Észak-Magyarország, 1996. június (52. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-22 / 145. szám

199^6. luNius 22«, Szombat Gazdaság ESZAK-Magyarország 5 A kifutópálya szélén Nincs igény a légi fuvarozásra, gyorsposta- és futárszolgálatra Fotó: Méhes László Tő^zsdeképességi vizsgálat Biu^iapcst (MTI) - Az Állami Pri- vati®/ációs és Vagyonkezelő Rt. 14 cégéinél tőzsdeképességi vizsgálatot f'oly Itat, illetve kezd a közeljövőben. Az elemzés célja, hogy eldöntse, al- ka lmas-e a társaság a tőzsdei beve- zc -tésre. Amennyiben a vizsgálat P ozitív eredménnyel zárul, egyedi r mérlegelés alapján dönt az ÁPV Rt. igazgatósága cég bevezetéséről a Budapesti Értéktőzsdére. A privatizációs szervezet pénteki tájékoztatása szerint a következő I részvénytársaságokat vizsgálják | meg: Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt., Magyar Hitel Bank Rt., Hungaropharma Gyógyszerke­reskedelmi Rt,., Pannónia Szálloda Rt., Rába Magyar Vagon- és Gép­gyár Rt., Antenna Hungária Rt., Balatoni Hajózási Rt., Borsodi Sör­gyár Rt., Budapesti Ingatlanhasz­nosítási és Fejlesztési Rt., Ferroglo- bus Kereskedőház Rt., Magyar Lé­giközlekedési Rt., Mofem Rt., NYI- DOFER Rt., Érdért Rt. Könyv a balkon- és dézsás növényekről Miskolc (ÉM) - A Nagy Növényta­nácsadó sorozat télen megjelent el­ső kötete, a Szobanövények után most az erkélyek és teraszok díszé­ül szolgáló növények ápolásához kí­ván segítséget nyújtani a Balkon- és dézsás növények című szakkiad­ványával a kaposvári Holló és Tár­sa Könyvkiadó. A könyv szerzője mintegy 300 növényféle - többek között díszfüvek, fenyőfélék, fű­szernövények és zöldségfélék - gondozásával, szaporításával is­merteti meg a kertbarátokat, akik a hazai klímától eltérő fajták telel­te téséhez is tanácsokat kaphatnak. Költségvetési irányelvekről Budapest (MTI) - A jövő évi költ­ségvetés irányelveit ügy állította össze a Pénzügyminisztérium, hogy az biztosítsa hazánkban a fenntart­ható gazdasági növekedés feltétele­it. E növekedés továbbra is az ex­port bővülésére és a beruházások ösztönzésére alapozódik. A költség- vetési irányelvek alapján a makro­gazdasági számokat tekintve a GDP 2-3 százalékos növekedése várható, a folyó fizetési mérleg hiá­nya 1,5-2 milliárd dollár lehet - ezt hangoztatta László Csaba, a Pénz­ügyminisztérium helyettes állam­titkára, szóvivő a pénzügyi tárca Pénteki tájékoztatóján. Az előterjesztés alapján a lakossági fogyasztás az ez évi szinten marad­na, mivel az irányelvek összeállítói az egy keresőre eső reálbér, illetve az egy főre jutó reáljövedelem te­kintetében is 0 százalékos növeke­déssel számolnak. A közfogyasztás viszont 10 százalékkal csökkenne az idei évhez viszonyítva, a beruhá­zások ezz,el párhuzamosan 10 szá­zalékkal bővülnének jövőre. A PM a fogyasztási árnövekedést a jövő avre 17-19 százalékos sávban irá­nyozza! elő. < Megjelent a l ízing Évkönyv Bu dapest (MTI) - A tavalyi 28-30 százalékos növekedést követően í lQíén a hazai lízingpiac további bé­rlésére számítanak - derült ki i pénteken, a Magyar Lízingszövet- i *ég Lízing Évkönyvének megjele- i aése alkalmából tartott budapesti sajtótájékoztatón. Mivel a lízingelt eszközök 90 százaléka importból származott, így a 28-30 százalékos tavalyi növekedés valójában in­kább szintentartást jelentett. Ah­hoz, hogy a lízingpiacon igazi növe­kedés induljon be, a gazdaság eddi­ginél jelentősebb élénkülése szük­séges - hangsúlyozta Nyerges