Észak-Magyarország, 1996. június (52. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-08 / 133. szám
1996. Június 8., Szombat Gazdaság ESZAK-Magyarország 5 Alom, talán mégsem mindenáron A hulladékból tőkét kovácsoló program aligha megoldás Ózd problémáira Mehes László Ózd (ÉMi - Csábító, ha egy inasát szociálisan érzékenynek nevező befektetőcsoport a problémáit egymagában megoldani képtelen várost, Ózdot szemeli ki nagyszabású tervei célpontjául. A kormány ígéreteitől, általános „jókívánságaitól” meg- esömörlött település gazdaságii, foglalkoztatáspolitikai „ötletei” sorra lehullnak az állam vezetéséről, amely eközben más lehetőséget nem ajánl a gondok oldására. Volt, aki az ezredforduló Közép-Kelőt Európájának legfigyelemreméltóbb beruházásának tekintette a mintegy egymilliárd német márkás, magántőke érdekeltségű programot, Volt, akit a szerteágazó gazdasági tevékenységi területeken az ezredfordulóra 4600 embernek munkát ígérő, ezáltal a régió szociális feszültségeit oldó nagyvonalúság hatott meg, s állított minden kétséget mellőzve a kis híján Kánaánt festő tervezet mellé. Akadtak Akár hulladékközpont is lehetett volna... azonban szkeptikusok, akik kezdettől fogva kétkedve nézték a beruházást csupán szuperlatívuszokban emlegető állításokat. A ’93 őszétől tartó előkészületek alatt tovább fokozódó bizonytalanságaik ellenére ~ még ha egyikükben-másikukban tel is merült - az a szó, hogy szélhámosság, nyilvánosan senki szájából el nem hangzott. Végül, egy alig két héttel ezelőtt tartott nyilvános önkormányzati fóromon - környezetvédelmi, gazdasági, műszaki és jogi szakértők véleményére alapozva - maga a környezetvédelmi és területfejlesztési nóniszter mondott „gyászbeszédet” nz Ózdra tervezett műanyaghulladék-feldolgozó - valamint a hozzá kapcsolódó területfejlesztési elképzelésekkel együtt - Germex-prog- rám néven közismertté vált project ’’temetésén”. átmeneti állapot A program legfőbb patronálói - a térség országgyűlési képviselője, yalamint Ózd alpolgármestere - je- 'éráik pillanatnyilag azt a hajszálnyi esélyt, hogy hulladékfeldolgozó terveit elsöprő döntést mégis meg- változtassák. Filep Gyula alpolgármester nyilatkozataiban megkérdőjelezi a szakértői vélemények szakmaiságát. Szerinte a mindenféle hazai és nemzetközi előírásnak megfelelő, Ozdot és környékét „fény- sebesseggel” a fejlődés irányába röpítő zseniális vállalkozás politikai gazdasági ellenlobby áldozata lett. Benedek Mihály országgyúlés- 1 képviselő a környezetvédelmi hatóság elutasító határozata ellenére abban bízik, hogy az ózdi hulladékégető tervei nem kerülnek le a napirendről. A környezetbarát technológia hangoztatása, valamint „átmeneti környezetterhelésnek” titulált (a technológiai adatok tanúsága szerint azonban minimum 10 évre szóin), hulladékfelhalmozással együtt járó tőkeképződés - mint a Germex beruházás megindulásának előfeltétele - azonban még sincs egészen összhangban egymással. Még akkor sem, ha Petsching Mária Zita Gazdaságkutató Germex-tanulmánya szerint „az elfogyasztott természet csak így képes számunkra tökét termelni”. Mert a gazdaságkutató - a Germex tervei alapján - sem másra, mint a Németországból behozott 2- 2,5 millió tonna, autóbontásból származó hulladékra építette okfejtését. A méreteiben „impozáns” szeméthegyért a szállító - ígéreteiben - 450 márka tonnánkénti átlagárat fizetne a befogadónak. Miután az információink szerint ’98-tól Németországban egyébként tárolási tilalomra ítélt hulladék eljut rendeltetési. helyére - az első elképzelések az Ózd Center-bánszállási területet említik -, ebből a pénzből kezdődhetett volna meg a 2-2,5 évig tartó beruházás. A megsemmisítésére szolgáló technológia, a kíméletes zárt rendszerű jelző alatt futó Siemens SBA. A márka milliókra rúgó bevételből a Germex - „szociálisan érzékeny”, mégsem „a kőkemény piacorientált nyereségre törekvő” befektetőcsoport lévén - acélipari tevékenységet, aktívszén gyártást, kertészeti és üvegházi növénytermesztést, szociális és piaci lakásépítést, faipari tevékenységet, alap- és felsőfokú környezet- és, természetvédelmi oktatást, az Ózd-Kazincbarcika vasútvonal villamosítását („hogy a dízel vontatta szerelvények ne szennyezzék a környezetet”), valamint egy kizárólag Ózdot és vonzáskörzetét „megszólító” 2 milliárd forintos reálértéken tartott alapítvány létrehozását ígérte. A már ’96-ban 3000, az ezredfordulóra pedig 4600 embernek munkát „ajánló” Germex nagyvonalú foglalkoztatási terveiből pedig nem hiányzott a „legapróbb” részlet, a 45- 50 ezer forintos átlagbérek feltüntetése sem. Megnyugtatás helyett Mindezek mellett melyik városatyát ne ingatta volna meg józanságában az a kijelentés, mely szerint „a vállalkozás beindulását követő egy, másfél éven belül Ózd város bevételei olyan mértékben nőnek egyedül a Germex jelenléte miatt, hogy a város általunk ismert 251 milliós adósságállománya a nullára csökken”. hegyek, mint a múlt környezeti öröksége Fotók: a szerző Tehat minden csak a szeméten múlik-azaz múlt volna-, amely eltüntetési technikájának egyetlen „ismerője” a Siemens. A cég felajánlotta, hogy a 200 ezer tonna éves kapacitásra tervezett, 85-90 százalék autóbontásból származó, vala- nnnt 10-15 százaléknyi kommuná- Jis hulladék megsemmisítésére tervezett Ulm-Wiblingen-i kísérleti berendezését bemutatja a magyarországi szakértőknek. A tavaly novemberben hulladé- kegető-nézőben Németországban járt küldöttségben helyet kapott a berendezés ózdi telepítésére kisze- melt terület, a Center-bánszállási választókörzet független képviselője, Bardos István is. Tudva azt, hogy az elmúlt másfél évben tartott lakos- sagi fórumokon választói 80 százaiéig kifejezetten ellenezte az égetőmű odatelepítését - felemlegetve a kohászváros károsanyag terheltségét —, megnyugtató információkat várt volna a gyárlátogatástól.- Amit Ulmban megmutattak, az egy nem működő, 70-80 százalékban elkészült, bélapátfalvai nagyságú 3oi uházás, tízemeletes háznyi magasságú betonoszlopokkal egy sík- ság közepén - „értelmezi” a látottakat a képviseld. - A technológiai tervek ismertetéséből az derült ki - folytatja -, hogy ez az égető elsősor- ban kommunális hulladék megsem- misítésére épül, és az a technika, amit Ozdra telepítenének, sehol a világon nem működik. Véleményem szerint a helyi sajtó eddigi közléséi kozmetikazottak, hiányos információink is csak a program előnyös oldalát mutatják be. Kételyeiről szól Gábor Dezső, a varosrendezési, kommunális és környezetvédelmi bizottság elnöke is, aki a szakértők másfél hónappal ezelőtti ismételt látogatásának tapasztalatairól úgy értesült, hogy a demonstráció rosszul sikerült. Az egy tonnából keletkező, 1-2 kilogrammra mondott károsanyag helyett mintegy 500 kilogramm veszélyes salak maradt hátra. Állítások szerint azonban ez a mennyiség egy úgynevezett piazma-égető beállítá- saval tovább csökkenthető. Az Eszak-magyarországi Kör- nyezetvedelmi Felügyelőség hulla- dekf el ügyeleti osztályvezetője, Bódi ti bor - miközben megerősíti, hogy kizái ólag műanyaghulladék égető a világon nem működik - az amerikai hadiipar kifejlesztette plazma-technika rol elmondja, hogy komoly sikereket még nem értek el vele. Az autobontásból származó úgynevezett „schredder’-frakciót így Nvu- gat-Europában is csak 50 százalékos mert, azaz további hasznosítás- i3 alkalmatlan salakvisszamara- das me lett égetik el. Ezt az anyagot pedig veszélyeshulladék tárolókban őrzik tovább. A Germex viszont sem plazma-égetővei, sem pedig veszélyeshulladék lerakóval nem számol üzleti terveiben. A számtalan kívánnivalót, maga után Ráír VÍ*atastanu]mány” - értékeli i1 Tibor - említést sem tesz a technológia mellett keletkező, számításaik szerint napi 400 tonna só- savoldatrol, a salakban visszamaradó több tízezer tonna nehézfém- rol, amely örökletesen terhelné a repot, a járulékos légszennyezésről, amelyet - a füstgázok mellett többek között a 60 hektárnyi „holdbéli tej”, azaz a csupán fóliával és salakkal fedett átmeneti tároló jelentene. ígéretekből elég(séges) Amellett, hogy az alpolgármester és az országgyűlési képviselő nyilatkozatai szöges ellentétben álinak az említett véleményekkel, további zavart keltettek azok az ellentmondások, amelyekről a képviselők a ’96. május 22-i fórum alkalmával szereztek tudomást. Elgondolkodtató ugyanis - veti fel Bárdos István -, miként bonyolítaná le az összességében közel egymilliárd márkás üzletet az egymillió forint törzstőkéjű budapesti Germex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. állami garanciavállalás nélkül? Ráadásul úgy - utal egy, a fórumon felolvasott levélre -, hogy a Siemens németországi anya- vállalata előfinanszírozással nem támogatja a 300-350 millió márkába kendő technológia letelepítését. Miközben a szemétüzletre kölcsönös garanciát sem a magyar, sem pedig a német állam nem vállal, a bajor környezetvédelmi miniszter amil tájékoztatta magyarországi kollégáit: nincs tudomásuk arról, hogy Németországban 2 millió tonna autóbontásból származó hulladék volna. A Germex ügyvezetőjét, Martin Pétert telefonon Londonban éljük utol. Mint megtudjuk: cége novemberben 10 millió forintra emelte törzstőkéjét, és a Siemens, valamint más nyugati társaságok bevonásával részvénytársasággá alakulásukat fontolgatják. Egyben cáfolja, hogy Németországban nem lenne elegendő importálható műanyaghulladék, mivel az ottani környezetvédelmi hatóság jelentései évi 3-3,5 millió tonnáról szólnak. (A Germex által lapunknak megküldött német Umwelt Bundes Amt - statisztikai adatok híján - 3 millió tonnára becsüli a hőre lágyuló, illetve keményedé műanyaghulladék éves mennyiségét. Ebből ’95-ben 500-600 ezer tonna volt „schredder”.)- Az ózdi programról nem mondtunk le. Új, precízebb kérelmezési eljárást fogunk indítani - értesülünk az ügyvezetőtől, aki hangsúlyozza: jogszerű elbírálást várnak az illetékesek részéről.- Az önkormányzat tudomásul vette Baja miniszter úr bejelentését, bár személy szerint inkább annak örültem volna, ha minden „klappol” - tudatja álláspontját Strohmayer László. Ózd polgár- mestere - nem firtatva a Germex- program ellen felhozott szakmai indokokat - a térség „negyvenharmadik” projeetjének csődje után egyre inkább érzi: a kormányzat azon túl, hogy sorra visszadobja a település problémáira megoldást kereső ötleteket, semmiféle egyéb megoldást nem ajánl a foglalkoztatási problémák enyhítésére.- Ha már a segítség helyett évek óta a csűrés, csavarás taktikáját követik a „magasságok” - fakad ki az őszre likvid-gondokat prognosztizáló polgármester -, legalább jelentse ki végre valaki egyértelműen, hogy' megpecsételődött Ózd sorsa! A munkahelyteremtés gondjai helyett akkor majd a keményebb kormányellenes fellépésen gondolkodhatunk. LYalász-Apó Az önadózásról Miskolc (ÉM) - Folytatjuk az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munkatársainak közreműködésével az adótanácsadást. A hozzánk érkezett levelekre folyamatosan válaszolunk. Kérjük, levelükben pontosan vázolják a problémát, és a leragasztott borítékra írják rá: „Válasz-Adó”. □ Az elmúlt években a nem önadózó alkalmazottakkal történő szja-elszámolás kiilönbözeté- ről június közepe táján bevallást kellett benyújtani. Kérdésem az, hogy ez a kötelezettség az idén is fennáll-e ? • Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései értelmében a munkáltatónak a nem önadózó alkalmazottak 1995. évi adómegállapításával összefüggő levont vagy' visszafizetett különbözeiről bevallást kell adnia.- havi bevallók, a levonást (visszafizetést) követő hónapban,- a negyedéves bevallók a levonást (visszafizetést) követő negyedévet követó hónapban,- az éves bevallók az adóévet követő június 20-áig tehetnek eleget e kötelezettsegüknek. Az éves bevallók bevallási kötelezettségüket a nyomtatványboltokban kapható 9610. sz. nyomtatvány benyújtásával teljesítik. Új osztrák—német üzletet nyitottak A Schrack Kft. villamosenergia-ipari alkatrész kínálatával Európa szinte valamennyi országában jelen van. Magyarországon negyedikként most Miskolcon nyitották meg kirendeltségüket. Kántor Attila területi képviselő, - erre eddigi eredményes üzletkötői munkája a garancia - bizakodik a jó forgalomban. A háztartásokban fogyasztás- mérő és megszakító villamossági alkatrészeket kínálnak, a vállalatok esetében pedig készek a villamossági struktúra tervezésére, kivitelezésére és természetesen a kellékek szállítására. Az új üzleti beruházást tegnap adták át rendeltetésének Miskolcon, a Kiss Ernő út 9. szám alatt. Az üzletet rekord sebességgel, egy hónap alatt alakították át. Fotó: Bujdos Tibor _Árfolyamok Kárpótlási jegy Tó'zsde Index: jún. 7.: 2960,34 +0,25 Hivatalos árfolyamok < s > Érvényben: 1996. június 7. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 233,25 237,69 236.22 Ausztrál dollár 119,02 121,22 120,37 Belga frank 480,3(5 490,44 : 485,11 Dán korona 25,58 26,10 25,84" Finn márka 32,18 32,82 ,. 32,48 Francia fi ánk 29,15 29,73 29,44 • Holland forint 88.27 90.03 89.16 ír font , 239.14 243,70 241,94 Japán jen* 138,93 141,69 140.25 Kanadai dollár 110,66 112,76 111,75 Kuvaiti dinár 503,87 513,55 : 508.91 Német márka 98,80 100,76 99,77 Norvég korona 23,10 • 23,56 23,33 Olasz lira" * • 97,66 99,52 ' 98.61Osztrák schilling 14.04 14,32 14,18 Portugál escudo* 95,59 ■ 97,49 : . 96,65 Spanyol peseta* 116,73 119,07 ' 118.10 Svájci frank 120,11 122,53 121,02 Svéd korona 22,43 ' 22,87 22,67 USA dollar 151.01 153,91 152,52 ECU (Közös Piac) 186,85 390,49 188,64 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *c 100 egység, *.»: 1000 egység
