Észak-Magyarország, 1996. június (52. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-04 / 129. szám

1996, Iúnius 4., Kedd Hírek - Tudósítások ESZAK'Magyarország 3 Elégedetlen, de fontos szövetséges Budapest (MTI) - Az MSZP to­vábbra is stratégiai szövetségesé­nek tekinti az MSZOSZ szocialista­szociáldemokrata platformját. Ezt Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke hangsúlyozta az elnökség és a platform képviselői­nek találkozója után sajtótájékozta­tón. Paszternák László, a platform vezetője arról szólt, hogy elégedetle­nek az együttműködéssel, ezért há­rom-három képviselőjük szeptem­berig kidolgozza az érdemi együtt­működés munkamódszerét. Jelentős béremelés a felsőoktatásban Budapest (MTI) - A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az MSZP- és az SZDSZ-frakció képvi­selőinek részvételével alakult ad hoc bizottság támogatja azt a javaslatot, hogy a költségvetési törvényben - az ületményelőmeneteli rendszer mó- üositásával - egyszeri, jelentősebb béremelést hajtsanak végre a főisko­lai és az egyetemi oktatóknál. Összeférhetetlenség: önállósuló SZDSZ Budapest (MTI) - Az SZDSZ sze­rint elodázhatatlan az összeférhe­tetlenségi törvény elfogadása. Ezért a kisebbik koalíciós párt ügy dön­tött, hogy amennyiben nem sikerül az MSZP-vei még ezen a héten meg­egyezni e kérdésben, az SZDSZ sa­ját változatát önállóan terjeszti az Országgyűlés elé - hangsúlyozta Kankó Farágó Miklós az SZDSZ frakcióülés után. Hajdú István lett a rádió elnöke Budapest (MTI) - Hajdú István Nyerte el a leendő Magyar Rádió Rt. elnöki tisztét, miután a Magyar Rá­dió Közalapítvány kuratóriuma a hétfői titkos szavazáson 21 igen szavazattal, 5 nem ellenében támo­gatta. Hajdú István augusztus else­jén, a rádió részvénytársasággá ala­kulásakor léphet hivatalába. Parlamenti ülés - amíg csak kell? Budapest (MTI) - A koalíciós pár­juk 17 előterjesztés elfogadását tartják elengedhetetlennek az Or- szággyűlés rendkívüli ülésszaká­nak várhatóan július 3-ig tartó sza­kaszában. Ha addig nem sikerül jogalkotói azokat, kezdeményezik, hagy addig ülésezzen a Ház, amíg 0kunennyi szükséges törvényt el­őadják - döntött tegnap a Koalí- rtós Egyeztető Tanács. ^JVIOZAIK • ISMERETLEN elkövetők hatoltak be az emódi önkormányzat épületébe, kétszázezer forint érték­űen irodai felszerelést loptak cl. • A GAZDASÁGI KABINET nem javasolja a pénzintézeti szektor el- •enörzését ellátó felügyeletek ösz­szevonását. Átsorolással adós önkormányzatok Szöllősi Istvánné: 70 százalék hiányzik a kormányígérethez Ha e héten pótolják az adatokat, 15-éig a pénz is megérkezik Fotó: Vajda Budapest, Miskolc (ISB, ÉM - DÁ, SZK) - Önkormányzatok egész sora nem engedte a TÁ- KlSZ-oknak elküldeni a peda­gógusok béremelési átsorolá­sát. így 650 ezer ember legalább­is késve kapja meg a mostanra ígért béremelését - hangoztatta Szöllősi Istvánné főtitkár a Pe­dagógus Szakszervezet hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. Az oktatásban dolgozók bére véle­ménye szerint már olyannyira el­maradt a vállalkozó szférában mun­kát vállalókétól, hogy jövőre 70 szá­zalékos béremelést kellene végre­hajtani ahhoz, hogy a kormány ne szegje meg a hároméves megállapo­dást. Abban ugyanis világosan ben­ne van, hogy 1997-től nem nyílhat tovább az olló a közalkalmazotti és a vállalkozói szféra bére között. Márpedig a Munkaügyi Minisztéri­um legfrissebb felmérése szerint az oktatásban dolgozók átlagosan 40 százaléknyi bérelmaradásban van­nak. A bérkülönbséget 1996-ban nemhogy korrigálni nem tudták, de még a távolság is nőtt a versenyszfé­rával szemben. Ha a dolgok lényege­sen nem változnak, 1997, sőt 1996 ősze nem lesz viharoktól mentes - állította Szöllősiné. Ha a kormány nem kívánja felrúgni az általa kö­tött megállapodást, akkor jövőre a pedagógusoknál körülbelül 70 szá­zalékos béremelést kell teljesítenie. A Pedagógusok Szakszervezete fő­titkára részleteket olvasott fel az EU Magyarországnak feltett kérdé­seiből, s ezekből világosan kitűnt, hogy az EU olyan feltételekhez köti csatlakozási kérelmünket, amelye­ket éppen napjainkban építünk le az oktatásból a pénzek kivonása által. A megyében 35 - jobbára egészen kis - önkormányzat nem jelentette még pedagógusai bérátsorolási ada­tait - tudtuk meg a legfiissebb hely­zetet tegnap a B.-A.-Z. Megyei Terü­leti Államháztartási és Közigazga­tási Információs Szolgálat irodave­zetőjétől, Ignácz Bélától. Az érintett miskolci önkormányzati intézmé­nyek közül pedig egyedül a sport- csarnok adós még az információval, bár onnan jelezték, hogy a mai na­pig pótolják az elmaradást. A többi helyen folyamatosan végzi a TÁ- KISZ a pótszámfejtést, s még min­dig állják a szavukat: ahonnan e hé­ten beérkeznek a bérátsorolási ada­tok. ott e hó 15-ig megkapják az el­maradt illetményt. Azok az intéz­mények, önkormányzatok, amelyek betartották az eredeti, május végi batáridőt, a rendes - 3-ai és azt kö­vető - fizetési napokon már a vasta­gabb borítékot vehetik (vehették) át. Készül a megye „eladhatósági” terve Miskolc (ÉM - ME) - Gyakran em­legetett tény, hogy megyénket elke­rüli a működőtöké, és ennek csak részben oka az autópálya hiánya. A tapasztalatok szerint nem tudjuk vonzóvá tenni a térséget a befekte­tők számára. Ezt a hiányosságot igyekszik majd pótolni a megyei ke­reskedelmi és iparkamara, a Mis­kolci Egyetem Marketing Tanszéke, valamint az Észak-magyarországi PR Iroda által PHARE-támogatás- sal készítendő megyei PR-stratégia. Az elkészült tanulmányt és a terve­ket tegnap a kamarában tartott munkamegbeszélésen mutatták be. Piskóti István tanszékvezető egyetemi docens, a kutatás vezetője elmondta, öt irányban indult meg a vizsgálódás. Az első a megye lakos­ságát vette górcső alá, azt nézték meg, milyen az itt élők kötődése tér­ségünkhöz. Kiderült, igen magas azoknak a száma, akik, ha lehetősé­gük lenne, elköltöznének. A máso­dik kiválasztott kör a más megyék­ben élőket ölelte fel. Őket arról kér­dezték, milyen információval ren­delkeznek Borsod-Abaúj-Zeniplén- ről. Harmadikként az utazási iro­dáktól tudakozódtak, mennyire cél­pont az utazni szándékozók köré­ben ez a vidék. A negyedik vizsgáló­dási pont a megyei PR irodákat érintette, a kérdés egyebek mellett az volt, el tudnak-e fogadni koordi­nátorként egy megyei irodát? Végül az ország 106 nagyvállalatának ve­zetőit arról kérdezték a tanulmány készítői, milyen szempontokat vesz­nek figyelembe beruházásaik indí­tásánál, mit kell tenni megyénknek ahhoz, hogy vonzóbba váljon. Kiderült többek között az is, hogy a szóban forgó nagy cégek „vonzóság” szempontjából 18. hely­re teszik a megyék rangsorában szűkebb pátriánkat. Táncgála ’96 - szemerés vizsgaelőadás A Szemere Bertalan Gimnázium, Szakmunkásképző és Szakközépis­kola tánc tagozatának végzős nö­vendékei tartottak vizsgaelőadást tegnap este a Miskolci Nemzeti Színházban. A negyedikesek mel­lett a többi évfolyamról is bemutat­koztak a diákok. A műsorban szere­pelt modern és régi tánc, somogyi üveges, kalotaszegi, szatmári és délalföldi tánc, keringő és pattogó spanyol összeállítás. A koreográfiát Som Gizella, a Magyar Táncművé­szeti Főiskola docense és Hortobá­gyi Gyöngyvér, a Magyar Művelő­dési Intézet főmunkatársa állította össze. A táncokat Fiigeczkyné Ba­logh Mária, Gergely Petronella, Makár Zsuzsa és Tóth György, az iskola oktatói tanították. Fotó: D. K. ISéÉ Á/. Olvasó: Az autóbuszokon bevezetett új felszállási rendről Varga Norbert (20), pályakezdő-munkanélküli:- Ez egy ostobaság... Végig­jártam az országot, de ilyet nem láttam. Pedig sehol nincs ennyi ellenőr, mint Miskolcon. Mégis megint az utasokkal tolnak ki. A közle­kedés viszont - „cserébe" - pokolian lelassult, az utasok tülekednek, az buszvezető ideges lesz, egyre jobban si­et, hogy betartsa a menet­időt. A vége baleset lesz... Maczó Istvánné (37), fodrász:- Én, mivel vidékről jöttem, csak itt, Miskolcon szoktam busszal utazni. Eddig még nem vettem észre, hogy az utasok és a vezetők vesze­kednének emiatt. Én azt hi­szem, ha nehezen is, de ezt is megszokják az emberek. Az is igaz viszont, hogy a vil­lamosra is felszálltam tegnap a középső ajtón, aztán még­sem szólt rám a sofőr. Pereszlényi Róbert (18), diák:- Nagyon nem tetszik ez az új szisztéma. Az ember most már nap mint nap számíthat arra, hogy elkésik a munka­helyéről, vagy az iskolából. Én például eddig tizenöt perc alatt elértem minden reggel az Újgyőri főtérről ide, a Tiszai pályaudvarhoz. Most meg már - nem túlzók- vagy egy félóra kell hoz­zá... Virág László (32), buszvezető:- A véleményemre kíváncsi­ak? jönniük kellett volna ve­lem... Az utasok kiabálnak: „Hétfő van...!" Egyébként tényleg nincs kellően tájé­koztatva a lakosság, én is csak a belső utasításból érte­sültem a változásról. De egyáltalán nem jó: pénteken, szerdán itt a piac, a tömeg fel a buszra - akkor aztán a so­főr már semmit se néz... Németh Csaba (21), egyetemista:- Az új rendszeri Nagyon jó! Alig várom már, hogy a vo­natra is csak a mozdonyon keresztül lehessen felszállni, a Malév-gépekre a pilótafül­kén át, a MAHART hajóira pedig a vasmacskán felhúz­va... Az MVK ötlete egyéb­ként egyáltalán nem új, hi­szen például a Mir űrállo­másra is csak űrhajón lehet feljutni. A bírói munkát nem centiben mérik Miskolc (ÉM - MB) - A bírósági munka ha­tékonysága, a törvényszékeknek a fekete- gazdaság felszámolásában betöltött sze­repe, valamint a négyszintű bíráskodási rendszer kiépítésének lehetősége volt a témája annak a sajtótájékoztatónak, amit tegnap Konkoly Csaba helyettes államtit­kár tartott a Megyei Bíróságon. Konkoly Csaba beszámolt arról, az Igazság­ügyi Minisztériumban (IM) tavasszal elindult reformról, amellyel a bíróságok működését változtatnák meg. Előreláthatólag ősszel ke­rül a kormány elé a koncepció, amely után el­dőlhetnek olyan alapkérdések, mint hogy hány szintű legyen a magyar bíróság, illetve, legyen-e Igazságszolgáltatási Tanács, amely a végrehajtó hatalomtól elkülönülve működne. 1992-ben, amikor alapvető változtatásokat vé­geztek a bíróságokra vonatkozó jogszabályok­ban - a jogállamiságra hivatkozva - olyan „fékeket” építettek be, amelyek megakadályoz­ták a végrehajtó hatalom beavatkozását a bírói tevékenységbe és a bíróság szervezetébe. Za­vart okoz, hogy a jogkörök nincsenek pontosan körülhatárolva, a jogszabályok a bírósági mun­kaszervezet tevékenységét nem biztosítják. A mostani koncepció felveti azt a kérdést is, hogy a bíróságok kötödnek-e a jövőben az IM- hez, vagy megtartva a függetlenséget, az Igaz­ságszolgáltatási Tanács (mint egyfajta Bírósá­gi Minisztérium) működik majd. A bű'óvá válás folyamatában is történik változás. Az eddigi - életkorhoz kötődő gya­korlattal ellentétben a szakvizsga után egy meghatározott időt a szakmában kell eltölteni, és ezután mindezt alkalmassági - egészség- ügyi, pszichikai - vizsgához kötik. Tervezik még azt is, hogy a végzett bírák, rendőrök, ügyvédek, ügyészek egy-egy negyedévet tölte­nek majd el egymás szakterületén, hogy ne csak papíron ismerjék a másik munkáját. A „feketegazdaság” felszámolására tett kor- mánylépésekről szólva hangsúlyozta a helyet­tes államtitkár: semmilyen jogszabály nem ír­ja elő, hogy a bíróságok valami miatt - például mert az újság írt róla - bizonyos ügyeket ha­marabb tárgyaljanak. A vádemelés szintjére eljutott „fekete” ügyek együttesen sem teszik ki a bíróságok elé került esetek fél százalékát, magyarul a bíróságok lassúságára vonatkozó vádakat alaptalannak tartja. „Nem centire mérik a bírói munkát” - jelentette ki. Az sincs előírva, mennyi idő alatt kell egy ügyet lezár­ni, ítéletet hirdetni. A tervek szerint mód lesz arra is, hogy meg­felelő váltságdíj lefizetése esetén a vádlott sza­badlábon vagy háziőrizetben védekezhessen. Több pénz kellene, de még több ambíció Sajópetri (ÉM - BAL) - Fontos ülést tartott tegnap Sajópetriben a roma kisebbségi önkor­mányzat. A Radványi Zoltán elnök vezette megbeszélésen ott volt Rónai Gyula, az Észak- Magyarországi Roma Szocialista Szövetség vezetője, Kótai Aladár az országos kisebbségi önkormányzat részéről, valamint Juhász Ba­lázs polgármester. A sajópetri romák vezetője azzal kezdte: két éve bizalommal telve indultak küldetésük­re, azóta elbizonytalanodtak. Nem kapnak tá­jékoztatást az országos kisebbségi önkor­mányzattól, ami segíthetné a munkájukat, így egyre többször kerülnek szembe a választóik­kal, jórészt félretájékoztatás következtében. Már négyszer pályáztak különböző helyek­re, de még választ sem kaptak. Ezzel szemben a többi megjelent szerint ma számos pályázati lehetőség van (soha ennyi pénz még nem volt a kisebbségek céljaira - fogalmazott Kótai Ala­dár), de az a célravezető, ha a „nagy'” önkor­mányzat „kézjegyével” küldik be a pályázatot. A kisközség 1340 lakosából 530 a roma kö­zösség tagja, ez 35 százalék - az újszülötteknél azonban már 80 százalékos az arány. Ennek megfelelően fokozott jelentőséget tulajdoní­tottak a cigány gyerekek oktatásának, ez szin­te az egyetlen kitörési pont a nyomorból, a munkanélküliségből. Az országos kisebbségi vezető és Juhász Balázs is egyetértett abban, hogy jó volna az óvodai kötelezettséget beve­zetni mái- hároméves kortól. Hogy' ingyenes­nek kell-e lennie ennek a rászorulók számára, ebben már volt vita az érintettek között. Az oktatás témája vetette fel a legtöbb gon­dot, bár jelentőségében egyetértettek az érin­tettek. A roma szövetség munkatársa kifogá­solta a felzárkóztató iskolába járó cigány gye­rekek nagy számát. Kótai Aladár szerint is, ha még nem érett az általános iskolára, inkább ki kéne hagynia egy évet, semmint olyan útra te­relni őt, ahonnan nehezen juthat vissza a „normális” gyerektársai közé. Viszont a leg­fontosabb az - szólt a konklúzió —, hogy a je­lenleginél sokkal több ambíció legyen a ro­mákban, legyen értéke köztük a tanulásnak. Lapzárta • LABDARÚGÓ NB 1.27. forduló: Csepel SC -Pécsi MFC 2-0 (2-0).

Next

/
Thumbnails
Contents