Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-10 / 160. szám

1996. Túlius IQ., Szerda uz ...... . _ Hírek - Tudósítások É SZAK-Magyarország 3 Kérdéses jövő évi irányelvek Budapest (MTI) - Az Érdekegyez­tető Tanács munkaadói és a mun­kavállalói oldala szerint kérdés, hogy megvalósíthatóak-e a jövő évi költségvetési irányelvek. A gazda­ság idei mutatószámai ugyanis a kormányzati várakozásoknál ked­vezőtlenebbül alakulnak majd. Az ET gazdasági bizottságának ülésén a munkavállalói oldal szóvivője nem tartotta elegendőnek, hogy az irányelvek szerint a kormányzat jö­vőre a reálbérek szinten maradásá­val számol. Az idei, várhatóan 4 százalékos csökkenés után jövőre már növekednie kellene a jövedel­mek reálértékének. „Az oktatás tudatos szétverése folyik” Budapest (MTI) - „Az oktatás tu­datos szétverése folyik”- jelentette ki Bercsényi László, a mintegy 6 ezer tagot számláló Magyar Egye­temi és Főiskolai Hallgatók Orszá­gos Szövetségének elnöke, Thür- mer Gyulával, a Munkáspárt elnö­kével együtt tartott sajtótájékozta­tón. Hangsúlyozta: nem értenek egyet az oktatás liberalizálásával, és a jelenlegi helyzetben kilátásta­lannak ítélik a fiatalok helyzetét. Éppen ezért ingyenes oktatást kö­vetelnek, valamint azt, hogy a kor­mány állítsa vissza a pályakezdők segélyezését és támogatását. Meg­erősítette, őszre országos diáktün­tetést szerveznek, amelyet remé­nyük szerint több ellenzéki párt és szakszervezet is támogat majd. Elfogy az orosz államadósság Budapest (MTI) - Már csak alig több mint 300 millió dollár a Ma­gyarországgal szembeni orosz ál­lamadósság - közölte Gilyán György, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitká­ra sajtótájékoztatón. Elmondta: az orosz partner 800 millió dollárt MiG-repülőgépekkel törlesztett, ez után 300-320 millió dollár értékű hadipari berendezés szállítását vál­lalta. Orosz cégek 10 magyar válla­lat közreműködésével még az idén mintegy 300 millió dollár értékű, zömében gépipari termékeket, jár­műveket, mezőgazdasági erőgépe­ket, hajókat, kőolajtartályokat és villamosenergiát szállítanak Ma­gyarországra. A fennmaradó 300- 350 millió dollár értékű adósság fe­jében valószínűleg orosz vállalatok részt vesznek a dél-budai metróala­gút építésében. A Kaáli Intézet támogatást kér Budapest (MTI) - Felfüggesztette a biztosított betegek ellátását ked­den a mesterséges megtermékenyí­téssel foglalkozó budapesti Kaáli Intézet, amíg az egészségbiztosító nem fizeti ki a szerződésben vállalt térítést, illetve minden náluk je­lentkező beteg számára egyforma feltételeket nem biztosít az ellátás igénybevételekor. Baranyai Géza, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sajtófőnöke elmondta: a Kaáli Intézet számára még ezen a héten átutalják az elmaradt támo­gatást. Mindazonáltal hangsúlyoz­ta: az ország, s ezen belül a társa­dalombiztosítás jelenlegi gazdasági helyzetében megalapozatlan az az 'gény, hogy a tb minden rászoruló számára biztosítsa a térítésmentes mesterséges megtermékenyítést. ^-Mozatk _ • HORN GYULA pártelnök-mi­niszterelnök vezetésével „évadzáró” ülést tartott a Magyar Szocialista Párt országos elnöksége. A több mint kétórás kötetlen, napirend nélküli eszmecserén az elnökség valamennyi tagja részt vett. Az egybegyűltek abban maradtak, hogy a nyári szünet után, augusz­tus 27-én tartják első ülésüket. • A MAGYAR-ROMÁN Nyitott Égbolt Megállapodásnak megfelelő- en eg.y román AN-30-as típusú re­pülőgép k jzdett háromnapos megfi­gyelő repülést a magyar légtérben. • A BALATON ÖKOLÓGIAI vé- delmi programjában való japán részvételre vonatkozó közös mun­kaokmányt várhatóan ez év októ­berében aláírják. Vegyipar: újabb borsodi sikerüzlet TVK: július 16-tól indul a belföldi nyilvános lakossági kibocsátás Budapest (ISB - Ny.Zs.) - A biza­lom legbiztosabb jeleként a TVK Rt. papírjait a befektetők többszörösen túljegyezték - tá­jékoztatta a sajtó képviselőit Budapesten a tiszaújvárosi cég sikertörténetének újabb fejeze­téről Balázs Csaba, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója. Az intézményi kibocsátás összeg­zéséből kitűnik: univerzális pénzin­tézetek és magánbankok, biztosító társaságok, különböző alapokon ke­resztül kisbefektetők és nyugdíjala­pok éltek a vásárlás lehetőségével Európában és az Egyesült Álla­mokban egyaránt. A sajtótájékozta­tó napjától, keddtől a TVK dolgozói vásárolhatnak tulajdont, majd júli­us 16-tól indul a belföldi nyilvános lakossági kibocsátás. Az ország leg­nagyobb vegyipari vállalatának részvényei négy napig jegyezhetők 1350 forintos áron a Postabank ki­jelölt fiókjaiban, továbbá a Posta­bank Értékpapír Rt., a Creditans­talt Rt. és a Concorde Kft. irodai­ban. Igazi közönségcsalogató adatok­kal szolgált a TVK Rt. vezérigazga­tója, Várhegyi Miklós, aki elmond­ta: a vállalat kimagasló, 16,3 milli­árd forint adózás előtti ered­ménnyel zárta a tavalyi évet, világ- színvonalú technológiát alkalmaz­va kiváló minőségű műanyagipari termékeket állít elő, ennek több mint 50 százalékát külföldi piaco­kon, főként Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban és Távol-Ke­leten értékesíti. A nyilvános kibocsátás kereté­ben belföldi magánszemélyek összesen 600 millió forint névérté­kű részvényt jegyezhetnek majd, kizárólag készpénzért, túljegyzés esetére további 600 millió forintos csomagot tartalékolnak. Egy 1000 forintos címletértékű részvényért 1350 forintot kell fizetni, cserében a TVK rendszeres, a társaság hosszútávú teljesítményéhez igazo­dó osztalékot ígér. Áldozatul eshet az agrárszakma A mezőgazdaságról tartottak fórumot Hernádkércsen Hernádkércs (ÉM - B.Gy.) - A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara és a Mezőgazda- sági Érdekvédelmi Szövetség szervezésében tegnap fórumot rendeztek Hernádkércsen a szövetkezet központi telepén. A téma az EU-csatlakozás mező- gazdasági feltételeinek megte­remtése volt. Csákány Béla, a hernádkércsi Me­zőgazdasági, Ipari, Kereskedelmi Szövetkezet elnöke köszöntötte a termelők, a kereskedők, a feldolgo­zók és az érdekképviseletek vezető­it. A házigazda hangsúlyozta, hogy az időben kapott információk sokat segíthetnek a problémák mielőbbi leküzdésében. Ezt'követően Bú- zássy Lajos, a Földművelésügyi Mi­nisztérium helyettes államtitkára az ágazat helyzetét és az integráció szükségességét elemezte. A „környezeti ártalmak” közé sorolta azt, hogy hihetetlen rossz starttal indult néhány éve a mezőgazdaság. Szerinte a második világháború okozta visszaesést is meghaladtuk a rendszerváltás időszakában. Biz­Búzássy Lajos helyettes államtitkár tatónak tekintette, hogy rendelke­zünk egy jól felkészült, szakmailag elhivatott agrárértelmiséggel. Ideje lenne azonban felhagyni azzal a káros szemlélettel, hogy a kiváló minőség automatikusan árfelhajtó tényező, mert ez valójában csak a piacra jutást garantálja. Az integ­rációt felülről erőltetni eleve ku­darcra van ítéltetve. A megoldás csak az lehet, ha a termékpálya va­lamennyi résztvevője profitál ebből. Horváth Gábor, a Mezőgazdasá­gi Termelők Országos Szövetsége főtitkára érzékletesen ecsetelte me­zőgazdaságunk feladatait az EU- csatlakozásunkig. Kijelentette: lé­pésváltás várható a kormánytól az agrárérdekek kezelésében, mert különben félő, hogy feláldozódhat a szakma a csatlakozás érdekében. Madridban a miniszterek tanács­kozása után egyértelművé vált, hogy lesznek nyertesek és veszte­sek. Éppen ezért sürgősen meg kell változtatni kormányunk bujkáló stratégiáját - hangsúlyozta a főtit­kár. Elgondolkodtató, hogy az in­tegrációs kabinetben öt miniszter is van, de nincs köztük a földműve­lésügyi tárca első embere! Solymosi József, az Agrárszövet­ség elnöke a várható szövetkezeti és földtörvény módosításához fűzött megjegyzéseket. Harmonizálni kell törvényeinket az EU-val. Az a meg­győződése: meg kellene engedni a földvásárlást a szövetkezeteknek, még ha ez lavinát indíthat is el. Az államfő az írástudók felelősségéről Száz esztendeje alakult meg az újságírók egyesülete Az államfő kérte az újságírókat, vegyék észre a pozitívumot is Fotó: N.G. Budapest (MTI) - Az írástudók felelősségéről beszélt Göncz Ár­pád államfő, amikor kedden a parlamentben fogadta a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségének tisztségviselőit és választmányának tagjait. Az esemény apropóját az adta, hogy száz esztendeje alakult meg a Budapesti Újságírók Egyesülete, a MÚOSZ elődje. A köztársasági elnök országjáró út­jain szerzett tapasztalatai alapján arról beszélt, hogy az országos saj­tóból nem a valós kép bontakozik ki, mert feketébb tónusú színt használ. Szerinte a helyzet nem ennyire sötét, és ezt a helyi ered­mények is igazolják. A sajtó mun­katársaitól azt kérte, hogy segítse­nek jobb hangulatot teremteni az országban. Az írástudók keressék meg a pozitív eredményeket, azo­kat mutassák be, mert „negatív előjelekből nem élünk meg”. A söté­tet és a fehéret természetesen egy­más mellé kell tenni, mert az ad teljes képet, de ez az ország alapjá­ban színes - vélekedett az államfő. Göncz Árpád nem üres sikerpro­pagandára buzdította a sajtót, ha­nem az igazság teljességének be­mutatását, megismertetését kérte. Az országnak jelen pillanatban si­kerélményre, önbizalomra, hitre van szüksége - tette hozzá. Annak megerősítésébe, „ki fogjuk bírni”, mert ennél türelmesebb és okosabb nép nincsen. De sokkal könnyebb úgy kibírni, hogy az ország hangu­lata a lehetőség határáig jó legyen. Sürgetik a villamosenergia-ipari alapot Budapest (MTI) - Ismét levél­ben fordul a miniszterelnökhöz a Villamosenergia-ipari Dolgo­zók Szakszervezeti Szövetsége a villamosenergia-ipari alap ügyében - döntöttek keddi ülé­sükön a szakszervezet vezetői. Megállapították, hogy tartha­tatlan az alap felállításának to­vábbi késleltetése, miközben tovább gyarapodnak az ágazat privatizációjából a bevételek - hozta nyilvánosságra Gál Re­zső, a szövetség elnöke. Az alap létrehozásáról tavaly kö­tött megállapodást az ágazatban működő három szakszervezet, a kormányzat részéről Suchman Ta­más privatizációs miniszter írta alá. Eszerint az ágazat privatizáci­ójának bevételeiből öt százalékot elkülönítenek a villamosenergia- ipari alap számára, amelynek fela­data, hogy a cégek átalakításával szükségszerűen együttjáró lét­számleépítések esetén forrást biz­tosítson a munkahelyteremtésre, átképzésre. Az ágazatban jelenleg mintegy 50 ezer ember dolgozik, beleértve azt a 18 ezer bányászt, akiket a leépítés közvetlenül is fe­nyeget a mélyművelésű szénbá­nyák fokozatos bezárása miatt. Az előzetes számítások szerint a kö­vetkező 5-10 év során az ágazat­ban mintegy 10 ezer ember válik feleslegessé. A megállapodás értelmében az ágazatban lebonyolított tranzakciók után kellett volna átutalni a pénzt az alap számára. A VDSZSZ arra is számított, hogy a pénzt beérkezése után megkapja az alap, azonban az ÁPV Rt. átutalta azt a költségvetés­nek. A szakszervezet ezért a mi­niszterelnökhöz fordult, a kabinet- irodától azonban azt a választ kap­ta, hogy a privatizációs miniszter fog levélben választ adni. Az ÁPV Rt. újabb levele azonban arról tájé­koztatta a szakszervezetet, hogy az ügyben nem kompetens, mivel az alap felhasználása kormánydöntést igényel. Ezek után döntött úgy a VDSZSZ, hogy ismét a miniszterel­nök közbenjárását kéri. A villamos- energia-iparban az új tulajdonosok megjelenése óta jelentős létszámle­építések még nem történtek. Olcsóbb lesz néhány gyógyszer Budapest (MTI) - Csaknem 40 patikaszer lesz olcsóbb augusztustól, illetve szep­tembertől. Ősztől emellett líjabb 200-300 készítménnyel bővül a hazai gyógyszer- választék - nyilatkozta kedden Matejka Zsuzsanna főgyógyszerész. A gyártók elsősorban olyan patikaszerek árát csökkentették, amelyekhez hasonlóval a kon­kurencia is jelen van a gyógyszerpiacon, terá­piás szempontból fontosak, és viszonylag drá­gák. Ez a lépés a gyógyszergyárak számára piaci pozíciójuk megőrzését, termékeik ver­senyképességének javítását jelentheti, a bete­gek pedig a jelenleginél alacsonyabb áron jut­hatnak néhány antibiotikumhoz, szemészeti készítményhez, illetve vérnyomáscsökkentő­höz. A döntés csak import gyógyszereket érint, a biztosító azonban néhány hazai gyár­tót is felszólított erre a lépésre. A környező or­szágok gyógyszerárait megvizsgálva ugyanis az egészségbiztosító azt tapasztalta, hogy né­hány fontos, gyakran alkalmazott magyar ké­szítményt például Csehországban olcsóbban adnak a magyar gyártok, mint itthon. A főgyógyszerész elmondta azt is, hogy' ja­vasolni fogják a szaktárcának: ősztől legye­nek ismét térítésmentesek az epilepszia keze­lésénél használatos alapkészítmények. Az idén ugyanis - a korábbi 95 százalék helyett - a biztosító csak 90 százalékban támogatja ezeket a szereket. Ez havi többszáz forintos kiadást jelent ezeknek a krónikus betegek­nek, akik állandó gyógyszerszedésre kénysze­rülnek. Megvizsgálják az Ml-es díját Budapest (MTI) - A Gazdasági Versenyhiva­tal szerdán tűzi napirendre az Ml-es út Győr és Hegyeshalom közti szakaszán az év elején bevezetett autópálya-díjjal kapcsolatos kérel­met. A kérelmező szerint a díj irreálisan ma­gas, azt mérsékelni kell - derül ki a hivatal tájékoztatójából. Az államigazgatási eljárás lefolytatásának kérelme mellett Kovács Káz- mér ügyvéd a II-III. kerületi bíróságon pert indított áprilisban az Első Magyar Kon­cessziós Autópálya Rt. (ELMKA) ellen gazda­sági erőfölénnyel való visszaélés miatt. Léderer Károly, az ELMKA Rt. igazgató­ságának elnöke az üggyel kapcsolatosan el­mondta: a társaság koncessziós szerződés alapján szerezte meg az üzemeltetés jogát. Úgy véli: azért bízták az ELMKA-ra az autó­pálya megépítését, üzemeltetetését, fenntar­tását, mert a legkedvezőbb volt árajánlata. Az autópálya díja 1992. január 1-jén még 350 fo­rint lett volna. A tarifa akkor csak 6 százalé­kos áfát tartalmazott. Az 1996. év elején szá­molt 900 forintos díjtétel pedig magában fog­lalja a négy év során felhalmozódott inflációs költségeket, továbbá 12 százalékos áfát tar­talmaz. Léderer hozzáfűzte: a koncessziós szerződés szigorúan rögzíti az árképzés sza­bályait, a változtatás módjait. Önigazgató bíróság Budapest (MTI) - A bírósági reform várható lépéseiről folytatott megbeszélést Horn Gyula miniszterelnök kedden hivatalában Solt Pál­lal, a Legfelsőbb Bíróság elnökével. A találko­zón részt vett Vastagh Pál igazságügy-mi­niszter. Az eszmecserét követő sajtótájékozta­tón Solt Pál elmondta: a kormányfő egyetér­tőnek mutatkozott a bíróságokról szóló jog­szabályok megújításának koncepciójával. Hozzátette, hogy a kormány szeptemberben tárgyalja a Legfelsőbb Bíróság elnök-helyette­se és az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára vezette bizottság által a közel­múltban elkészített koncepciót. A koncepció egyaránt tartalmazza a bírósági szervezet megváltoztatását és a bíróságok igazgatásá­nak önigazgatássá való átszervezését, illetve a bírák jogállásának és előmenetelének, vala­mint a bírósági informatikai rendszer fejlesz­tésének kérdéseit. A Legfelsőbb Bíróság elnöke kifejtette: a bí­rósági struktúra négy' szintűvé alakítása, azaz az ítélőtáblák felállítása esetén - az előzetes felmérés alapján - 120 új bírói státuszra lesz szükség. Beszámolt arról is, hogy' Budapesten, illetve a nyugati és a keleti országrészekben egy-egy (tehát öszszesen három) ítélőtáblát hoznának létre. Solt Pál az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács felállításáról szólva meg­jegyezte, hogy ily módon a bírósági igazgatás teljes vertikumában a bírói karhoz kerülne a végrehajtó hatalomtól. Vastagh Pál utalt arra, hogy a kormány az 1997-es költségvetési év­ben kiemelt területként kezeli az igazságszol­gáltatást. Már folyamatban van a büntető el­járási kódex, és a polgári perrendtartás új tar­talmi elemeinek kidolgozása, ősszel pedig megkezdődik a bírósagok teljes számítástech­nikai rendszerének kiépítése a polgári-, bünte­tő- és közigazgatási ügyszakokban. Vastagh Pál szerint 1998 első félévére valósulhat meg a negyedik bírósági szint felállítása.

Next

/
Thumbnails
Contents