Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-02 / 153. szám

4 ÉSZAK^Magyarország Helyi Hírek 1996. Túlius 2., Kedd Az edelényi városháza hírei Edelény (EM - SZN) - Rendkívüli testületi ülést tartott június 25-én a város önkormány­zatának képviselő-testülete. A döntéshozó összejövetelt közvetlenül megelőzte a LIBRA Gyógyszerkereskedelmi Rt. privatizációs eljá­rásával kapcsolatos megbeszélés, majd az ülé­sen a gyógyszertárak eladása, üzleti jogok ér­tékesítése került napirendre. A testület úgy határozott, hogy a város valamivel több, mint 5 millió forintos gyógyszertári vagyonát érté­kesíti, az önkormányzat a befolyó ár 70 száza­lékára tart igényt, a megmaradó 30 százalé­kot átengedi a LIBRA Rt.-nek. A magánosí­tással kapcsolatos további tárgyalásokkal a polgármestert és a pénzügyi osztályvezetőt bízta meg. Keresztelték az egyest A város legnagyobb, 1. számú általános isko­lája a következő tanévet már új megkülönböz­tető néven kívánja kezdeni. Több variáció is felmerült, amelyek közül az intézmény tan­testülete Szabó Lőrincet választotta. Az ön- kormányzat képviselőinek már csak annyi dolguk volt, hogy áldásukat adják a kereszte­lőre, s ez meg is történt. így a továbbiakban az egyes Szabó Lőrinc Általános Iskola lesz. Pénz nélkül nem megy Jóváhagyták a városatyák Edelény likviditási tervét. Ennek megfelelően módosították az épülő szennyvízhálózat beruházásának üte­mezését. A halasztás mindenképpen elkerül­hetetlen volt, ugyanis a város anyagi helyzete nem teszi lehetővé a jelenlegi folytatást. Ugyancsak anyagiak híján szavazta le a gré­mium a kavicsbánya megvásárlását, hiszen az azzal járó kötelezettségek között szerepel a rekultiváció is, amely várhatóan igen jelentős költségeket kíván, s ezt a település pillanat­nyi helyzetében nem vállalhatja magára. Takarítják a kutat Megállapodás született a Mól Rt. és a város között, miszerint a régi benzinkút felépítmé­nye az önkormányzat tulajdonában marad, de a Mól hamarosan megkezdi a szennyezett talaj és az üzemanyag-tartályok kiemelését. A részvénytársaság vállalta, hogy rendezet­ten, rekultivált állapotban adja át a település­nek a területet, a munkálatokat pedig a na­pokban elkezdik. Edelény önkormányzata a talajcsere után dönthet arról, mire kívánja hasznosítani a továbbiakban a volt töltőállo­mást. Békét akarnak Hosszú ideje háborog a lakosság a temető előtti parkoló kivágott fái miatt. A közvéle­mény úgy tudta, hogy a terület az önkor­mányzat, a város tulajdona, utóbb azonban kiderült, hogy a 4000 négyzetméternyi ingat­lant más birtokolja, aki ennek megfelelően jo­got formált az értékes fák kivágására. A la­kosság békét és tulajdonjogi rendet szeretne az ügyben. A városvezetés a megállapodás re­ményében tárgyal a tulajdonossal, aki eddig még nem írta alá a felajánlott szerződést. Amennyiben a terület „visszakerülne a város­hoz”, azt az önkormányzat parkerdővé szeret­né alakítani. Elterelő-jogvita Tovább folytatódik a belvárost mentesítő elte­relő út építése. A beruházásnak nem esett ál­dozatul a Március 15. Park, a Rózsalugas, ugyanakkor még nem zárult le a jogvita égy ingatlantulajdonossal, akinek fellebbezési jo­ga van a kisajátítás miatt. A városvezetés at­tól tart, hogy a nyári törvénykezési