Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-09 / 159. szám
8 ESZAKtMagyarorszag .................zzzz=z Kultúra 1 996. Iulius 9.» Kedd Ecseri lakodalmas Diósgyőrben Miskolc (ÉM) - Ecseri lakodalmas című műsorával lép fel a Magyar Állami Népi Együttes július 18-án, csütörtökön este 8, 19-én, pénteken este 6 órától a Diósgyőri vár színpadán. Az 1951-ben alakult Magyar Állami Népi Együttes fennállásának négy és fél évtizede alatt teljesítette nemes feladatát: életre keltette és színpadra vitte a magyar nép gazdag kultúráját - színpadi mű formájában visszajuttatva azt a kultúra megteremtőjéhez. A 32 táncosból, 14 tagú népi zenekarból és az 5 népzenészből álló együttes rendkívül gazdag repertoárja autentikus táncokra épül. A koreográfiák közül néhány elzárt falvak féltve őrzött kincseit dolgozza fel évszázadokra visszanyúló mozgásanyag felhasználásával. A népzenei együttes hagyományos hangszereken játszik, és a variációkban gazdag magyar népzenét teljes pompájában, magas művészi színvonalon mutatja be. A Berki László vezette világhírű cigányzenekar a zenekari kíséret mellett önálló számokat is előad, gazdag repertoárjuk olyan klasszikusokat szólaltat meg,-mint Liszt, Bartók, Kodály, Lajtha és Brahms. Az Ecseri lakodalmas az Állami Népi Együttes első egész estét betöltő műsora, amely a nagy mester, Rábai Miklós addigi gyűjtőmunkájának eredménye és egyben hitvallásának megfogalmazása a néptánc nyelvén. Rábai hitt abban, hogy a folklórnak új helyet, új funkciót kell biztosítani. Ez az új hely a színpad, az új funkció pedig egy nép lelkének, karakterének bemutatása. A Miskolcon vendégszereplő együttes műsorában a palóc, széki, madocsai és udvarhelyi muzsika mellett többek között derecskéi, csángó, kalotaszegi és kunsági táncokat láthat a közönség. Az összeállításból nem hiányozhat az asszonyok egyensúlyozó érzékét bizonyító látványos üveges tánc sem. Jegyek elővételben 500 forintért, a helyszínen 600 forintért válthatók. Diák és nyugdíjas jegy 300, a gyermekjegy 200 forintba kerül. Jegyek igényelhetők az Ifjúsági és Szabadidő Házban (Miskolc, Győri kapu 27.), vagy a (46) 411- 747, 412-508-as telefonszámokon. Színjátszó-díjak Kazincbarcika (ÉM) - A XIII. IQ. Horváth István Nemzeti és Nemzetközi Amatőr Színjátszó fesztivál zsűrije - vasárnap - a következő díjakkal jutalmazta a résztvevőket: A legjobb kompozícióért járó díjat a budapesti Mozgó Ház társulata nyerte el. A legjobb együttes műhelymunkáért a Krétakör Színház kapott elismerést. Komédiás díjjal jutalmazták a debreceni Tabak Színpadot. A zsűri különdíját kapta a zene különleges használatáért a belgiumi Agora Színház. A legjobb férfialakítást Pintér Béla nyújtotta, a legjobb epizodistáknak pedig Bánki Gergely, Szabó Anni és Deli Adrienn bizonyultak. Viseletverseny Budapest (ÉM) - Versenyt rendez a Jákó Vera Alapítvány a „Legszebb magyar népviselet” cím elnyeréséért augusztus 4-én, vasárnap reggel 10 órától Budapesten a Budai Parkszínpadon. A versenyt gyermek, felnőtt (16 éves kortól), menyasszony, vőlegény és idős kategóriákban hirdetik meg. A határon túlról érkezők részére az alapítvány szállást és étkezést biztosít. Nevezni írásban vagy faxon névvel, pontos címmel, rövid leírással a következő címen lehet: Jákó Vera Alapítvány, 1300 Budapest, Pf. 14. Nevezési határidő július 20. Részletes felvilágosítás kérhető az l\269-7482-es telefonszámon. A teljes versenykiírást