Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-11 / 161. szám

1996* Iúlius 11.« Csütörtök ~ zz Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Helyi cégek is építhetik az M3-ast A helyiek nem csak közlekedhetnek rajta, építhetik is Fotó: Farkas A4. Bérmegállapodás Budapest (MTI) - A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és az Országos Kereskedelmi Szövet­ség - az ET határozatát figyelembe véve - megállapodott a kötelező minimálbér nagyságáról. Ez 1996. február 1-jétől 14 500 forint, szep­tember 1-jétől pedig 15 000 forint. A szövetség tájékoztatása szerint a kereskedelemben az éves bruttó át­lagkeresetek 19,5 százalékos növe­lését tartják indokoltnak. Ahol a gazdasági körülmények ezt a növe­kedést nem teszik lehetővé, ott is legalább 13 százalékos kereset- emelkedést kell biztosítaniuk a vál­lalkozásoknak. Olaszok Polgár után Nyíregyháza (MTI) - Az olasz Au- tovia-Venetto befektetőként is részt venne az M3-as autópálya Polgár utáni, nyírségi szakaszának meg­építésében; az itáliai cég az ajánla­tot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Önkormányzat vezetőinek tette meg. —Mozaik A KORMÁNY csütörtöki ülésén megtárgyalja az Európai Bizottság kérdőívére adandó válaszokat. A kabinet tájékozódik az első negyed­éves nemzetgazdasági keresetala­kulásról és a bérpolitikáról is. A KÖVETKEZŐ ÉV tavaszán Bu­dapesten nemzetközi konferencián vitatják meg a szervezett bűnözés elleni fellépést, és hogy miként le­het megerősíteni a közép-európai országok „szűrő” szerepét. BE KELLENE VEZETNI azt a francia joggyakorlatot, miszerint börtönnel és pénzbírsággal sújtható az a politikus, aki hamis ígéretek­kel jut szavazatokhoz. Ezt Isépy Tamás, a KDNP-frakció vezetője mondta sajtótájékoztatóján. VADÁSZATI TILALOM elrende­lését javasolja majd a földművelés- ügyi miniszternek Medgyasszay László (MDF) és Pápai Mihály (FKGP), mert jelenleg nem vadgaz­dálkodás folyik, hanem orvvadá­szat és rablógazdálkodás. A FIDESZ a nyár folyamán készít egy országgyűlési határozati javas­latot: kezdeményezi, hogy a parla­ment tűzze napirendjére a lakás- koncepcióval kapcsolatos törvény- csomagot. Indítványozzák, hogy ál­lítsák vissza a korábban eltörölt áfa-visszaigénylés lehetőségét. Detk (ÉM - SZA) - Az M3-as au­tópálya építésére kiírt pályá­zatra eredetileg 11 vállalatcso­port jelentkezett. Az előminősí­tés után hatot talált alkalmas­nak a minisztérium arra, hogy végső ajánlatát július 31-ig be­nyújtsa. A pályázók egyike a BBM konzorcium, amelynek tagjai a Bilfinger+Berger Bau AG. és a Mélyépítő Budapest Kft. A konzorcium képviselői tegnap délután a Heves megyei Detken ismertették elképzelé­seiket a partnerként szóba jö­hető Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Szabolcs-Szatmár-Be­reg megyei vállalkozókkal Pados Zoltán, a Mélyépítő Buda­pest (MB) Kft. igazgatója elmondta: amennyiben a német Bilfinger+ Berger Bau AG. illetve a Mélyépítő Budapest Kft. alkotta konzorcium nyeri el az M3-as autópálya kivite­lezési tenderét, ők csupán a me­nedzsmentet és a technikát fogják biztosítani az építkezéshez, a mun­ka oroszlánrészét a helyi vállalko­zókra kívánják bízni. A finanszíro­zás három részből tevődik össze: német állami hitelből, az Európai Beruházási Bank támogatásából, Budapest (MTI) - „Nem azt tesz- szük, amit szeretnénk, hanem amit lehet, amit kell” - fogalma­zott a koalíciós kormány két­éves tevékenységét értékelve Horn Gyula, aki a kormányzati ciklus félidejének apropóján ér­tékelte az elmúlt időszakot. Szubjektív elemként beszélt Horn Gyula arról, hogy a koalíción belül nem kevés vita nehezítette a mun­kát. ,A koalíciós megállapodás kö­tötte a kezünket, utólag bebizonyo­sodott, hogy néhány eleme változ­tatásra szorul” - mondta a minisz­terelnök, aki szerint nyáron le kell ülniük a koalíciós feleknek, s rögzí­teni szükséges valamilyen etikai, magatartásbeli normát. Horn Gyula szerint az ellenzék egyetlen nap türelmi időt sem adott a kormánynak, mára pedig erősen a „torgyánosodás” útjára lé­illetve 