László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. A szövetséghez tartozó lí­zingtársaságok forgalma tavaly összességében 48-51 milliárd forin­tot tett ki. A lízingelt eszközök között a gép­járművek - személygépkocsik és haszongépjárművek - aránya 72 százalékra nőtt. Ez az arány maga­sabb, mint az európai átlag, amely nO-55 százalék. A gépek lízingje ügyanai kor csak 18-20 százalékot I tett ki. Ez az arány a főtitkár sze­rint a gazdasági környezet növeke­dés orientáltságának függvényében Magasabb is lehetne. A Repüllek volna a megbízásért Mehes László Miskolc, Mezőkövesd (ÉM) - A légügyi törvény lehetőséget ad arra, hogy Ferihegy mellett a kisebb, vidéki légikikötők is megkaphassák a közforgalmú repülőtér státusát. Noha az ál­talános vélemény azt tükrözi, hogy széltében-hosszában ap­rócska országunkban a repülés nem számít jó üzletnek, a repü­lőterek hasznosításával kap­csolatban számos próbálkozás ismeretes. A miskolci „kísér­letek” azonban sorra kudarcba fulladtak, s az egykor katonai célokat szolgáló mezőkövesdi légikikötő sorsa is bizonytalan. A hatályos jogszabályok szerint a magyarországi repülőterek kizáró­lagos tulajdonosa az állam, s ezen az előíráson a június 1-jével életbe lépett légügyi törvény is csak any- nyit lazított, hogy az ingatlanok ön- kormányzati birtokba adhatók. Debrecen például megszerezte a volt szovjet katonai repülőteret, amelynek műszaki-technikai fel­szereltsége akár már most alkal­massá tehetné arra, hogy közfor­galmú légikikötőként működtes­sék. Hasonló eséllyel indulhat légi „csatába” a sármelléki, a szegedi vagy éppen a pécsi repülőtér - adja hírül egy gazdasági hetilap -, amennyiben a letisztult tulajdonlás megengedi, hogy valaki sokszor tíz­milliót elköltsön álmai repülőteré­nek megvalósítására.- Egy akkora országban, mint a miénk, egy repülőteret soha nem le­het nyereségessé tenni - jelenti ki Juhász Tibor, a miskolci repülőtér vezetője, tudván tudva, hogy Mis­kolc „kondíciói” alkalmatlanok a légi nagyüzemre. Hat éve ugyanis, ami­Miskolc (ÉM) - A Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara szervezésé­ben tegnap az országos sajtóorgá­numok munkatársai látogattak Miskolcra. A program célja az volt, hogy az újságírók személyes ta­pasztalatot szerezzenek a me­gyénkben zajló gazdasági folyama­óta a zárolt állami vagyonként ke­zelt, egykori MHSZ tulajdonú léte­sítmény működtetését - azaz, a te­rület ingyenes használati jogát - az önfenntartásra berendezkedett tár­sadalmi szervezet, a Borsodi Aero- club látja el, számtalan bevételszer­ző kísérletük fulladt kudarcba. A lé­tesítmény éves 12-13 millió forintba kerülő fenntartási költségéhez némi pénzzel eddig csak az üzleti alapon működő pilótakiképzések, a munka­repülések, az ejtőernyős bemutató­ugrások, a légi fényképezések, a sé­tarepülések bevételei járultak hoz­zá. Ellenben hiába próbálkoztak árufuvarozással, gyorsposta-, vagy éppen futárszolgálattal, a magas költségek mellett az igények elma­radtak a „kínálattól”.- Olykor „beesik” ugyan egy-két repülni vágyó utas - említi az „ünnepszámba menő” alkalmakat Juhász Tibor -, de annak valóban elszántnak kell lennie a repülésre. Az egyórás Budapest-Miskolc kö­zötti légi út önköltsége ugyanis eléri a 60 ezer forintót. Nem jelenthet biztos bevételi for­rást a repülőtérnek az az 1500 fo­rint illeték sem, amelyet a hébe-hó­ba felbukkanó kisgépek fizetnek a leszállásért. Bár a kifutópálya alkal­mas lenne akár a nemzetközi forga­lomban használt húszszemélyes, su­gárhajtású L 411-es fogadására is - állítja a repülős klub titkára, Hava­si Zoltán -, de jó, ha szezonban he­tenként egy idegen felségjelú gép landol a miskolci fiivön. Azok is in­kább Debrecenből érkeznek, mivel „maga a csőd lenne”, ha ideiglenes határátkelőhelyet üzemeltetnének a területen.