Észak-Magyarország, 1996. június (52. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-26 / 148. szám

1996. Túnius 26», Szerda Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 11 „Összkonformos” állategészségügy A hatályba lépő törvény alkalmazkodik az EU-normákhoz Jelentősen bővül a bejelentési kötelezettség alá tartozó, fertőző állatbetegségek száma Fotó: Bujdos Tibor Turistavaluta: minimális igény Budapest (MTI) - A január 1-jétól bevezetett devizaliberalizációs in­tézkedések ellenére - vagy éppen azért - továbbra is igen mérsékelt a lakossági igény a külföldi valuta vá­sárlása iránt: májusban mindössze 24,2 millió dollárnyit adtak el a Ma­gyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint, míg tavaly májusban ez az összeg 37 millió dollár volt. A jegybanknál kedden az MTI ér­deklődésére elmondták, hogy az idén május végéig - az előzetes adatok szerint - összesen 146 mil­lió dollárt adtak el turizmus céljára a lakosságnak, míg tavaly ebben az időszakban ennek mintegy három­szorosát, 426 millió dollárt. Ebben az évben öt hónap alatt 380 ezer al­kalommal váltottak ki az állampol­gárok turistavalutát, míg tavaly ugyanebben az időszakban 900 ezer esetben Míg 1995 elején - a leértékelési vá­rakozások miatt - sokan spekuláci­ós célból vásároltak konvertibilis valutát, azóta viszont lényegében már csak azok, akik valóban külföl­di utazásra készülnek - vélik pénz­ügyi szakértők. A kiszámítható fo­rintleértékelés miatt ugyanis érde­mesebb forintban takarékoskodni - állítják. A BB készenléti hitele Budapest (MTI) - A Budapest Bank Rt. vezetői kedden 30 millió dolláros szindikált készenléti hitel­megállapodást írtak alá. A megál­lapodás futamideje 5 év. A Buda­pest Bank a készenléti hitel után évi 0,375 százalékos “rendelkezésre tartási” díjat fizet. A hitel főszerve­zője a Bank Austria. A hitelezésben német és osztrák pénzintézetek vesznek részt. A hitel szindikálásá- ban a résztvevő német és osztrák bankok: a Bank Austrián kívül a Bayerische Vereinsbank, Berliner Bank, DG Bank, GiroCredit Bank, Landesbank Hessen-Thüringen, Landesbank Schleswig-Holstein In­ternational. Singlovics Béla, a Bu­dapest Bank vezérigazgatója el­mondta; a szindikálásban résztve­vő pénzintézetek többségével rég­óta együtt dolgozik a Budapest Bank. A jó üzleti kapcsolat logikus következménye volt a készenléti hi­telmegállapodás aláírása. Bár a privatizáció eredményeként a Ge­neral Electric Capital és az EBRD döntő nagyságú tulajdoni hányadot szerzett a Budapest Bank alaptő­kéjében, ez nem jelenti azt, hogy a korábbi nemzetközi kapcsolatait ne tartaná fenn a pénzintézet, sőt a jö­vőben erősíteni igyekszik azokat. Szakképzési együttműködés Budapest (MTI) - Az elmúlt hat évben a magyar-német szakképzé­si együttműködésre mintegy 10 millió német márkát áldozott a né­met szövetségi kormányzat. Az ál­lami támogatáson túl a szakképzés területén számos magánkezdemé­nyezés is megvalósult. Ezzel együtt becslések szerint a szakoktatásra fordított összeg az elmúlt években elérte a 100 millió német márkát is - derült ki kedden a magyar-né­met kormányprogram szakképzési feladatait megvitató konferencia keretében tartott budapesti sajtó- tájékoztatón. Német segítséggel jött létre a hát­rányos helyzetű fiatalok szakkép­zési központja Esztergomban. Eb­ben az intézményben olyan fiatalok sajátíthatják el a hagyományos könnyűipari és népi mesterségeket, akiknek korábban az általános is­kola befejezése is gondot okozott. Benedek András, a Munkaügyi Mi­nisztérium helyettes államtitkára elmondta: 1990 óta több tucat szak­képzési program indult német rész­vétellel, melyeken több ezer fiatal vett részt. Összesen 253 magyar pe­dagógus járt továbbképzésen Né­metországban és évente 30-40 né­met szakképzési szakértő érkezett M gyarországra. Többek között ma­gyar kézműves mesterek tanulmá­nyozták a németországi mestervizs­gáztatás követelményeit. Axel Hoffmann, a Németországi Képzési, Tudományügyi, Kutatási és Technológiai Minisztérium osz­tályvezetője kiemelte: különösen jók a szakoktatási kapcsolatok a szálloda- és a vendéglátóipar terü­letén. Miskolc (ÉM - ME) - Több évig tartó előkészítő munka után 1995 végén hozta meg az Or­szággyűlés az állategészség­ügyről szóló 91-es törvényt. A jogszabály ez év július elsején lép hatályba. Mészáros István megyei igazgató főállatorvos­tól megtudtuk, a kidolgozás során figyelembe vették az Eu­rópai Unió (EU) tagállamai­nak fontosabb jogi előírásait, irányelveit. ' Kerettörvényről van szó, amelynek végrehajtási utasítása őszre várha­tó - kezdi Mészáros István. Az új jogszabály megalkotását egyrészt a gazdaságban bekövetkezett válto­zások, a tulajdonviszonyok átala­kulása tette szükségessé. Hiszen az 1981-től érvényben lévő törvény­erejű rendelet a gazdálkodás kü­lönböző szektoraira más-más sza­bályokat határozott meg, ez a mos­tani viszont egy egységes, verseny­semleges előírás, amely eleget tesz az EU-ban érvényes normáknak is. Az első lényeges szempont - amiben a néhány nap múlva ér­vénybe lépő szabályozás más mint a korábbi -, hogy az állattartók kö­telezettségeit egyértelműbben, részletesebben határozza meg. Olyan feladatokat ír elő, amelyek egy része eddig a hazai gyakorlat­ban nem volt kötelező érvényű. Ilyen például az állatállományra vonatkozó bejelentési kötelezett­ség. A készülő végrehajtási utasí­tás pontosan tartalmazza majd, Miskolc (ÉM - M.L.) - Szakmai műhelybemutatót szervez ma délután fél 3-tól a Magyar Ur­banisztikai Társaság Borsod és Heves megyei szervezete a Stú­dió Észak-magyarországi Ter­vező Kft.-ben, amellyel nem tit­kolt céljuk, hogy oldják az épí­tészek között az elmúlt évek konkurenciaharca miatt kiala­kult feszültséget. Az állami tervezővállalatok ’90-es évekbeli megszűnését követően maga az építészmérnöki társada­hogy mely állatfajoknál, milyen lét­szám fölött kell a tulajdonosnak nyilvántartást vezetnie, illetve a település jegyzőjét és az állatot el­látó állatorvost erről tájékoztatni. Az igazgató szerint ez a rendszer alkalmas lesz arra is, hogy végre világosan kiderüljön, mekkora a hazai állatállomány, ugyanis jelen­leg erről nincs megbízható statisz­tikai adat.- Az már most látszik, hogy a tulajdonosok ódzkodnak ettől a lét- számbejelentéstól, gondolván, hogy a nyilvántartásnak hasznát veszi majd az adóhatóság is - jegyzi meg a föállatorvos. - Szeretném azon­ban hangsúlyozni, hogy az adatvé­delmi törvény értelmében ezeket az információkat bizalmasan kezeljük, szó sincs tehát arról, hogy más ha­tóságoknak tájékoztatást adnánk róla. Az állattartó kötelezettségei kö­zé tartozik majd többek között, a rendszeres állatorvosi ellátás bizto­sítása, a betegségi-öl vagy annak gyanújáról a szakember értesítése. Ugyancsak kötelező informálni az állatorvost az állat elhullásáról, az esetleges kényszervágásról, és ezekben az esetekben - a járvá­nyok megelőzése érdekében - a te­temet vizsgálatra be kell mutatni. A tulajdonosnak kell gondoskodnia ezeken kívül az elhullott jószág megsemmisítéséről is. A törvény értelmében jelentősen bővül a bejelentési kötelezettség alá tartozó, fertőző állatbetegségek száma - tudjuk meg. A hatályos lom szétesett. Sorra alakultak ugyan az építőipari tervezést to­vább folytató kisebb-nagyobb vál­lalkozások, ellenben a szakembe­rek, nem egyszer az egykori kollé­gák között is megszűnt a szakmai párbeszéd, hiszen a magánzói vi­lágban igencsak pénzkérdéssé vált egy-egy munka megszerzése. Az építészekre vonatkozó kamarai tör­vény híján - amely meghatározná a tervezési díjak minimumát, a ter­vek minőségi kritériumait - az el­múlt hat évben nem alakultak ki azok a viszonyok, amelyek verseny­EU jogszabályok egy 28 fertőző be­tegséget tartalmazó minimumlistát adnak meg, amelyre nálunk még nyolc került fel. Ez utóbbiakhoz tartoznak a magyar szakemberek által - és a nemzetközi állatkeres­kedelem szempontjából is - fontos­nak tartott megbetegedések. Növe­kedett azoknak a betegségeknek a köre is, amelyek fellépése esetén, ha hatósági leöletés történik, az ál­lattartó állami kártalanítást kap­hat. Az egyes állatfajok esetében a fizethető maximális összegről a tör­vény határoz. Szigorodnak július elsejétől az állatforgalmazás, valamint az ál­latversenyek, -kiállítások és -bemu­tatók rendezésének állategészség­ügyi feltételei. Ezeket a tevékeny­ségeket csak a települési önkor­mányzat jegyzője által engedélye­zett helyen és időben, az illetékes állategészségügyi szakhatóság hoz­zájárulásával és felügyelete mellett lehet majd folytatni.- Az állattartásra vonatkozó előírások betartását elősegítendő, a törvény új elemként vezeti be az ál­lategészségügyi bírságot, ennek legkisebb összege húszezer, legfelső határa egymillió forint - mondja Mészáros István, amikor a szankci­ókról kérdezzük. Még hozzáteszi, úgy látja, hogy az állategészség­ügyi törvény - valamint az élelmi­szerekről és a keveréktakarmá­nyok előállításáról szóló új törvé­nyek - a teljes jogú EU tagság elé­réséig tartó átmeneti időszak fon­tosjogszabályai. semlegessé tehetnék a pillanatnyi­lag a „legolcsóbb vállalás elve” sze­rint működő piacot. Ezen az egészségtelen helyzeten szeretne változtatni a Magyar Urba­nisztikai Társaság Borsod és Heves megyei szervezete, amely - hogy a régi kollégák újra megismeijék egy­mást - az építészeti tervezéssel fog­lalkozó társaságokat egymás közötti „műhelylátogatásra” invitálja. A regionális szervezet első „túrája” a főként középületterve­zéssel, városrendezéssel valamint belsőépítészeti megoldásokkal fog­lalkozó Stúdió Észak-magyarorszá­gi Tervező Kft.-be vezet. Az építé­szeti tervezés mellett statikai, épü­letgépészeti és elektromos tervezés­sel kiegészülve komplex szolgálta­tást nyújtó társaság a közelmúlt­ban végzett munkájáról számol be az érdeklődőknek - tudatja Pirity Attila építész szakmérnök, a társa­ság egyik ügyvezetője. Utcaképi, városképi munkájuk közé tartozik például az augusztusra elkészülő Északerdő Rt. Deák téri székházá­nak felújítása, a miskolci fóposta tetőtéri beépítése, a Nagyváthy ut­cába költöző Zrínyi Gimnázium új szárnyának kialakítása, a Lévay (volt Zrínyi) Gimnázium rekonst­rukciója, valamint a Bay Zoltán lo­gisztikai intézet tapolcai épületé­nek átépítése. A társaság neve fém­jelzi azonban Miskolc és Nyíregy­háza belvárosának rendezési ter­vét, s - társas vállalkozásban - ők kezdték meg Ózd általános rende­zési tervének elkészítését is. Számítógépes technika az építészeti tervezésben Fotó: Méhes László Építészek versenyben és versenyen kívül Műhelylátogatás, avagy a régi kollégák újra megismerik egymást Foglalkoztatási támogatások Miskolc (ÉM) - A megyei munkaügyi köz­pont tájékoztatót juttatott el szerkesztősé­günkhöz a tartósan munkanélküliek foglal­koztatásához igénybe vehető bértámogatás feltételeiről. E szerint a támogatást azon munkaadó ve­heti igénybe, aki:- vállalja a legalább hat hónapja - pálya­kezdő esetében három hónapja - regisztrált munkanélküli foglalkoztatását, legalább a tá­mogatás folyósítás időtartamának kétszeresé­re úgy, hogy ez alatt az időtartam alatt a munkaviszonyát működésével összefüggő ok­ból, rendes felmondással nem szünteti meg,- nyilatkozik, hogy a támogatott munka- nélküli alkalmazását megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munka- vállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg. A tartós munkanélküliek foglalkoztatásá­nak bértámogatását minimum 3, maximum 6 hónap időtartamra biztosítjuk, amennyiben a munkaadó vállalja a munkanélküli személy­nek a támogatás időtartalmával megegyező, támogatás nélküli továbbfoglalkoztatását. A támogatás mértéke:- a pályakezdőként nyilvántartott, lega­lább három hónapja regisztrált munkanélküli bruttó munkabérének 100 százaléka, de leg­feljebb 35 ezer Ft/hó,- a legalább 40 százalékig csökkent mun­kaképességű, legalább hat hónapja regisztrált munkanélküli bruttó munkabérének 100 szá­zaléka, de legfeljebb 35 ezer Ft/hó,- a nyilvántartásunk szerint tizenkét hó­napnál hosszabb ideje regisztrált munkanél­küli bruttó munkabérének 100 százaléka, de legfeljebb 35 ezer Ft/hó,- a munkaügyi nyilvántartás szerint leg­alább hat hónapja, de tizenkét hónapot meg nem haladóan regisztrált munkanélküli brut­tó munkabérének 75 százaléka, de legfeljebb 35 ezer Ft/hó. A támogatás a Megyei Munkaügyi Köz­pont területileg illetékes kirendeltségein igé­nyelhető, az erre a célra rendszeresített kére­lem formanyomtatványon. „Árfolyamok Budapest (MTI) - Az értéktőzsde összforgal­ma az előző napi rendkívül alacsony forga­lom után ismét jó közepes volt. A teljes forga­lom 1115,546 millió forint volt, ebből 746,547 millió forintot tett ki a részvényeké. Kárpótlási jegyre 31,029 millió forintért, befektetési jegyre 1,3025 millió forintért kö­töttek üzletet. Az államkötvény-szekcióban 200,115 millió forintos összkötés keletkezett. A kárpótlási jegyek piacán egy 50 ezer da­rabos óriáscsomagért 340 forintot adtak, így a jegy árfolyama 6,4 százalékkal esett az elő­ző napihoz képest. A részvények közül 23-ra kötöttek üzletet, ebből 10 emelkedő, 7 nem/alig változó, 6 csökkenő árfolyamon szü­letett. Millió forintot meghaladó forgalmat 13 részvény bonyolított. Kárpótlási Tőzsde Index: jún. 25. 3144,62 +9,76 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1996. június 25. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 234,31 238.75 236,33 Ausztrál dollár 120,31 122,51 121,54 Belga frank* 482,04 491.62 4986.57 Dán korona 25,76 26,28 26,00 Finn márka 32,82 33,46 32.96 Francia frank 29,27 29.85 29,54 Holland forint 88,50 90,26 89,33 ír font 240,86 245,42 242,82 Japán yen* 139,32 142,08 140,72 Kanadai dollár 111,77 113,87 112,94 Kuvaiti dinár 506,33 516,01 511.77 Német márka 99,19 101,15 100,14 Norvég korona 23,23 23,69 23,45 Olasz lira** 98.98 100,84 99,S5 Osztrák schilling 14,09 14,37 14,22 Portugál escudo* 96.67 98,57 97,53 Spanyol peseta* 117,9S 120,32 119,10 Svájci frank 120,30 122,72 121,44 Svéd korona 22.91 23.35 23,16 USA-dollár 151,90 154,80 153,48 ECU 188,07 191,71 189.82 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Thumbnails
Contents