szünet miatt a jogvita elhúzódik, lezárása pedig kés­ni fog, de a munkálatokat - az elnyert pályá­zat feltételei miatt - mindenképpen még az idén be kell fejezni. Közösen védik az érdekeket Miskolc (ÉM) - Szoros együttműködési szer­ződés született a Keresztény Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetsége és a Munkástanácsok Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetsége közöt. A két, keresztény értékeket hordozó szövetség az elkövetkező időben hatékonyabban kíván fellépni az ér­dekvédelem minden területén. A két szövetség üdvözli a pénzügyminisz­ter személyi jövedelemadót csökkentő szándé­kát. Azonban ezt csak úgy tudják elfogadni, ha a jövedelemadózásban a családi rendszerű adózást vezetik be, és visszaállítják a létmini­mum alatti 0 százalékos adókulcsot. Kilenc szavazat segítette hivatalába Az új mezőkeresztesi polgármester kevesebb kiadást, és több bevételt remél Mezőkeresztes (ÉM - CSKA) - Vasárnap járultak a mezőke­resztesi polgárok az urnák elé, hogy a lemondott polgármester helyett újat válasszanak. A la­kosság negyvenkét százaléka - 1390 ember - ment el az öt sza­vazókörzet egyikébe, hogy le­adja voksát a jelöltek valame­lyikére. Vasárnap este nyolc óra után már Mezei Gáspár a választási bizottság elnöke eredményt hirdetett. A falu döntése alapján Kiss Miklós ag­rármérnök kerül a polgármes­teri hivatal élére, aki négyszáz­negyvenkét szavazattal győ­zött. Megelőzve ezzel Fekete Ferencet, akire négyszázhar- minchárman voksoltak. Az elő­zetes eredmények alapján ki­hirdetett győztes polgármes­tert, Kiss Miklóst kérdeztük el­képzeléseiről. □ Mik a tervei, céljai mint polgár- mesternek? • Alapvető célnak azt tartom, hogy az önkormányzat zavartalan mű­ködését megőrizzük. Szeretnék hozzájárulni a község további dina­mikus fejlesztéséhez és természete­sen a lakosság boldogulása érdeké­ben minden tőlem telhetőt megte­szek majd. Egyébként eddig sem Kiss Miklós: Talán sikerül hozzájá­rulnunk új munkahelyek teremté­séhez is Fotó: Gál Péter volt probléma az intézmények ellá­tásában, üzemeltetésében, de van­nak teendőink, amelyek a falu ér­dekeit szolgálják majd. Konkrétan itt arra gondolok, hogy mivel az ön- kormányzatok anyagilag elég gyen­gén állnak, meg kell találni a na­gyobb bevételre a lehetőségeket. Az önkormányzatnak vannak kihasz­nálatlan ingatlanjai, s ez így holt tőke, semmilyen pénzt nem hoz. A másik lényeges kérdés a költségek csökkentése, olyan formában, hogy ezzel ne rontsuk az intézmények színvonalát. És persze szükség van a tenni akarásra, a szakértelemre és a megfelelő emberi hozzáállásra. □ Mit szól ahhoz, hogy ilyen szoros küzdelem alakult ki a választás el­ső két helyezettje között? 9 Számítottam rá, hogy szoros lesz az eredmény, de nagyobb szavazat­különbségre gondoltam. Kissé ke­veslem a részvételi arányt. □ Mi. lesz első ténykedése hivatalá­ban? 9 Először is természetesen szeret­ném alaposan megismerni az ön- kormányzat munkáját, a hivatali munkatársakat. Amíg nem rendel­kezem részletes és alapos informá­cióval, amíg alaposan nem tájéko­zódom, addig nem is kívánok dön­tési javaslatot tenni, esetleges vál­toztatásokat végrehajtani. Persze ez egyébként is nemcsak az én, ha­nem az egész testület dolga. Önma­gam és kollégáim számára szeret­nék felállítani egy olyan mércét, amelyik az érvényben lévő törvé­nyekre, rendeletekre, belső sza­bályzatokra épül, s ami végsősoron a község jövőjét szolgálja. Égető problémának érzem a községben, hogy a munkaképes lakosság 30 százaléka munkanélküli. Vannak a regisztráltak, a jövedelempótlósok és olyanok is vannak, akik semmi­féle rendszeres jövedelmet nem kapnak. Bízom benne, hogy vala­mit tudunk tenni ez ellen, de teljes mértékben nem hiszem, hogy meg tudjuk oldani a helyzetet. A vállal­kozások megindításával, a működő vállalkozások támogatásával talán hozzájárulhatunk az új munkahe­lyeket teremtéséhez. □ Az előző polgármester a testület miatt mondott le. Hogy érzi, együtt tud majd működni a képviselőkkel? • Ismertem a „polgármester prob­lémát”. Nagyon remélem, hogy mindenkiben a jó szándék és segí­tőkészség fog dominálni, és biztos vagyok abban, hogy riiinden testü­leti tagot a község jövője érdekel és nem személyes indíttatású dolgok vezetik. □ Mit kell tudniuk önről a mezőke­resztesieknek? 9 Negyvenöt éves agrármérnök va­gyok, de jelenleg nem a szakmám­ban dolgozom, hanem egy biztosító- társaság munkatársaként. Minden­esetre tizennyolc évig mezőgazda- sági nagyüzemben dolgoztam. Nős vagyok, van egy tizenegy éves kis­lányom és tősgyökeres mezőkeresz­tesinek számítok. „Vöcsök” természetfigyelők Keresztúron A „Tüskevár"-ban érezhetik magukat az idei táborlakók Bodrogkeresztúr (ÉM - MB) - Ez tényleg egy igazi sátortá­bor. A gyerekek maguk csinál­nak benne mindent: például rozsét gyűjtenek, főznek, és így tovább. Közben megismerked­nek a táj növény- és állatvilá­gával, a csapdaállítás tudomá­nyával is. A bodrogkeresztúri Faluház ad ott­hont a Humán Stúdió Kulturális Egyesületnek, amelyik jobbára az iskolai oktatást kibővítő hasznos ismeretek elsajátítását tűzte fela­datául. A tanárokat, diákokat, lel­kes szülőket tömörítő szervezet ke­retein belül sok gyerek találja meg a tartalmas, iskolai idő utáni hasz­nos elfoglaltságot. A nyári táborok szervezésének több éves hagyománya van már - mond­ta Csatlósné Komáromi Katalin szervező, akitől azt is megtudtuk, hogy immár negyedik éve sátortá­borként működnek, ami sajátos jel­leget kölcsönöz az együtt töltött egy hétnek. A gyerekek maguk csinálnak min­dent. Rozsét gyűjtenek, főznek. Néhány felnőtt állandóan velük van, de a különböző foglalkozások­ra naponta más szakemberek jön­nek el. Az idén Vöcsök néven úgy­nevezett „természetfigyelő” tábort szerveztek, amellyel kifejezett cél­juk, hogy megtanítsák a gyereke­ket a természeti kincsek, „csodák” megismerésére. Ha nem ismerik, hogy a természetben mi az, ami csodálatos, nem tudják élvezni azt. Ezért tegnaptól napokon ke­resztül tanulják a terepen való tá­jékozódást, és a nomád életmód néhány fontos alaptörvényét. Mind­amellett délutánonként valami­lyen népi mesterséget is elsajátít­hatnak, mint például a szövést, fo­nást, gyöngyfűzést, nemezelést, agyagozást, kosárfonást, az aka­dályversenyen pedig számot ad­hatnak addig szerzett tudásukról, ügyességükről, és lesz néptánc, népzene is. Marad a régi pataki címer Sárospatak (ÉM - SzA) - A sáros­pataki önkormányzat legutolsó ülé­sén kért szót Patak díszpolgára, Béres Ferenc népdalénekes, aki a város címerével kapcsolatban tette közzé észrevételét. Mint Jánosdeák Gábor polgármestertől megtudtuk: Béres Ferenc egy harminc évvel ezelőtti címert ajánlott a jelenlegi helyébe, ugyanis a mostanin nem tetszettek neki az angyalkák. A sá­rospataki városatyák meghallgat­ván a díszpolgár javaslatát, végül is nem döntöttek a jelenlegi címer sorsáról, mer úgy érzik: az ötlet nem rossz, de még érlelődnie kell. A polgármester szavaiból kiderült: a jelenleg használt barokk kori cí­mer is szép és tetszetős, azonban egyáltalán nincs kizárva, hogy va­lamikor majd változtatnak rajta. Eddig senkit sem tettek még utcára Ózdon Nem minden végrehajtásnak lehet a végére járni - mondja a végrehajtó Ózd (ÉM - Sz.K.) - Az ózdi ön- kormányzat júniusi ülésén megszületett a határozat, amely szerint a jogcím nélküli lakáshasználók ellen nem pe­res eljárást, míg azon önkor­mányzati lakásokat bérlők el­len, akik hosszú ideje nem fi­zetnek bérleti díjat, peres el­járást kell indítani. A kezde­ményező mindkét esetben az Ingatlankezelő Iroda. A kila­koltatás végrehajtója pedig két önálló bírósági végrehaj­tó, akik senkit sem tettek még utcára. Téved, aki úgy gondolja, hogy pontos képet lehet adni arról, vol­taképp hány kilakoltatás előtt ál­ló család van jelenleg Ózdon. A Ingatlanközvetítő Iroda szaktanács- adója, Horváth Imre szerint egyre több, 1995-től folyamatosan úgy 300 családnak van lakbértartozá­sa. Az összeg meglehetősen válto­zó: van, aki 600 ezer forinttal „lóg”, de üzlethelyiségnél előfor­dulnak milliós tételek is. Százötven ítélet Aki felszólításra felkeresi az iro­dát, annak hátralékára 1-5 évre szóló részletfizetést kínálnak fel. Aki nem mozdul, annak felmon­danak. A végképp hajthatatlanok ellen bírósági keresettel élnek, de minthogy az ózdi bírák sem sír­nak munka után, épp eléggé jut nekik belőle, így 3-6 hónapba is beletelik, mire tárgyalásra kerül a sor. Másfél év alatt 150 esetben született ítélet, aminek hatására Horváth Imre becslése szerint kö­rülbelül a 40 százalék hajlandósá­got mutat(ott) a fizetésre, s felke­reste az Inköz Irodát. A többiek­kel szemben elvileg végrehajtási eljárást kérhetnek, de minthogy az önkormányzat, illetve annak megbízásából az iroda az utolsó reményig a bérleti jogviszony fenntartására törekszik, eddig er­re mindössze 22 esetben került sor. Az utcára, vagyis szükségla­kásba pedig - a tanácsadó szerint - 1994 óta senkit sem tettek ki. Egészen pontosan a lakástörvény életbelépése óta, amely a szükség- lakás fogalmát is eltörölte. De megszüntette az egyszerű jogcím nélküli lakáshasználók (akik ko­rábban is a lakás használói vol­tak, de leggyakrabban a bérlő el­halálozása folytán jogcím nélkül maradtak benne), valamint a ma­gánlaksértés, illetve az önkényes­ség révén jogcím nélkülivé váltak közötti különbséget. Az iroda mindkét eseteben arra törekszik, hogy - amennyiben a lakó fizet - bérleti jogviszonyt létesítsen, tájé­koztatott Horváth Imre. Ha vi­szont valaki ingyen akar lakni, akkor a tulajdonos - jelen esetben az önkormányzat nevében az iro­da - peren kívüli eljárást kezde­ményezhet. Csakhogy hiába szü­letik döntés, s szólítják fel az ille­téktelen lakót, hogy 15 napon be­lül hagyja el a jog szerint nem őt illető lakást, ha a kilakoltatási határozatnak nincs ki érvényt szerezzen. Legalább is a gyakor­lat azt mutatja, hogy amióta a ha­tósági végrehajtást az új törvény megszüntette, azóta Ózdon - az iroda szaktanácsadójának tudo­mása szerint - senkit sem pakol­tak ki a végrehajtók, hacsak a Le­hel vezér utcai egyik 95 „CS”-la- kást magában foglaló házból a másikba való májusi átköltözteté­si akciót nem számítjuk. Felélt épületből költöztettek Erre is - Almássy Csaba, az ön- kormányzat igazgatási ügyosztá­lyának vezetője szerint - azért ke­rült sor, mert a lakók mintegy fel­élték az épületeket. Végül az ön- kormányzat az egyikben körülbe­lül 40 lakást - amely erre még ér­demes volt - egyenként 170 ezer forintos ráfordítással felújított, így oda minden különösebb cécó nélkül átvándoroltak a lakók. Je­lenleg a másikban egyetlen „lakást” laknak még, ha az is üressé válik, felrobbantják a használhatatlan épületet. Ózdon másfél éve két magán- vállalkozó foglakozik bírósági vég­rehajtással. Egyikük, Tengely László elmondta, hogy egyszerre kettejüknek mintegy 8 ezer ügyük van folyamatban. Egymás közt a munkát úgy osztják fel, hogy egyik hónapban ő kapja A-tól K-ig az ügyeket a bíróságtól, a másikban a társa. A végrehajtó állítása szerint eddig a végrehaj­tásra kapott összes ingatlankeze­lés lakáselhagyási ügyben (szám szerint 47 esetben) felszólítást küldtek ki (ebből 26 tavalyi, 21 idei ügy volt), s ez mindössze 13 esetben nem járt - egyelőre - si­kerrel. Tengely László elmagya­rázta, hogy egy-egy eset rendkí­vül sok utánjárást igényel, sok­szor - például a Lehel utcaiaknál - tanácsosabb saját maguknak kézbesíteniük a felszólítást, de minthogy örökös a vándorlás, még így sem mindig sikerül bea­zonosítani a címzetteket. Arról nem is szólva, hogy ott»ajtószá­mok egyáltalán nem léteznek, s ha valaki áttelepszik egy másik lakásba, máris új eljárást kell kezdeményezni ellene. Az, hogy egy ügy végére pont került, nem azt jelenti - mondta a végrehajtó -, hogy bárkit ki kellett volna ten­niük az utcára, mert az utolsó pil­lanatban eddig minden felszólí­tottnak eszébe jutott egy hely, ahol családjával meghúzhatja magát. S jólíehet ha kiskorúakat is érint a kilakoltatás, a gyám­ügyeseknek is jelen kell lenniük, akik jobb híján állami gondozásba veszik a gyerekeket, eddig még erre sem került sor. Nincs cserelakás Szabó Attila, a másik végrehajtó által közölteket azzal egészítette ki, hogy az csupán látszat, hogy miattuk állnak az ingatlankezelés ügyek. Éppen az Ingatlankezelő Iroda nem tesz eleget azon kötele­zettségének, amely szerint a vég­rehajtást kérőnek a felszólításban foglalt - általában 15 napos - ha­táridő lejárta után felül kellene vizsgálnia, hogy kiköltöztek-e a felszólítottak, s erről a végrehajtó­kat értesítenie kellene. A hathatós intézkedések - rajtuk kívül álló - okát abban látja Szabó Attila, hogy az Ingatlankezelő Iroda a notórius nemfizetők számára nem tud alacsonyabb komfortfokozatú cserelakást felajánlani. Gyenes Évától, az ózdi városi bíróság megbízott elnökétől véle­ményt kértünk a két végrehajtó tevékenységéről, aki azt kérte, hogy az éppen folyamatban lévő, ezt elbíráló rendes évenkénti vizs­gálat után térjünk vissza a vála­szadásra. A

Next

/
Thumbnails
Contents