Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-07 / 106. szám
<5 A------ Itt-Hon ........... .............. = 1996. Május 7., Kedd M ájusköszöntő majális Gönc, Novajidrány, Garadna, Encs, Abaújkér (ÉM - B.Gy.) - Az ősi májusfaállítással egyre ritkábban találkozhatunk már, és a májuskosarat is csak a kiváltságosak engedhetik meg maguknak (érthető ez, hiszen több mint tízezer forintba kerül egy valamirevaló), de a majális azért nem ment ki a divatból. A nyárelő első igazi ünnepét Abaújban is a szabadba tervezték a szervezők. Az idei gazdag kínálathoz hozzájárult az, hogy sok helyütt a millecentenári- um jegyében is zajlottak a programok. Encs önkormányzata április 30- án este hét órától májusköszöntő utcabálba hívta az abaúji város lakóit, családtagjait. Május 1- jén pedig a városi sportcsarnok mögötti területen tartották a vidám hangulatú majálist. Az utcabál a butiksor előtti részen volt, közreműködött a P.O. Box együttes és a „PICI” DJ. E népi összejövetel létrejöttét szponzorálta a Sarok presszó, a Buffalo, a Spaten söröző és a Barbados büfé. A május elsejei majális eseményeinek szervezői teendőit is az Encsi Közművelődési Intézmények látta el. A zenés gyülekező után egymást követték a programok: autós ügyességi vetélkedő, Majális Kupa labdarúgó-mérkőzés (vállalkozók, rendőrök, közalkalmazottak), Jó ebédhez szól a nóta, Encs Focisuli-DFC Focisuli labdarúgó-fesztivál, rendőrku- tya-bemutató, a helyi óvodások és iskolások tavaszköszöntő műsora, a tállyai Orbán Balázs cite- razenekar és a BAGIRA együttes koncertje és ebszépségverseny. A majális támogatói voltak: a városi rendőrkapitányság, áz MSZP városi szervezete,a „Madarász” Autósbolt, Német autósbolt, Kraj- nyák István Autóbázis, TOP DOG Állateledel, ABA Hús Bt, Kucsma Sándor Autósiskola, Galajda- pékség, Kuszkó-húsbolt és a városi sportcsarnok. Szikszón nem került sor központi rendezvényre. A családok egyénileg gondoskodtak arról, hogy megfelelő módon ünnepeljenek. Göncön zenés ébresztő fogadta a lakosságot. Lófogattal, májusfávaK!) és énekszóval köszöntötték a község lakóit. A helyi strandfürdőn aztán egész napos majálison vigadtak az itt élők. Novajidrányban, Garadnán sem feledkeztek el zenés ébresztőről Az idrányi jubileumi parkban fellépett a Hidasnémeti Abaúji Hagyományőrző Népiegyüttes, de a cigány kisebbség is bemutatta műsorát s nem maradtak el az ügyességi vetélkedők. Novajidrány öregfiúk focicsapata megmérkőzött a kassai oldboyokkal. Nagy sikert aratott a szabadtéri diszkó, érthetően főleg a fiatalok körében. Abaújkér önkormányzata az Aranyosi-völgyben egész napos programról gondoskodott május elsején. László atya szentmisét tartott, majd a HA-YHC-s repülőgépével sétarepülésre vitte a merészebbeket. A nonstop sport-és kulturális programok zárásaként szabadtéri bállal fejeződött be a nagyszabású eseménysorozat. 1996. Május 7., Kedd Itt-Hon A i A gönci óvoda története Évek óta a 130%-ot közelíti az intézmény kihasználtsága Gönc (ÉM - B.Gy.) - Az intézmény alapítási évére vonatkozóan nincs pontos adat. Feltehetően a századforduló utolsó éveiben, 1890-ben gróf Páiffy László hozta létre az első kisdedóvót Göncön. Azóta eltelt több mint 100 év. E köztes időszak óvoda-történelméről, az átalakulásról, a jelenlegi oktatási formáról faggattuk Szernyák Jánosnét, a gönci óvoda vezetőjét. □ Az írásos dokumentumok, feljegyzések szerint mikor kezdődött valójában Göncön a gyermekek óvodai oktatása, nevelései 9 1930-tól már két csoporttal működött Göncön a kisdedóvó, és az 1940-es évektől idényjellegű étkeztetés is volt. Áz állandó étkeztetés 1946-ban indult be. Az államosításig a kisdedóvó felett a szakmai ellenőrzést a tiszti főorvos, a községben pedig a felügyelőbizottság látta el. Ennek elnöke minden esetben a lélekszám szerint többségben lévő egyház vezetője volt. Ebben az időben Farkas Elek református esperes. Ezt követően 1948-ban a kisdedóvókat is államosították. Ekkor a szakmai felügyeletet már az iskola igazgatója látta el. 1956- ban már három, míg 1963-tól négy csoporttal működött az óvoda. 1954-ben - amikor kialakultak az óvodai felügyelői körzetek - a gönci óvoda vezetői státusát Barna Lujza kapta meg és látta el nyugdíjba vonulásáig. □ Ön mióta vezeti ezt az intézményt, jelenleg hány csoporttal működik az óvoda és milyen a kihasználtságai 9 A kolléganőm nyugdíjba vonulásától, azaz tizenkét évvel ezelőtt vettem át a stafétabotot. Az óvoda felügyelői státusa megszűnt, de továbbra is a vezető óvónő látta el az abaúj- vári, a telkibányai és a gönc- ruszkai óvodák szakmai felügyeletét, az utóbbi intézmény gazdálkodási feladatait is egészen az önkormányzatok megalakulásáig. Az óvodánk jelenleg négy csoporttal működik. A kilencven férőhelyre 116 gyereket vettünk fel. A kihasználtsága évek óta megközelíti a 130 százalékot. Ezáltal sokszor nem tudjuk kielégíteni a jelentkező igényeket. □ Hány fő vesz részt aktívan a gyerekek mindennapos nevelésoktatásában? 