a rendezőség válaszboríték ellenében megküldi. /-k Művészi fegyver, festői teríték Vadászati kiállítás nyílik pénteken a Herman Ottó Múzeumban Milyen szép novella születhetne, ha valaki megírná a két muflon történetét: a párválasztás idején összeverekedtek, s összeakadt az agancsuk. A két ellenfél ezután évekig „együtt élt", nem ereszthették egymást. Aztán egy vadász „megsajnálta", s kilőtte őket... Miskolc (ÉM - DK) - Hogy a kiállításon minél több tárgyat mutathassanak be, a szervezők nagy kalandokat éltek át. Vagyis igazából nem kalandnak indul, ha egy muzeológus átruccan Erdélybe egy medvebőrért meg néhány vadásztrófeáért. Ám Rémiás Tibor fogdában is üldögélt, míg a VÁM-nál kijelentették: nem hozhatják át a tárgyakat. Annak ellenére, hogy engedélyekben nem volt hiány... Érkeznek viszont tárgyak három felvidéki múzeumból, illetve hazánk számos gyűjteményéből. A Vadászok - fegyverek, A zsákmányszerzéstől a vadgazdálkodásig, nemzetközi vadászfegyver és vadászviselet című kiállítás a magyar vadászat több mint ezer éves hagyományát kívánja bemutatni. Illeszkedik a millecentenáriumi rendezvények sorába. A látogató átfogó képet kap a vadászat eszközeinek és módjának fejlődéséről és változásairól. Megelevenedik a vadászat útja az élelemszerzéstől az erőpróbán át a mai hobbiig, mondhatni a kőeszközöktől a lézerfegyverig. A művészi kivitelű hideg- és tűzfegyvereken kívül kiállítják a vadfogás passzív eszközeit is, a csapdaféléket. A tárlat színesítését szolgálják a kitömött állatok, díjnyertes trófeák, különböző vadászeszközök. De bemutatnak a vadászattal kapcsolatos iparművészi alkotásokat, festményeket is.- Olyan nagy kiállításokat szeretnénk rendezni, amelyek minél több érdeklődőt vonzanak - mondta a tegnapi sajtótájékoztatón Veres László, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója. - A vadászat pedig olyan téma, amely izgalmas lehet a gyerekeknek, a szakembereknek, mindazoknak, akik érdeklődnek a természet illetve a kultúrtörténet iránt. Csak néhány a kiállított tárgyak közül: vadászati jelenetekkel díszített ékszerek, Teli Vilmost ábrázoló tajtékpipa, József főherceg vadásztőre... Százötven muzeális értékű fegyver és háromszáz minőségi trófea lesz kiállítva. A tárlat legfőbb támogatója Miskolc város. Fejér István alpolgármester a sajtótájékoztatón a jó együttműködésről beszélt, illetve arról, hogy szeretnék bemutatni történelmi korokra bontva a vadászkultúra divatváltozásait, a vadászfegyverek fejlődését. Rémiás Tibor történész-fegyver- rajongó és Toll László, a debreceni Déri Múzeum munkatársa irányítják a szakmai munkát. Az ő ötletük az is, hogy ne szokványos kiállítás legyen ez. Összeállítottak tíz diorámát, amelyekben természeti képek, illetve a korabeli vadászviseletbe öltöztetett babák láthatók. Megismerkedhet-a látogató az ősember vadászatával, a honfoglaló magyarok vadászatával, a solymászattal, számszeríjászattal, a 18. századi vadászattal, az orvvadászat leleményeivel, az erdélyi módokkal, a Horthy- illetve Kádár-korszak vadászatával. Látható a kiállításon például Kádár János vadászruhája is... A bemutatót vadászati élmény- beszámolók egészítik ki. Hallhatnak majd előadásokat az érdeklődők az erdélyi medvevadászatról, a vadgazdálkodásról, lőfegyverekről. S a Magyar Filmintézettől kölcsönkért filmeket is megtekinthetik a látogatók. A Magyar Rádió munkatársai pedig vad- illetve madárhangokból állítottak össze kellemes hangzóanyagot. A kiállítást július 12-én, pénteken délelőtt 11 órakor Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főtitkára nyitja meg. A tárlatnyitót 15. századi számszeríjjal végrehajtott hatásbemutató követi. Másoddiploma Székesfehérvár (ÉM) - Másoddiplomás képzést indít az 1996/97- es tanévben kommunikáció (újságírás) szakon a Kodolányi János Főiskola (Székesfehérvár, Szabadság- harcos u. 59.) bölcsészkaron illetve tanárképző főiskolai humán szakon végzettek számára. A képzés 4 féléves, a tandíj 70 000 forint szemeszterenként. Jelentkezni augusztus 15-éig rövid életrajz és megcímzett válaszboríték megküldésével a fenti címen lehet. Nyelvi tábor Miskolc (ÉM) - Napközis nyelvi táborba várják 7-14 éves gyermekek jelentkezését egyetemisták és tanáraik augusztus 16-ig. A heti turnusok alatt reggel 8-tól délután 4 óráig napi egyszeri meleg étkezés mellett angol és német nyelvi foglalkozáson és sportfoglalkozásokon vehetnek részt a gyermekek. A programban daltanulás és papírhajtogatás is szerepel. A tábor helyszíne a Miskolctapolcai Általános Iskola. A részvételi díj egy hétre teniszoktatás nélkül 2900, tenisz alapoktatással pedig 3900 forint. Jelentkezni és további felvilágosítást kérni a (46) 354-931-es telefonszámon lehet reggel 9 és délután 3 óra között. Tánc a várban Szerencs (ÉM) - Izraeli tánc- együttes lép fel július 11-én, csütörtökön este 7 órától a szerencsi Rá- kóczi-vár szabadtéri színpadán (rossz idő esetén a színházteremben). A Javne és Gedera városából érkező 40 középiskolás klasszikus és modern táncokat ad elő. Az előadásra a belépés ingyenes. • Lapunk hétfői számának harmadik oldalán számoltunk be a miskolctapolcai Akropolisz harangszenteléséről. A haráng adományozójának, Mezei Ferencnek a keresztneve azonban sajnálatos módon helytelenül jelent meg. Az érintett elnézését kérjük. Műkedvelésen innen és túl Befejeződött a színjátszó fesztivál Mikita Gábor Kazincbarcika (ÉM) „Barcika legyen a Szövetség szivárványos kirakata, legyen benne minden szín a buja lilától az ártatlan kékig” - fogalmazta meg a vasárnap véget ért XIII. ifj. Horváth István Nemzeti és Nemzetközi Amatőr Színjátszó Fesztivál „koncepcióját” Solténszky Tibor, a Magyar Színjátékos Szövetség titkára, az idei produkciók válogatója. A fesztiválra eljutó 16 produkció számszerűségében biztosította ugyan a sokszínűséget, ám a barcikai szivárvány fakó színei csak ritkán ragyogtak fel... Nem egy előadást láthattunk, ami nem igazán kirakatba való. Hiányoztak az újdonságok, a meglepetések, az eredeti törekvések. Igazi fesztiválhangulatot nélkülöző, kissé fáradt rutinból működő volt az idei találkozó. Míg a ’92-es és ’94-es rendezvényt már-már kisajátították az alternatív társulatok, addig most ismét nagyobb teret kaptak az amatőr csoportok, s ez műfajváltást is hozott: az alternatívok által preferált mozgásszínházi törekvések idén jóformán csak a Szárnyak Színháza Kis debil darabjában érvényesültek, valamint a kolumbiai La Tarima tucatszínházi előadásában - az utóbbi játéka azonban körülbelül annyi ideig lehet érdekes, amíg az ember elhalad előttük az utcán. Egy-két kivételtől eltekintve a társulatok mind dráma- és regényadaptációval szerepeltek, többségük erőteljes dramaturgiai munkával igazította saját (élet)korához, arculatához az alapműveket. így például a budapesti Vörösmarty Gimnázium a Bernarda Álba háza című Lorca- dráma időrendjét megváltoztatva, keretet adva a műnek, átszerkesztette a darabot, s középpontba két lány szerelmi vágyakozását állította. Expresszív erejű generációs vallomásaikhoz a budapesti Krétakör Színház Cocteau-regényt, a miskolci Monroo csoport Wede- kind-drámát vett alapul. Mindkét előadásban a fiatalok vad játékaikkal a kamaszkorból a felnőttlétbe, vagy éppen életből halálba szenvedik át magukat. Létükre kérdeznek rá, önmagukat keresik a Krétakör tagjai a Teatro Godot című darabjukban is. Az amatőr színházi tréningek paródiájaként induló játék egyre fájdalmasabb hangot üt meg: a próbafolyamatok és párkapcsolatok a kudarcról, a továbblépés lehetetlenségéről szólnak. A személyes megnyilatkozás szándéka érződött a Mozgó Ház Rómeó és Júlia című játékán is, ám itt az eredmény riasztó: a Shakespeare-dráma csak nézőcsalogató hivatkozási alap, valójában etűdjeikben a halálos szerelem, a nagy találkozás témájára rakódott közhelyeket próbálják összegyűjteni - meglehetősen magamutogató módon, erőltetett humorral, sok helyen ízléstelenül. „Hiánycikkel”, a tizenéveseknek szóló iíjúsági előadással jelentkezett két társulat is. A Stúdió K Flandriái csínytevések című kalandjátéka Coster regénye és Brueghel Gyermekjátékok című festménye alapján Thyl Ulenspie- gel tréfáiból válogat. Fodor Tamás modern formanyelvet alkalmazó rendezése a néző és színész fantáziájára épít: itt egyetlen hordó elegendő a legkülönbözőbb helyszínek megidézésére, nyolc szereplő képes a flamand szabadságharc társadalmi tablójának megjelenítésére. Szellemes, ötletes, de túlságosan is kiszámítható a játék épp az a váratlanságával ható, csibészes, felszabadultan vagány humor hiányzik, ami a főhőst jellemzi. Ráadásul a hagyományos gyermekelőadások hangvételét idéző kedélyeskedő szövegmondásával minduntalan megtörte a fiatalok mértéktartó összjátékát a mesélő szerepét is betöítő rendező. A Belgiumból érkezett Agora Színház Ajtmatov-feldolgozást kínált a fiataloknak. Fehér hajó című előadásukban a természettel még szoros kapcsolatban lévő kis közösség zárt világát a kirgiz helyett valamelyik „környékbeli” folklór stilizált stílusjegyeinek felhasználásával jelenítették meg. Az öt szereplő mindegyike játszik valamilyen hangszeren is - meghatározó, dramaturgiai fontosságú része ez a játéknak, hiszen egy-egy akkorddal frappánsan érzékeltetnek lelkiállapotokat is. Bravúros, ahogyan egy néma tangóharmonikával éreztetik, hogyan fodrozza a szél a tó vizét, vagy ahogyan a madarak szárnycsattog- tatását utánozzák. Szép, tiszta, egyszerű jelzésekkel, fegyelmezett színészi munkával varázsolták el a nézőt. Az erdélyi színjátszók az abszurd drámairodalom klasszikusaival próbálkoztak - a Teatrul Ludic Iasi Ionesco-t, a sepsi- szentgyörgyiek Mrozekot, a kolozsváriak Jarryt választották -, azonban értelmezésbeli és stilá- ris zavarok egyaránt jellemezték produkcióikat. Rendszeres visszatérője a találkozónak Rolf Dennemann és társulata, a Theater Fusion. Korábbi, vadabbnál vadabb ötleteket egymásra halmozó happeningízű bemutatói után a most előadott Előjáték, avagy fogunk mi még találkozni - fenyegetésnek is beillő - című meseparafrázis meglepően ötlettelenre és hosszadalmasra sikeredett. A szervezők körében népszerű Rolf mintha elfáradt volna. Úgy tűnik a barcikai fesztivál is... P M 77 A Krétakör Színház „a legjobb együttes műhelymunka" díjat kapta Fotók; Dobos Klára
