Észak-Magyarország, 1996. június (52. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-20 / 143. szám

1996. Június 20.« Csütörtök Kultúra ÉS ZAK-M AGYARORSZÁG 13 Zenei világ(más)nap Miskolc (ÉM) - A Zene Ünnepe al­kalmából nemcsak június 21-én, hanem másnap, szombaton is lesz­nek programok Miskolcon az Er­zsébet téren - az Alliance Francai- se ajándékaként a miskolci polgá­roknak. A program délután 5 óra­kor kezdődik a miskolci majorettek bemutatkozásával, majd a Miskolci Kamara Együttes - Regős Zsolt ve­zetésével - népszerű opera-, ope­rett- és musical-részleteket ad elő. Háromnegyed 6-tól a debreceni egyetemistákból álló Rekettyés együttes csángó népdalokat játszik. Negyed 7-től Szanyi Borbála énekel népdalokat, fél 7-től pedig Gryllus Vilmos előadása szórakoztatja a közönséget. Este 7-t,öl a Téka együttes koncertjét hallgathatják az érdeklődők. Nyári Tárlat Tokaj (ÉM) - Négy zempléni város - Szerencs, Sárospatak, Sátoralja­újhely és Tokaj - vezetősége úgy döntött 1989-ben, hogy megteremti a Zemplénben élő és Zemplénhez kötődő képzőművészek seregszem­léjének lehetőségét. Ebben az év­ben Tokaj a házigazdája a IV. Zempléni Nyári Tárlatnak, ahová közel száz alkotó küldte be munká­it, grafika, fotó, olajfestmény, akva- relí, kisplasztika, kerámia stb. mű­fajokban. A beérkezett műveket ne­ves szakértőkből álló zsűri bírálta el (Dobrik István, Goda Gertrúd, Kishonthy Zsolt). A tárlatnyitót június 23-án, vasár­nap délelőtt 11 órakor tartják a To­kaji Galériában. A kiállítást Dobrik István művészettörténész, a Miskol­ci Galéria igazgatója ajánlja az ér­deklődők figyelmébe. Közreműködik Tokaj város vegyes kara. A kiállítás augusztus 11-ig tekinthető meg. Ecseri lakodalmas Miskolc (ÉM) - A Magyar Állami Népi Együttes vendégszerepei - a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház szervezésében - Ecseri lakodalmas című műsorával július 18-án este 8 órától illetve július 19-én este 6 órától a Diósgyőri várban. Jegyek az Ifjúsági és Szabadidő Házban igényelhetők, érdeklődni a 46/411- 747-es telefonszámon lehet. Dixieland a várban Miskolc (ÉM) - Nemzetközi Dixie­land Fesztivált rendez az Ifjúsági és Szabadidő Ház június 30-án, va­sárnap délután 5 órától a Diósgyőri várban. A fesztivál vendégei a Black & White Dixieland Band, a Lucky Boys Dixieland Band, a Mis­kolci Dixieland Band, a lengyelor­szági Old Metropolitan Jazz Band, valamint Pierre Boussaguer nagy­bőgős, Vincent Cordelette dobos, Francois Biensan trombitás és Je- an-Marc Montaut zongorista Fran­ciaországból. A fesztivál házigazdá­ja a Benkó Dixieland Band, szólis­tavendég Berki Tamás. Jegyek elő­vételben az Ifjúsági és Szabadidő Házban, a Dum-Dum Discben és a Diósgyőri várban válthatók. Magánkiállítás Miskolc (ÉM) - Túri Imre amatőr festő saját alkotásaiból saját udva­rán rendez kiállítást. Az alkalmi tárlatokat szombaton és vasárnap láthatják az érdeklődők Miskolcon a Soltész Nagy Kálmán utca 127. szám alatt. Múzeumi újdonságok Budapest (MTI) - A Magyar Nem­zeti Múzeum esztendők óta nem csak kiállításokkal lép a nagykö­zönség elé. Szakmai műhelyének tudományos tevékenységéről szá­mot adva közzétesz könyveket, tu­dományos dolgozatokat egyaránt. Az idei újdonságok között szerepel Szabó János és Somogyi Győző: Az erdélyi fejedelemség hadserege cí­mű munkája. A millecentenárium évében látott napvilágot a bodrog­közi Karos község határában vég­zett régészeti munkát ismertető ki­advány, amelynek szerzője Révész László, az elmúlt évek ásatásainak ■ irányítója. A település határában még a múlt század végén bukkan­lak az első honfoglaláskori temet­kező helyekre. Tojásokra festett szálloda Dunai Zoltán festőművész Miskolcon készül budapesti tárlatára Készül a Nemzeti Hotel „tojása" A szerző felvétele Dobos Klara Miskolc (ÉM) - „Én vagyok a magyar származású olasz festő Németországban” - jellemzi magát egy mondatban Dunai Zoltán miskolci származású, Münchenben élő alkotó, aki je­lenleg szülővárosában készül fel budapesti kiállítására. ’56 „vitte ki” a városból, az ország­ból. Először Zürichbe került, ahol dekoratőrként dolgozott. Aztán si­keres egyetemi felvételit tett, de miután az ösztöndíj nagyon kevés lett volna, megpróbált a gyakorlat­ban tanulni. Meghirdettek egy ál­lást egy jónevű vállalatnál, amire több mint harmincán pályáztak. Ót vették fel. Mikor megkérdezte mi­ért, azt a választ kapta: „azért, mert maga nem tud semmit, magá­ból még lehet valami...” Két évig volt ott dekoratőr, majd München­ben, Velencében, Párizsban élt és dolgozott. Üdvözlőlapokat, naptá­rakat tervezett, festett, tíz éven ke­resztül kiállított a müncheni sza­badtéri kiállításon, sok-sok kapcso­latot szerzett.- Egyszer a Guggenheim Galé­ria ügynöke is kért tőlem képet, de akkor nem tudtam adni, mert egy nagy müncheni tárlatra készültem. Ezt ma már egy kicsit sajnálom. Bár abban az időben elég szörnyű képek voltak Guggenheimnél kiál­lítva: motorkerékpár befáslizva, csomagok össze-vissza dobálva, úgyhogy nem is bánom, hogy nem kerültem ott be egy sarokba. Nem szerettem ezt az absztrakt irányza­tot. Aztán jött egyr naiv korszak, ab­ban sem nagyon vettem részt. Most, életem alkonyán végre meg­érkezik az én irányzatom, a realiz­mus. Jelenleg Miskolcon az unoka- öccsénél készül egy kiállításra. (Közben foglalkozik az unokaöccs tehetséges fiával, hiszen mint mondja, ez olyan, mint egy társas­játék. Neki is sokan segítettek: leg­többet a francia kultuszminiszter, illetve a müncheni konzul.)- Egy tárlatot csinálok a Nem­zeti Hotel százéves évfordulójára. Ez lesz a második kiállításom Ma­gyarországon. Az első a budapesti Árcibasev Szemsebészeti Klinikán volt. Többek között készítettem egy különlegességet, egy nagy tojásra ráfestettem a klinikát. Az egyik ol­dalán homályosra, hisz’ aki be­megy, ilyennek látja, a másikon pe­dig tisztára, fényesre, ami a gyó­gyult szemet jelképezi. Nagy' sikere volt a tárlatnak. Hálás vagyok Ar­cibasev Szergej főorvosnak, hiszen ő volt az első, áld megadta a lehető­séget, hogy a hazámban kiállít­sak... Aztán jött ez a Nemzeti Ho- tel-es felkérés. Megkérdeztem, nem történt-e ott valami különleges gyilkosság, vagy nem tüntek-e el nászutasok, de sajnos nem tudnak semmi különösről. Pedig ezeket is meg lehetett volna festeni. Ha én megszállok ott, biztos történt vol­na valami... De így inkább csak tá­jak lesznek a képeken, mégpedig úgy, mintha a századfordulón ké­szültek volna. • Most régi képeslapokat, könyve­ket nézeget, ezek adják „vázlatait” a június 24-én nyíló kiállításhoz. Három tojást is megfest (az egyik már el is készült), illetve 25 képet tervez. De nemcsak tojásra vagy vá­szonra dolgozik, hanem falra is. Seccokat is csinál. Például „áttelepítette” München együk vil­lanegyedének lépcsőházába Velen­cét. Most az egész úgy néz ki, mint­ha kanális leime, és a vízen megy a gondola. Máshol toscanai táj került a téli kertbe. Most is siet vissza, mert egy alsóbajorországi hotel für­dőjét kell kifestenie „olaszosan”. A falfelület száz négyzetméter, a ma­gassága hat méter.- Ez nem is magas. Tíz-tizenöt méternél szoktam kezdeni, úgy­hogy attól félek, beverem a fejem - mondja vidáman. - Meg kell csinál­nom egy hónapon belül, mert csak annyi időre zárják be a hotelt. De szerencsére elég gyorsan dolgozom. S hogy Miskolcon nem készül-e bemutatkozni? Dehogynem. Nagy­jából bejárta a világot, kiállított Melbourne-től Amerikáig, hogyne szeretne szülővárosában is ismert­té válni. De mondja, ez nem rajta múlik... Tudásukkal igaz ügyet szolgálnak Certifikációt kaptak a Miskolci Bölcsész Egyesület diákjai Miskolc (ÉM - Hl) - Certifikáció- osztó ünnepséget tartott a Miskolci Bölcsész Egyesület tegnap délelőtt a vasgyári református templomban. A rendezvény keretében 122 nappali tagozatos és 22 másoddiplomás hallgató vehette át az oklevelét. A végzősökhöz elsőként Kovács Oklevélátadás a tanévzáró ünnepségen Fotó: Végh Csaba Imre református lelkész szólt. A biblia szavaival arra kérte a diáko­kat, maradjanak meg választott hi­vatásuk mellett, még ha ez oly’ ke­veseknek is sikerül a mai Magya­rországon. Az igehirdetés után a business school, a magyar, az ókor- tudomány-történelem, a keleti tu­dományok és a művészettörténet szakok tanszékvezetői búcsúztak tanítványaiktól. Töttössy Csaba az ókortudomány-történelem tanszék vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyesületben végzett leen­dő tanárok, ha katedrára állnak, ne adatokat és frázisokat tanítsa­nak, hanem higgyenek abban, amit oktatnak. így az átadott tudásuk valóban gyökeret ereszthet majd. Végvári Lajos a művészettörténet szak tanszékvezetője kiemelte an­nak jelentőségét, hogy Miskolcon is képeznek művészettörténészeket. Végezetül Gyárfás Ágnes, a Miskol­ci Bölcsész Égyesület elnöke beszé­dében a tudomány, a tanulás jelen­tőségére hívta fel a figyelmet. Ezt követően a certifikáció átvétele előtt a végzősök esküvel fogadták, hogy a tudással, melyet tanulással szereztek, mindig igaz ügyet szol­gálnak. Téka A grafikusművész érintései Miskolc (ÉM - DK) - A Miskolci Galéria Könyvei sorozat 5. kötete jelent meg nemrégi­ben, Érintések címmel. A Tóth Piroska szer­kesztette kiadvány Szalav Lajosnak állít em­léket. Mindenféle bevezetés meg ajánló he­lyett egy Kassák Lajos-írással kezdődik, amely a grafikusművész hatvan rajzát tartal­mazó, spk évvel ezelőtt megjelent kötet recen­ziója. „Új grafikus lép elénk e fehér lapokon, nyugtalan fiatalságában is saját utait járva s egyéniségének félreismerhetetlen jegyeivel az arculatán. Elismerés illeti meg eddig elvég­zett munkásságáért, de ennél is örvendete- sebb. hogy az a frissesség, lendület, és szug- gesztív kifejezőkészség, amely rajzainak leg­szembeötlőbb jellegzetessége, a továbbfejlő­désnek már szinte pazar lehetőségeit hordja magában” - írja többek között a neves recen­zens. S a kötet szerkezetéből adódóan még sok nagy névvel találkozunk, akik mind­annyian Szalay Lajos érdemeiről beszélnek. Az első részben az életműről. A harmadikban inkább „csak úgy”. Juhász Ferenc, Somlyó György. Illyés Gyula, Keresztúry Dezső, Fo­dor András, Faludy György, Melocco Miklós, Serfőző Simon vallanak az emberhez s alkotá­saihoz fűződő viszonyukról. De természetesen „megszólal” maga a „főszereplő” is. Életének fontos állomásairól mesél, s ezekhez illusztrációként családi fotó­kat is közreadtak a szerkesztők. Aztán lista Szalay Lajos hazai gyűjteményekben megta­lálható képeiről, válogatott bibliográfia és egy összeállítás könyvekhez készült borítókról, il­lusztrációkról. S végül - utószóként - egy tanulmány Sü­megi Györgytől: Szalay Lajos rajz/könyv vilá­ga címmel. Ebből megtudhatjuk, hogy Szalay hangsúlyozta: a számára legmegfelelőbb s egyúttal legfontosabb nyilvánosság, publikálá­si mód a könyv, a könyvekben való megjele­nés. Még ha itt elsősorban az önálló, csak raj­zokat közzétevő könyvekre is gondolt, mégis méltó emlékezés ez a kötet. Bizonyára „megérintené” őt, de mindenképpen megérinti - elsősorban persze általa, de a kötetben sze­replők által is - az olvasót. Végeredményben pedig az egész arról szól, hogyan érintette a Szalay-grafika a kortárs grafikát, művészetet. Kié a vár? Miskolc (ÉM) - Kié ez a vár? címmel óvodai hagyományőrző nyári tábort rendez immár ne­gyedik alkalommal a Vár úti Napközi Ottho­nos Óvoda és a Borókás Népzenei Egyesület június 17. és 21. között. Minden nap reggel 8 és délután 5 óra között foglalkoznak az 5-7 éves gyermekekkel. Az apróságok többek kö­zött ismerkedhetnek a szövés, gyöngyfűzés, ko­sárfonás, batikolás, papírhajtogatás tudomá­nyával és az egyesület hangszereivel. Június 21-én, pénteken délután 4 órától pedig kiállí­tás nyílik az óvodában az egy hét alatt készült alkotásokból, majd a tábor résztvevői zenei be­mutatóval szórakoztatják a közönséget. A szövőszék előtt Fotó: Bujdos Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents