Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-07 / 106. szám
A SZELLEM VILÁGA Az Észak mg Tudomány —Kutatás _____________ Sz én-dioxid tüzelő Lehetséges, hogy a „klímagyilkos” szén-dioxidból fény segítségével ipari méretekben sikerül nyers- és üzemanyagot előállítani. A növényeknek már sikerült: ez a fotoszintézis. Az első lépést most tették meg a svájci Paul Scherrer Intézetben. Ivó Kamber titán-dioxid és ultraibolya fény segítségével a szén-dioxid- ból energiában gazdagabb metánt, hidrogént és szén-monoxidot tudott előállítani, bár a kitermelés még minimális. A svájci kutató szerint a sikerig még hosszú úton kell végigmenni, és most még csak az első egykét métert hagyta maga mögött. Mozgó ózongyilkos Az amerikai New Jersey szövetségi államban működő Engelhard vállalat olyan új katalizátor fejlesztett ki az autók számára, amely csökkenti a talajközeli ózon mennyiségét, és ezzel mérsékeli a hírhedt nyári szmogot. A Science tudományos magazin szerint az elmúlt hónapban végzett szabadföldi kísérletek során bebizonyosodott, hogy az új katalizátor az ózon és a szén-dioxid 90 százalékát eltávolítja az autók hűtőjén átáramló levegőből. A katalizátor egy bevonat, amit az autók hűtőjére vagy a klímaberendezések kompresszorára hordanak fel. Működése persze titok, de annyi ismert, hogy lényeges eleme a platina. Amennyiben ezt a „mozgó ózongyilkost” Los Angeles térségében minden autóra fölszerelnék, a katalizátorok 3 százalékkal több ózont bontanának le, mint amennyit az autók termelnek. Álmos dohányosok A dohányosokat gyakrabban gyötri az álmatlanság és különféle alvási zavar, mint azokat, akik nem hódolnak é káros szenvedélynek. Nehezebben alszanak el, lidérces álmaik vannak, napközben sokszor elálmo- sodnak, és így tovább. A wisconsini egyetem kutatói 3500 kísérleti személy megfigyelése alapján jutottak erre a megállapításra. Szerintük a dohányosok ördögi körbe kerülnek. Kialvatlanságuk miatt napközben hangulatuk rossz, ingerlékenyek, és ezért újra csak rá-rágyújtanak. Mámortalan „mákos” Könnyen gyanúba keveredhetnek, akik szeretik a mákos süteményeket, a mákos tésztát. Ha ugyanis csemegéjük elfogyasztása után szabványos drog-teszt vizsgálatot végeznek rajtuk, ez azt mutatja, hogy heroint fecskendeztek magukba. Mór két és fél gramm mák elfogyasztása után is pozitív eredményt mutat a vizsgálat, tehát úgy reagál, mintha az illető heroint fogyasztott volna. De azért nincs ok különösebb aggodalomra. A heroint ugyanis mák gubójából, illetve beszáradt tejnedvéből nyert ópiumból bonyolult vegyi műveletekkel állítják elő. A mákszemekben viszont nincsenek olyan anyagok, amelyek mámoros állapotot okoznának. A pilóták, sportolók, katonák - tehát mindazok, akiknek számolniuk kell azzal, hogy időnként drogtesztet végeznek rajtuk - mégis jobban teszik, ha nem fogyasztanak mákos süteményt, különben gyanúba keveredhetnek, és csak költséges vizsgálattal tisztázhatják a tévedést. Lélegeztető rengés Több mint húsz évvel ezelőtt határozták el a geofizikusok, hogy speciális szeizmográfok hálózatát építik ki a dél-amerikai kontinens egész területén a mélyben lezajló, szerencsére kevés kárt okozó jelenségek tanulmányozására. Tavaly Bolívia alatt 600 kilométer mélységben kipattant egy rengés, és az egész kontinenst megrázta. Nem okozott különösebb károkat, de annál hasznosabb volt a kutatók számára. A rengéshullámok terjedéséből ugyanis sok mindent kiolvashattak Földünk mélyének titkairól. Mint amikor a nyelv megkondít egy nagy harangot, a belső ütés hatására a harang rezegni kezd, ugyanígy az egész föld is rezgésbe jön, ha bolygónk mélyén rengés következik be. Ilyenkor bolygónk húszperces periódussal kitágul és összehúzódik, úgy viselkedik, mintha lassan lélegezne. „Pókhálós” újdonságokról Budapest (MTI) - Nem is gondolnánk, mennyi titkot rejteget még napjainkban is a pókháló a kutatók számára. Vékony, erős és e tekintetben semmiféle természetes vagy mesterséges szál sem veheti fel vele a versenyt. Ezért aztán megpróbálják utánozni a pókháló tulajdonságait, például golyóálló mellényt szeretnének így készíteni. De tulajdonképpfen még a pókhálóról, e természetes szövedékről is elég keveset tudunk. Ezért aztán nem is olyan meglepő, hogy oxfordi kutatók hozzáláttak titkainak megfejtéséhez. A hálónak először is szilárdnak kell lennie, nehogy elszakadjon, amikor beleütközik egy gyorsan szálló nagyobb testű rovar. Másrészt rugalmasnak kell lennie, nehogy visszalökje nekiszálló áldozatát. Az oxfordiak megállapították, hogy a háló kétféle szálból áll. Ezek közül az egyik - amelyből a küllőszerűen elhelyezkedő szálak készülnek - rendkívül erős és szilárd. Az ezeket összekötő spirálisan futó szálak pedig - amelyeket ragadós anyag burkol be - nagyon rugalmasak, hogy lefékezzék és foglyul ejtsék a beléjük repülő áldozatukat. A pókok hálókészítő művészete négyszáz millió évvel ezelőtt kezdett kialakulni, tehát bőven volt idő arra, hogy bámulatos tulajdonságaik létrejöhessenek. Az pedig talán még meglepőbb, hogy a NASA kutatói is foglalkoznak a pókokkal. Miközben azt vizsgálták, hogyan szövik hálójukat a súlytalanság állapotában, észrevették, hogy a hálók alakja milyen érzékenyen módosul a különféle vegyszerek hatására. Ebből támadt az az ötletük, hogy pókokkal ellenőrizzék a különféle vegyi anyagok mérgező hatását. Amikor marihuána érte a pókokat, csak kusza küllőszálakat és kis spirálist szőttek. Ben- zedrin (élénkítő szer) hatására lyukak képződtek a küllők között. Ha az állatokat koffeinnel kezelték, nagy, rendszertelen összevisszaságban feszültek ki a szálak. Egy altatószer hatására pedig a pókok egyszerűen lepotyogtak anélkül, hogy szőni kezdték volna hálójukat. A pókok tehát a háló alapjának és szerkezetének megváltoztatásával reagálnak az őket érő vegyi hatásokra. Most ennek alapján módszert dolgoznak ki a különféle vegyszerek jelenlétének és mérgező hatásának vizsgálatára. Megérthetetlen indiántörzs Elek László Budapest (MTI) - Egy brazil kutató nemrégiben az Amazonas trópusi erdőiben ismeretlen indiántörzset fedezett fel. Boglár Lajos kultúrantropológust kérdeztük meg a felfedezés tudományos jelentőségéről. □ Hogyan azonosították az új törzset, honnan lehet tudni, hogy eddig ismeretlen embercsoportról van szó? • Egyszerű: A kutatók - akik pedig ismerik a helybeli törzseket - nem értették az ö nyelvüket. Furcsa módon voltak öltözve, feltehetően valami gabonás zsákból készült nadrágot viseltek. Ez arra utal, hogy találkoztak már fehérekkel, vagy pedig a környéken élő kereskedőkkel. A nyakukban nyaklánc volt, ennek alapján a tudósok meg tudják ítélni, hogy milyen törzshöz tartoznak. Hogy pontosan melyik nyelvcsaládhoz tartoznak és egyáltalán mi a csoport neve, ezt nem tudták meg, mert nem találtak közös nyelvet. Nem sok, kb. 28-30 emberből áll a felfedezett csoport, hiszen ha több százan lennének, már nyilván régen felfedezték volna őket. Általában ezek a törzsek nincsenek többen, mint harmincán, de önálló nyelvet beszélnek, sajátos kulturális jegyekkel bírnak. Ez nyilván az évszázados elszigetelődésnek a következménye. □ Harminc ember elég ahhoz, hogy fenntartson egy kultúrát évszázadokon keresztül? • Az őserdő sosem volt alkalmas arra, hogy nagyobb létszámú tömegek éljenek együtt. Egy 100-150 fős település lakói nagyon gyorsan felélnék a környezetet, tehát tovább kell állniuk. Akkor jönnek a törzsi konfliktusok, a területekért folytatott harc. Tehát ezek a ma 30 fős csapatok valamikor bizonyára 150 vagy 200 főt tettek ki, és később ilyen szórvány- csoportok jöttek létre, mert így jobban el tudtak bújni, és a környezet jobban eltartotta őket. □ Nekem itt Magyarországon természetesen szenzáció az, hogy Dél-Amerikában felfedeznek egy új törzset. Brazíliában mennyire volt ez a hír fontos? • Ez ott is szenzáció, a közember azt érzi, hogy Brazília milyen hatalmas, milyen óriási felfedezésre váró területei vannak, és ez sajátos módon a nemzeti büszkeséget növeli. Az antropológus számára pedig az a gond jön: most megint el fogunk pusztítani egy embercsoportot, egy sajátos krü- túrát azzal, hogy vizsgáljuk őket. □ Borzasztóan, hangzik ez a végletes mondat a tudós szájából. • A szenzáció jelenti a veszélyt számukra. Mindenki oda akar menni, hogy valami újat lásson. Volt már erre példa egy korábban felfedezett törzs esetében. Egykori kelet-német kollégák, akik korábban soha nem utaztak, meglátogatták ezeket az indiánokat, s fűt-fát vittek be, olyan ajándékokat, amikre nincs szükség. Az „eredmény”: 8-10 halott három év alatt. Minden, amit kívülről beviszünk, romboló lehet, a cipőtől a fésűn át a vegyszerekig, amiket használunk. Nem szabad rájuk kényszeríteni olyasmit, amire nincs szükségük. Egy indiánfőnök mondta nekem: mi csak azt szeretnénk, amit ti csináltok, ha esik az eső, felveszitek az esőköpenyt, ha nem esik leveszitek. Mi csak ennyit szeretnénk a civilizációtól. De ti azt akaijátok, úgy öltözködjünk, mint ti, azt tegyük, mint ti. Ez a mi halálunkat jelenti. Állati kőkorszaki ékszerek Budapest (MTI) - A francia pre- hisztorikum történetének érdekes nyomjelzői azok az ékszerek, amelyeket a barlanglakó Homo sapiens készített... A leletek zömét az átmeneti kőkorra, a mezolitra datálták, koruk 10- 20 ezer év között mozog. Ezek a díszek időben egybeesnek a magdalé- ni művészettel, amely korban Las- caux, La Vache vagy Creuzet barlang falait állatfestményekkel dekorálták az ősemberek. Az ékszerek állati csontokból, róka-szemfogból, elefántcsontból, kagylóból készültek, ezeket átfúrták, és mintákat is véstek felületükre. Természetesen más állatfajok fogait és csontjait is felhasználták ókszerkészítés céljára, így nyúllak a szarvas-, a bivaly-, a farkas-, a medve-csontokhoz. Az ékszereiket gyakran fülbevalónak használták, ez a jelek szerint egy külön művészeti ág volt a prehisztorikum évezredeiben. A díszítés során megvésték a csontot és ritkábban absztrakt mintákat, gyakrabban állat-motívumokat faragtak felületére. Az ékszereken megjelenő állatok között gyakorta szerepel a bölény, a farkas, a kígyó, a róka. Ritkábban az olyan motívumok, amikor ember és állat egy képben jelenik meg például egy fülbevalón. Az ábrán egy magdalénkori ilyen vegyes ábrázolást látunk. A kompozíció jó állapotban maradt az utókorra, a figurák értékelhetők és felismerhetők, de az ábrasor jelentését a régészek máig sem tudták megfejteni. A kép középpontjában egy markánsan kirajzolt. bölényfej látható, amelyet szinte eltalál, vagy amelyből kiemelkedik egy tüskés hosszú rúd. Kissé olyan hatást kelt, mintha egy nyílvessző nyomvonalát sematikusan ábrázolta volna korának művésze. A tüskés vonal felett és alatt emberi alakok állnak sorban, az egyik sor normál helyzetben, a másik viszont fejjel lefelé. Ilyen homályos szimbolikus ábrázolásokkal ritkábban a barlangi falfestő művészetben is találkozni lehet. Delphoi számvetés Delphoi számvetésnek nevezik a publikált jelentést, amelyet a tudományügyi miniszter megrendelésére készítenek évről évre Németországban a futurológusok. Kilencszáz első vonalbeli tudós véleményét tudakolj ák német alapossággal a futurológusok. A delphoi számvetés ezért a világ talán legmegbízhatóbb tudományos előrejelzésének számít. Az idén készült negyedszázados előrejelzés: 2002: A videotelefon miniatürizált változatának megjelenése. A jósok szerint akár egy manapság használatos kreditkártya, elfér szivarzsebben, pénz- vágj' irattárcában. 2003: A génterápia eredményeinek köszönhető áttörés a rákgyógyászatban.- Építészeti norma lesz napelemek felszerelése a háztetőkön. 2007: Fordítók végzetes éve, mert a számítógépek akkorra mái- biztonságosan és automatikusan tudnak fordítani, tolmácsolni. 2008: A könyvtárosok gyász- és öröméve. A számítógépek megtanulják, hogyan referálhatnak - mégpedig gyors s az emberinél alaposabb áttekintés után - a friss könyvekről, és a müveket saját rendszerük katalógusában el is helj'ezik. Ugyanez az év a rákkutatás sikeresztendeje: a kutatók megtalálják a rosszindulatú daganatok kifejlődésének okait. 2009: Mesterséges izmokat és ízületeket fognak beültetni emberi szervezetbe. 2014: Mágneses párnákat alkalmaznak a vasúti sínek helyett, melyeken óránként 1000 kilométeres sebességgel közlekednek majd a szupervonatok.- Sikerül olyan technológiát kidolgozni, amellyel az emberiség képes lesz az atmoszférából kivonni az üvegházhatást okozó szén-dioxidot. 2016: Szupravezetők felhasználásával hoznak létre akkumulátort, amely a mainál sokszorosan nagyobb energia tárolására alkalmas. 2017: Mesterséges gondolkozás doppingolok felfedezése. Ezek a szerek alkalmasak lesznek bonyolult fogalomalkotó mechanizmusok serkentésére. Nostradamus jövője Döntő év lehet az emberiség történetében 1996: mindenütt terrorista veszélyekkel kell számolni, Egyiptomban konfliktus tör ki, Chirac francia elnök pedig egy nukleáris merényletet fog meghiúsítani. Egy svájci kutatónak - saját állítása szerint - számítógéppel sikerült megfejtenie a XVI. században élt híres asztrológus és orvos, Nostradamus jóslatait. A férfi azt vizsgálta meg, hogy' a jóslatok mögött rejlő bolygó-együttállások az elmúlt kétezer évben pontosan mikor történtek. Szerinte a közeljövő szörnyű dolgait az magyarázza, hogy' idén november végén egyszerre hét bolygó lép be ugyanabba a csillagjegybe, ami nagyon ritka dolog. A kutató értelmezése szerint Nostradamus úgy vélte: Egyiptomban az iszlám radikalizálódása várható, a katolikus vallást pedig még 2000 előtt hatalmas megrázkódtatás éri, méghozzá valami olyasmi, ami miatt a pápaság is megszűnik. Franciaországban esetleg visszaállítják a királyságot, a jelenkor egyik legnagyobb kihívása, a vallási integriz- inus viszont nem okoz a továbbiakban több gondot, mert Nostradamus szerint még 2008 előtt létrejön majd két egyetemes világvallás: az egyik a buddhizmus lesz, a másik pedig a különböző monoteista vallások egybeolvadásából születik. Nostradamus jóslataiban szerepel még a balkáni válság, amely ki fog terjedni, s amelybe még a jövő év áprilisa előtt Szerbia közvetlenül is bekapcsolódik, az AIDS, melynek vírusát az emberek (talán éppen a nácik) terjesztették el szándékosan, valamint Európa átalakulása. A svájci kutató szerint ez utóbbiak egyik legfontosabb tényezője és oszlopa Franciaország, Anglia és Magyarország szövetség- kötése lesz. (Élet és Tudomány) Ékszer a kőkorszakból, a Magdaléni művészet idejéből
