Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-09 / 159. szám
1996. Július 9., Kedd 4 Z ........------------------------------------------------: Itt-Hon Z TV beharangozó Július második hetében a ZTV műsorával igyekszünk kellemes szórakozást kívánni azoknak, akik már szabadságukat töltik - ám az időjárás nem kedvez kikapcsolódásuknak. Természetesen azokra is gondolunk, akik még dolgoznak - és a szünidőt töltő gyerekekre is: igyekszünk, hogy mindenki találjon kedvére valót. Szerdai adásunkban folytatódik az egészségvédelemről szóló sorozat, a fogyatékos gyerekek képzéséről beszélgetnek stúdióvendégeink. Természetesen emellett a csöppet sem könnyű téma mellett lesz vidámabb is: Barangolás... sorozatunkból láthatnak nézőink egy részt: kirándulási kedvcsinálóként vetítjük a Sátoraljaújhelytől alig 35 kilométerre, Szlovákiában található Leleszről készült felvételünket; és a gyerekeknek is a szokásosnál hosszabb mesefilmet vetítünk. Hétfőn a sárospataki Öregdiákok Világtalálkozójáról, a regmeci nemzetiségi találkozóról, a füzéri polgármesteri találkozóról számolunk be. Az Egyházi idő című műsorunkban pedig az ikonokról hallhatnak és láthatnak nézőink szép képeket, és gondolatokat. Pénteki műsorunk a hétvégi pihenést, a tartalmas kikapcsolódást kínálja. A megszokott időben 18 óra 15 perckor jelentkezik a Maecenas kulturális magazin, melyben a Sárospataki Nemzetközi Bábfesztiválról és a közelmúltban megjelent két érdekes könyvről: a Hármashatáron című és a ka- rosi honfoglaláskori temető feltárását bemutató kötetről szólunk. A HÍR 7 után egy különleges tábort is bemutatunk, melyet Kenézlőn szerveztek gyerekeknek és felnőtteknek: az ikonfestést tanulhatták egy héten át a résztvevők. Végül, de nem utolsó sorban a szünidejüket töltő gyerekeket váijuk a telefonos irodalmi rejtvényműsor idején. Nekik és valamennyi kedves nézőnknek kellemes tévénézést kíván munkatársai nevében is a heti szerkesztő: Koncz Ildikó Színes diplomás pedagógusok _ZTV Műsora Július 10. (szerda) 9.00 Műsorismertetés 9.05 Regionális híradó (ismétlés) 9.20 Regionális magazin (ismétlés) 10.05 „Fogadóóra” (ismétlés) 11.35 Szórakoztató összeállítás az ATV 47 műsorából 17.55 Műsorismertetés 18.00 Regionális híradó Debrecen 18.15 Barangolás... 18.30 Egészségvédelem - stúdióbeszélgetés 18.00 Hír7 - aktuális hírműsor - Lapszemle 19.20 Mese 20.00 DW magyar nyelvű változata 20.30 Utazás a koponyám komi (m. f) 21.50 Hír7 - aktuális hírműsor ismétlés Július 11. (csütörtök) 9.00 Műsorismertetés 9.05 A szerdai adás ismétlése 17.55 Műsorismertetés 18.00 Regionális híradó Debrecen 18.15 Regionális magazin Debrecen 19.00 Városháza hírei... 19.30 Szórakoztató összeállítás az ATV 47 műsorából Július 12. (péntek) 9.00 Műsorismertetés 9.05 Regionális híradó (ismétlés) 9.20 Regionális magazin (ismétlés) 10.05 Városháza hírei (ismétlés) 10.35 Szórakoztató összeállítás az ATV 47 műsorából 17.25 Műsorismertetés 17.30 Regionális híradó Debrecen 18.00 Zeneközeiben 18.15 Maecenas - kulturális magazin 18.45 Vers-vetélkedő 19.00 Hír7 - aktuális hírműsor - Lapszemle 19.20 Ikonfestó tábor 19.40 Mese 20.00 Országos fafaragó tábor és konferencia 20.30 Hideg szoba (angol dráma) 22.00 Hír7 - aktuális hírműsor ismétlés 22.15 Éjszakai film Július 13. (szombat) 9.00 Műsorismertetés 9.05 A pénteki adás ismétlése 18.00 Szórakoztató összeállítás az ATV 47 műsorából 21.00 Éjszakai film Július 15. (hétfő) 9.00 Műsorismertetés 9.05 Szórakoztató összeállítás az ATV 47 műsorából 12.00 Képújság 17.55 Műsorismertetés 18.00 Regionális híradó Debrecen 18.15 Ruszin nemzetiségi műsor 18.30 Kárpátaljai figyelő 19.00 Hír7 - aktuális hírműsor - Lapszemle 19.20 Aktuális... 