9 A nevelő-oktató munkát nyolc csoportos, és egy vezető óvónő látja el. Valamennyien főiskolai végzettséggel rendelkeznek, rendelkezünk. Ezen kívül a munkánkat segítik még a fizikai állományú dolgozók, a dajkák, a konyhai alkalmazottak. A nevelőtestület nagyon fontos feladatának tartja, hogy a gyerekeket szeretetteljes légkör vegye körül. Ezzel elérhetjük, hogy az óvodában, mint második otthonukban jól érezzék magukat a csöppségeink. A színvonalas pedagógiai munka érdekében továbbképzéseken veszünk részt, valamint tapasztalatcsere végett kapcsolatot tartunk fenn a budapesti Fre- inet és a sárospataki Karolina óvodával. □ Milyen a nevelőtestület kapcsolata a szülőkkel, a helyi vállalkozókkal, illetve maga az óvoda épülete mennyire felel meg az elvárásoknak? 9 A szülők és az óvoda nevelőtestülete között nagyon jó a kapcsolat. Megmutatkozik ez a nyílt napok és a szülői értekezletek látogatottságában, valamint az óvodának nyújtott támogatásban. A helyi vállalkozók, szövetkezetek is segítik intézményünket. Az intézmény önálló konyhával rendelkezik, ahol korszerű, a 3-6 éves korú gyerekek életkorának megfelelő étkeztetést tudunk biztosítani. Az elmúlt évtizedekben nagy változás történt az épület korszerűsítésében - közművesítés, villanyfűtés beszerelése -, de ezen kívül az önkormányzat évente nagy összegeket költ a felújításra. Mindezen munkálatok ellenére az épület elavult, hiszen 1890-től működik ebben az épületben az óvoda. Az igények kielégítéséhez öt csoportos óvodára lenne szükségünk, de ennek megvalósítására nincs anyagi lehetősége a gönci önkormányzatnak. Fotó: ÉM-repró _Heti Jegyzet Diploma-kesergő Buzafalvi Győző s' így a ballagás tájékán, a meghatódás örömkönnyei között talán tiszteletlenség arról írni, milyen jövő is várja az iskola padjaiból kikerülő diákságot. A szigorlatok és államvizsgák szorongató perceiben eltörpül az a tény: nagyon nehéz vállalkozás ma diplomaszerzés után munkát találni a frissen végzetteknek. No ne általánosítsunk - hördülnek fel ilyenkor többen. Való igaz, a felsőfokú intézmények két táborra szakadtak. Egy részük (a kisebbik hányad) piacképes diplomát ad végzőseinek. A tanár- és tanítóképző főiskolák pedig állástalansá- got. Teljesen igazságtalannak érezhetik a hallgatók azt is, hogy bölcsész végzettséggel a zsebükben jó esetben minimálbért kasszírozhatnak majd be valamelyik középiskolában, míg jogi vagy köz- gazdasági diplomával - ha sikerül valami jól menő nyugati céget találni a Dunántúlon - a sokszorosát mindennek. De mi lesz azokkal (több száz diákról van szó), akik szeretnének itt maradni, szüleik, barátaik közelségét élvezni? A négy-öt esztendő kemény tanulás után, önálló keresettel rendelkezni és nem növelni tovább az őket eddig támogató családi költségvetés gondjait? Arról persze álmodni sem mernek, hogy felnőttként saját lábra állnak majd. A szülők is érzik: a taníttatás után csupán enyhül a teher, teljesen nem engedhetik el az immár nagykorúvá cseperedettek kezét. Lelkűk mélyén azonban elgondolkodnak: milyen társadalom az, amely így jutalmazza az iskolapadokból sokszor világmegváltó tervekkel kilépőket? Pedig manapság nemcsak az egyén szorgalma szükséges ahhoz, hogy bármely felsőoktatási intézményt elvégezzen. A família sok-sok pénze bánja az egyetemista és főiskolás éveket. És a legtöbbjüknél mi az eredmény? Nemhogy családalapításra, de még a mindennapi betevőre is kevés a fizetés. A legrosszabb helyzetben az idén a tanító- és tanárképzősök vannak. Státust megyénkben nagyítóval sem lehet találni. Az iskolavezetőknek a szeptemberi feladatfinanszírozás előtt azon fáj a fejük, hogy a meglévő tanerőknek tudjanak munkát adni. Ismerősöm tanítóképzős és német nyelv oktatói végzettséggel kopogtat. Eddig sikertelenül. Már egyszerű óraadói állással is beérné. A legtöbb iskolában ugyan hiánycikk a német nyelvtanár, de nem cserélik fel az átképzősöket, az egyszerű nyelvvizsgával rendelkezőket a tanári képesítésűekre. Elképzelhető, hogy alkalmi munkákból kell majd megélnie, jeles eredménnyel. A csoporttársai előrelátóbbak. A katedra helyett a külföldi „cselédséget" választják. Elhihetik: nem a legnagyobb lelkesedéssel. A négy alatt tanultakat persze nem tudják majd kamatoztatni, de német nyelven kitanulhatják a háztartás fortélyait. Erre szoktuk azt mondani: No comment! A gönci óvoda udvarán májusfakészítés