- Az önkormányzat a repülőtér­ből esetleg csak akkor látna pénzt, ha felparcellázná a kifutópályát - utal Havasi Zoltán arra, hogy az or­tokrol, arról, milyen szerepet vállal ebben a megyei kereskedelmi és iparkamara. A kamara székházában tartott tájékoztatón Bihall Tamás, a köz­testület elnöke elmondta; igaz, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyéről számtalan kutatás, tanul­szág többi légikikötőjéhez hasonlóan a miskolciról sem tudni, ki lesz jövő­beli tulajdonosa. A sport céljára használt területről a sporttörvény­nek kellene kimondania, hogy a je­lenleg is működtető szervezetekre, a települési önkormányzatra, vagy az állami tulajdon folytonosságát őrző közalapítványra száll-e a birtokjog. De még ha ezt el is döntik, a terület funkcióját megváltoztatni továbbra sem lehet, fejlesztését - a nemzetkö­zi előírásoknak megfelelő beton megépítését, a gépeket vezető világí­tást, a rádió irányadó telepítését stb. - úgy kell megoldani, hogy az ingatlant 15 évig nem lehet adós­sággal megterhelni. Ä megyeszékhelyi repülősök sze­rint kereskedelmi és személyforga­lom céljára alkalmasabb területnek minősülne a Mezőkövesd melletti katonai repülőtér. A „tartalék” stá­tusban lévő, ’89 óta tulajdonképpen enyészetre ítélt ingatlanról - ame­lyet az értékes technikától a kato­nák, a kevésbé értékes építőanya­goktól pedig a helybéliek fosztották meg - azonban máig nem mondott le a honvédség. Bár fölmerült, hogy az önkormányzattal közösen üze­meltessék - szólt a HM-mel történt egyeztetésekről Halmai Gyula, Me­zőkövesd polgármesterének szakta­nácsadója -, a települést terhelő anyagi vonzatok miatt erről szó sem lehet. Érdeklődő vállalkozók vám­szabad területként, esetleg magán- repülőtérként üzemeltették volna, de gyanítható, hogy az ingatlant - további eladásával - inkább haszon- szerzésre mint hasznosításra szán­ták volna. A területet ma katonai század őrzi, s legfeljebb a kényszerleszál­lás miatt landoló gépek kerekei érintik a különleges betonozású ki­mány készült, ám ezeknek a gya­korlatban nem igazán mutatko­zott meg a hasznuk. Az elnök ezt két okra vezette vissza, az egyik: nem volt meg a megfelelő eszköz- rendszer a megvalósításhoz, a má­sik; a különböző programok kidol­gozásakor a helyi vállalkozókat nem kérdezték meg, így az elmélet elvált a gyakorlattól. A megvalósí­tás stádiumában lévő integrált szerkezetátalakítási és válságke­zelési programot ezzel szemben a helyi szakemberek készítették. A kamara azon van, hogy a három forrásból - állami-, PHÄRE- és he­lyi pénzekből - támogatott gazda­ságélénkítő program meghozza a várt sikert. Piskóti István, a Miskolci Egye­tem marketing tanszékének veze­tője a készülő PR-programról, vala­mint a megyéről alkotott képről tartott összefoglalót a vendégek­nek, majd a Tokaj Kereskedőház Rt. gazdálkodásáról beszélt Mar­cinké Ferenc termelési és kutatási ágazatvezetó. Az újságírók a program végen látogatást tettek a miskolci FUX Kft.-nél. Gyárlátogatáson a FUX-nál Fotó: Bujdos Tibor futó- és összekötőpályákat. Újságírók a Kereskedelmi és Iparkamaránál A gazdasági helyzetről, a köztestület szerepéről tájékozódtak Váiasz-Adő A bérleti díjról Miskolc (ÉM) - Folytatjuk az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munkatár­sainak közreműködésével az adótanács- adást. A hozzánk érkezett levelekre fo­lyamatosan válaszolunk. Kérjük, leve­lükben pontosan vázolják a problémát, és a leragasztott borítékra írják rá: „Válasz-Adó”. □ Nyugdíjas vagyok, és a családi házam egy részét iroda céljára szeretném kiadni. Annyit tudok, hogy adószámot kell kérnem és az évi adózásnál meg kell osztani a közös tulajdon miatt - a ház a feleségem és az én nevemen van - az árbevételt. Kell-e tb-járulékot fizetni ilyen tevékenység után nyugdíjasnak is? Azon­kívül van-e arra mód, hogy csak az dószámot kért nyugdíjas fizessen adót a bérbeadás után a házastársa helyett is? • A bérbeadás önálló tevékenységnek minő­sül. Ha azt egyéni vállalkozás keretén kívül végzi a magánszemély, akkor az e címen ke­letkezett jövedelme után tb-járulékot a je­lenleg hatályos szabályok szerint nem kell fizetni. A bérleti díjból származó jövedelmet - amennyiben az a házastársával közös tulaj­donban van - meg kell osztani, kivéve ha a magánszemélyek ettől eltérően állapodnak meg egymással. Kiskereskedelem Budapest (MTI) - A Központi Statisztikai Hivatal adati szerint az év első négy hónapjá­ban a kiskereskedelem és a vendéglátás 798 milliárd forint bevételre tett szert. Ez folyó­áron 18 százalékkal magasabb, összehasonlít- ó áron azonban 7 százalékkal kevesebb volt, mint a múlt év azonos időszakában. A bolti kiskereskedelem négyhavi folyó­áron számított árbevétele 744 milliárd forin­tot tett ki, 19 százalékkal többet, mint tavaly. Mennyiségben azonban szintén 7 százalékkal maradt alatta a forgalom a múlt évinek. Gyógyszerekből és gyógyászati segédeszkö­zökből a május eleji áremelés miatt megnöve­kedtek az elővásárlások, és ezért negyedével nőtt az értékesített mennyiség az egy évvel korábbihoz képest. Az élelmiszerek forgalma is növekedett - négy hónap alatt 7 százalék­kal, ezen belül áprilisban 12 százalékkal töb­bet adtak el, mint tavaly. A vendéglátás forgalma az év első négy hó­napjában 12 százalékkal volt alacsonyabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. _Árfolyamok Budapest (MTI) - Tegnap az értéktőzsde összforgalma 1636,122 millió forint volt, ebből a részvényeké 864,216 millió forintot tett ki. Kárpótlási jegyre 44,018 millió forintért, befek­tetési jegyre 4,708 millió forintért kötöttek üz­letet. Áz államkötvény-szekcióban 723,180 mil­lió forintos összkötés keletkezett. Kárpótlási jegy Tőzsde Index: jún. 21. 3134,54 -8,30 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1996. június 21. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 233.10 237.63 5 235,71 Ausztrál dollár 119.70 121,90 120.83 Belga frank5 482.02 192.20 486.98 Dán korona 25.78 26.30 26.03 Kinn márka 82,63 33.27 32,96 Francia frank 29,29 29,87 29,58 Holland forint 88,60 90.36 89,42 ír font 240,03. 244,59 242,60 J apán yen* 139,40 142.16 140.53 Kanadai dollár 110,90 113,06 111,94 Kuvaiti dinár 505.90 515,58 510,37 Német márka 99,31 101,27 100.22 Norvég korona 23,20 23,66 23.44 Olasz líra** 98,67 100,53 99,63 Osztrák schilling 14,11 14,39 14.24 Portugál escudo8 96.64 98,54 97,62 Spanyol peseta 118,01 120,35 119.21 Svájci frank 120,52 122,94 121,68 Svéd korona 22.90 23,34 23.16 USA dollár 151,62 154,52 153,01 ECU 188,00 191.64 I 189,85 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents