Észak-Magyarország, 1996. június (52. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-25 / 147. szám
1996. Június 25., Kedd 4 B Itt-Hon _Könyvatánló Kazincbarcika (ÉM - LM) - Lukács Lászlóné, Marika 1970 óta dolgozik Be- rentén a közművelődési intézményben. Mozipénztárosként kezdte, majd üzemvezető lett. Akkor került szoros kapcsolatba a gyermekekkel, a felnőttekkel. Az óvodásoknak mese-, az iskolásoknak ifjúsági filmeket vetített. 1982-től pedig a bereutet fiókkönyvtárosi teendőket látja el.'- Ismerem a berenteieket, és igyekszem is a lehetőségeim szerint minden ember igényeit kielégíteni. Amikor nem vagyok a könyvtárban, de valakinek sürgősen kell egy könyv, nem vagyok rest, bemegyek és kiadom. 1100 fős kis falu Berente. Könyvtárunkban 7655 kötet várja az olvasókat. Ami nincs meg nálunk, de nagyon keresik, azt megpróbálom beszerezni. Előfordul, hogy a saját könyvtáramból is kölcsönzők. Könyvekre manapság a családoknak is egyre kevesebb jut ebben a szűkös világban, pedig nagy szükség van az irodalomra, hiszen kapcsolatot jelent gyermek- és felnőtt társainkkal, múlttal és jövővel, kultúrával egyaránt. A diákoknak - tekintettel a tanév végére - könnyű olvasmánynak, kikapcsolódásnak ajánlom Karinthy Frigyestől a „Tanár úr kérem” című könyvet, illetve Rifat Ilgaztól a „Kopasz mamut diákjait”. A szünet persze arra is jó alkalom, hogy készüljenek a gyerekek a következő tanévre. Ajánlom, vegyük elő Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond regényeit. Az Aranj'- ember, A kőszívű ember fiai, A néhai bárány vagy a Légy jó mindhalálig mind-mind maradandó élményt nyújt. Könyvtárunkban is megtalálhatóak a romantikus, szerelmes, kalandos regények. Vannak vadászattal, halászattal foglalkozó könyvek éppúgy, mint történelmi művek. A kertészkedni vágyóknak, vagy a főzni szeretőknek ugyancsak tudunk olvasnivalót ajánlani. Aki a művészet világa iránt érdeklődik, vegye kezébe például a Csontváry és Munkácsy csodálatos műveit tartalmazó köteteket, s olvassa el a hozzájuk kölcsönözhető életrajzi regényeket. „Melyet irigy idő, sem víz el nem moshat” Tiszatarján (ÉM - FL) - Kis település Tisza- tarján, alig 1400-an lakják. Nem sok mindenre futja itt sem a mostani pénzszűke időben, de forint hiányában is teszi a dolgát, aki a közösségben érzi jól magát. Mert a nyugdíjba vonulás még nem jelenthet bezárkózást és a hetenkénti találkozás, a közös éneklés feledtetheti a mindennapi gondokat. Kormos József a falu szülötte. Pedagógiai pályáját túl a Tiszán, Tiszatarján-Tisztató tanyán kezdte, majd áthelyezték Tiszatarjánba és itt dolgozott egészen nyugdíjazásáig. Tizenhét évig volt igazgató-helyettes és tizenhét évig igazgató. Felesége mezőkeresztesi, 1958-ban tanítói végzettséggel került a faluba, majd földrajz-rajz szakon tanári diplomát szerzett. Miközben tanított, dolgozott a színjátszó csoportban, volt könyvtáros, úttörőcsapat vezető, szakszervezeti bizalmi. Ma már ő is nyugdíjas. □ És közben kapcsolatba kerültek az énekkarral. • A régi énekkarnak, amit - nyugodjon békében - Kuik Károly igazgató úr vezetett Tisza- palkonyáról átjárva, én is tagja voltam - mondja Kormos Józsefhé. - Innen indult a dolog. A mostani hagyományőrző népdalkor 1984. november 12-én a tiszakeszi-tiszataijáni téesz felhívásra alakult. Először csak nőtagok voltak, utána színesítettük a csoportot a férfi énekhanggal. Jelenleg húszán vagyaink, harminctól hetvennyolc évesig. Akadnak köztünk nyugdíjasok, aktív dolgozók, pedagógusok. Közben citerás csoportunk is alakult. □ Honnan kapnak támogatást? • Kizárólag a magunk erejéből jutottunk oda, ameddig jutottunk. Az viszont nagy szerencse, hogy a polgármester - a mostani és az előző is - mindenhová elkísér minket és pénzzel biztosítja az utaztatásunkat. Sok forint nem jutott, de tavaly azért sikerült már új ruhakészletet vásárolnunk a nőknek. A férfiak egyenruhája sajnos csak egy fehér ing, és ki-ki