10 százalékban az útalapból származó pénzekből. A Bilfinger+Berger Bau Német­ország egyik legnagyobb építőipari vállalkozása. Az évente mintegy 9 milliárd márkát forgalmazó céghez többek között olyan épületek fűződ­nek, mint a Sidney-i Öperaház. A tanácskozáson, a Német Gaz­dasági Kamara képviselője, Manf­red David elmondta: 3 német tarto­pett: keményen obstruál, átfogóan elutasítja a kormány politikáját, durva stílust alkalmaz, amelybe is­mét belefér a kommunistázás is. A kormány fenntartotta a belpo­litikai stabilitást a különböző tár­sadalmi rétegek képviselőivel kö­tött megállapodásokkal. Ugyanak­kor érzékeli, hogy az emberek töb­bet, jobbat, gyorsabb változást sze­rettek volna. Irritálja őket számos jelenség, s olyan dolgokért is a kor­mányt teszik felelőssé, amelyek el­len pedig nem sokat tehet. Á külföldi gazdasági partnerek bizalmát sikerült helyreállítani, különösen nagy eredmény volt Ma­gyarország felvétele az OECD-be. A gazdasági stabilizáció tovább­vitelének kétéves programját még az idén ki kell munkálni. Ä bérek, nyugdíjak reálértéke 1997-ben már nem csökkenhet, s meg kell terem­teni a szerény, de érezhető növeke­mány, illetve a szövetégi kormány összesen 1,3 milliárd márka hitel­lel segíti a német-magyar vegyes vállalatok tevékenységét. Erre pá­lyázhatnak az autópályaépítésben részvevő vállalkozások is. A borsodi kereskedelmi és ipar­kamarában megtudtuk, munkatár­suk részt vett a detki fórumon és a konkrét információkról, lehetősé­gekről tájékoztatják majd tagjaikat. dés feltételeit 1998-ra. Lényeges­nek nevezte a miniszterelnök, hogy a kormány milyen perspektívát tud nyújtani az elesetteknek, a kisem­bereknek. A miniszterelnök úgy ér­zi, hogy a kormánynak megvan az ereje és a lehetősége a feladatok végrehajtására, még élvezi a társa­dalom többségének bizalmát. Horn Gyula a hátralévő két év­ben már nem kívánja megváltoz­tatni kormányának összetételét, s „legalábbis a ciklus végéig” a koalí­ciót is fenn'akarja tartahi. Ugyan­akkor szeretné, ha „mindenki vé­gezné a dolgát”, a miniszterek munkájába nem szólnának bele egyre többen kívülről, érvek nélkül minősítve azt. Az ellenzékkel az ér­telmetlen, időt rabló vitát szerinte a minimálisra kell szorítani. A kor­mánymunka értékeléséről írásos dokumentum készült, azt a csütör­töki kormányülés után közzéteszik. A kormány „félévi bizonyítványa” Horn Gyula: Módosítással, de a ciklus végéig marad a koalíció Megfogyva bár... Folyamatosan csökken a megye lakossága Már '80-as évek közepén egy országgyűlési határozat kimondottan elma­radottnak minősített négy Borsod megyei térséget: I. az. aggteleki karsztvi­dék, 2. a Cserehát és a Hernád-völgye, t. A Zempléni hegység térsége, 4. a Bodrogköz keleti területei. A legutóbb 1993-ban elkészíteti elemzés ezekie a vidékekre az országos és a megyei átlagoktól néha erősen eltérő értékeket mutatott ki. A 2-cs és 4-es területen a megyei átlagnál mintegy másfélszer magasabb az 1000 lakosra jutó születésszám, a halálozásra ugyanez igaz a 3-as és 4-es terület vonatkozásában. így a természetes szaporodás mértéké­re a megyei átlagnál nagyobb szám (azaz fogyás) adódik, kivéve a Cserehát és a Hernád-völgye vidékét: ott kisebb mértékű a fogyás. A vándorlási kü­lönbözet (a térségbe, illetve onnan elköltözők számának különbsége, az utóbbiak „javára”) különösen nagy - azaz kedvezőtlen - az elsőnek és az utolsónak említett megyei régiókban. Összesítve mindezt: á Cserehát kivé­telével e térségekben mindenhol nagy a népesség c sökkenése (14, vagy akár 18 íő/ezer lakos, míg a megyei átlag 7,0 volt a vizsgálat idejében). Miskolc (ÉM - BAL) - Az ENSZ július 11-ét népesedési világ­nappá nyilvánította. Tetté ezt azzal a céllal, hogy felhívja a világ - de különösen a harma­dik világbeli fejletlen, illetve fejlődő országok - figyelmét a túlnépesedés veszélyeire. Ha ebből a szempontból nézzük, Magyarország és különösen Borsod-Abaúj-Zemplén megye magasan a világ „legfejlet­tebb” területei közé tartozik... (Folytatás az 1. oldalról.) A megye mutatói a „fordulatig”, 1992 előtt jobbak voltak az orszá­gos átlagnál; ez ma már csak az élveszülések számára igaz; az or­szágban az egyik legmagasabb. Turkovics Barnabás igazgató úgy vélte: a fentiek magyarázataként nehéz hiteles, megkérdőjelezhe­tetlen okokat találni. Az tény, hogy Magyarországon csökken a szülési kedv, ugyanakkor nő a létbizonytalanság. Óvott azonban attól, hogy a napi gazdasági intéz­kedések (például a tavalyi „Bokros-csomag”) közvetlen hatá­sát keresse valaki a statisztikák­ban - ilyen hatás csak nagyon közvetetten, időben eltoldva fe­dezhető fel olykor. További valós adat viszont, hogy a megyében a népesedés szempontjából döntő 20-29 éves korosztályban, különösen a 20-24 évesek körében csökken a szülési kedv. Házasságot is egyre keveseb­bet kötnek - legalábbis a földön. A halálokok listája körülbelül megegyezik az országossal. A ma­gas halálozási értékek összefüg­genek azzal, hogy öregszik a me­gye lakossága, az országéhoz ha­sonlóan. A születéskor várható élettartam ugyan nő - a férfiaké stagnál, a nőké enyhén emelkedik -, de a (Nyugat-)Európában szá­mított értékekhez képest még mindig „sehol sincs”. A 14 év alat­tiak aránya csökken a magyarság körében, bár ez az adat Borsod­ban még viszonylag magas; itt is nő viszont a 60 éven felüliek ará­nya. A borsodi népesség kor- összetétele romló, de a viszonylag magas születésszám következté­ben az országosnál némileg ked­vezőbb: a gyermekek aránya 1995 elején 20,3 százalék, a 60 évesnél idősebbeké 18,4 százalék (orszá­gosan 18, illetve 19,4). A népsűrűségről kiderül: az or­szágosnál kissé alacsonyabb - csak a vidékre (a főváros adatait figyelmen kívül hagyva) számolt népsűrűségnél magasabb. A me­gye népessége egyébként régóta csökken: a ’80-as években mintegy 5000-rel, később 3000-rel évente. Ennek nagyrésze az elvándorlás­ból adódik, aminek 80 százaléká­ért a 40 évnél fiatalabbak a „felelősek”. Összességében 1980 óta mintegy 60 ezerrel kevesebben élnek Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében. A belföldi helyváltoztatás, a népesség országon belüli mozgá­sa a ’90-es években a megyében is lelassult, ennek ellenére az 1000 lakosra jutó vándorlási veszteség­ben - Budapestet is beleértve - Borsod megye továbbra is a har­madik helyen áll az 1994-es ada­tok alapján. A népességgel kapcsolatos prognózisok csak országos lépték­ben készülnek, ezért a megyéről jószerével nem lehet jóslatokba bocsátkozni: megáll-e a közeljövő­ben a fogyás. A szakemberek nem valószínűsitik, hogy néhány éven belül ilyesmi bekövetkezne. Az igazgató úgy fogalmaz: egy-két éven belül biztos, hogy a népesség nem növekszik a megyében, a csökkenés mértéke azonban mér­séklődik. Azt is meg meri „kock­áztatni”: a születések száma be­látható időn belül nem süllyed a 9000-es értek alá Borsodban. De azért 'sok függ a következő évek társadalmi stabilitásától - teszi hozzá óvatosan a szakember. Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének alakulása Év lakónépesség száma változás az előző házasság \ ' élveszűletés halálozás term, szaporodás vándorlás évhez képest 'V' 's • fWO 756 926-5037 5301 10 588 10 480 108-5145 §991 753 020 .3906 4615 10 616 ■y 10 514 IBtl402 nincs adat 0992 749 063-3957 4316 10 129 10 809-680-3277 1993 743 835 ' -5228 MMi 4494 11 257 IMP+34Ö5 1994 749 568-5733 4055 10 046 11 014-968-2586 1995 746 000*-3568* 4100 9 500 10 700-1200-2630 |1996 első negyedév 425 2 219 2 868 " -649 űz előző év első negyedének %-ában38,0 96,9 102,6 128,5 ■ Nem végleges adatok Jubileumi pedagógiai kötetet készítenek Sárospatak (ÉM - PT) - Tegnap délelőtt - a Pedagógusképzés-történeti konferen­cia záró napján - hirdették ki a Magyar iskola ezer éve címmel kiírt pályázat végeredményét a Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán. Komáromy Sándor főigazgató értékelte a ki­magaslóan magas színvonalú dolgozatokat, amelyek egyértelműen tanúsítják, hogy eb­ben a felsőoktatási intézményben tudomá­nyos igényű pedagógiai műhelymunkát vé­geznek a tanárok. A díjakat Jánosdeák Gábor polgármester adta át a pályamunkák készítőinek. Első dí­jat és a vele járó tizenötezer forintot Konstan­tin József, a Kossuth Lajos Gimnázium taná­ra valamint Nagy Zoltánná, az Esze Tamás Általános Iskola oktatója kapott kiváló dolgo­zatáért. A második díjat és tízezer forintot Jaskó Gézáné és Juhász Zsózsefné, az Arvay József Gyakorló Általános Iskola pedagógusai megosztva, továbbá Kovács Beáta Mariann a főiskola könyvtárosa, Molnár László a főisko­la docense és Pécsváradi Botond, az Erdélyi János Általános Iskola igazgatója vehette át. Tamás Erzsébet és Nagy Sándorné munkáit elismerő oklevéllel jutalmazták. Balázsi Zoltánná főigazgató helyettestől megtudtuk, hogy a háromnapos pedagógia történeti konferencia előadásainak anyagát a Pedagógusképzés című folyóirat jubileumi számában teszik közzé. A pályázatra bekül­dött dolgozatokat pedig teljes teljedelemben a Sárospataki Pedagógiai Füzetek külön szá­mában jelentetik meg. SZDSZ: se szégyen, se elégedettség Budapest (MTI) - Az SZDSZ úgy ítéli meg, hogy a kormánykoalíciónak nincsen oka szé­gyenkezni a kabinet kétéves munkája miatt. Ugyanakkor az is igaz, hogy nincsen ok külö­nösebb elégedettségre sem - jelentette ki Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetsége par­lamenti frakciójának vezetője azon a szerdai tájékoztatón, amelyen az SZDSZ értékelte a törvényhozás elmúlt féléves munkáját, illetve a kormány eddigi tevékenységét. Hangsúlyoz­ta: az SZDSZ számára elfogUdhátátíártók a közelgő nemzethalál vízióját felidéző politikai értékelések. Felhívta a figyelmet: a társadal­mi-gazdasági változásokat szükségszerűen sok konfliktus kíséri. Mint mondta: ez az ára a konszolidált viszonyok megteremtésének. Pető Iván kiemelte: a koalíció az elmúlt idő­szakban olyan fontos döntéseket hozott, ame­lyek immár több mint egy értizede elkerülhe­tetlenek voltak, az eddigi kormányok azon­ban nem mertek határozott lépéseket tenni. Szinten tartják a kenyér árát Budapest (MTI) - Speciális terméktanács létrehozását javasolta szerdán Lakos László földművelésügyi miniszter a sütő- és malom­ipari szakembereknek, továbbá a kereskedők­nek annak érdekében, hogy a kenyérár körül kialakult jelenlegi anomália a későbbiekben ne ismétlődjön meg. A konzultáción, amelyen a miniszter e javaslata is elhangzott, mind a malomipar, mind a pékek képviselői megis­mételték azon állításukat, miszerint a ke­nyérár emelésére azért van szükség, mert nö­vekedtek költségeik. A kereskedőkkel egyet­értésben kifejtették azt a véleményüket is, hogy a félbarna, illetve a fehérkenyér ára 100 forint alatt tartható. A pékek sérelmezték, hogy miközben az alapanyag, illetve az összes többi költségük világpiaci árakat tükröz, ad­dig azt a végtermékben, a kenyérben nem le­het érvényesíteni. Lakos László szerint mind­ez igaz, ám átalakuló gazdaságban élünk, és a jelenlegi helyzethez kell igazodni. A tárca vezetője az alapvető népélelmezési cikkek kö­zé sorolta a kenyeret, a tejet és néhány húsfé­lét. Ezek árát a kormány gazdasági eszközök­kel olyan szinten szeretné tartani, hogy min­denki számára megfizethető maradjon. Nem elképzelhetetlen, hogy a nyugati piacgazdasá­gokban alkalmazott kormányzati módszerek­hez folyamodnak - tette hozzá a miniszter. A miniszter megerősítette, hogy az idén 1,2 millió tonna gabona kivitelére lesz lehető­ség, korlátozzák a takarmánygabona kivite­lét, s ugyanakkor meggyorsítják az állami lisztkészíetek feltöltését. A kenyér körül kialakult helyzet megoldá­sára a piaci eszközök alkalmazását tartja in­dokoltnak a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára, Horváth Gábor. A MOSZ vezető tisztségvise­lője elmondta: az érdekképviseleti szervezet véleménye szerint az adminisztratív eszközök nem mindig egyeztethetők össze a nemzetkö­zi kötelezettségekkel. A főtitkár úgy véli, hogy a kenyér árának szabályozása helyett a szociálisan rászorulókon kellene segíteni, pél­dául természetbeni juttatás formájában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents