Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-09 / 159. szám
1996. Július 9., Kedd 6 A Itt-Hon Színpompás juniális Homrogdon A homrogdi juniálison bőséges program várta a helyieket és a környékbelieket június 30-án. Igazán színpompás rendezvényekre került sor. Kaszálóversennyel kezdődött a juniális reggel kilenc órakor, melynek tétje az Aranykasza-díj elnyerése volt. Az idei „aranykaszás" Hoblyák Árpád lett. A főzőversenyre is sokan beneveztek. Nem maradhattak el az ilyenkor szokásos sportesemények sem. Kispályás focimeccset vívtak az alsóvadászi és a homrogdi serdülők. De a női focisták is pályára léptek, ugyancsak a két szomszédvár együttesei küzdöttek meg egymással. Ezt követően a házigazdák serdülőcsapata Felsővadász hasonló korú gárdájával mérkőzött. Nagy tetszést aratott a kövérek és soványok derbije is. A homrogdiak juniálisán felléptek a DVTK Öregfiúk is. A gazdag programban szerepelt még szkanderverseny, sakkbajnokság, rendőrkutya-bemutató, sportrepülő-produkció és magyarnóta-est. Fotók: Knyizsák Ferenc Abaújban nincs más kiút... Szabó György a földprogrammal ismerkedett Jó hír az ebtartóknak Encs, Szemere (ÉM) - Tóth László nemzetközileg elismert küllem- és munkakutyabíró jó hírről értesíti az abaúji ebtartókat. Érdekképviseleti szervezetet kívánnak létrehozni Abaújban, amely nemcsak a „kutyásoknak” jelent majd segítséget, hanem négylábú barátaiknak is. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének encsi önálló jogú helyi szervezetét akarják megalakítani. Az abaúji kutyatartók és -tenyésztők így sokkal könnyebben elintézhetik ilyen irányú ügyeiket (például a törzskönyvezést, az adminisztrációt, a kiállítási lehetőségekről az információk beszerzését, stb.). Utazás nélkül, helyben megoldhatják ezeket a problémákat. Száz tag együttes akaratnyilvánítása az előfeltétele a megalakítandó kutyaszervezet létrehozásának. Az érdeklődők a részleteket Tóth László küllem- és munkakutyabírótól tudhatják meg, aki tájékoztatást ad a 46/472-105-ös telefonszámon, vagy személyesen is felkereshetik őt az érintettek Szemerén, a Fő út 44, szám alatt. A kázsmárki Horváth Gábor portáján Encs, Fügöd, Kázsmárk (ÉM - B.Gy.) - A szociális földprogram térségi tapasztalataival ismerkedett június 28-án Szabó György népjóléti miniszter. Encsen Zabó Tamás, az Abaúji Szövetség elnöke, a szociális földprogram térségi menedzsere adott tájékoztatást az eddigi eredményekről. Ezt követően a miniszter a helyszínen tanulmányozta a fügödi cigány ültetvényeket és a kázsmárki sertéstartók munkáját. Az országban nyolcezer család vesz részt a szociális földprogramban - tudhattuk meg Szabó Györgytől. Abaúj ebben az élenjár, hiszen ebben az esztendőben itt már két és félezer család foglalkozik ezzel és veszi igénybe a kedvező szolgáltatásokat. A jövőt csak ez jelentheti e régióban, mivel a segélyek csak rövid távú segítséget adhatnak a rászorulóknak. A Népjóléti Minisztérium Szociális Programok Irodája ezért már 1992-ben felvállalta, hogy kidolgozza az aktív szociálpolitikai modell első kísérleti programjait. Ez nemcsak Abaújban vált egyébként be, hanem Békésben és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. A minisztérium nem sajnálja az erre fordított összeget, mert ennek a morális haszna - a munkára nevelés - pénzben nem is fejezhető ki. Mert ez lényegében missziós tevékenység. E térség erre a célra 30 millió forintot kapott, az idén pedig várhatóan 35 millió forintot. Ősszel a segítségnyújtás újabb formáját is bevezetik: szociális lakásépítésekig lehet majd pályázni. Encsen a szociális földprogram működésére közalapítványt hoztak létre, mely koordinálja a térségi feladatokat is. Encs fügödi településrészén sikeres a földprogram. Ezzel a gyakorlatban is szembesült a miniszter. Bár a földeken még kevesen dolgoztak, de a rangos vizit hírére azonnal népes csoport érkezett a parcellákra. Itt Szabó György hosszasan elbeszélgetett Bozó Lászlónéval, aki főleg pozitív tapasztalatait osztotta meg a miniszterrel. Putnoki László is kifejezte örömét, ám nem hallgatta el a problémákat, a gondokat sem. Kázsmárkon Bortnyik Béla polgármester társaságában a népjóléti tárca első embere a sertéskihelyezések módszerébe is bepillantást nyert. Ellátogatott Horváth Gábor portájára, aki az itteni kisebbségi önkormányzat vezetője. A kázsmárki alapítvány programjai elsősorban a nagy számú cigány lakosság számára jelentenek komoly segítséget. Ismerkedés a kázsmárki programmal Fotók: Buzafalvi Győző 1996. Július 9., Kedd Itt-Hon A 3 Olykor a jószándék is visszájára fordul... Fulókércsen nem csak a cigány emberek a rászorulók! Fulókércs (ÉM - B.Gy.) - Az uttreehti székhelyű, s a magyarországi cigányok megsegítésére létrehozott alapítvány már évek óta dolgozik a Cserehát településein. így Fulókércsen is, A hollandiai szervezet rendszeresen tájékoztatja szerkesztőségünket programjairól, legutóbb például a mezőgazdasági kísérleteikről. Akkor elmondták: Fulókércsen háztájiban krumplit és babot ültettek. Megfogalmazták aggályaikat arról, hogy a fulókércsi önkormányzat a szociális földprogram keretében magának műveltet és így a cigányságnak kevesebb föld jutott. Azonkívül az egyik ünnepségükkel is a szabadba kényszerültek, mert a fulókércsi polgármester nem adta át számukra a helyi klubot. Megkerestük Fulókércs tiszteletdíjas polgármesterét, Pecsenye Lászlót. A beszélgetés során kiderült: az alapítvány által megfogalmazottak nem mindenben felelnek meg a valóságnak. A kép a települési vezető állítása szerint sokkal árnyaltabb és összetettebb, mint azt a holland alapítvány vezetői látják. Pecsenye László megjegyezte: nagyon becsülendő dolog az, ha a külföldiek - így a hollandok - szívükön viselik a magyar cigányság sorsát. De személy szerint úgy érzi: ruha-, tejjegyosztással, alkalmi vetésekkel csak enyhíteni lehet a problémákon, de ez alapjaiban nem változtat meg semmit. Egyébként mind a mai napig nem kereste fel a holland alapítvány a helyi önkormányzatot azért, hogy felajánlja együttműködését. Programjaikról, elképzeléseikről csak másodkézből értesülnek. A magyar képviselők (például ilyen Fulókércsen a kisebbségi ön- kormányzat vezetője, Horváth János is) elsősorban kérésekkel állnak elő, amit többnyire teljesít is az önkormányzat. Eddig rendszerint megkapták a települési önkormányzattól az összejöveteleikhez a művelődési házat. Tisztán, kitakarítva. A rendezvények után azonban mindig az önkormányzatnak kellett rendet tennie. Tavasszal - az említett esetben - épp festés alatt volt a ház. A cigányság egy nappal az ünnepség előtt jelezte igényét, de ekkor a falak éppen száradtak. Érthetően döntött úgy a polgár- mester - jó idő lévén -, hogy a szabadban ünnepeljék meg a tavaszi mezőgazdasági munkálatok zárását. Pecsenye László a szociális földprogram kapcsán arról tájékoztatott bennünket, hogy valószínűleg a holland alapítvány nincs tisztában az önkormányzat földprogramjainak céljairól. A Fulókércs-Litka Közalapítvány három éve alakult, a Népjóléti Minisztérium válságkezelő programok irodája segítségével. Nem csupán azért, hogy kizárólag a cigányságot támogassa, hanem minden szociálisan rászorulót. A munkanélkülit, a nagycsaládost, a kisnyugdíjast. Mivel Fulókércsen nagyszámú cigányság él, ezért természetesen a programban résztvevők is nagyszámban közülük kerültek ki. Tavaly sajnos azt kellett a közalapítványnak tapasztalnia, hogy legalább egy hektár földet (ami tíz családot érintett) nem műveltek a résztvevők. Ezért döntöttek úgy, hogy nem hagyják parlagon tavasszal a területet, hanem szociális célokra használják fel. Az önkormányzat konyhájára - amely ellátja az iskolások és az idősek napközi otthonát, valamint a szociális kihordásos étkeztetést - termelnek. Kialakítottak az Idősek Napközi Otthona alatt egy pincét is, ahová majd betárolnak. így a fóldprog- ram valamennyi fulókércsit szolgálja. Egyébként az önkormányzat erőn felül vállalja a nehéz helyzetben lévő la- | kosság - így a cigányság - megsegítését is. A rendszeres és átmeneti segélyeken túl, amit elsősorban a kisebbség kap, tavaly beiskolázási támogatást, ingyen könyvet osztottak. Szinte flíj díjmentesen kapják az ellátást, az ebédet az óvodások, az iskolások és az idősek is. A szociális fóldprogram mellett működik a falugondnoki rendszer is. A gázberuhá- zásnál megelőlegezte az ön- kormányzat a belépési díjat, a munka nélkül lévőket közmunkán és közhasznú munkán foglalkoztatja. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy Fulókércs éves költségvetése 12-13 millió forint, bizony elképzelhetjük: milyen nehéz jól sáfárkodni a rájuk bí- : zott vagyonnal. A polgármester azt is közölte: az önkormányzat csak szigorú pénzügyi rendben oszthat segélyeket. Nem tud olyan látványos módon, mint a holland alapítvány. De célravezetőbb lenne a hollandok számára is az - ha komolyan gondolják a cigányság felemelését hogy inkább munkahelyeket teremtenek a Csereháton, dolgozni tanítják a cigányságot, mint kisebb-nagyobb segélyezésekben merül ki tevékenységük. Legutóbb az önkormányzat is felvállalta a segélycsomagok megszerzését. A Népjóléti Minisztérium ózdi önsegélyező csoportjától igényeltek 90 darab 1800 forint értékű élelmiszercsomagot, amit pályázaton nyertek. De az önkormányzat úgy gondolta: az az igazságos, ha a faluban élő 101 család mindegyike kap ebből az élelmiszercsomagból. Ezért önkormányzati pénzből vásároltak még hozzá 11 darabot. Az elosztás e formája azonban nem tetszett a cigány kisebbségi önkormányzatnak. Mivel lélekszám szerint ők többen élnek a faluban - legalábbis a vezetők ezt mondják - a csomagok nagy része végül hozzájuk került. Náluk egy családnak több csomag is jutott, a nem cigány embereknél viszont nem mindenkinek. így a jószándók is visszájára fordult. Az élelmiszercsomagok osztásával senki sem lett elégedett: sem a cigány, sem a parasztlakosság. __Heti Jegyzet Tudni illik, hogy mi illik Buzafalvi Győző Valahogy meglátszik mostanság rajtunk, hogy hosszú évtizedek óta hiányzik az iskolák tantárgyaiból a viselkedéstan. Lépten-nyomon olyan esetekbe botlik az ember, amikor visszasírja az illemtant-, a kötelező táncórákat, a társalgási ismeretekkel. No nem a panelekre vágyunk (ennek ellenére a mai ember beszédének nagy része szlengből, közhelyekből, előre gyártott elemekből áll), haném egyszerűen csak „tudni illik, hogy mi illik"-re! Evek óta visszaköszön ránk az elemi normák be nem tartása. Kulturált diplomás felnőttek körében is megengedett a másik semmibevétele például a dohányzással. A nők többsége nem tudja: utcán nem illik rágyújtani. Régebben, aki az elvárások ellen vétett, nevetség tárgya lett. jobb körökben szinte levegőnek nézték azt, aki nem tanulta meg a társasági létalapjait. Ma azonban az előrejutás könyöklős-leta- posós harcában nem fontosak ezek az „apróságok", amelyek bizony meghatározzák a mindennapi hangulatunkat. Azt kell gyakorta tapasztalnom, elharapódzott az is: mindenki jóval többet beszél a kelleténél. Úgyszólván fecseg, és magánélete olyan észleteivel trak- tálja a másikat, ami sem az ügyet, sem a barátságot nem viszi előre, jóérzésű lélek az ilyen szózuhatagokat - ha lehet - messzire elkerüli. Sajnos a jóér- zésűek vannak kevesebben, mert divat lett az értéktelenről, a semmiről perceken át locsogni. Még műveltnek nevezhető emberfők is furcsa szokásokat vesznek fel. Például vegyük a hivatalos ügyeket. Tudja az illető, hogy X. Y. az illetékes és a jártas szakember a problémájában, ám mégis, ha ő nincs telefonközeiben, vagy házon belül, akkor a beosztottjával, a munkatársával diskurál, olyan dolgokat is elmondva, ami a másikra egyáltalán nem tartozik. Kétszeresen is kellemetlen a helyzet. A hozzá nem értő eleve képtelen segíteni. Az illetékes pedig lépéshátrányba kerül: mert olyan információk kerültek napvilágra, amit a munkatársával sem akart megosztani. Megfigyelhető: bárhol, bárkinek, bármit elújságol egy bizonyos embertípus. Elég csak egy vállalat portását felhívnunk, hamarosan a vezérkar teljes magánéletére is fényderül. Pletykálnak jót és rosszat, ami az utca végén még bolha volt, az a végére már elefánt lesz. Pedig joggal gondolhatnánk: a kétezredik év végéhez közeledve tanultunk elődeink tapasztalatából. Sajnos 1996- ban azt kell mondanunk: még azt is elfelejtettük, amit valahol, valamikor hallottunk arról: „Tudni illik, hogy mi illik!"... Sok a rászoruló... Fotó: Knyizsák
