Észak-Magyarország, 1996. június (52. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-04 / 129. szám

1996. Június 4., Kedd 8 Ms ItT'Hon „Miskolci Portré Bodrogi Zoltán Miskolc (ÉM - Bi.I) - A színházban a színművészek, a zenészek és a mű­szakiak mellett adva van a tánckar is. Ez utóbbin belül lehet valaki szóló­táncos, balettmester és koreográfus. Mindezen funkciókat látta el a Miskol­ci Nemzeti Színházban Bodrogi Zoltán 1954-től ’75-ig. Hajdan volt partnerei­ből ügyelők lettek, vagy más terüle­ten tevékenykednek. O hűséges ma­radt a tánchoz, illetve annak oktatá­sához. Már 1952 óta tanít balettet és tár­sastáncot. Nyugdíjba vonulása után is hű maradt eredeti szakmájához, amely iránt változatlanul elhivatottsá­got érez. Jelenleg a Miskolci Egyetem bölcsész-, közgazdász- és joghallgatói­nak táncklubot vezet.- Hogy a leendő szakemberekből milyen táncosok lesznek majd, az idő­vel bizonyosan elválik - mondja eltöp­rengve. - Sokszor úgy gondolom, jelen­legi szakmájuk gyakorlásához inkább kötéltáncosi kiegészítő képzés kellene, hogy lavírozni tudjanak majd az állás- lehetőségek és a szűkös gazdasági le­hetőségek között. Bodrogi Zoltán büszke arra, hogy sok tanítványa van. Minden gólyabáli megnyitón nagy sikerrel szerepelnek táncosai. Örömmel tölti el, hogy a Zrí­nyi Ilona Gimnáziumban szervezett keretek között (órarendbe építve) is ta­níthat táncot. A klasszikus, standard és a latinamerikai táncok megjeleníté­se egy-egy szalagavatón koreográfiájá­val és a lelkes diákokkal mindig sikert arat. Lázas izgalommal készült kis csa­patával a Vasas Művelődési Házban megrendezett anyák-nagymamák na­pi ünnepségre, ahol csacsacsával buz­dították táncra az egybegyűlteket. Természetesen a színház előadásán is ott van, elsősorban szakmai szem­mel nézi a táncosok produkcióját. Köz­ben nosztalgiázik és boldog emlékeit idézi, amikor is egyik kedvenc part­nerével, Lengyel Annamáriával táncol­tak a Seherezádéban és a Bűvös sze­relemben. Hite szerint az ember addig balett-táncos, ameddig bírja erővel, hit­tel, kitartással. Sok szeretettel adja át tudását á Szerencsi Művelődési Köz­pontban is, ahol balettiskolát vezet. Ki hinné? Még csak 65 éves. _Nekünk Írták Pálosrendi emlékek Diósgyőrben „Diósgyőrben a Remete Szent Pálról elnevezett pálosrend- ház 1786-ig működött, ami­kor is II. József országszerte rendeletileg valamennyit megszüntette. A pálosok fenn­állásuk alatt több épületet emeltek Felső-Győrben és Majláthon, de közülük azóta már néhány nem áll. Ám a régi fotók és korabeli doku­mentumok megőrizték őket az utókornak. Például a Szinva patakra épüli vízimalmot, amely az idők folyamán több­ször cserélt gazdát. Dömötör esztergomi kanonok 1343-ban a diósgyőri monostornak ado­mányozta a fél malmot, amit 30 évvel később Sydán Mi­hály végrendeletében teljes egészében a kolostorra ha­... és a Gerendás vendéglő A Barna malom... Balogh Sándor gyott. 1627-ben Rákóczi György bérelte ki egy évre. Az építmény utolsó gazdájáról Barna malom néven vált is­mertté, majd 1960-ban lebon­tásra ítéltetett. Egy másik pálos épület, amelyről szólnék, még ma is megtalálható Majláthon, a Hegyalja u. 27. szám alatt. Ez pedig a Gerendás vendég­lő, ami jelenleg is üzemel. A kocsmát 1753-ban építették a pálos szerzetesek, amit - jel­legét megőrizve - azóta több­ször felújítottak. Legelőször 1772-ben, amit a mennyezeti fagerendába számokkal be­véstek. Érdemes volna ezt az épületet - mint páloskori „hagyatékot” - műemléknek nyilvánítani. ” Gyerekek honi rajzasztala ■1 ]\ f \ . r f .Jt ­ü ____n. fl Pi nr, ß n S3 Pl p ft Q ft Pv A A A,.g>-iL8-& n On ^ o n grirQ Q Q-^c A nagy rangadó Mezei Péter rajza - Bükkszentkereszti Általános Iskola Nyelvében él a görög is A kisebbségi önkormányzatot a többségi társadalom is akarta Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - Hl) - A mis­kolci görög kisebbségi ön- kormányzat 1995 januárjá­ban alakult. Hagyományaik megőrzésében és továbbvi­telében a nyelvoktatásra helyezik a legnagyobb hangsúlyt. Kulturális prog­ramjaik a nem görög lakos­ság körében is egyre nép­szerűbbek - derül ki Gadzi- ana Zója, a kisebbségi ön- kormányzat vezetője nyilat­kozatából. wmmmmmMMmmmmmmmam —Nemcsak a görögök, hanem a magyar lakosság is szerette vol­na, ha megalakul az önkor­mányzat. Ez abból derült ki, hogy a választáskor 11 ezer szavazatot kaptunk, görögök pedig hozzávetőleg 200-230-an élnek Miskolcon. Az első gene­ráció az ’50-es években érke­zett. Letelepedésük óta meg­szakítás nélkül ápolják, ápol­juk hagyományainkat. Minden évben megtartották két nemze­ti ünnepünket: március 25-ét, a törökök elleni szabadságharc emlékére, és október 28-át, amely a nemzeti ellenállás ün­nepe. Az ünnepek ma is fonto­sak. Az országban élő görögök találkozására biztosít alkalmat. □ A nyelvoktatással mióta fog­lalkoznak? • Már 1961 óta van lehetőség nyelvtanulásra. A Torontáli úti irodánkban ismerkednek a gö­rög nyelvvel a gyerekek. Az el­múlt évben a Könyves Kálmán úti Általános Iskolában is in­dult képzés. A második generá­ció még kapott nyelvismeretet a szüleitől, de a harmadik ge­neráció, tehát a most élő fiata­lok számára szinte idegen nyelv a görög. Minden házasság ve­gyes, otthonról tehát nem sok alapot kapnak. Elsődleges cé­lunk, hogy a nyelvet elsajátít­Görögbál a Bartókban sák a gyerekek. Később honis­mereti tárgyakat is tanulhat­nak, de ehhez biztos nyelvtu­dásra van szükség. Az oktatás fakultatív, a terembérletet, a ta­nárok óradíját és a tankönyve­ket az Országos Görög Önkor­mányzat és a Görög Köztársa­ság budapesti nagykövetsége fi- nanszírozza. A gyerekek min­den nyái'on három hetes tábo­rozásra mennek Görögország­ba, hogy szünidőben se felejtsék el a tanultakat. Az utazás költ­ségeit a fogadó állam állja. A görög nyelv megismerésére a nem görögök részéről is mutat­kozik érdeklődés. Azonban anyagi lehetőségeink az ő okta­tásukat nem teszik lehetővé. □ Nyelvoktatás mellett mire vállalkozik még az önkormány­zatuk? • Gyermek és ifjúsági klubot indítottunk. Ennek is az iroda ad otthont. Az érdeklődők is­merkedhetnek a görög zenével, táncokkal, és a népszokások­kal. □ Hány görög él az ország- báni • Összesen háromezer ötszá­zan vagyunk. Általában jó a kapcsolatunk a fővárosiakkal, a Beloianisz község lakóival, de szeretnénk, ha a Kazincbarci­kán, Ózdon, Nyíregyházán, Debrecenben élő görögökkel is megélénkülne az információ- áramlás. Pálosrendi emlékek Diósgyőrben A Barna malom és a Gerendás vendéglő (8. oldal) _A Tartatomból Nyéki napok — pünkösdi vigasságok Négynapos rendezvénysorozattal ör­vendeztette meg a helyi művelődési ház a település gyermek és felnőtt la­kosságát. A számos kulturális és szó­rakoztató produkciót kínáló Nyéki na­pok az idén is nagy népszerűségnek ör­vendett. (2. oldal) Polgárőrök az Avason Tizenöten alakították meg négy évvel ezelőtt az Avasi Polgárőrség és Va­gyonvédelmi Egyesületet. A tagok szá­ma azóta 202-re emelkedett. Elnökük úgy véli: a számok kevésbé tükrözik azt az összefogást, ami eredményes­ségük egyik záloga. (3. oldal) Kilencezer kötetből A bükkszentkereszti könyvtár kilenc- ezres állományából nyolcszáz kötet szlovák nyelvű. Közöttük vannak szép számban olyan kiadványok, amelyeket haszonnal forgathatnak a szlovák tannyelvű gimnáziumokban és főisko­lákon tovább tanulók. (5. oldal) A tánctanár Volt szólótáncos, balettmester és kore­ográfus - a Miskolci Nemzeti Színház­ban. Bodrogi Zoltán ma már nyugdí­jas, de a pihenést nem neki találták ki. Jelenleg a Miskolci Egyetemen tánc­klubot vezet, a Zrínyi Gimnáziumban táncórákat ad, Szerencsen balettisko­lát irányít. Győzi: hisz még csak (!) 65 éves. (8. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents