Észak-Magyarország, 1996. június (52. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-29 / 151. szám

Városünnep Szendrőben ÉM-hétvége Heti mellékletünkben inter­jú, riport, műhelybeszélge­tés, hétvégi programajánlat és képösszeállítás olvasha­tó, látható. (15-22. oldal) mm Szabályozott szabadság A szaktanácsadók „szótára” egyre többször a franchise- nál nyűik ki, ami a vállalko­zói rendszerek adásvételét jelenti. (5. oldal) tv; . v Hétfőn várossá nyilvánítják Szendrőt, immár nem elő­ször. A polgármester remé­li, a címnek propaganda ér­téke lesz. (4. oldal) Szárszó ’96 Budapest (MTI) - Az 1943-ban rendezett, a népi írók által össze­hívott Szárszói Találkozó folytatá­sa kíván lenni a Szárszó ’96 Buda­pesten elnevezésű tanácskozás, amely szeptember 20-án nyílik meg. Mint a szervezők — a Szárszó Baráti Kiadó, a Püski Kiadó és a Magyar Szellemi Védegylet — pén­teki sajtótájékoztatóján elhangzott: a nemzeti megmaradás lehetőségei, az oktatás, a kultúra, illetve a ma­gyar kisebbségek sorskérdései sze­repelnek a háromnapos eszmecsere napirendjén. Mint Püski Sándor és Szalai Attila szóvivő elmondták: a tanácskozást - amelynek a Testne­velési Egyetem ad otthont - anyagi és szervezési okok miatt tartják Budapesten. A Szárszó ’96 nem ak- tuálpolitikai rendezvény lesz, való­di célja a jövőbe tekintés. Új parancsnok Okucani (MTI) - Megbízatásának félidejéhez érkezett az Okucaniban állomásozó magyar műszaki kon­tingens: pénteken távozott tisztsé­géből Ronkovics József ezredes, az alakulat parancsnoka (aki egyéb­ként megyénk szülötte), valamint 88 műszaki katona. Helyükre 79- en érkeznek. Az új parancsnok Da- rok József mérnök-ezredes, aki pénteken Okucaniban kijelentette, hogy meg akarja őrizni az alakulat jó hírnevét. Végh Ferenc altábor­nagy, a honvédség főparancsnoka, vezérkari főnök elismeréséről bizto­sította Ronkovics József ezredest és a műszaki katonákat, akik, mint mondta, visszaadták a katonák már elveszettnek tűnő hitét és hi­vatástudatát. Hasonlóan nyilatko­zott John Havid Moore-Bick tábor­nok, a NATO-gyorshadtest műsza­ki főnöke, aki a magyar katonák közül 83-nak NATO-kitüntetést adott át. Ha kell: tüntetés Budapest (MTI) - A Szakszerve­zetek Együttműködési Fóruma (SZÉF) tárgyalásra hívja a pénz­ügyminisztert - jelentették be a szakszervezeti szövetség pénteki sajtótájékoztatóján. Tisztázni kí­vánják, hogy a jövő évi költségvetés irányelveiben foglaltak hogyan érintik a közalkalmazotti és köz- tisztviselői szférát. Szabó Endre, a SZÉF elnöke szerint ugyanis a pénzügyminisztériumi nyilatkoza­tok alapján 42 ezer dolgozó jövő évi elbocsátása várható e körben, és nem teljesül a hároméves közalkal­mazotti megállapodás. Hasonló megbeszélést kezdeményeznek a munkaügyi tárca vezetőjével. Ha a tárgyalások és a további érdek- egyeztetés nem vezet eredményre, a SZÉF tagsága kész a demonstrá­ciókra, vagy akár a sztrájkra is - szögezte le a szövetség elnöke. Médium-átvilágítás Budapest (MTI) - Folyik a Ma­gyar Televízió, a Duna TV és a Ma­gyar Rádió pénzügyi gazdálkodási átvilágításáról készült szakértői anyagok elemzése a Kincstári Va­gyonigazgatóságnál (KVI) - tájé­koztatta Simóka Kálmánná, a szer­vezet vezetője pénteken az MTI-t. Az átvilágítást a kormányzat azért rendelte el, hogy képet kapjon a médiumok jelenlegi pénzügyi hely­zetéről. A miniszternek július 15- éig kell tájékoztatnia a kormányt. Patakon a kövek is nevelnek Megkezdődtek az öregdiákok világtalálkozójának eseményei A pataki öregdiákok örömmel fogták kézbe a városról szóló kiadványokat Fotó: Vajda János Sárospatak (ÉM - BSZA) - „Sárospatakon akkor is diák marad a diák, ha nincs az in­tézményben”. Móricz Zsigmond ezen szavait idézve kezdte teg­nap beszédét Ködöböcz József a Pataki Diákok Sárospataki Bai’áti Köre nevében a pataki öregdiákok világtalálkozójá­nak megnyitóján a sárospataki Művelődés Házában. Kiemelte: a város életre szóló kötő­dést alakított ki a diákokban az al­ma mater és Sárospatak iránt. E kettő alakítja ki a pataki diákok szellemiségét. Az iskola nevelő sze­repét fokozza a város történelmi le­vegője. Patakon az épületek, a táj és a kövek is nevelnek. A világta­lálkozó lehetőséget ad arra, hogy mindenki találkozzon egykori osz­tálytársaival és az alsóbb, valamint a felsőbb osztályba járókkal. Tájé­kozódjanak a város és az iskolák eddig elért fejlődéséről, törekvései­ről, terveiről. A város ma is magá­énak tudja volt diákjait, ezért is szervezték a találkozót. Jánosdeák Gábor polgármester elmondta, hogy ugyan maga nem pataki diák, de az itt eltöltött tíz év alatt „megfertőződött” azzal az ér­zéssel, amely ideköti mindazokat, akik találkoztak ezzel a várossal. Jó néhány ilyen lélekszámú város található az országban, ám kevés ezek között az olyan, amely ilyen mély nyomot hagy az itt végzett di­akok többségében, szinte nagy csa­láddá alakítja őket. A megnyitó után a megjelent öregdiákok találkoztak a város ve­zetésével, megismerkedhettek a vá­ros jelenével és tervezett jövőjével. Az elhangzott gondolatokhoz a résztvevők hozzáfűzhették vélemé­nyeiket, tanácsokat adhattak. Abaújban működik a legjobban... Egyetlen reménysugár: a szociális földprogram Encs, Kázsmárk (ÉM- B.Gy.) - Az aktív szociálpolitikai modell el­ső kísérleti programja Encs tér­ségében 1993-ban indult be. Eb­ben az évben hazánkban már nyolcezer család - Abaújból a legtöbb, összesen 2500 - veszi igénybe a kedvezményeit. Szabó György népjóléti miniszter teg­nap Encsen és Kázsmárkon a gyakorlatban is megismerke­dett a rendszer működésével. Az encsi polgármesteri hivatalban Zabó Tamás, az Abaúji Szövetség elnöke, a szociális földprogram tér­ségi menedzsere tájékoztatta a mi­nisztert az eredményekről. Amíg tavaly Encsen 265 család vett részt a szociális fóldprogramban, az idén már 417 (a térségben az előző esz­tendei 1587 családdal szemben most már 2500!). Elsősorban a munkanélkülieknek - akiknek 70 százaléka a cigánysághoz tartozik - jelenti ez az utolsó reménysuga­rat. A termést az esetek többségé­ben saját fogyasztásra használják. Encsen a szociális foldprogram mű­ködésére közalapítványt hoztak lét­re, mely térségi koordinációs funk­ciót is ellát. A népjóléti tárca első embere el­mondta, hogy három év alatt 250 millió forintot fordítottak e célra. Kijelentette, hogy nemcsak a köz­hasznú munkának van létjogosult­sága, hanem a közmunkáknak is. A Munkaügyi Minisztériummal kö­zösen kezdeményezik, hogy módo­sítsák a törvényt, azaz hosszab­bítsák meg a jövedelempótlóból ki­kerülőknek a határidőt az év végé­ig. Örömmel értesült arról, hogy a 38 abaúji település programjai si­keresek. Szabó György megtekin­tette a fügödi cigány ültetvényeket és a kázsmárki sertéstartókat. Tegnap délután nyitotta meg Sere­gély István egri érsek Mezőköves­den Takács István festőművész életmű-kiállítását. A művész a ma­gyar későbarokk legnagyobb mes­tere volt, és elsősorban egyházi festőként tartották számon. Kétszáz körül van azoknak a templomok­nak a száma, melyeket freskói, ol­tárképei, stáció-sorozatai és nagy­böjtképei díszítenek. Szinte főmű- vének számítanak az egri Bazilika freskói és magyar stáció sorozata. Képein legszívesebben a Szűza­nyát a Szentescsaládot és a magyar szenteket ábrázolta. Herkely György polgármester köszöntőjé­ben elmondta: Takács István á szü­lőföld hagyományait örökítette meg. A város kötelessége, hogy a művészi magányában alkotó festő emlékét megőrizze. Kommentár Sok hűhó... Brackó István Semmiért? Talán méltatlan a cím a té­mához. Bár Shakespeare neve és műve jó ajánlólevél, de a tragikomédia helyett egy tragédiát kellene inkább idézni, mert úgy tűnik, hogy hamleti mélységű a kér­dés: lenni vagy nem lenni... Az alkotmá­nyozásról van szó. Az új alkotmányter­vezetről, amely - úgy látszik - nem a törvények törvénye, a társadalmi szabá­lyok és viselkedési normák alapkódexe lesz, hanem botránykő. Pedig minden olyan szépen és egysze­rűen indult. Az egyeztetés és az egyetér­tés jegyében. Éjszakába nyúló parlamen­ti hozzászólásokkal, meglehetősen gyér számú közönség előtt. A televízió köz­vetítette, amíg belefért a műsoridőbe, a rádió végig adta a „műsort". A napi gon­dokkal bajlódó állampolgár - bocsána­tos bűn ez - többnyire nem követte lé­pésről lépésre az eseményeket. Nem azért, mert a politikát úri huncutságnak tartja, s nem azért, mert a mostani vállal­kozással rokonítható (?) Szent István-i törvényeket, az Aranybullát, Werbőczy uram Hármaskönyvét, Kossuthék dekré­tumát, a debreceni Alkotmányozó Nem­zetgyűlést lebecsülné. Nem, messze nem erről van szó. Az tény, hogy a „toldozott-foldozott" alkotmány meg­érett arra, hogy helyébe új készüljön. Mert annyi minden történt a rendszer- váltás óta. Gondoljunk csak bele: piac- gazdaság, többpártrendszer, privatizá­ció, deklarált demokrácia, sajtó- és szó­lásszabadság, tőkefelhalmozás és mun­kanélküliség, legális prostitúció és illegá­lis gyermek-pornó. Az egyetértés nagy kórusából kihallat­szott néhány tétova hang. Kell ez ne­künk? Igaz, sürget Európa, az euro-kom- fortos kompatibilitás sarkantyúja, de eb­ben a zaklatott politikai környezetben a „régivel" is elboldogulunk... Aztán rob­bant a bomba. Az időhátrányos, s nyá­ron is ülésező Országgyűlés csütörtökön nemet mondott... Ez a gombóc túl nagy, hogy egyszerre és ilyen hamar le lehes­sen nyelni és megemészteni. Az SZDSZ- es Pető Iván tegnap Százhalombattán ki­jelentette, hogy ez a fiaskó „botrányos kudarc", s nem titkolta, hogy egyes szo­cialista képviselőket okol a „koalíciós bi­zalmatlanságért". A nyári uborkaszezon szenzációja ez, de biztos, hogy nem a végső szó a ki­mondatlanul is 1998-ra kampányoló pártok között. Lehangoló, hogy ehhez a marakodáshoz ezúttal a Magyar Köztár­saság Alkotmánya szolgáltat ürügyet. Sorsdöntő 90 perc Vasárnap délután fél háromtól a Diósgyőri stadionban játszák a labdarúgó NB l-ért a DFC - Fehérvár Parmalat osztályozó mérkő­zés visszavágóját. Felvételünkön az első mér­kőzés diósgyőri gólja látható, amit Pintér szerzett 11 -esből - a fehérváriak két találatá­val szerűben. Fotó: VHV Press „Alkotóműhelye, a templom csendje volt”

Next

/
Thumbnails
Contents