Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-07 / 106. szám

8Az _Abaúji Póriké Sikeres pályázó Baktakék (ÉM - B.Gy.) - Mészáros László a Baktakéki Körzeti Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulója nem mindennapi sikert mondhat ma­gáénak. Az idei Istvánffy Gyula honis­mereti pályázaton a Kendermunkák Baktakéken című dolgozata az első dí­jat érdemelte ki. Az ötlet, hogy Laci gyűjtőmunkába fogjon, felkészítő taná­rának, Kiss Lászlónak fogalmazódott meg a fejében. A tanár úr maga is hon­ismereti kutató, így tisztában volt az­zal, hogy a baktakéki kendermunká­kat, a vetéstől a szövésig, fonásig még senki sem örökítette meg. Az akkor ha­todik osztályos Mészáros Lacit bízta meg a nem kevés szorgalmat és kitar­tást igénylő feladattal. Érdeklődésből és érzelmi kötődésből is elvállalta a munkát, ugyanis a családban biztos adatközlőkre talált. Mindkét nagyma­mája - Szádvári Ferencné és Dinu Ne- delkuné is - ismeri a két háború kö­zött kialakult kendermunkaszokások csínját-bínját. A pályamunkához az írott anyagokon túl hangkazettákat, a faluban begyűjtött varrottasok, szőt­tesek színes fotóit, valamint a felkészí­tő tanár úr kendermunkaeszközökről készült grafikáit is mellékelték. Az iga­zán igényes anyag méltán nyerte el a zsűri tetszését. A pályázat beadásakor a tanár úr arra készítette fel Mészá­ros Lacit, hogy annak is örülnie kell, ha esetleg csak egy meleg kézfogást kap majd. Hiszen megörökítette az utókor számára az eddig a feledés ho­mályába merült értékeket. Az elisme­rés azonban óriási örömet okozott az iskolában és a családban egyaránt. A pénzjutalmat Laci szüleinek ajánlotta fel, de egy részéből gazdagította a könyvtárát. Kutyabarát lévén egy gyö­nyörű kutyákról szóló könyvet is vásá­rolt és a tanár urat is meglepte egy bo­tanikai kiadvánnyal. Mészáros Lacit egyébként még igen sok minden érdek­li a világból. Az iskolai rendezvénye­ken rendszeresen szaval. Kedvenc tan­tárgya a biológia, de a pingpongozást és a focit is nagyon kedveli. Nyolcadi­kos, ezért már a továbbtanulásról is döntenie kellett. Az encsi gimnázium szeptemberben induló közgazdasági képzését választották. Ebben azt is ko­molyan latba vetette, hogy Encsre na­ponta bejárhat. így nem kell elszakad­nia a szeretett családtól, szüleitől, nagyszüleitől. Itt-Hon 1996. Május 7., Kedd Kővel dobálta a vonatot---------ÍJ AZ ENCSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG HÍREIBŐL ÍJ ===== • TÁVBESZÉLŐN BEJELENTÉST TETT áp­rilis 25-én este fél 9-kor az Encsi Rendőrkapitányság ügyeletére az encsi MÁV ál­lomás forgalmi szolgálatte­vője, hogy ismeretlen sze­mély a Miskolc irányából Hi­dasnémeti felé haladó 5328- as számú személyvonatot Encs és Méra között kővel megdobálta, melynek követ­keztében a személyvonat el­ső kocsijának egy ablaka be­tört és a vonaton utazó 44 éves, Hidasnémeti illetőségű hölgy úgy megijedt, hogy or­vosi kezelésre szorult. A mentők először a szikszói kórházba, majd onnan a me­gyei kórház idegosztályára szállították. Az ismeretlen tettes ellen az Encsi Rendőr- kapitányság közlekedés biz­tonsága elleni bűncselek­mény elkövetése miatt indí­tott eljárást. • NAGYOBB ÉRTÉKRE ELKÖVETETT LOPÁS alapos gyanúja miatt indult eljárás ismeretlen tettesek ellen, mert márciusban a csenyétei református paró- - kia épületéről a tetőanyagot leszedték, a nyílászárókat kiszedték és azt eltulajdoní­tották. A cselekménnyel oko­zott kár 153 ezer forint. • SZIKSZÓN a helyi rend­őrőrs beosztottjai tetten ér­ték M. P. 18 éves, foglalko­zás nélküli, és F. É. 19 éves, szintén foglalkozás nélküli szikszói lakosokat, amikor a Manó-presszó előtt elhelye­zett nyilvános telefonkészü­lék perselyét a náluk lévő szerszámmal megkísérelték kifeszíteni. Nevezettek ellen lopás vétsége miatt indult el­járás. • CSOPORTOSAN EL­KÖVETETT RABLÁS ala­pos gyanúja miatt indult el­járás ismeretlen tettesek el­len, mert április 24-én, éjjel két óra körüli időben Vil- mány község belterületén egy ismeretlen férfi és két is­meretlen nő megtámadta G. J. 59 éves, rokkant nyugdí­jas vilmányi lakost, akit a férfi puszta kézzel megütött, majd a földre eső sértettet lefogva, a két nő a zsebeit át­kutatta és a benne lévő irat­tárcát iratokkal és 9 ezer fo­rint készpénzzel együtt eltu­lajdonította. A forrónyomon üldözés során ismertté vált elkövetőket április 26-án az Encsi Városi Bíróság előze­tes letartóztatásba helyezte, az eljárás ellenük jelenleg is folyamatban van. • GARÁZDASÁG ELKÖ­VETÉSÉNEK alapos gya­núja miatt indult eljárás is­meretlen tettes ellen, mert április 26-án reggel 8 óra 20 perckor Halmaj községben E. S. 32 éves, fuvarozó, sajó- szentpéteri lakos által veze­tett IFA személygépkocsit megállították, felszólították nevezettet, hogy a gépkocsi­ból szálljon ki, majd ezt kö­vetően minden előzetes szó­váltás nélkül ütlegelték és rugdosták. Nevezett a bán­talmazás következtében 8 napon belül gyógyuló sérü­lést szenvedett. A rendőri in­tézkedés során ismertté vált és elfogott elkövetők cselek­ményük indokaként előad­ták, hogy nevezett korábban az utcájukban közlekedett teherautóval, ahol egyikük kiskorú gyermeke kerékpár­ral közlekedett és megítélé­sük szerint nevezett túl gyorsan hajtott a teherau­tóval, mellyel veszélyeztet­te a gyermek testi épségét, ezért vettek elégtételt rajta. • ÁPRILIS 29-ÉN a délu­táni órákban D. F. 44 éves, kázsmárki lakost a családi házuk kamrájában fel­akasztva találták. Az állami­gazgatási eljárás során meg­állapították, hogy nevezett öngyilkosságot követett el, melynek feltételezhető oka, hogy azon a napon a délelőt­ti órákban munkahelyéről elbocsátották. (Információkkal Sulyok Já­nos rendőr alezredes, bűn­Gyerekek honi rajzasztala Micimackó A gönci Aczél Judit rajza Telefont kap Felsővadász Minden várakozónál bekapcsolják júliusig a készülékeket Jelenleg még csak az intézményekben van telefon Felsővadászon, mint például a képünkön lát­ható orvosi lakásokban és rendelőkben Fotó: Varga Bea Felsővadász, Gadna, Abaújlak (ÉM - B.Gy.) - Az utóbbi esztendőkben sző­kébb pátriánkban is óriás léptekkel fejlődött a távköz­lés. Még olyan települések otthonaiban is megcsörren- hettek a telefonok, ahol ko­rábban erről álmodni sem mertek. A Belső-Cserehát azonban nem élvezhette ezeket az áldásokat. A szakemberek szerint ennek az volt a fő oka, hogy a háló­zat kiépítésének fajlagos költ­sége állomásonként elérte a hetvenezer forintot. Felsőva­dász, Gadna és Abaújlak pol­gármesterei - Szemán János, Gáli József és Hoblyák Albert- né - érthetően sokat kopogtat­tak a Matáv Miskolci Távköz­Májusköszöntő majális Nem ment ki a divatból a vigasság... (6. oldal) lési