját követve, személyiségével, énekeivel egybekötötte a földgolyó különböző tájaira szóródott magyarságot. Egész életében az egyetemes magyar dalkultúrát képvi- selte Ady hitével: „A magyarság szükség és érték az emberiség s az emberiség csillagokhoz vezető útja számára.” Béres Ferencet, díszpolgárát Sárospatak Önkormányzata, a Magyarországi Református Egyház valamint a Nemzeti Filharmónia saját halottjának tekinti. Kambodzsai tárlat Cserépfalu (ÉM) - Op Veasna kambodzsai festőművész munkáiból nyílik kiállítás a cserépfalui Hórvölgye Művelődési Házban július 21-én, vasárnap délután fél 4- kor. Az alkotásokat Demjén István ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Orgonaest Miskolc (ÉM) - Mátyus Gabriella ad orgonakoncertet a Collegium Musicum rendezvénysorozat keretében július 18-án, csütörtökön este ‘ órától az avasi református templomban. A hangversenyen Mojzer Aranka énekművész működik közre. A műsorban többek között Mendelssohn-, Bach-, Handel-művek hangzanak el. Barbárok a próbán Miskolc (ÉM) - Megkezdődtek Hefífier Attila és Pozsgai Zsolt Barbárok című rockoperájának próbái 32 előadás leendő helyszínén, a diósgyőri vérfürdőben. A 800-as évek végen játszódó, az avarok és hunok Mókásait bemutató, a népek közötti megbékélést szorgalmazó, tömegje- jenetekkel tarkított és Heffner Attila folk-rockos zenéjével kísért új rocko- Pera ősbemutatóját július 26-27-28- ari este 9 órától láthatja a közönség. Miskolc (ÉM - Hl) - A Miskolci Nyár ’96 rendezvényeinek keretében 45 éves színészi jubileuma alkalmából Varga Gyula ünnepi műsorral várja a közönséget július 19-én a miskolctapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon. Varga Gyulával az estről és Varga Gyuláról beszélgettünk. □ Műsorának címe az Utolsó dobás... • Nincs ebben semmi pesszimizmus. A cím egy gondolatcsokrot rejt magában, több értelmezése is lehetséges. Utolsó dobás, mert 67 éves vagyok, és ilyenkor az ízületek már nem a régiek. Utolsó dobás, mert a ’60-as, ’70-es évek közönsége, akik pályám csúcsán láthattak, kezdenek kikopni, s talán ez lesz az utolsó alkalom, hogy találkozhatunk. És utolsó dobás, mert talán sosem lesz még egyszer pénz egy ilyen produkcióra. Egyébként pedig én optimista ember vagyok. 1990- ben mentem nyugdíjba, azóta is játszom, bár koromnál fogva a sze- replehetőségeim bizonyos fokig behatároltak.' ü A Miskolci Nemzeti Színháznál töltött 45 évet. • Ennek a hosszú időszaknak az összefoglalását visszük színpadra. Már ahogy 45 év belesűríthető egyetlen estébe. Három nagyobb jelenetet láthat majd a közönség a múltban játszott szerepeimből, e köré csoportosulnak a kisebb részletek és magánszámok. Barátaim, valamikori főiskolai osztálytársaim, kollégáim mellett fiam,'Varga Csaba is szerepel a műsorban. Ö egyébként gitározik, énekel a színház énekkarában és van egy zenekara is. Csaba önálló műsorral lép fel, mivel a zenekar nem tud eljönni. De a fiam tölti majd ki azt az időt is, amíg én egy-egy szám között átöltözöm. Szeretnék minél színesebb, szórakoztatóbb műsort nyújtani a közönségnek. Énekes jeleneteket is tervezek, olyanokat, amelyeket még tökéletesen elő tudok adni. Bár egyébként nem érzem öregnek magam, hiába viccel velem a kertszomszédom. Reggelente átkiabál: „Na mi van, Gyula, megint felébredtél? Ebben a korban már ez is valami!” Pedig még csak 67 éves vagyok! ü A jubileumi műsort Straub Dezső vezeti majd. Honnan az ismeretség? • Straub Dezsővel két nyáron át együtt dolgoztunk az Ördög nem alszik című darabban. Megkértem, ő pedig szívesen vállalta a műsorvezetést. Egyébként Straub Dezső a Vi- dám.Színpad tagja, én pedig háromszor majdnem oda szerződtem. UMiért csak majdnem?- Úgy érzem, valakik nem akarták. Tulajdonképpen nem is kellett volna eljönnöm Pestről. A főiskola alatt az Ifjúsági, később Thália Színháznál dolgoztam. De a főiskola vége felé mindenkit, így engem is elfogott a házasulási láz. Elvettem egy lányt, aki később szólótáncos lett. Már a feleségemként Szolnokra került, hát én is vele mentem. Azután felvetődött, hogy visszamehetnék Pestre. Ám a minisztérium leszólt, hogy nagyon jó helyen vagyok én Szolnokon. Hogy honnan tudták meg, hogy Pestre készülök, fogalmam sincs. Aztán elkerültem Egerbe. Valahogy megint szóba került a pesti szerződés lehetősége. Egerben felmondtam, Pesten pedig lemondtak rólam. Majdnem szerződés nélkül maradtam. Végül az utolsó pillanatban elfogadtam a miskolci színház akkori igazgatójának meghívását. Azóta itt vagyok. Bár még egyszer hívtak Budapestre, de akkor már nemet mondtam. O Most, 45 év után sajnálja, hogy nem sikerült visszakerülnie a fővárosba? • Egyáltalán nem. Miskolcon szeretett a közönség, én is szerettem őket. Ha újra kezdhetném, nem vágynék Pestre. * Varga Gyula Utolsó dobás című estjén a meghívott vendégeken - egykori pályatársakon, barátokon kívül - olyan színészekkel is „találkozhat” a közönség, akik már nem lehetnek közöttünk. Egy video- összeállításnak köszönhetően részleteket láthatunk Varga Gyula korábbi szerepeiből, és levetítik az Ifjú szívek című film néhány epizódját is. Az idősebbek talán még emlékeznek arra, hogy ebben a filmben Soós Imrével, Éerrari Violettával játszott együtt a pályakezdő színművész. A nagy érdeklődésre való tekintettel a szervezők szándéka szerint - ha az idő is engedi - az esőnapon, július 21-én is megismétlik az előadást. Moldvai magyarok és Miskolc Miskolc (ÉM - NYZ) - Az 1990- hen Halász Péter és Jaki Sándor Teodóz kezdeményezésé- re alakult Lakatos Demeter Egyesületnek szerveződőben van egy miskolci regionális csoportja. Az egyesület fő céljai: a moldvai csángómagya- r°K - a Xlll. századtól fokozatosan a Kárpátokon túlra települt vagy telepített, peremvidéken élő népcsoportunk - történelmével, néprajzával, sorsával foglalkozók tevékenységének összehangolása, Munkájuk segítése; a csángó- magyarok művelődési értékeinek, társadalmi és politikai helyzetének minél szélesebb körben történő megismertetése; a csángókkal való kulturális, vallási és emberi kapcsolatok segítése. Hétfői mise □ Ön hogyan lett tagja az egyesületnek? - kérdeztük Sólyom. Fe- renctől, aki sokáig az egyetlen miskolci tag volt. • Szerintem ahhoz, hogy valaki csatlakozzon egy ilyen jellegű társasághoz, mindenképpen át kell esnie a tűzkeresztségen. Azután pedig vagy megszállott lesz, vagy hagyja az egészet. Ha megszállottá válik, mert inkább igazolta, mint kedvét szegte a megpróbáltatás, altkor keresi a lehetőségeket, alkalmakat, hogy minél többet tudjon meg az adott témáról, majd csatlakozik ahhoz a csoporthoz, ahol segítik az ilyenirányú érdeklődését. □ A Lakatos Demeter Egyesületen kívül milyen más lehetőségek vannak a csángó kultúra megismerésére? • Ezen kívül elég kevés a lehető(Csoma Gergely fotóalbumából) ség. Az egyesület szinte minden irányban vállalt magára feladatokat, kötelezettségeket, így szinte mindenhol ott van. Tudományos előadások, fesztiválok, népfőiskola szervezésésében vett és vesz részt. Van persze egy másik kör is, egy kimondottan a Magyarországra telepedett csángók és azok leszármazottaiból alakult Domokos Pál Péter Népdalkor Egyhá- zaskozáron. Ott van a Jászberényben minden július végén augusztus elején megrendezett Nemzetközi Táncház és Zenésztábor, ahol pámapos Csángó Fesztivál és Konferencia ismerteti és őrzi a hagyományokat. Erdélyben Sepsiszentgyörgy központtal működik a Moldvai Csángók Szövetsége, de ezt sem lehet elvonatkoztatni, mert ez a Lakatos Demeter Egyesület testvérszervezete. És még mindig Erdély, lúszen a gyi- mesközéploki tánctábornak is nagy a híre, ami csángó ugyan, de gyimesi. Az egyesület kizárólag a moldvaiakkal foglalkozik. 1993- ban pedig megjelentett egy tanulmánygyűjteményt, amely a 90 esztendős Domokos Pál Péter csángókutató tiszteletére 1991-ben szervezett tudományos ülés elhangzott előadásait tartalmazza. ü Miért éppen Lakatos Demetert választották névadónak? • Azért, mert ő az egyetlen csángó népköltő. El kell mondanom róla, hogy 1974-ben halt meg, szülőfalujában Szabófalván. Es bár kezdetben románul verselt, ezt nem lehet neki felróni. Román iskolába járt, mint általában a csángó gyerekek, természetes, hogy csak románul tudott írni. De már anyanyelvén írt verseire figyelt fel 1935-ben Kolozsvárott Dsida Jenő, és utána szó szerint zsákszámra írta a verseit. Élete utolsó éveiben a román titkosrendőrség zaklatta. □ Mondana néhány egyesületi eseményt a közelmúltól? • Az egyesület Budapest központtal működik, így a tagok havonta odautaznak, hogy előadásokat hallgassanak, és megbeszéljék a felmerülő szervezeti kérdéseket. Ami most hirtelen eszembe jut: Laczkó Mihály, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanszékvezető tanára szülőfalujáról, a moldvai Lábnyik faluról beszélt. Faragó Lajos erdélyi néprajzos a hejgetés- ről, a moldvai magyar falvak óévbúcsúztató köszöntő szokásáról. De voltak már nyelvészeti témájú bemutatkozások is. Például a nemrég elhunyt Szabó T. Ádám arról az Yrjö Wichmann, finn nyelvészről tartott előadást, aki 1905-ben Szabófalván gyűjtötte, kutatta a csángó nyelvjárást. Fodor Katalin pedig a csángó dialektus sajátságaival ismertetett meg. üHogyan zajlik a miskolci élet? • Itt még nincs önállónak mondható szervezet, de idén tavasszal sikerült 30 új tagot toboroznom, köztük a Miskolci Bölcsész Egyesület népzene szakos hallgatóit, ősztől, szeretném, ha beindulna a működés. Szeretnénk mi is előadásokat szervezni, esetleg könyvet, ruhát gyűjteni és kivinni Moldvába. Lehozni Miskolcra A moldvai magyarság évszázadai című kiállítást a Magyarok Világszövetsége székházának üvegterméből. De meg kell mondanom, hogy Miskolcon van talaja a csángók kultúrája iránti érdeklődésnek, hiszen több éve keddenként - kisebb megszakításokkal,de - működik a Barsi Csaba vezette csángó táncház... Egyházi jubileum Budapest (ÉM) - Öt évvel ezelőtt jegyezték be Magyarországon a Szcientológia Egyházat. Az akkor száz főt számláló gyülekezetnek napjainkban több mint tízezer tagja van hazánkban. Külön figyelem irányult a környező országok magyarságára is. így Erdélyben több misszió működik, s most van alakulóban az első vajdasági közösség is. Az évforduló kapcsán küldték el lapunknak beszámolójukat az egyház vezetői. Az egyház elkötelezte magát a társadalom segítése mellett. Szeretnék a társadalomban tapasztalható erkölcsi romlást megállítani és visszafordítani a nem vallásos erkölcsi kódex terjesztése révén. Ez a mű vallási, faji és nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül kívánja a fiatalabb nemzedék kezébe adni a jövő kulcsát: az erkölcsök és az ésszerűség összefüggéseinek jobb megértési lehetőségét. A napjainkban magyarul megjelenő ,Az út a boldogsághoz” című könyv kiadása az egyház tagjainak adakozása által vált lehetővé. Célja az erkölcsi vákuum kitöltése józan élvekkel, megkönnyítve a szülők, a tanárok és nevelők munkáját. Világszerte sok száz hivatalos elismerés bizonyítja az L. Ron Hubbard, amerikai polihisztor által 1980-ban írt morális útmutató szükségességét és hasznát. Ugyancsak nagy szolgálatot tett és tesz az a néhány tanulással foglalkozó tanfolyam, amelyek elvégzése megkönnyíti a különféle ismertek megszerzését. „Ha tudja, hogyan tanuljon, új horizontok nyalhatnak meg az ember előtt, ezt tapasztalom nap mint nap” - nyilatkozta Nagy Géza, aki számtalan hallgatónak segített az említett kurzusokon való eredményes haladásban. „Az eredmények azt igazolják, hogy ezt a módszert az általános iskolák tanterveibe, sőt a tanárképzésbe is be kellene építeni” - fejtette ki a tanfolyam-felügyelő, aki civilben angoltanál'. Az évforduló tiszteletére adják ki az egyház által alapított Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány tájékoztatóját is, mely az erkölcsi normák átértékelődésének problémakörével foglalkozik: mihez vezet az erkölcsi relativizmus, honnan származik ez a mindnyájunk életminőségét veszélyeztető ideológia. „Az egyház célja az elkövetkezendő évek során minden jóérzésű ember összefogása annak érdekében, hogy életünk tényleg élhetővé váljon ebben a problémákkal teli országban” - mondta az egyház titkára, Kárpáti Péter az évforduló alkalmából. „Különösen fontosnak tartjuk a drogok elleni küzdelmet” - tette hozzá. Az eddig 50 millió példányban megjelent Az út a boldogsághoz magyar kiadása részben szintén e cél szolgálatában áll. Az elmúlt időben széleskörű felmérést készített az egyház, melyből kitűnik: az emberek több mint 90 százaléka életfontosságúnak tartja, hogy a gyermekek ne szokjanak rá semmilyen kábítószerre. Az évforduló alkalmából felhívással fordulnak az összes civil, kormányzati, önkormányzati és vallási szervezet felé, hogy közös erőfeszítéssel 10 év leforgása alatt számoljanak le a drogproblémával és az alkoholizmussal. Minden jószándékú és segíteni kész ember és szervezet segítségét köszönettel fogadják. Testvérvárosi képek Sárospatak (ÉM) - Béres Hemmis Mária alkotásaiból nyílik kiállítás július 25-én, csütörtökön este 6 órakor Sárospatakon A Művelődés Háza Galériájában. A Soestben - Sárospatak németországi testvérvárosában - élő művész először mutatja be alkotásait Magyarországon. Korábban Németországban, Hollandiában, Ausztriában volt már kiállítása, s most a pataki közönség is láthatja festményeit, szobrait, textilképeit. Béres Mária képzőművészeti tanulmányait Miskolcon kezdte, Papp Lászlót és Rivnyák Lászlót mondja első mesterének. De most is tanul, folyamatosan gyarapítja képzőművészeti ismereteit, és persze tanít is, gyerekek számára tart kézműves foglalkozásokat. Az első magyarországi kiállításának anyagát úgy állította össze, hogy minél teljesebb képet adjon eddigi munkásságáról.