19.35 Mese 20.00 DW német nyelvű változata 20.30 Kampókéz (USA film) 22.00 Hír7 - aktuális hírműsor (ismétlés) Július 16. (kedd) 9.00 Műsorismertetés 9.05 A hétfői adás ismétlése 17.55 Műsorismertetés 18.00 Regionális híradó Debrecen 18.15 Regionális magazin Debrecen 19.00 „Referencia” - gazdasági szolgáltató műsor 20.30 Szórakoztató összeállítás az ATV 47 műsorából A Zemplén Televízió a műsorváltoztatás jogát fenntartja! Sárospatak (ÉM - BSZA) - Kilencvenhét arany-, gyémánt-, vas- és rubindiplomás pedagógus vehette át hosszú és eredményes munkájáért júniusban a Comenius Tanítóképző Főiskola díszoklevelét. Egy részük a főiskola diplomaosztó ünnepségével egybekötve kapta meg az elismerést Komáromy Sándor főigazgatótól, míg a többiek - kérésükre - Miskolcon vették át a színes diplomát Szentirmai László főigazgató-helyettestől. Aranydiplomások: Arvay András (Miskolc), Bedécs István (Kazincr barcika), Bodnár Györgyné (Kassa), Bodolóczky Jánosné (Sárospatak), Bubnó Lászlóné (Miskolc), Czákó Józsefné (Dunakeszi), Gere Sán- dorné (Nyíregyháza), Gondola Gyula (Sajószö- ged), Hajdók Géza (Királyhelmec), Herceg László (Mezőkövesd), Jaskó Sándor (Sátoraljaújhely), Juhász Bertalan (Kisvárda), Juhász Zoltán (Budapest), Karászi Gyula (Kékese), Kossuth Mihályné (Szikszó), Kosztyu-Bucsai László (Bacska), Laskay Sándor (Sóstóhegy), Lénárt Ferenc (Gönc), Major Jánosné (Miskolc), Módis Ödönné (Miskolc), Nagy' Ferenc (Putnok), Nagy Imre (Tiszacsege), Osváth Lajosné (Sárospatak), Szabó Istvánná (Sátoraljaújhely), Szerdi Gábor (Dombrád), Takács Lajos (Szentendre), Tóth Gyula (Szerencs), Tóth Károlyné (Sárospatak), Bartha Ferenc (Tiszafüred), Balatoni Dániel (Domony), Bodon Tibor (posztumusz, Hejőbába), Bujdos László (Miskolc), Busák József (Debrecen), Csordás Imre (Olaszliszka), Erdei László (Budapest), Garadnai Ferenc (Miskolc), Gülmár Béla (Miskolc), Halász László (Miskolc), Hámori Sándor (Budapest), Juhász Zoltán (Budapest), Jurecskó László (Miskolc), Karszky János (Dubicsány), Kőszegi Jenő (Dunaújváros), Petró András (Budapest), Puskás János (Sárospatak), Soós Zoltán (Miskolc), Soproni Jenő (Budapest), Stépán László (Eger), Szigethy László (Mezőcsát), Szőke Csaba (Miskolc), Tiszay József (Jászkisér), Vajkó László (Ber- zék), Zsáry Gyula (Budapest), Baranyai End- réné (Encs), Bodnár Lászlóné (Kazincbarcika), Boldizsár Eszter (Csenyéte), Galambos Béláné (Miskolc), Hubay Barnabásné (Miskolc), Iglai Tiborné (Miskolc), Illés Endréné (Miskolc), Ivancsó Györgyné (Miskolc), Jancsó Béláné (Miskolc), Kántor Tiborné (Miskolc), Kordos Lászlóné (Miskolc), Kőhalmi Károlyné (Miskolc), Merényi Józsefné (Miskolc), Réti András- né (Szerencs), Szabari Dénesné (Miskolc), Szabó Józsefné (Miskolc), Vasas Pálné (Miskolc), Zsáry Tiborné (Miskolc), Bóta Alberné (Eger). Gyémántdiplomások: Czeglédy Lajosné (Sárospatak), Gönczy Jenő (Sárospatak), Görgényi Artúr (Encs), Kiss Vilmos (Szombathely), Köhler Sándorné (Sárospatak), Láng Imréné (Miskolc), Sebő Béla (Haj- dúdorog), Sinkó Jolán (Sárospatak), Zemlényi Béla (Szerencs), Azary Béla Károly (Miskolc), Balogh Istvánná (Bánréve), Jászó Zoltánná (Miskolc), Juszkó István (Miskolc), Kassó László (Budapest), Szakáll Kornélné (Kazincbarcika), Szinok Ferencné (Ózd). Vasdiplomások: Fancsik György (Debrecen), Juhász Jenő (Budapest), Nagy Barnabás (Sóstógyógyfürdő), Re- zessy László (Budapest), Temesvári István (Ba- latonfüred), Jánosházi Károly (Miskolc), Mo- hila Istvánná (Miskolc). Rubindiplomások: Bónis Imre (Miskolc), Frits Sándorné (Ózd). _Nekünk írták Rendhagyó könyvismertetés Gondolatok az Ujszászy Kálmán emlékkönyv kapcsán 1996. Július 2., Kedd = Itt-Hon ~ ,A napokban kaptam kézhez a Kazinczy Ferenc Társaság Széphalom című évkönyvsorozatának nyolcadik köteteként megjelent Újszászy Kálmán emlékkönyvet. Örülök ennek a kötetnek, s kezembe véve egész sor gondolat, emlék idéződik fel bennem. És bár könyvismertetésnél nem szokás személyes emlékekre hivatkozni, elnézést kérve a tisztelt olvasótól engedtessék meg nekem egyet-kettőt felidézni. Nekem ugyanis Sárospatak - ahol diákkorom oly kedves és felejthetetlen éveit töltöttem -, egyúttal Újszászy professzor urat, az általam igen tisztelt Kálmán bácsit is jelentette. Úgy is mondhatnám, ha Sárospatak nevét hallottam, akkor Kálmán bácsi képe jelent meg előttem, ha pedig az ő neve hangzott el valahol, akkor Sárospatakra is gondoltam. Mert Sárospatak és Újszászy Kálmán professzor úr, egyek voltak. Családom ismeretsége a professzor úrral a harmincas években kezdődött. Nagybátyám az első népfőiskolái tanfolyam hallgatójaként ismerte meg, s tisztelte atyai barátjaként élete végéig. Azt hiszem, az életét is neki köszönheti. Mert amikor 1944 őszén a kollégiumban levő tábori kórház - ahol sebesülten feküdt - tovább menekült, a nagybátyámat ő nem engedte tovább, hanem a kórházból kikérve magánál tartotta. így menekült meg attól a légitámadástól, mely ezt a kórházvonatot szétbombázta. De ő egyengette az én utamat is, amikor Patakra kerültem. Szabad bejárásom lett a falu- szemináriumba, ahol megnyílt előttem a világ. Itt ismerkedtem meg a faluról, a falusi emberekről szóló írásokkal. Azt hiszem, ennek köszönhetem néprajzgyűjtői, helytörténészi munkásságomat. Az ő útmutatásai, az ő inspirációi nélkül nem hiszem, hogy eredményes munkát végezhettem volna. Sárospatak mindig szellemi irányítója volt a vonzáskörzetébe tartozó falvaknak. A reformá- tusság Patakról kapta lelkészeit, tanítóit, akik magukkal hozták a pataki szellemet. Munkálkodásuk arra is kiterjedt, hogy Patakra irányítsák az arra érdemes falusi gyermekeket. Mert óriási kitüntetésnek számított pataki diáknak lenni az 1950-es évekig. Azt hiszem, hogy mindazok, akik kezükbe veszik ezt a könyvet, mindezt kiolvashatják belőle. De megismerkedhetnek egy olyan ember életével, munkásságával is, aki nem készült ugyan gyermekkorától arra, hogy Patakot, Patak szellemiségét szolgálja, de amikor a gondviselés Patakra irányította lépteit, már tudta, hogy neki itt kell maradnia, hogy Patak többé nem engedi el. S ő ezt vállalta. A könyvet olvasva megismerkedhetünk a professzor úr életével. Az interjúkon, levelezésén keresztül pedig munkásságával, felfogásával. Megismerhetjük a szellemiségről és világnézetről, a magyarság- ismeretről és falumunkáról, az iíjúságról és népfőiskoláról, a pataki kollégiumi gyűjtemények gyarapításáról, a gyarapításra szervezett útjairól, Sárospatakról és a pataki szellemi örökségről vallott nézeteit. Emellett megismerhetjük ebből a könyvből tisztelőinek, barátainak, tanítványainak vallomásait. Gondolatoknak egész sorát ébresztette bennem ez a könyv. A gondolatok mellett azonban megfogalmazódott a tisztelet és a hála érzése is. Tisztelet és hála azért, hogy ő, a város, sőt fővárosi származású ember a faluszeminárium megteremtésével a falura, a falusi emberek életére irányította tanítványai figyelmét. Ő volt az, aki arra nyitotta rá szemünket, hogy meg kell ismerniük azt a falut, ahol majd rájuk lesz bízva az emberek hitélete, erkölcsi nevelése. Hogy ha majd elfoglalják állomáshelyeiket, már ismeijék a falu szokásait, hagyományait, hiedelemvilágát és az ott élő emberek lelkivilágát. Örültem annak, amikor majd félévszázados száműzetés után visszatérhetett az ősi falak közé a teológia, megindulhatott a lelkészképzés. Arra gondoltam, hogy a megindult lelkészképzéssel együtt újra kezdődik a szemináriumi munka is. Mert bármilyen furcsán hangzik is, nagyon nagy szükség lenne ma is a falukutatásra. A faluszemináriumi munka azonban nem indult meg. Úgy látszik, hogy az ifjú lelkészjelöltek nagyon jól ismerik a falut, a falusi embert, a még meglevő hagyományait, szokásait, erkölcsi, vallási felfogását. Ezt azonban kétkedve fogadom. Mert még ha így is lenne, a falukutatással jobban megismerné a lelkészjelölt eljövendő hivatásának, szolgálatának színhelyét. Az persze igaz, hogy ma már a népművészethez tartozó tárgykörök, a szellemi hagyományanyag talán kihalóban van, de a társadalmi változások, a szociológiai kutatások, az élet minőségének megismerése közelebb vinné az ifjú lelkészt a lelki bajok felismeréséhez, orvoslásához. Egyebek mellett ezért is érdemes lenne a faluszemináriumi kutatómunkát, a falusi terepmunkát újraindítani. S jó lenne, ha Újszászy professzor úr példája nemcsak a volt tanítványoknak, hanem a kollégiumbeli utódoknak is szólna.” Nagy Géza nyugalmazott múzeumigazgató, tanár, helytörténész Z 5 _Itt-Hon-Konyha Ennivaló kis finomságok Bizonyára mindenkivel megesett, hogy hét végén a rengeteg tennivaló mellett kicsi - vagy népesebb - családja még süteményt is óhajtott a finom ebéd után. Ilyenkor nincs mit tenni: a bevásárlás, mosás és más házi munkák mellett, vagy után elő kell szedni egy-két olyan receptet, amit - amellett, hogy a pénztárcának és az évszaknak is megfelel - elrontani sem lehet. Nagymosás mellé való sütemény Hozzávalók: egy készen vásárolt fonott kalács, fél kilogramm alma, kevés fahéj, porcukor. Esetleg öt dekagramm porcukorral kevert darált dió a sütemény szórásához. Elkészítése: a kalácsot vékony szeletekre vágva tepsiben halványan megpirítjuk. Közben a meghámozott almát lereszeljük. Fahéjjal, porcukorral ízesítjük. Mire ezzel végzünk, a kalács is megpirul. A szépen megpirított szeleteket megkenjük vajjal, erre egyenletesen halmozzuk az almát. A cukros dióval, vagy csak porcukorral megszórjuk és - a sütő fajtájától függően - kb. 5 percig sütjük. Nagyon finom, és elronthatatlan sütemény, amelynek értékét csak az csökkenti, hogy pillanatok alatt elfogy. Roszka néni máléja Ezt a süteményt akkor készítsük el, amikor palacsintát kívánnánk, de nincs időnk a sok sütéshez. A hozzávalók a palacsinta tésztájának alapanyagaival megegyezőek, de lisztből többet tegyünk bele, hogy jó sűrű legyen. Megéri jól eldolgozni a masszát, akár kézi, akár gépi habverővel. Hozzávalók: Ebbe a tésztába 3-4 tojás, 30-35 dkg liszt, és kb. fél liter tej kell, csipet sóval ízesítve. Cukrot szigorúan tilos beletenni, mert nem ,jön fel”. Elkészítése: miután összedolgoztuk a tésztát (míg takarítunk, addig pihentethetjük is), egy tepsibe öntsünk másfél deciliter olajat, és forrósítsuk fel a sütőben. Öntsük a masszát a tepsibe. A továbbiakban más dolgunk nincs is vele. A jól eldolgozott máié csodálatosan felhólyagzik. Egyszer-kétszer a tepsit megfordíthatjuk, hogy mindenütt egyformán felpúposodjon. Mikor a tepsiben már mindenütt feljött a tészta, kész is. Porcukorral szórjuk meg a tetejét, hidegen és melegen is kitűnő. Jó étvágyat! SIMON ANNAMARIA szerencsi diák versei FÁJÓRA VILÁGNAK Fájtam az anyámnak előtte nagyanyámnak minden ősömnek kik miattam megtörtek Fájtam az életnek szegény természetnek az egész világnak bűnösnek találtak. Fájtam az Úrnak a szép angyaloknak aki engem megért az nem lesz szegény. Fájtam mindennek fájtam mindenkinek mert egy se szeretett mind csak megvetett. Egy ha szeretne talán meg is ölne a nemremélt édes végtelen szeretet. EN annyit érek csupán mint versemben a szavak ha tintám elfogyott és toliam elhallgatott én is meghalhatok.