a saját cipőjét, nadrágját viseli fellépéskor. Először a núnősült, majd Kazincbarcikán a jól minősült, Füzérrad- vány'ban a kiválóan minősült fokozatot kaptuk meg. A legutóbbi helyen a tanács különdíját is. Jártunk Szomolyán, Bogácson, Tardon, Mező- nagymihályon, Tállyán nem is egyszer. Mindig elismeréssel szóltak az éneklésünkről. A tiszta A világháborúk áldozatainak emlékműve előtt 1993. októbert 23-án Fotó: Farkas Maya csengést, a hallható, érthető szép szöveget, a jó intonációt, tehát a magas és mély hangok szabályos és szép eltalálását dicsérték. □ Hogy alakult közben a családi életük? • A lányaink ’62-ben született. Sajnos csak egy van, a második kislányunk nem maradt meg, akkor lettem cukorbeteg. Huszonöt éve vagyok különben „injekcióson”. A kislányunk Budapesten él, matematika-fizika szakos tanár. Van két szép unokánk. Zsuzsika tíz, Peti négy éves. 1970-ben építettük ezt a lakást. Három és fél szobás, összkomfortos. Az új ház mellett nosztalgiából meghagytuk férjem nagyszüleinek százéves melléképületeit is. Az unokák itt, nálunk érzik a legjobban magukat. □ És nyugdíjas korukra összeénekelték az elismeréseket. • A megyei versenyen kiválóan minősült eredményt, majd bronz fokozatot értünk el 1995-ben. Utána ezüst fokozatot Szomolyán, ezután Tállyán megkaptuk az első aranyat ’93-ban. Tavaly Hernádnémetiben kaptuk a második arany minősítést. Tiszataiján olyan kicsi község, hogy itt nem tudnak az emberek, főleg az idősebbek kicsit is hol kikapcsolódni. A mi tagjaink viszont minden héten, amikor próbát tartunk, előtte már egy félórával ott vannak és beszélgetnek. Különös szép momentum, hogy mindenkit felköszöntünk a névnapján. .Nem úgy, hogy nagy traktát rendezünk, hanem az ünnepelt hoz üdítőt, süteményt, megkínálja a barátokat és ki-ki felköszönti szép szóval, majd három-négy dalt elénekelünk az ő kedvére. Nagyon szép volt a tízéves találkozónk. A kapcsolataink jók volnának, csak egy állandó patronálóra volna szükségünk, aki forinttal, vagy buszjárattal segítene bennünket. Az énekkar tízéves évfordulójára a féljem verset írt. Hadd idézzek végezetül ebből: „Minket dal, szeretet vezéreljen bennünk, a sok-sok népdalban vigasztalást nyerjünk. Ne legyen közöttünk soha torzsalkodás, mert csak akkor lehet minden munkán áldás. Tíz versszakba szedtem tízéves munkánkat, melyet irigy idő, sem víz el nem moshat. A szebb jövendőért énekelnek a tisztarjáni hagyomány- őrzők. A Kormos házaspár - lakásuk bejáratánál Ürítsük poharunk múltra és jelenre, gondoljunk mindenkor a szebb jövendőre.” 1996. Június 25., Kedd Itt-Hon B 5 125 éves a Miskolc-Bánréve vasútvonal Kazincbarcika (ÉM - LM) - Százhuszonöt éve annak, hogy elkészült a Miskolc- Bánréve közötti vasútvonal. A jeles évfordulót Kazincbarcikán kétnapos programmal ünnepelték. A rendezvénysorozat már június 14-én megkezdődött, amikor a vasútállomás utascsarnokában Nagy József alpolgármester megnyitotta a Vasúti emlékek című kiállítást. Az érdeklődők Bajcsi József nyugdíjas vasutas gyűjteménye alapján idézhették fel a vasút történetét. Megtekintették a résztvevők Husonyica Gábor állomásfőnök vasúttörténeti magángyűjteményét, valamint a vasúttal kapcsolatos képeslapok gyűjteményét. A városi kis- galériában ugyancsak kiállítást rendeztek az évforduló tiszteletére. Szombaton a vasútállomás előtt az Egyesített Bányász Fúvószenekar műsora invitálta az érdeklődőket, majd a Hennán Ottó Általános Iskola 4-5. osztályos táncosainak tapsolt a közönség. Nagy sikert aratott a kassai majorért csoport színes, látványos felvonulása, gyakorlata is. Aztán délután 1 óra 51 perckor egy 1900-ban készült mozdony által vontatva begördült a pályaudvarra a nosztalgiavonat. Ünnepi beszédet Gyárfás Ildikó, a megyei közgyűlés elnöke mondott, majd a régi vasútállomásnál Király Bálint polgár- mester megemlékező beszéde után emléktáblát avattak. Ropták a tán- Az évforduló cot a kis her- alkalmából meg- manosok jutalmazták a legidősebb vasutast, megköszönték az ünnepi rendezvénysorozat szervezőinek munkáját, majd a Béke Étteremben zenés vacsorán emlékeztek a 125. éves Miskolc-Bánréve közötti vasútra. Bevonultak Kazincbarcikára a kassai lányok keresztrejtvénye Az Itt-Hon Vízszintes: 1. Kínai közmondás első része (zárt betűk: N, A). 12. Fejér megyei helység. 13. Hosszabb ideig egy helyen él. 14. Pan társa. 15. Argumentum. 16. Bolondság. 17. Tehergépkocsi márka. 18. Létrehoz. 20. Gyötrelem. 21. Víznyerő gödör. 23. Darabos gyümölcsíz. 25. Cérium vegyjele. 26. Bíztató szócska. 27. Forrás feltör a földből. 29. A rubel századrésze. 31. Igefajta. 32. Horzsolás. 34. Gyapjúból tömörített posztószerű anyag. 36. Földműves használja. 37. Kis patak. 38. Centiliter. 39. Nagyszerű. 41. Elérkezik valameddig. 43. Gyorsvonat része! 45. Földre helyez. 46. Csúcsérték. 48. Ütött. 50. Előtag: talaj-. 51. Település. 54. A levegő áramlása tüzelőberendezésekben (műsz). Függőleges: 1. Halk zaj. 2. A tetőt elfedő párkányzat. 3. Famegmunkáló szerszám. 4. 100 szén. 5. Ürügy. 6. Fokhagymadarab. 7. Éjszakai pihenés. 8. Zambia, Luxemburg gépkocsi jele. 9. Komárom-Esztergom megyei helység. 10. Amely személyek. 11. Gerlice. 15. Durva tapintású. 19. Polcról hirtelen vesz. 22. Csávái-. 24. Mély tompa zúgás. 26. A közmondás második befejező része (zárt betűk: I, S, V). 28. Ijed. 30. Par- szek röv. 31. Főcím vége! 32. Tejjel készült tápláló ital. 33. Börlyukasztó szerszám. 35. Megkaparint. 36. Fürkészi. 37. Lángossütés kelléke. 40. Belefárad. 42. Világjáró. 44. Somogy megyei patak. 47. Macskaféle ragadozó. 49. A hajó hátsó része. 51. Vízben leli halálát. 53. A föld felé. 54. Hektár. _ Itt-Hon-Konyha Kardos Imréné tiszaújvárosi olvasónk receptjeit közöljük Töltött burgonya Hozzá valók: 8 db nagyszemű burgonya (kb. 60 dkg), 5 dkg margarin, 20 dkg juhtúró, zellerzöld, 2 cikk fokhagyma, bors, 2 tojássárgája, 10 dkg paradicsom, 5 dkg parmezánsajt, só. A burgonyát megmossuk, sós vízben félig megfőzzük, meghámozzuk, hosszában kettévágjuk, közepét kivájjuk, apróra vagdaljuk, és a kivájt burgonyákat vajjal, vagy margarinnal kikent tepsibe tesszük. A juhtúrót finomra vágott zellerzölddel, zúzott fokhagymával, borssal, nyers tojássárgájával, valamint a kivájt burgonyadarabokkal összekeverjük, és a burgonyákba töltjük. Tetejére egy-egy szelet hámozott paradicsomot teszünk, majd reszelt sajtot hintünk rá. Forró sütőben (200 C-fok) 15-20 perc alatt megsül. Tökfőzelék Hozzávalók: 1 kg spárgatök, 1/2 citrom, 2 közepes fej vöröshagyma, 3 dkg rizsliszt, 4 dkg margarin, csipetnyi piros- paprika, 2 deci tejföl, 2 csomó kapor, só. A tököt meghámozzuk, hosszában kettévágjuk, magházát kikaparjuk, majd legyaluljuk. Gőzpároló edény felső részébe tesszük, rácsavarunk egy fél citromot, fedővel letakaijuk. Az edény alsó részébe tesszük az apróra szelt vöröshagymát 2 deci vizet. A két edényt egymásra helyezzük, és 10-15 perc alatt a felszálló gőzben a tök megpuhul. A párolólét leszűijük. A rizslisztet összekeverjük a puha margarinnal, a pirospaprikával, majd a tejföllel és a párolóléhez adva mártás sűrűségűvé forraljuk. Apróra vagdalt kaporral, sóval, kevés citromlével ízesítjük. Közvetlenül tálalás előtt hozzáadjuk a tököt, egyszer felforraljuk és forrón tálaljuk, de hidegen is kiváló. Diós karalábé Hozzávalók: 4 db primőr karalábé, só, 15 dkg dióbél, 10 dkg zsemlemorzsa, 2 tojás, 1 csomó petrezselyem, 5 dkg liszt, 4 dl olaj a sütéshez. A karalábét meghámozzuk, félujjnyi vastag szeletekre vágjuk, forrásban lévő sós vízbe tesszük, négy-öt percig főzzük, leszűijük, leitatjuk. A dióbelet ledaráljuk és zsemlemorzsával összekeveijük. A felvert tojást kevés sóval ízesítjük és finomra vágott petrezselymet keverünk hozzá. Közepesen forró olajban pirosra sütjük az előzőleg lisztben, tojásban és morzsás dióban megforgatott karalábészeleteket. Sült szárnyasok mellé tálaljuk.