Centrumánál. Felsővadá­szon nehezítette még az is a helyzetet, hogy a közületek kí­vül csupán egyetlen magánelő­fizetőt tartanak nyilván, Deli Lajost. Kiss László, a Miskolci Távközlési Centrum vezetője örömhírrel szolgált a három csereháti település lakóinak: még az első félévben megcsör- rennek a várakozók lakásaiban a telefonkészülékek. Minderre Gadnán huszonketten, Abaúj- lakon tizenhármán, Felsővadá­szon pedig 34-en várnak. Kiss László még azt is meg­jegyezte, hogy valóban jogosak az említett községekben élők panaszai, ám tavaly a megfele­lő pénzügyi keretek híján, s a magas fajlagos költségek miatt nem tudták betervezni a fej­lesztést. Az idén az RLL-es (mozgó telefon) megoldásban gondolkoztak, de ennek csak el­ső fázisán jutottak túl. Kábeles konstrukcióval jóval hamarabb célhoz érhetnek a Belső-Cse- reháton élők. Mivel a centrum­nak nincs kapacitása a munká­latokra, ezért megpályáztatták a kivitelezést. A napokban el­dől, hogy ki nyerte el a pályá­zatot és a szerződés megkötése után azonnal el is kezdődik majd a munka. A leendő előfizetők már ja­nuárban megkapták a Matáv­tól az előlegszámlát. A nagy többség - akik komolyan vet­ték a beruházást - befizette a tizenkét és fél ezer forintot. Májusban postázzák a telefon­igénylőknek a hátralévő szám­lát is. Kiss László centrumve­zető garanciát vállalt arra, hogy az első félévben Felsőva­dászon, Gadnán és Abaújlakon minden várakozónál bekapcsol­ják a készülékeket. A Tartalomból Léhi tenyésztő) ások Ócsára Bár a léhi Charolais Rt. szarvasmar- ha-tenyészállományáról híres elsősor­ban, azt azonban csak kevesen tud­ják, hogy az egykori állami gazda­ság hajdani juhhodályai az ország egyik legkorszerűbb tenyésztojó tech­nológiát rejtik. A belga gyártmányú, teljesen automatizált berendezés 12 ezer Ross-tojó befogadására alkalmas. A tenyésztojásokat kezdetektől fogva Ócsára szállítják. A rotáció alatt egy tyúk 160-170 tojást hoz, ami igencsak szép eredmény. (2. oldal) Szeretetteljes légkörben az ovisok A gönci óvoda alapítási évére vonat­kozóan nincs pontos adat. Feltehető­en a századforduló utolsó éveiben, 1890-ben gróf Pálffy László alapítot­ta az első kisdedóvót Göncön. Ázóta eltelt több mint 100 év. E köztes idő­szak óvoda-történelméről, az átalaku­lásról, a jelenlegi oktatási formáról faggattuk Szernyák Jánosnét, a gön­ci óvoda vezetőjét, aki többek között elmondja, hogy jelenleg négy csoport­tal működik az intézmény. A kilenc­ven férőhelyen 116 gyerek nyert el­helyezést. Á kihasználtsága évek óta megközelíti a 130 százalékot, ezáltal sokszor nem tudják kielégíteni a je­lentkező igényeket az óvodában. (3. oldal) Hét önkormányzat, egy iskola Az összevont tanulócsoportokban ta­nítók háromnapos encsi tanácskozá­sán Restyánszki Lászlóné, a bakta­kéki körzet iskolaigazgatója, a szak­mai színvonal felelőse is tartott elő­adást „Hét önkormányzat, egy'isko­la” címmel. Egy körzet pedagógiai megújulásának folyamatáról számolt be. A fenntartó önkormányzatok (Rá- sonysápberencs, Detek, Beret, Bak­takék, Alsógagy, Felsőgagy, Csenyé- te) az 1993. évi igazgató-választáskor kinevezték a körzeti iskolaigazgatót. Az igazgatói pályázat pedagógiai programjának lényege a felsőtagoza­tos oktatás átszervezése volt. (4. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents